Munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának feltételei
A munkaerő-kölcsönzési tevékenységet Magyarországon csak
nyilvántartásba vételt követően lehet folytatni. A kölcsönbeadót a
székhelye szerinti munkaügyi központ veszi nyilvántartásba, mivel a
munkaügyi központok a kölcsönbeadókról folyamatos sorszámmal ellátott
külön nyilvántartást vezetnek.
A munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételéről és
folytatásának feltételeiről a 118/2001. (VI.30.) Korm. rendelet
rendelkezik.
A kölcsönbeadót a székhelye szerinti munkaügyi központ akkor veszi nyilvántartásba, ha
- a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,
- a kölcsönbeadó vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal,
- a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, továbbá
- vagyoni biztosíték - azaz egymillió forint - letétbe helyezését igazolja.
Ha a kölcsönbeadó a tevékenységét több telephelyen folytatja, akkor valamennyi telephelyén rendelkeznie kell a
- kölcsönbeadónak,
- vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személynek meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal, valamint
- valamennyi telephelyen rendelkeznie kell a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel.
Az irodahelyiség akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kérelemben
feltüntetett módon van berendezve, vezetékes telefonvonallal
rendelkezik, és a kérelmező az irodahelyiség használati jogát igazolni
tudja.
A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet meghatározott
formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez az alábbi okmányokat kell
csatolni:
- három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot,
- meghatározott képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát, illetve a rendelet által meghatározott szakterületen eltöltött gyakorlati időre vonatkozó igazolást, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt,
- a pénzügyi intézménnyel kötött eredeti letéti szerződést.
A vagyoni biztosíték a kölcsönbeadó által hitelintézetnél vagy
pénzügyi vállalkozásnál (tehát: pénzügyi intézménynél) lekötött és
elkülönítetten kezelt pénzbeli letét.
Vagyoni biztosítékként csak olyan letéti szerződés vehető figyelembe, amely tartalmazza:
- a letét kizárólag a kölcsönzés során keletkezett,
- a munkavállaló vagy a munkát kereső részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,
- a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló vagy a munkát kereső részére kártérítést a kölcsönbeadó kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,
- a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a kölcsönbeadót nyilvántartó munkaügyi központot, továbbá a kölcsönbeadót a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.
A kölcsönbeadónak a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést
követő harminc napon belül pótolnia kell. Ezt igazolnia is kell a
munkaügyi központban legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó
napján.
A kölcsönbeadó a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.
A kölcsönbeadónak a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat
számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében használnia
kell, a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot, pedig az
irodahelyiségben jól látható helyen ki kell függesztenie.
A kölcsönbeadónak a bekövetkezett változást, továbbá a tevékenysége
megszüntetését nyolc napon belül a nyilvántartást vezető munkaügyi
központnak be kell jelentenie.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése