2015 TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE
a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben és a
törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1.) Korm. rendeletben foglalt, az
egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel, valamint a
méltányossági ellátásokkal kapcsolatos rendelkezések 2015. január 1-jétől
hatályos változásairól.
2015. január 1-jétől módosultak a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a
továbbiakban: Ebtv.) és a törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1.)
Korm. rendeletben (továbbiakban: Vhr.) foglalt az egészségbiztosítás pénzbeli
ellátásaival, a baleseti táppénzzel, valamint a méltányossági ellátásokkal
kapcsolatos rendelkezések. Az új szabályokat az egyes egészségügyi és
egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI.
törvény, és az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú
kormányrendeletek módosításáról szóló 364/2014. (XII.30.) Korm. rendelet
tartalmazza.
Az egységes jogértelmezés érdekében az alábbiakban
ismertetjük a változásokat:
I. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai
és a baleseti táppénz összegének megállapításával és a folyósítással
kapcsolatos fogalmak:
2015.
január 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai a következők:
-
a 2014. december 31-éig megállapított
terhességi-gyermekágyi
segély,
-
a2015. január 1-jétől megállapított
csecsemőgondozási díj, - a
gyermekgondozási díj és - a táppénz.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai
összegének kiszámításánál figyelembe vehető jövedelem (Ebtv. 5/C. és 39/A.
§):
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti
táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján
fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg
megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli
egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az
egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi
összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási
járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra
került.
• Naptári napi jövedelem (Vhr. 31.§ (2)
bek.):
Naptári napi
jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a számítási időszakra bevallott
pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a
számítási időszak naptári napjainak a számával. Szerződés szerinti jövedelem
esetében a naptári napi jövedelem a szerződés szerinti jövedelem harmincad
része.
• Szerződés szerinti jövedelem (Ebtv.
5/C. §):
Az ellátások alapjának megállapításánál a szerződés
szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb. (Ebtv. 39/A. § (2) bek.)
E szabály alkalmazásánál, ahol a jogszabály szerződés
szerinti havi jövedelmet említ, a következőkre kell figyelemmel lenni:
Szerződés szerinti
jövedelem alatt:
-
azon biztosított esetében, aki betegszabadságra
jogosult, a betegszabadság idejére megállapított távolléti díj, illetmény egy
hónapra járó összegét kell érteni. Egészségügyi szabadságra jogosultak esetében
az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj egy havi összegét kell
érteni,
A távolléti díj, illetve az illetmény alapján megállapított szerződés
szerinti havi jövedelem megállapítása a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi
I. törvény 148. §-ában foglalt előírásokra figyelemmel a foglalkoztató hatáskörébe
tartozik.
-
egyéni és társas vállalkozók esetében a
jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszeresét kell érteni,
-
a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb
biztosítási jogviszonyban állók esetében (megbízás, vállalkozási jogviszonyban
állók) a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság
kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló
szerződésben meghatározott díjat kell érteni,
-
biztosított mezőgazdasági őstermelő esetében a
jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért kell érteni.
• A kereset és a keresőtevékenység (Ebtv.
5/C. § (1) bek., és Vhr.1. § (2) bek.)
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti
táppénz folyósításának korlátja, - többek között - ha a jogosult az ellátás
folyósításának ideje alatt biztosítási jogviszonyban munkát végez és e tevékenységével
összefüggésben pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel
rendelkezik.
2015-től a jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a
pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre jogosultak esetében, az ellátások
folyósításának korlátozása tekintetében mit kell érteni a keresőtevékenység és
kereset alatt.
Kereset alatt a
Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó
pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelmet, keresőtevékenység alatt a Tbj. 5. §-ban
meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás
keretében végzett személyes tevékenységet kell érteni.
• Irányadó időszak és számítási időszak (Vhr.1.§
c) és d) pontja):
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak naptári napi
alapját 2015-től új irányadó időszak alapján kell megállapítani.
Irányadó időszak
alatt folyamatos biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság
kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való
jogosultságot megelőző harmadik hónap
utolsó napjáig terjedő időszakot kell érteni. Az irányadó időszak kezdő
napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év
első napjánál.
Példa:
A foglalkoztatónál 2013.01.01-től
munkaviszonyban álló igénylő táppénzre jogosult 2015.01.10-től. Az irányadó
időszak 2014.01.01-től 2014.10.31-ig terjedő időszak.
Számítási időszak
az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott
időszak azon naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási
járulékalapot képező jövedelmet vallottak be. Az irányadó időszakon belül a
számítási időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított
jövedelméről a bevallás benyújtásra került.
Példák:
1) A
foglalkoztatónál 2013.01.01-től munkaviszonyban álló igénylő táppénzre jogosult
2015.01.10-től. A számítási időszak 2014.05.05-től 2014.10.31-ig terjedő
időszak, amennyiben ebben az időszakra a NAV felé a pénzbeli egészségbiztosítási
járulékalapot képező jövedelem bevallásra került.
2) A
foglalkoztatónál 2013.01.01-től munkaviszonyban álló igénylő táppénzre jogosult
2015.01.10-től. Nem került bevallásra a 2014.08. havi jövedelem. A számítási
időszak a 2014.09.01-2014.10.31-ig terjedő időszakra bevallott
egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem lehet.
Egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében a pénzbeli ellátásra való
jogosultság megállapítása (Vhr. 27/A. §):
A 2014. december 31-ét követő ellátásokra való
jogosultságnál változik a jogosultsághoz szükséges előzetes biztosítási idő
figyelembe vétele.
A jogszabály arról rendelkezik, hogy a fennálló
biztosítási jogviszony(oka)t megelőző, megszűnt biztosítási jogviszony(ok)ból
származó biztosítási időt, melyik fennálló biztosítási jogviszony(ok)hoz kell
hozzászámítani:
• A
megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül
azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítás
kezdő napját, hozzá kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal.
• Az
összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló
jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri.
• Ha
a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel
érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell
számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött
napoknak a fennálló biztosítás kezdő napját megelőző napjait.
Példák:
1) „A”
munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2010.01.01-től 2015.02.28-ig állt fenn.
A „B” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.01-től és a „C”
munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.15-től áll fenn. A biztosított
2015.04.01-től keresőképtelen és táppénzt igényel a „C” biztosítási
jogviszonyából.
A táppénzre való jogosultság elbírálásánál
az „A” munkáltatónál megszűnt biztosítási jogviszony idejét hozzá kell
számítani a „C” biztosítási jogviszony idejéhez, így a biztosított a „C”
biztosítási jogviszonyában a keresőképtelensége idejére, de legfeljebb 1 évig
lehet jogosult táppénzre.
2) „A”
munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2010.01.01-től 2015.02.28-ig állt fenn.
A „B” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.01-től és a „C”
munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.15-től áll fenn. A biztosított
2015.04.01-től keresőképtelen és táppénzt igényel a „B” és a „C” biztosítási
jogviszonyából.
A biztosított „C” és a „B” biztosítási
jogviszonyában is a keresőképtelenség idejére, de legfeljebb 1 évig lehet
jogosult táppénzre. A táppénzre való jogosultság elbírálásánál az „A”
munkáltatónál megszűnt biztosítási jogviszony idejét a „B” és a „C” biztosítási
jogviszony idejéhez hozzá kell számítani.
A pénzbeli ellátás naptári napi alapjának
megállapításánál figyelembe vehető jövedelem (Vhr.31. § (1)-(3) bek.):
A 2014. december 31-ét követően az egészségbiztosítás pénzbeli
ellátásaira és a baleseti táppénzre való jogosultság esetében az ellátás
naptári napi összegét a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz (továbbiakban NAV) az
irányadó időszak hónapjaira bevallott pénzbeli egészségbiztosítási
járulékalapot képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) alapján kell
megállapítani
A NAV felé bevallott pénzbeli egészségbiztosítási
járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely
hónapra a bevallás készült.
