Tájékoztató a munkaerő-kölcsönzésről

Tájékoztató a munkaerő-kölcsönzésről

A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.

Tájékoztató a munkaerő-kölcsönzési tevékenységről   A munkaerő-kölcsönzői tevékenységet a többször módosított Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII. Törvény, továbbiakban: Mt.) XI. fejezete, valamint a módosított 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) szabályozza.     I. Munkaerő-kölcsönzési fogalom szabályozása:   A munkaerő-kölcsönzés fogalmát az Mt. 193/C. § a. pontja határozza meg.   A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.   Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi és a munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja.   A kölcsönbeadó tehát a munkavállalóval, a későbbiekben történő kikölcsönzés céljából, munkaszerződést köt. A kölcsönbeadó gyakorolja munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a munkavállaló tekintetében.   Ha a munkaerő-kölcsönzés külföldi munkavégzésre irányul a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó jogszabályai az irányadóak azzal, hogy a kiutazást csak akkor lehet megkezdeni, ha a munkavégzés helyén irányadó jog szerint engedélyek beszerzése megtörtént.   Kölcsönvevő az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönadóval megosztva gyakorolja. Kölcsönvevő bármelyik munkáltató lehet. A kölcsönbeadó és a munkavállaló munkaszerződésének kötelező tartalma:   annak ténye, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre, a munkavállaló személyi alapbére, a munkavégzés jellege vagy munkakör.   A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő szerződésének kötelező tartalma: a munkaerő-kölcsönzés időtartalma, munkavégzés helye, elvégzendő munka jellege, természetbeni munkabér, illetve juttatás esetén – ha ezeket a kölcsönbevevő biztosítja – ezek ellentételezését.   Mindkét szerződést kötelező írásba foglalni.   Alkalmi munkavállalói könyvvel munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyt létesíteni nem lehet!   Semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely a)             a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése után a kölcsönvevővel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő; b)             alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást kell fizetni, ha a kölcsönvevővel kíván jogviszonyt létesíteni.   A kölcsönzés során a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolják, megállapodásuk szerint. A kölcsönbeadó gyakorolja munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a munkavállaló tekintetében.   A munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.   A kölcsönbeadó munkabér-fizetési kötelezettségét nem érinti, ha a kölcsönvevő a kölcsönbeadónak járó díjat nem fizette meg. A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi, a munkáltatót terhelő bevallás, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése.   Ha a munkaviszony nem kölcsönzés céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót kölcsönzés keretében foglalkoztassa.   A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszonyt, a kölcsönbeadó és a munkavállaló között fennálló munkaviszony, a munkaviszony megszüntetése, a munkaviszony jogellenes megszüntetése, szabadság kiadása, kártérítési felelősség részletes szabályait az Mt. 193/G-193/O §-ai tartalmazzák.     II. A munkaerő-kölcsönzői tevékenység folytatásának feltételei   Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet a belföldi székhelyű a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállalók vonatkozásában – szövetkezet folytathat akkor, ha az Mt-ben és a rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, és a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ központi szervezeti egysége nyilvántartásba vette.   Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet tehát csak belföldi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat, és szövetkezet végezhet.   A nyilvántartásba vétel feltételei: a kérelmezőt a cégjegyzékbe bejegyezték és a létesítő okirata a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazza, a kérelmezőnek vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személynek a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott képesítése, gyakorlata van, a kérelmezőnek a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiség áll rendelkezésre, a kérelmező vagyoni biztosítékkal rendelkezik,   A vagyoni biztosíték pénzbeli letét, amelynek összege kétmillió forint. A vagyoni biztosítékot pénzügyi intézménnyel kötött letéti szerződéssel kell igazolni, melynek az alábbi rendelkezéseket kell tartalmaznia: a letét kizárólag munkaerő-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel, a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló részére a fenti pont szerinti kártérítést a munkaerő-kölcsönző kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet, a letét bármely okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény munkaerő-kölcsönzőt nyilvántartó munkaügyi központot és a munkaerő-kölcsönzőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.   A kölcsönbeadónak a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolni kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a munkaügyi központban igazolnia kell.   A nyilvántartásba vételi kérelmet a Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott forma-nyomtatványon kell benyújtani, a székhely szerint illetékes munkaügyi központnál.   