A pénzbeli ellátás
egy naptári napi alapjának megállapítása
A pénzbeli ellátás naptári napi alapjának megállapításánál
a számítási időszakra bevallott jövedelmet el kell osztani a számítási időszak
naptári napjainak a számával.
Ha a biztosítottra vonatkozóan a számítási időszakban
nincs legalább 30 naptári napi bevallott jövedelem, akkor a szerződés szerinti
jövedelme alapján kell megállapítani az ellátás naptári napi alapját.
Nem lehet tehát az ellátás alapját 30 napnál kevesebb
tényeleges jövedelem alapján megállapítani, azaz a tényleges jövedelem osztószáma 30 napnál nem lehet kevesebb.
II. Táppénz
Táppénz összegének megállapítása:
1,/
Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő
napját megelőzően az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz
alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év
első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap
utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben
legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A
folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást
megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. (Ebtv. 48. § (1) bek.)
Példa:
Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban
állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B”
munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő
gyermekápolási táppénzt igényel 2015.01.10-től.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási
időszakhoz
figyelembe vehető
jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz bevallott havi jövedelem
adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
10
|
21
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
0
|
30
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.08.01 – 2014.08.31
|
0
|
31
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.07.01 – 2014.07.31
|
5
|
26
|
140 000 Ft
|
140 000 Ft
|
|
2014.06.01- 2014.06.30
|
0
|
30
|
200 000 Ft
|
200 000 Ft
|
|
2014.05.01- 2014.05.31
|
8
|
23
|
135 000 Ft
|
135 000 Ft
|
|
2014.04.12 - 2014.04.30
|
0
|
19
|
180 000 Ft
|
114 000 Ft X
|
|
|
|
180
|
|
1 075 000 Ft
|
Az irányadó időszak 2014.03.01-től
2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.04.12től 2014.10.31-ig tart. A naptári
napi alap 1.075.000 Ft /180 = 5.972,22 Ft (100%)
X
A 2014.04.12-től 2014.04.30-ig figyelembe vehető jövedelmet úgy kell
megállapítani, hogy a 2014.04. hóban bevallott 180.000 Ft havi jövedelmet
osztani kell a 2014. április hónap naptári napjainak számával (30) és a kapott
eredményt szorozni kell 19-el.
2,/
Ha a biztosított az 1,/ pontban meghatározott időszakban
nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti
időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább
120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság
kezdő napjától 180 napnyi – az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése szerinti –
folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120
napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani. (Ebtv. 48. § (2) bek.)
Példa:
Az igénylő 2014.05.10-től munkaviszonyban
állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B”
munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.04.30-ig. Az igénylő
gyermekápolási táppénzt igényel 2015.01.10-től.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási
időszakhoz
figyelembe vehető
jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz
bevallott havi
jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
10
|
21
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
0
|
30
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.08.01 – 2014.08.31
|
0
|
31
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.07.01 – 2014.07.31
|
5
|
26
|
140 000 Ft
|
140 000 Ft
|
|
2014.06.19- 2014.06.30
|
0
|
12
|
200 000 Ft
|
80 000 Ft
|
|
|
|
120
|
|
706 000 Ft
|
Irányadó időszak 2014.05.10-től
2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.06.19-től 2014.10.31-ig tart. A naptári
napi alap 706.000 Ft /120 = 5.883,34 Ft (100%)
3,/
Ha a biztosított a 2,/ pont szerinti időszakban nem
rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első
napját megelőzően van legalább 180 napnyi – az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése
szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a
tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell
megállapítani.
(Ebtv. 48. § (3) bek.)
Példa:
A 2012.01.01-től folyamatosan biztosított
2014.08.01-től áll munkaviszonyban a munkáltatónál. Az igénylő gyermekápolási
táppénzt igényel 2015.01.10-től.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási
időszakhoz
figyelembe vehető
jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz
bevallott havi
jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
10
|
21
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
0
|
30
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.08.01 – 2014.08.31
|
0
|
31
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
|
|
82
|
|
486 000 Ft
|
Irányadó időszak 2014.08.01-től
2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.08.01-től
2014.10.31-ig tart. A naptári napi alap 486
000 Ft /82 = 5.926,82 Ft (100%)
4,/
Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját
megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti –
folyamatos biztosítási jogviszonnyal, táppénz naptári napi alapját a
jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell
megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a
minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges,
ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem. (Ebtv. 48. § (4) bek.)
Példa:
Az igénylő 2014.08.01-től áll
munkaviszonyban az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt
biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzt
igényel 2015.01.10-től.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási
időszakhoz
figyelembe vehető
jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz
bevallott havi
jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
10
|
21
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
0
|
30
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.08.01 – 2014.08.31
|
0
|
31
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
|
|
82
|
|
486 000 Ft
|
Az irányadó és a számítási időszak
2014.08.01-től 2014.10.31-ig tart. Mivel a biztosított a táppénzre való
jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi – a 48/A. § (2)
bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonnyal, ezért a táppénz
naptári napi alapját a minimálbér 30-cad része alapján kell megállapítani. A
tényleges 82 napi bevallott jövedelmet nem lehet figyelembe venni, mert a napi
alap több mint a minimálbér 30-cad része (486 000 Ft /82 =
5.926,82 Ft (100%)
A táppénz naptári napi alapja a
minimálbér/30 = 105.000/30= 3.500 Ft (100%)
Az Ebtv. 48. § (2)-(4) bekezdése szerinti naptári napi
átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj.
5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. E
szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30
napnál hosszabb megszakítás nincs.
5,/ Új
„kedvezményszabály”
Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját
közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot
közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik
legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben,
baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben/csecsemőgondozási díjban,
vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított
ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként
megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a
szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál
csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő az
Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos.( Ebtv. 48. § (5) bek.) Tehát a kedvezményszabály alkalmazásánál a
tényleges jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Az (5) bekezdést akkor lehet alkalmazni, ha az utolsóként
megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló
foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
Példa:
A 2010.02.01-től biztosított anya a 2012.12.06-án
született gyermeke jogán 2014.12.06-ig gyermekgondozási díjban részesült. A
gyermekgondozási díj naptári napi alapja 3.500 Ft. A biztosított a
gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt 2014.08.01-től dolgozik.
2015.02.01-től gyermekápolási táppénzt igényel. Az irányadó időszak
2014.01.01-től 2014.11.30-ig tart. A biztosított a számítási időszakban nem
rendelkezik 180 napi bevallott jövedelemmel, azért mert 2014.01.01-től
2014.11.30-ig gyermekgondozási díjban részesült. A biztosított számított
szerződés szerinti jövedelmének 30-cad része: 2.500 Ft. A táppénz naptári napi
összegét az utolsóként megállapított gyermekgondozási díj alapjának
figyelembevételével kell megállapítani, mivel az a szerződés szerinti
jövedelménél kedvezőbb.
Táppénz maximum:
A táppénz összege az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint
folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának hatvan
százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti
ellátás tartama alatt, valamint az Ebtv. 44. § d) pontjában meghatározott
esetben ötven százaléka azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem
haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének
harmincad részét. A táppénz maximum 2015.
január 1-től 7.000
Ft/nap.
III. Előleg (Ebtv. 39/B
§ (1) bek.):
Pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, ha a pénzbeli
ellátás összege a 21 nap ügyintézési határidőn belül azért nem állapítható meg
az Ebtv. 48. § (1)-(4) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított
jövedelméről bevallás benyújtására a NAV felé, annak érdekében, hogy az igénylő
ne maradjon ellátatlan, a rendelkezésre álló adatok alapján részére - az Ebtv.
39/A. § (2) bekezdésének, valamint az Ebtv. 48. § (2)(4) bekezdésének
figyelembevételével - végzésben előleget
kell megállapítani.
Példák:
1) Az
igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A”
munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től
2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási
időszakhoz
figyelembe vehető
jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz
bevallott havi jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
10
|
21
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
0
|
30
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.08.01 – 2014.08.31
|
-
|
-
|
Nincs
bevallás
|
-
|
|
2014.07.01 – 2014.07.31
|
5
|
26
|
140 000
Ft
|
140 000
Ft
|
|
2014.06.01- 2014.06.30
|
0
|
30
|
200 000
Ft
|
200 000
Ft
|
|
2014.05.01- 2014.05.31
|
8
|
23
|
135 000
Ft
|
135 000
Ft
|
|
2014.04.12 - 2014.04.30
|
0
|
19
|
180 000
Ft
|
114 000
Ft
|
Mivel a foglalkoztató a számítási
időszakban, 2014. augusztus hónapra vonatkozóan a NAV felé bevallást nem
teljesített, ezért az igényt 21 nap ügyintézési idő alatt nem lehet teljes
mértékben teljesíteni.
Ebből következően a biztosított részére
előleget kell megállapítani és folyósítani, a rendelkezésre álló adatok
alapján. Ebben az esetben alkalmazni kell a Vhr. 1. § (2) bek. d) pontját,
miszerint az irányadó időszakon belül a számítási időszak legfeljebb azon
hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra
került. A biztosított 2014.09.01-től 2014.10.31-ig terjedő számítási időszakban
bevallott jövedelme (51 nap tényleges jövedelem) alapján, a táppénz naptári
napi alapja 306 000 Ft / 51 = 6.000 Ft
(100%).
2) Az
igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A”
munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től
2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási időszakhoz
figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz bevallott havi
jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
10
|
21
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
0
|
30
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.08.01 – 2014.08.31
|
0
|
31
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.07.01 – 2014.07.31
|
5
|
26
|
140 000 Ft
|
140 000 Ft
|
|
2014.06.01- 2014.06.30
|
0
|
30
|
0 Ft
|
0 Ft
|
|
2014.05.01- 2014.05.31
|
8
|
23
|
135 000
Ft
|
135 000
Ft
|
|
2014.04.12 - 2014.04.30
|
0
|
19
|
180 000
Ft
|
114 000
Ft
|
Az irányadó időszak 2014. 03.01-től
2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.04.12től 2014.10.31-ig tartana, de a
foglalkoztató 2014. június hónapra nem vallott be jövedelmet (a 2014. júniusi
bevallás 0 Ft, annak ellenére, hogy nem közölt a bevallásban kieső napot) és
ezért az igényt a 21 nap ügyintézési idő alatt nem lehet teljes mértékben
teljesíteni.
Ebben az esetben is alkalmazni kell, a Vhr.
1. § (2) bek. d) pontját, miszerint az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. §
(1)-(4) bekezdésben meghatározott számítási időszak legfeljebb azon hónapig
tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került.
Tehát az ügyfél részére táppénz előleget kell megállapítani a rendelkezésre
álló adatok alapján. 2014.07.01-től 2014.10.31ig terjedő számítási időszakban
bevallott jövedelem alapján megállapított táppénz előleg naptári napi alapja 626
000 Ft / 108 = 5 796,30 Ft (100%). A bevallás pótlásra került 2015.március
hónapban. Ennek alapján megállapítható, hogy a biztosított 2014.06. havi
bevallott jövedelme 150.000 Ft. Az utólag bevallott jövedelem figyelembe
vételével a táppénzt meg kell állapítani.
A táppénz naptári napi alapja 1 025 000 Ft /180 = 5.694,44 Ft.
3) Az
igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A”
munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től
2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási időszakhoz
figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz
bevallott havi
jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
10
|
21
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
0
|
30
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.08.01 – 2014.08.31
|
0
|
31
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.07.01 – 2014.07.31
|
5
|
26
|
140 000 Ft
|
140 000 Ft
|
|
2014.06.01- 2014.06.30
|
10
|
20
|
0 Ft
|
0 Ft
|
|
2014.05.01- 2014.05.31
|
8
|
23
|
135 000
Ft
|
135 000
Ft
|
|
2014.04.02 - 2014.04.30
|
0
|
29
|
180 000
Ft
|
174 000
Ft
|
A 2014. június hónapra vonatkozóan a
bevallásban 0 Ft szerepel pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező
jövedelemként, annak ellenére, hogy erre a hónapra vonatkozóan a foglalkoztató
csak 10 nap kieső időszakot közölt.
Mivel 2014. június hónapra a foglalkoztató
nem vallott be jövedelmet (20 munkanapra nem közölt jövedelmet) ezért a kérelmet 21 nap alatt nem lehet
teljes mértékben teljesíteni, az ellátásra jogosult részére előleget kell
megállapítani. A számítási időszak: 2014.07.01-től 2014.10.31-ig tart és a
táppénz előleg naptári napi alapja 626.000 Ft / 108 = 5.796,30 Ft (100%).
4) Az
igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A”
munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től
2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási
időszakhoz
figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz
bevallott havi jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
0
|
31
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
0
|
30
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.08.01 – 2014.08.31
|
0
|
31
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.07.04 – 2014.07.31
|
0
|
28
|
200 000 Ft
|
180 645 Ft
|
|
2014.06.01- 2014.06.30
|
0
|
30
|
200 000
Ft
|
|
|
2014.05.01- 2014.05.31
|
-
|
-
|
Nincs
bevallás
|
|
|
2014.04.12 - 2014.04.30
|
0
|
19
|
180 000
Ft
|
|
Mivel a számítási időszakon belül, 2014.
május hónapra nincs bevallás és a bevallás hiánya miatt az igény 21 napon belül
teljes mértékben nem teljesíthető, ezért az igénylő részére előleget kell
megállapítani. Az ellátásra jogosultnak
van 180 napnyi folyamatos biztosítási ideje, ezért a táppénz előleg naptári
napi alapját a rendelkezésre álló adatok, azaz a 2014.07.04-től 2014.10.31-ig
terjedő számítási időszakban bevallott 120 napi jövedelem alapján kell
megállapítani. A naptári napi alap 666 645 Ft / 120 = 5.555,37 Ft (100%).
5) Az
igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A”
munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től
2014.02.25-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási időszakhoz
figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz
bevallott havi
jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
10
|
21
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
-
|
-
|
Nincs
bevallás
|
-
|
|
2014.08.01 – 2014.08.31
|
0
|
31
|
180 000
Ft
|
180 000
Ft
|
|
2014.07.01 – 2014.07.31
|
5
|
26
|
140 000
Ft
|
140 000
Ft
|
|
2014.06.01- 2014.06.30
|
0
|
30
|
200 000
Ft
|
200 000
Ft
|
|
2014.05.01- 2014.05.31
|
8
|
23
|
135 000
Ft
|
135 000
Ft
|
|
2014.04.12 - 2014.04.30
|
0
|
19
|
180 000
Ft
|
114 000
Ft
|
Mivel 2014. szeptember hónapra vonatkozóan
nincs bevallás, ezért táppénz előleget kell megállapítani, a rendelkezésre álló
bevallott jövedelem alapján. Mivel nincs 30 napi tényleges jövedelem, ezért a
táppénz előleg megállapításánál a számított szerződés szerint jövedelmet kell
figyelembe venni. Ha a jogosultság napján a biztosított számított szerződés
szerinti havi jövedelme havi 180.000 Ft, akkor a táppénz előleg naptári napi
alapja 180.000 Ft / 30 = 6.000 Ft (100%).