A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni: 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, vagy hiteles másolatát, valamint aláírási címpéldányt . A munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazó létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) 3 hónapnál nem régebbi hitelesített kivonatát. Az előírt képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevél hiteles másolatát, szükség szerint a gyakorlati időre vonatkozó igazolás (működési bizonyítvány), valamint e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött szerződés. Az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolatát. Pénzügyi intézménnyel kötött eredeti letéti szerződést a vagyoni biztosítékról.   A munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásért a kérelmezőnek államigazgatási eljárási illetéket kell fizetnie. A kérelmezőnek az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdésében és 29. §-ának (1) bekezdésében megállapított 2.200. - Ft összegű illetéket a formanyomtatványon illetékbélyegben kell lerónia.   A tevékenység megkezdése:   A munkaerő-kölcsönző a tevékenységét csak a munkaügyi központ nyilvántartásba vételéről szóló határozatának jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.   A határozat kihirdetésekor a munkaerő-kölcsönző nyilatkozatban lemondhat fellebbezési jogáról. A postai úton kézbesített határozat akkor válik jogerőssé, ha a fellebbezésre nyitva álló határidőben (kézbesítéstől számított 10 munkanap) fellebbezést nem nyújt be a kérelmező. A határidő lejárta előtt az ügyfél a munkaügyi központnál személyesen vagy írásban lemondhat fellebbezési jogáról, így tevékenységét a fellebbezési határidő lejárta előtt elkezdheti a jogerős határozat alapján.   A nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni.   A tevékenység gyakorlása A munkaerő-kölcsönző a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében folyamatosan köteles használni.   Tilos munkavállaló kölcsönzése: jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre, a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés megkezdésétől a sztrájk befejezéséig, ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya – a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetésével legfeljebb 6 hónapja szűnt meg.       Tájékoztatási kötelezettség A munkaerő-kölcsönzőnek a munkavállalóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 193/H. § (3) bekezdése szabályozza.   A kölcsönvevőnek a kölcsönbeadóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 193/G § 2. bekezdése szabályozza.   Bejelentési kötelezettség   A munkaerő-kölcsönzőnek nyolc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartást vezető munkaügyi központnak, ha a nyilvántartásba vételéhez, valamint a tevékenysége folytatásához szükséges feltételekben (telephelyében, szervezeti formájában stb.) vagy a székhelyében változás következett be, továbbá a munkaerő-kölcsönzői tevékenységét megszüntette.   Adatszolgáltatási kötelezettség   A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a nyilvántartást vezető munkaügyi központ által kiadott adatlapon a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókról – személyazonosításra alkalmatlan módon - tájékoztatást kell szolgáltatnia korcsoportonként, nemenként, munkakörcsoport (szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, szellemi foglalkozású) mellett FEOR főcsoportonként, továbbá iskolai végzettség és a kölcsönvevő besorolása szakágazat (TEÁOR 4.) szerinti bontásban a következő adatokról: a)             a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint; b)             a munkavállalók részére kifizetett kereset havi átlaga; c)             a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma, illetőleg a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönvevőnél teljesített munkaórák száma.   Az a) pont vonatkozásában a határozott idejű munkaviszony pontos időtartamát is meg kell jelölni. A c) pont tekintetében a külföldi kölcsönvevők számát országonkénti bontásban kell jelölni.     III. Törli a munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt a nyilvántartásból, ha:   A munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha a nyilvántartásba vétel feltételeivel nem rendelkezik, a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta, adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét. [R. 16. § (1) a) pont]   A munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt törli a nyilvántartásból (tevékenység folytatásától való eltiltás nélkül), ha tevékenységének megszüntetését bejelentette, jogutód nélkül megszűnt. [R. 16. § (1) b) pont]   Ha a munkaerő-kölcsönzőt azért törölték a nyilvántartásból, mert kölcsönzési tevékenységét az Mt. szabályainak többszöri megszegésével folytatja, a munkaerő-kölcsönző legkorábban csak a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő egy év elteltével vehető újra nyilvántartásba. Együttműködés   A munkaügyi központ és a kölcsönbeadó tevékenységük során együttműködik. Az együttműködés eszközei különösen: a)             a rendszeres szakmai kapcsolattartás, b)             munkaerő-piacra vonatkozó információk cseréje, c)             30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethető és közvetíthető álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje, d)             a munkatársak közös képzési lehetőségének biztosítása, e)             megállapodások a munkaerő-piaci helyzet javítása érdekében.