Ha a bevallás hiánya miatt megállapított pénzbeli ellátás
iránti kérelem teljes mértékben nem teljesíthető, a bevallás pótlása érdekében
- 10 napos határidő megadása mellett - a foglalkoztatót fel kell szólítani. Abban az esetben, ha a bevallásra
kötelezett a hiányzó bevallást pótolja, a pénzbeli ellátás megállapításáról az
érdemi döntést meg kell hozni. A pénzbeli ellátás határozattal történő
megállapításakor a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be
kell számítani.
Abban az esetben, ha a bevallásra kötelezett az előlegről
szóló végzés keltezésének napját követő egy éven belül a hiányzó bevallást nem
pótolja, a pénzbeli ellátás megállapításáról az érdemi döntést akkor is meg
kell hozni. A pénzbeli ellátás határozattal meg kell állapítani és a pénzbeli
ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.
6) Az
igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A”
munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től
2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási
időszakhoz
figyelembe vehető
jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz
bevallott havi jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
10
|
21
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
0
|
30
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.08.01 – 2014.08.31
|
-
|
-
|
Nincs
bevallás
|
-
|
|
2014.07.01 – 2014.07.31
|
5
|
26
|
140 000
Ft
|
140 000
Ft
|
|
2014.06.01- 2014.06.30
|
0
|
30
|
200 000
Ft
|
200 000
Ft
|
|
2014.05.01- 2014.05.31
|
8
|
23
|
135 000
Ft
|
135 000
Ft
|
|
2014.04.12 - 2014.04.30
|
0
|
19
|
180 000
Ft
|
114 000
Ft
|
Mivel a 2014. augusztus hónapra vonatkozó
bevallását a foglalkoztató nem teljesítette, ezért a 2015. 02. 25-én kelt
végzésben a jogosult részére a folyósító szerv táppénz előleget állapított meg,
a rendelkezésre álló bevallott jövedelemadatok alapján (306 000 Ft /51 = 6.000
Ft (100%). A 2014. augusztus hónapra vonatkozó bevallást a foglalkoztató az
előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül nem pótolta, ezért
legkésőbb 2016. 02.25-éig határozattal meg kell állapítani a táppénzt, azaz
érdemi döntést kell hozni az ellátás iránti kérelem elbírálásáról. (Ebben az
esetben a táppénz naptári napi alapja ugyanaz az összeg marad, mint amit
előlegként kapott a jogosult.)
A táppénz előleg megszüntetése a táppénzre való jogosultság lejárta
miatt (Ebtv. 39/B. § (5) bek.):
2015. január 1-jétől a táppénz előleg folyósítását a
keresőképtelenség fennállása alatt végzéssel meg kell szüntetni, ha a
biztosított táppénzre már nem jogosult. A rendelkezést a 2015. január 1-jét
megelőzően kezdődő, folyamatban lévő ellátás esetében is alkalmazni kell.
Példa:
Az igénylő a 100 nap folyamatos biztosítási
idejére tekintettel 2015.02.01-től 100 naptári napra jogosult táppénzre.
Táppénz előlegben részesül, mivel a bevallás hiánya miatt a táppénz összegét 21
napon belül teljes mértékben megállapítani nem lehet. A biztosított a táppénz
előlegre is csak a táppénzre való jogosultsága idejére jogosult. Ezért a
táppénzre való jogosultság lejártakor végzést kell hozni arról, hogy a
biztosított a 100 naptári napi folyamatos biztosítási idejére tekintettel, a
táppénzre való jogosultsága első napjától számított 101. naptól nem jogosult a
továbbiakban táppénz előlegre.
IV. Keresőképtelenség visszamenőleges
igazolása (Ebtv. 45. § (3a) bek.):
2015. január 1-jétől az ellenőrző (fő)orvos 30 napra
visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget, ha az orvosi dokumentáció
alapján indokoltnak tartja.
Változatlan az a szabály, hogy a háziorvos
keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb
5 napra visszamenőleg is igazolhatja, továbbá, hogy kivételesen indokolt
esetben az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés
időpontjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja.
V. Az önellenőrzés és
jogkövetkezményei (Ebtv. 39/C. §):
Ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli
ellátás tárgyában érdemi döntés született, azonban az ellátásra való
jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül a foglalkoztató, illetve a
bevallásra kötelezett önrevízióval módosítja a bevallását az ellátás összegének
megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozóan, a módosított
jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni.
Az ellátás összegének ismételt elbírálása során a
folyósító szerv – a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon
belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól
számított 18 hónapon belül – korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.
Példa:
A biztosított 2015.02.01-től 2016.01.31-ig
jogosult táppénzre. A táppénz a 2014.06.04-től 2014.11.30-ig terjedő számítási
időszakban NAV felé bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező
jövedelem alapján került megállapításra. A foglalkoztató 2015.03.10-én
önellenőrzéssel módosította a 2014.09. havi bevalláson közölt és az ellátás
megállapításakor már figyelembe vett jövedelmet, ezért a már megállapított és
folyósított táppénz naptári napi alapját az önellenőrzés tudomására jutásától
számított 30 napon belül, de legfeljebb - 2016.01.31-től számított - 18 hónapon
belül, azaz 2017.07.31.-ig újra meg kell állapítani.
Önrevízió és annak
jogkövetkezményei:
Ha a korábban bevallott jövedelemadatok az állami
adóhatóságnál módosításra kerültek, és ezért az egészségbiztosítás ellátásai
közül a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz összege magasabb összegben
kerül megállapításra, úgy a különbözet kiutalására akkor kerülhet sor, ha az
meghaladja az ezer forintot. (Ebtv. 61. § (4) bek.)
Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy
baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő
biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami
adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles
azt visszafizetni, ha annak összege meghaladja az ezer forintot. (Ebtv. 66. §
(1a) bek.)
VI. Táppénz egyharmad (Ebtv. 39/B. §
(1a) bek.):
2015. január 1-jétől a táppénz előleg után a
foglalkoztatónak táppénz hozzájárulást nem kell fizetnie. Az előleg után „be
nem fizetett” táppénz hozzájárulást a táppénz megállapításáról rendelkező
határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül meghozott határozat alapján
kell megfizetnie.
Az egészségbiztosító a Tbj. 19. § (5) bekezdésében
meghatározott táppénz hozzájárulásról szóló határozatot a táppénz
megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül
hozza meg.
A társadalombiztosítási kifizetőhely a Tbj. 19. § (5)
bekezdésében meghatározott táppénz hozzájárulási kötelezettségét a táppénz
megállapításáról szóló határozat jogőre emelkedését követő hónapban benyújtott
elszámolásában teljesíti.
VII. A csecsemőgondozási díj (Ebtv. 42. §
(6) bek.):
2015. január 1-jétől a terhességi-gyermekágyi segélyt a
jogszabály csecsemőgondozási díjnak (továbbiakban: CSED) nevezi. A CSED-re való jogosultság feltételei
azonosak a 2014. december 31-ig járó terhességi-gyermekágyi segélyre való
jogosultság feltételeivel.
A 2014. december 31-ig megállapított és folyósított
terhességi-gyermekágyi segélyt változatlanul terhességi-gyermekágyi segélyként
kell továbbfolyósítani.
Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán
benyújtott terhességigyermekágyi segély iránti kérelmet ismételten elbírálni
nem lehet, a terhességigyermekágyi segélyt a 2014. december 31-éig hatályos
határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.
A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet nem lehet
elbírálni, ha a biztosított 2014. december 31-éig terhességi-gyermekágyi
segélyre volt jogosult. Tehát, ha a biztosított terhességi-gyermekágyi
segélyben részesül, akkor ugyanazon gyermekre tekintettel nem kaphat
csecsemőgondozási díjat is.
Annak, akinek gyermeke 2014. december 31-ét követően
született, de 2015. január 1je előtt (pl.: a szülés várható idejét megelőző 28
nappal) kéri a terhességigyermekágyi segély megállapítását, annak az ellátást
terhességi-gyermekágyi segélyként kell megállapítani és folyósítani.
Példák:
• A
szülés várható ideje 2015.01.20. A biztosított 2014.12.25-től kéri a
terhességigyermekágyi segély megállapítását. A gyermek született 2015.01.10-én.
A jogosult részére 2014.12.25-től terhességi-gyermekágyi segély jár.
• A
szülés várható ideje 2015.01.20. A biztosított 2014.12.28-tól kéri a
terhességigyermekágyi segély megállapítását. A gyermek született 2014.12.31-én.
A jogosult részére terhességi-gyermekágyi segély jár.
• A
szülés várható ideje 2015.01.20. A biztosított 2015.01.01-től kéri a
terhességigyermekágyi segély megállapítását. A gyermek született 2015.01.05-én.
A jogosult részére csecsemőgondozási díj jár.
• A csecsemőgondozási díjra való jogosultság
és a folyósításának szabályai (Ebtv.
40. § (1a) bek.):
A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága
legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a
szülési szabadság első napjával nyílik meg.
Példa:
A 2010.01.02-től munkaviszonyban álló biztosított
kismama 2014.12.01-től 2015.05.10-ig („8”-as kóddal saját betegsége miatt)
keresőképtelen és táppénzben részesül. 2015.04.01-jén szül, de nem a szülés
napjától, hanem 2015.05.11-től kéri a csecsemőgondozási díj megállapítását. A
biztosított a szülés napjától számított 168 naptári napig, azaz 2015.04.01-től
2015.09.15 jogosult a csecsemőgondozási díjra.
Az ellátást a biztosított kérésének
megfelelően 2015.05.11-től, de legfeljebb 2015.09.15-ig lehet folyósítani.
A csecsemőgondozási díjra jogosultak körének változása (Ebtv. 40. § (4) bek. b) pont):
2015. január 1-jétől a csecsemőgondozási díj a szülési
szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára annak a családbafogadó
gyámnak jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés
napjától, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultsági feltételekkel
rendelkezik.
A szülés napjának meghatározása (Ebtv.
40. § (5) bek.):
Az Ebtv. 40. § (4) bekezdésben meghatározott esetekben a
szülés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor a jogszabályban előírt
feltételek bármelyike bekövetkezik (például a gyámnak a gyámkirendelés napja,
örökbefogadásnál a gondozásba vétel napja). A szülés napjának meghatározása
ezen személyi kör esetében azért fontos, mert esetükben e napnak ismeretében
kell megállapítani a csecsemőgondozási díjra való jogosultág fennállását (pl.:
a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 nap biztosítási időt).
VIII. Nem jár a csecsemőgondozási díj (Ebtv. 41.
§ (1) bek. b) pont és (3) bek).
Változtak az ellátás folyósítását korlátozó rendelkezések
2015. január 1-jétől. E szerint - többek között – nem jár csecsemőgondozási díj
a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet
folytat.
Figyelemmel az I. fejezetben leírt keresőtevékenység és
kereset fogalmára, abban az esetben, ha a csecsemőgondozási díjban részesülő az
ellátás folyósításának tartama alatt Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosítási
jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében személyes
tevékenységet végez, akkor ezen időszakra nem jár részére az ellátás.
Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való
jogosultság kezdő napját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem,
ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazás és a
személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is.
Példa:
A 2010.02.01-től munkaviszonyban álló
kismama munkaviszonya megszűnik
2015.05.31-én, a munkavégzés alóli felmentés
ideje 2015.05.01-től 2015.05.31-ig tart. A kismama a felmentési idő alatt,
2015.05.02-án szül és a szülés napjától CSEDet igényel. Mivel a kismama a
felmentési idő alatt keresőtevékenységet nem folytatott, így függetlenül attól,
hogy a kismama 2015.05.31-ig, a munkavégzés alóli felmentés idejére a
munkabérét teljes egészében megkapta, a CSED
2015.05.02-től jár részére.
IX. A csecsemőgondozási díj naptári napi
összege (Ebtv. 42. §).
Az ellátás összege (változatlanul) a naptári napi alap
70%-a.
A csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a táppénznél
leírtak szerint kell megállapítani (Ebtv. 48. § (1)-(2) bek.), ha a jogosultnak
a számítási időszakban 180, illetve ennek hiányában 120 naptári napi NAV felé
bevallott jövedelme van.
Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiekben
foglaltak szerint, a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes
minimálbér kétszeresének harmincad része.
Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér
kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének
megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges
jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni,
azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér
kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
Példák:
1) Az
igénylő 2014.05.10-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A”
munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től
2014.04.30-ig. Az igénylő CSED-et igényel 2015.01.10-től, a 2015.01.10-én
született gyermeke jogán.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási időszakhoz
figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz bevallott havi
jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
0
|
31
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
0
|
30
|
200 000 Ft
|
200 000 Ft
|
|
2014.08.01 – 2014.08.31
|
0
|
31
|
200 000 Ft
|
200 000 Ft
|
|
2014.07.04 – 2014.07.31
|
0
|
28
|
140 000 Ft
|
126 452 Ft
|
|
2014.06.01 – 2014.06.30
|
0
|
30
|
300 000
Ft
|
300 000
Ft
|
|
2014.05.10- 2014.05.31
|
0
|
22
|
160 000
Ft
|
160 000
Ft
|
|
|
|
150
|
|
|
Az irányadó időszak 2014.05.10-től
2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.07.04től 2014.10.31-ig tart. Mivel az
igénylő az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi bevallott
jövedelemmel, de rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, ezért a 120 napi
jövedelme alapján kell az ellátás összegét megállapítani. A naptári napi alap a
tényeleges jövedelme alapján 652 452 Ft / 120 = 5.437,10 Ft (100%),
2) Az
igénylő 2014.09.10-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A”
munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től
2014.08.31-ig. Az igénylő terhességi-gyermekágyi segélyt igényel
2015.01.10-től, a 2015.01.10-én született gyermeke jogán.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási
időszakhoz
figyelembe vehető
jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz
bevallott havi jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
10
|
21
|
140 000 Ft
|
140 000 Ft
|
|
2014.09.10 – 2014.09.30
|
15
|
6
|
50 000 Ft
|
50 000 Ft
|
|
|
|
27
|
|
190 000 Ft
|
Az irányadó időszak 2014.09.10-től
2014.10.31-ig tart. Az igénylő az irányadó időszakban nem rendelkezik 180,
illetve 120 naptári napi tényleges jövedelemmel, így az ellátás napi alapját a
minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani. Ha azonban
a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad
részét nem éri el, akkor a CSED összegének megállapításánál a biztosított
tényleges jövedelmét kell figyelembe venni.
Mivel azonban a biztosított nem rendelkezik
30 naptári napi tényleges jövedelemmel, ezért az ellátás naptári napi alapját a
szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani, mert az kevesebb, mint
a minimálbér kétszeresének 30cad része. A biztosított számított szerződés
szerinti jövedelme 140.000 Ft, így az ellátás naptári napi alapja 140.000 Ft
/30 = 4.666,66 Ft (100%).
X. Gyermekgondozási díj
Gyermekgondozási
díjra jogosultság (Ebtv. 42/A. § (1) bek. b) pont).
2015. január 1-jétől bővült azon személyek köre, akik a
biztosítás megszűnését követően gyermekgondozási díjra lehetnek jogosultak.
2014.
december 31-ig hatályos rendelkezés szerint a
biztosítás megszűnését követően csak akkor kaphatott gyermekgondozási díjat az
anya, ha a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély
igénybevétele alatt szűnt meg, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre
való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és
a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt.
2015.
január 1-jétől az anya és az Ebtv. 40. § (1)
bekezdésében meghatározott személy (pl.: gyám, örökbefogadó szülő, stb.)
jogosult lehet gyermekgondozási díjra, amennyiben részére 2014. december 31-éig
terhességi-gyermekágyi segély, 2015. január 1-jétől csecsemőgondozási díj
került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi
segélyre, csecsemőgondozási díjra való jogosultságának
időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre,
csecsemőgondozási díjra való jogosultsága
a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést
megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt.
Változás tehát, hogy az a biztosított is jogosult lehet
„passzív jogon” gyermekgondozási díjra, akinek a biztosítási jogviszonya a
terhességi-gyermekágyi segélyre/csecsemőgondozási díjra való jogosultsága és nem az ellátás
folyósításának ideje alatt szűnt meg.
Példa:
2010.01.02-től biztosítási jogviszonyban
álló anya 2015.05.10-én szül és a szülés napjától kéri a csecsemőgondozási díj
megállapítását. Munkaviszonya
2015.06.15én szűnik meg. A felmentési időre (2015.05.01-től 2015.06.15-ig) a
kismama megkapta teljes keresetét. Csecsemőgondozási díjra a szülés napjától
jogosult, és részére a csecsemőgondozási díj 2015.05.10-től jár, függetlenül
attól, hogy a felmentési időre munkabért kapott. Amennyiben a kismama újabb
biztosítási jogviszonyt nem létesít, a gyermekgondozási díjra „passzív” jogon,
a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól lehet jogosult.
Gyednél a szülő fogalma (Ebtv. 42/A. §
(2) bek.):
Gyermekgondozási díjra a biztosított szülő lehet jogosult.
A nevelőszülők jogállásának változásával összefüggésben rendezi a jogszabály a
gyermekgondozási díjra jogosult szülők körét.
2015. január 1-jétől nem tekinthető szülőnek a helyettes
szülő, a gyermekvédelmi gyám, továbbá a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a
nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében
kirendelték-e gyámként.
• Gyedre való jogosultság megállapítása
ismételt szülésnél (Ebtv. 42/B. § (2) bek.):
Pontosította a jogszabály a gyermekgondozási díjra való
jogosultság megállapításának szabályait azon gyermekgondozási díjra jogosult
szülők esetében, akik újabb gyermekük jogán ismét jogosulttá válnak az
ellátásra.
Ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság
megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül, másik – különböző korú –
gyermekére tekintettel jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási
díj folyósításának időtartama:
• nem
lehet rövidebb az utoljára folyósított gyermekgondozási díjra jogosultság
időtartamánál,
• nem
hosszabbodik meg az új gyermekgondozási díj megállapítására jogosító gyermek
jogán megállapított 2014. december 31-éig megállapított terhességigyermekágyi
segély, illetve a 2015. január 1-jétől megállapított csecsemőgondozási díj
jogosultsági idejével, és
• nem
hosszabbodik meg az utolsóként született gyermek jogán megállapított
gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.
Példa:
A biztosított anya első gyermeke 2013.05.01-jén
született. A szülést megelőző két éven belül 365 napi biztosítási jogviszonnyal
rendelkezett. A szülés napjától 168 naptári napra terhességi-gyermekágyi
segélyben részesült. Ezt követően 365 napra gyermekgondozási díjra jogosult
2014.10.15-ig. 2014.10.16-tól gyermekgondozási segélyt kap. A gyermekgondozási
segély folyósításának ideje alatt 2015.03.02-án megszületik második gyermeke. A
második gyermek jogán folyósított csecsemőgondozási díj lejártát követően
gyermekgondozási díjat igényel. Az újabb gyermeke jogán járó gyermekgondozási
díjra való jogosultság elbírálásánál figyelembe kell venni a második gyermek
születésnapját közvetlenül megelőző két éven belül az első gyermek jogán
folyósított terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét is (168 naptári
nap). Ennek megfelelően, az anya a második gyermeke jogán 533 (168+365) naptári
napra lehet jogosult a gyermekgondozási díjra.
Gyermekgondozási díj összege (Ebtv.
42/D. §):
Nincs változás a tekintetben, hogy a gyermekgondozási díj
összege a naptári napi alap 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori
minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelemből a
naptári napi alapot a táppénznél leírtak szerint kell megállapítani (Ebtv. 48.
§ (1)-(5) és (8) bek.) megállapítani.
Nincs változás a tekintetben, hogy ha a gyermekgondozási
díjra jogosult megfelel az Ebtv. 42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
(diplomás gyed) feltételeknek, akkor az ellátás összege nem lehet kevesebb a
diplomás gyed, Ebtv. 42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegénél
(minimálbér, illetve a garantált bérminimum 70%-a).
2015. január 1-jétől a minimálbér változásával a diplomás
gyed összege is változik.
2015. január 1-jéről a minimálbér 105.000 Ft, a garantált
bérminimum 122.000 Ft.
Gyermekgondozási
díj maximuma:
2015. január 1-jétől a gyermekgondozási díj maximuma havi
(210.000 Ft 70%-a) 147.000 Ft.
2015. január 1-jétől a gyermekgondozási díj maximumot
akkor kell minden év január 15-éig hivatalból felülvizsgálni, és a tárgyévre
érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell
állapítani, ha az ellátás összege az Ebtv. 48. § (1), (2), (3) és (5) bekezdése
alapján került megállapításra.
Gyermekgondozási díj folyósításának
korlátai (Ebtv. 42/C. §):
2015. január 1-jétől változtak a gyermekgondozási díj
folyósításának korlátozására vonatkozó egyes szabályok.
Nem jár többek között a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt
bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
A fentiekben leírtak alkalmazásában nem minősül
keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően
végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme
alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes
tiszteletdíjat is – ha az, az ellátás folyósításának ideje alatt kerül
kifizetésre.
Nem jár a gyermekgondozási díj, ha az ellátás első
igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első
napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem
értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet –
keresőtevékenységet folytat. Nem kell alkalmazni a 60 napos folyósítási
korlátot, ha a jogosult a gyermekre tekintettel csecsemőgondozásai díjat vett
igénybe vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.
2015. január 1-jétől például a rokkantsági ellátásban
részesülő kismamák is jogosult lehetnek gyermekgondozási díjra, miután nincs
folyósítási korlát, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ellátásban
részesülő rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra vagy
a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján pénzbeli
egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
•
Gyermekgondozási
díj folyósítása a gyermek halála esetén:
Nem jár a gyermekgondozási díj, ha:
•
a gyermek a gyermekgondozási díjra való
jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első
napjától, illetve ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van
hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól.
•
ikergyermekek esetében valamelyik gyermek:
a) a
gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, azonos
várandósságból született egynél több testvér hiányában a 42/B. § (1)
bekezdésben meghatározott időpontot követően,
b) a
42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal,
azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás
időpontját követő hónap első napjától, illetve ha addig a halál időpontjától
számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól.
Példák:
1) A
2016.02.15-ig gyermekgondozási díjra jogosult anya gyermeke 2015.02.01-jén
elhalálozik. Az anya részére a gyermekgondozási díj 2015.02.28-ig jár.
2) A
2015.02.15-ig gyermekgondozási díjra jogosult anya gyermeke 2015.02.01-jén
elhalálozik. Az anya részére a gyermekgondozási díj 2015.02.15-ig jár.
3) Az
anya az ikergyermekei 2014.02.01-jén születtek. Az ikrek jogán az anya 2017.02.01-ig
jogosult gyermekgondozási díjra. A két ikergyermek közül az egyik gyermek
2015.10.02-án elhalálozik. Az anya részére a gyermekgondozási díj 2016.02.01-ig
jár.
A
terhességi-gyermekágyi segély, a CSED és GYED kétféle kiszámítása (Ebtv.
82/F. § (1) és (1a) bek.):
A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre
tekintettel 2014. december 31-ét követően megállapított csecsemőgondozási díj
összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 14-én hatályos szabályok
alapján terhességi-gyermekágyi segélyként járt volna.
A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre
tekintettel 2014. december 31-ét követően megállapított gyermekgondozási díj
összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 14-én hatályos szabályok
alapján járt volna.
Példák:
1) A
biztosított gyermeke 2014.12.29-én született. A biztosított
terhességigyermekágyi segélyre (Thgys) és GYED-re jogosult. Mindkét ellátást
kétféleképpen kell kiszámítani. A Thgys naptári napi összegét a 2013.07.14-én
hatályos és a gyermek születésekor, azaz a 2014.12.29-én hatályos jogszabályok
alapján kell kiszámítani és a kedvezőbbet kell folyósítani. A GYED naptári napi
alapját a GYED-re való jogosultság napján érvényes 2015. évben hatályos, valamint
a 2013.07.14-én hatályos jogszabályok alapján kell kiszámítani és a kedvezőbbet
kell folyósítani.
2) Ha a
CSED-re és a GYED-re jogosult biztosított gyermeke 2015.01.05-én született, a
CSED-et nem lehet kétféleképpen kiszámolni, akkor sem, ha a jogosult a CSEDet a
szülés várható idejét megelőző 28 nappal kéri. Mivel a biztosított CSED-re való
jogosultsága 2014. évben kezdődik, ezért a CSED naptári napi összegét kizárólag
a 2014. évben hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni. A GYED naptári napi
alapját a 2015. évben hatályos szabályok szerint kell megállapítani, mert a
gyermek 2015-ben született.
3.) A szülés várható ideje 2015.01.05. A
biztosított a CSED megállapítására irányuló kérelmét 2014.12.08-án nyújtja be.
A gyermek 2014.12.30-án született, ezért a biztosított Thgys-re jogosult. A
szülés várható idejéhez igazodó Thgys naptári napi alapját a 2014.12.08-án
hatályos szabályok szerint kell megállapítani. A gyermek születésnapjának ismeretében
az ellátást kétféleképpen kell kiszámolni (abban az esetben, ha a gyermek
megszületését megelőzően már megállapított és folyósított ellátás idejére járó
Thgys kevesebb összegben került megállapításra, akkor a különbözetet a
következő utalással együtt ki kell utalni).
4.) A biztosított 2015.01.05-én szült. Ha a
biztosított az ellátást a szülés várható idejét megelőző 28 nappal
visszamenőleg kéri és Thgys-re jogosult, akkor az ellátás naptári napi alapját
a 2014. évben hatályos szabályok szerint kell megállapítani. Ha azonban a
biztosított az ellátást a szülés napjától, azaz 2015.01.05-étől kéri
megállapítani, akkor CSED-re jogosult és az ellátás naptári napi alapját a
2015.évben hatályos szabályok szerint kell megállapítani.
Átmeneti rendelkezések a terhességi-gyermekágyi segély és a CSED
folyósításával kapcsolatban (Vhr. 50. § (13)-(15) bek.):
Ahol 2015. január 1-jétől hatályos jogszabály
csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni,
ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-je előtt nyílt meg. Amennyiben
tehát a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdőnapja 2015.
január 1-je elé esik, az ellátás terhességi-gyermekágyi segélyként kerül
folyósításra.
Azon személy részére, aki 2014. december 31-e utáni naptól
igényel terhességigyermekágyi segélyt, kérelmét csecsemőgondozási díjként kell
elbírálni (Ebtv. 82/G. §
(3) bek.)
A terhességi-gyermekágyi segély tárgyában 2015. január
1-je előtt előállított nyomtatványok 2014. december 31-ét követően is
felhasználhatók, azzal, hogy a 2014. december 31-ét követően megnyílt
igényjogosultság esetén a nyomtatványt csecsemőgondozási díj iránti kérelemnek
kell tekinteni.
Példa:
Ha a kismama 2014.12.28-tól jogosult
ellátásra, akkor az ellátást terhességi gyermekágyi segélyként kell
megállapítani és folyósítani. Ha a kismama 2015.01.02-től jogosult az
ellátásra, akkor csecsemőgondozási díjat kell részére megállapítani és
folyósítani.
A 2015. január 1-jét megelőzően
megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj
folyósításának szabályai (Ebtv. 82/G.§ (2) bek.):
A 2015. január 1-jét megelőzően megállapított
terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás
összegét a megállapításkor hatályos jogszabály alapján megállapított összegben
kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás
összegét ismételten megállapítani nem lehet.
Diplomás
gyedre való jogosultság (Vhr. 26/D. § (1) bek.)
Az Ebtv. 42/E. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
két aktív félév megállapításánál, a gyermek születését megelőző két éven belüli
aktív félévekben az eddigi 300 nap helyett, 2015. január 1-jétől összesen 260
naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni a diplomás gyed-re való
jogosultsághoz.
XI. Baleseti táppénz
Baleseti
táppénz összege (Ebtv. 55. § (7)-(9) bek.):
A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre
jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától
visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani
azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő
napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a
biztosítási idő az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos. A folyamatos
biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a
megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Ha a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik
180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a
szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
A baleseti táppénz összege azonos a fentiekben számított
baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, úti baleset esetén annak
kilencven százalékával.
Példák:
1) Az
igénylő 2014.03.01-től áll munkaviszonyban a munkáltatónál. Munkavégzés közben
balesetet szenvedett. Baleseti táppénzre jogosult 2015.01.10-től.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási
időszakhoz
figyelembe vehető
jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz
bevallott havi jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
10
|
21
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
0
|
30
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.08.01 – 2014.08.31
|
0
|
31
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
2014.07.01 – 2014.07.31
|
5
|
26
|
140 000 Ft
|
140 000 Ft
|
|
2014.06.01- 2014.06.30
|
0
|
30
|
200 000 Ft
|
200 000 Ft
|
|
2014.05.01- 2014.05.31
|
8
|
23
|
135 000 Ft
|
135 000 Ft
|
|
2014.04.12 - 2014.04.30
|
0
|
19
|
180 000 Ft
|
114 000 Ft
|
|
|
|
180
|
|
1 075 000 Ft
|
Az irányadó időszak 2014.03.01-től
2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.04.12től 2014.10.31-ig tart. A baleseti
táppénz naptári napi alap 1 075 000 Ft / 180 =
5.972,22 Ft (100%)
2.) Az igénylő 2014.09.01-től
munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított. Munkavégzés közben balesetet
szenvedett. Baleseti táppénzre jogosult 2015.01.10től.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási időszakhoz
figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz
bevallott havi
jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
10
|
21
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
0
|
30
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
Az irányadó és a számítási időszak is
2014.09.01-től 2014.10.31-ig tart. Mivel az igénylő nem rendelkezik a baleset
bekövetkezésekor fennálló biztosítási jogviszonyában 180 napi bevallott
jövedelemmel, azonban 51 nap tényleges jövedelemmel rendelkezik, ezért a
baleseti táppénzt a tényleges jövedelme alapján kell megállapítani. A naptári
napi alap 306 000 Ft / 51 = 6 000,00 Ft (100%).
A baleseti
táppénz előleg (Ebtv. 55/A. § (1) bek.):
Baleseti táppénzre való jogosultság esetén, ha a baleseti
táppénz összege – a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam
figyelmen kívül hagyásával – 21 napon belül azért nem állapítható meg az Ebtv.
55. § (7) és (8) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított
jövedelméről a NAV felé bevallás benyújtására, a rendelkezésre álló adatok
alapján a biztosított részére végzésben baleseti táppénz előleget kell
megállapítani.
A baleseti táppénzről szóló érdemi döntést a hiányzó
bevallás pótlását követően az ügyintézési határidőn belül kell meghozni. A
baleseti táppénz határozattal történő megállapításakor a baleseti táppénz
összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.
Amennyiben a hiányzó bevallás nem kerül pótlásra a
baleseti táppénzről szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés
meghozatalát követő egy éven belül kell a rendelkezésre álló adatok alapján
meghozni. A baleseti táppénz határozattal történő megállapításakor a baleseti
táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.
Amennyiben az ellátást folyósító szerv a baleseti
táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő részére a
baleseti táppénz a folyósított baleseti táppénz előleg összegnél alacsonyabb
összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az
igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül kell
visszafizetni.
Példa:
Az igénylő 2014.03.01-től áll
munkaviszonyban a munkáltatónál. Baleseti táppénzre jogosult 2015.01.10-től.
|
Számítási Időszak
|
Kieső napok száma
|
Tárgyhavi számítási
időszakhoz
figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma
|
NAV-hoz bevallott havi
jövedelem adat
|
Figyelembe vehető jövedelem
|
|
|
2014.10.01 - 2014.10.31
|
10
|
21
|
126 000 Ft
|
126 000 Ft
|
|
|
2014.09.01 – 2014.09.30
|
0
|
30
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
|
2014.08.01 – 2014.08.31
|
0
|
31
|
180 000 Ft
|
180 000 Ft
|
|
|
2014.07.01 – 2014.07.31
|
5
|
26
|
140 000 Ft
|
140 000 Ft
|
|
|
2014.06.01- 2014.06.30
|
0
|
30
|
0 Ft
|
0 Ft
|
|
|
2014.05.01- 2014.05.31
|
8
|
23
|
135 000 Ft
|
135 000 Ft
|
|
|
2014.04.12 - 2014.04.30
|
0
|
19
|
180 000 Ft
|
114 000 Ft
|
|
A számítási időszak 2014.07.01-től
2014.10.31-ig tart, mert hiányzik a 2014. júniusi bevallás. Ebben az esetben is
alkalmazni kell, a Vhr. 1. § (2) bek. d) pontját, azaz, hogy az irányadó
időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)-(4) bekezdésben meghatározott számítási
időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a
bevallás benyújtásra került.
A hiányzó bevallás miatt tehát baleseti
táppénz előleget kell megállapítani a rendelkezésre álló adatok alapján. Az
előleg a naptári napi alapja 626 000 Ft / 108 = 5 796.30 Ft (100%).
Előlegként megállapított táppénz megállapítása baleseti táppénz iránti
kérelem elbírálása során (Ebtv. 52/A. § (1) bek.):
Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges
adatok hiánya miatt – a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam
figyelmen kívül hagyásával – 21 napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre
álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére végzésben
előlegként táppénzt kell megállapítani.
Az előlegként megállapított táppénzt a táppénz című
fejezetben leírtak szerint kell megállapítani azzal a különbséggel, hogy az
előlegként folyósított táppénz után a foglalkoztatónak a táppénz hozzájárulást
nem kell megfizetnie.
Amennyiben a baleset üzemisége jogerős határozattal
elismerésre kerül, akkor kell a baleseti táppénz megállapításáról érdemi
döntést hozni, azaz az igénylő részére a baleseti táppénzt megállapítani és
folyósítani.
Ebben az esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy
függetlenül attól, hogy a foglalkoztató a biztosított részére a
keresőképtelenségére tekintettel „betegszabadság” címén távolléti díjat
fizetett ki, a baleseti táppénzt a jogosultság első napjától kezdődően kell
megállapítani és folyósítani, és a baleseti táppénz összegébe az előlegként
folyósított táppénz összegét be kell számítani.
Amennyiben a kifizetőhely megállapítja, hogy a biztosított
baleseti táppénzre nem jogosult (baleseti táppénz kérelme elutasításra kerül),
akkor a baleseti táppénz iránti kérelmet hivatalból táppénz kérelemnek kell
tekinteni. A kérelem elbírálása során megállapított táppénz összegébe a már
előlegként folyósított táppénz összegét figyelembe kell venni és különbözet
kifizetésekor az ellátások elszámolásában kell (a teljes táppénz összege után)
a táppénz-hozzájárulást megfizetni.
XII. Illetékességi
szabályok változása, az ellátások megállapítása és folyósítása többes
jogviszony esetében (Ebtv. 63. § (1) bek.):
Változott a kifizetőhelyek és az egészségbiztosítási
szakigazgatási szervek feladatellátása az ellátások megállapítása és
folyósítása tekintetében. 2015. január 1jétől abban az esetben, ha olyan
biztosítottól érkezik a kifizetőhelyhez pénzbeli ellátás vagy baleseti táppénz
iránti kérelem, aki egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll és a másik
foglalkoztatónál fennálló jogviszonyában is pénzbeli ellátás, illetve baleseti
táppénz iránti kérelmet nyújt be, a táppénz, a gyermekápolási táppénz, a baleseti
táppénz és a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét az Ebtv. 62. §ban foglaltak
szerint állapítja meg és folyósítja a kifizetőhely, azaz 2015. január 1-jétől nem állapíthat meg a kifizetőhely más
munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszony alapján ellátást.
Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban
kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére a gyermekgondozási díj iránti
kérelmet az egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.
Példa:
A biztosított több biztosítással járó
jogviszonyban kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére. „A”
munkáltatónál 2010.02.01-től, a „B” munkáltatónál 2012.02.01-től áll
munkaviszonyban. Mindkét munkáltatónál kifizetőhely működik. 2015.03.01-jén
szül és mindkét jogviszonyában csecsemőgondozási díj, majd gyermekgondozási díj
iránti kérelmet nyújt be. A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a
munkáltatónál működő kifizetőhelynek kell elbírálnia és folyósítania, azaz a
kifizetőhelyek csak a „saját biztosítottjuk” ellátását állapítják meg és
folyósítják. A gyermekgondozási díj iránti kérelmet nem a kifizetőhelyek, hanem
a foglalkoztatók székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási
szerv állapítja meg és folyósítja. A biztosított gyermekgondozási díj iránti
kérelmét mindkét foglalkoztató az igény benyújtását követő 5 napon belül
továbbítja a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási
szerv részére.
XIII. Ellenőrzés (Ebtv. 81. § (2) bek.):
Az egészségbiztosító ellenőrzési eljárása során kérheti
annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező
jövedelem bevallására kötelezett a bevallásának eleget tett. Ha az ellenőrzés
során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette a
bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító végzésben felhívja a bevallásra
kötelezettet, hogy 10 napon belül pótolja a mulasztását. Ha a bevallásra
kötelezett a felhívás ellenére nem pótolja a bevallást, annak elmaradása esetén
az ellenőrzés értesíti az állami adóhatóságot.
XIV. Méltányossági kérelem (Ebtv. 50. § (4)
bek. és Vhr. 31/D. §):
2015. január 1-jétől változtak a méltányossági kérelem
igénylésének szabályai. Ennek alapján a biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be.
A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell
az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a
keresőképtelenség várható időtartamáról. A foglalkoztató a biztosított
méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül
továbbítja a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási
szervhez.
A foglalkoztató a gyermekápolási táppénz iránti kérelmet:
a) ha
társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, akkor a biztosított
méltányossági kérelmét, a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott valamennyi
dokumentumot, valamint az OEP által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a
kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi az OEP-hez,
b) ha
társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtet, akkor a biztosított
méltányossági kérelmét, a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott valamennyi
dokumentumot, a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a
foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási
szervhez. Ebben az esetben az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a
kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi az OEP-hez a beérkezett
dokumentumokat, valamint az OEP által rendszeresített nyomtatványt kitöltve.
A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások
folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító a méltányossági kérelem
elbírálása során – az általános szabályoktól eltérően - úgy határozhatja meg,
hogy az összege nem haladhatja meg:
a) csecsemőgondozási
díj esetén naponta a minimálbér kétszeresének 30-cad részét,
b) gyermekgondozási
díj esetén havonta a minimálbért,
c) táppénz
esetén – a biztosítási idő figyelembevételével – a minimálbér kétszeresének
30-cad részét.
A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem
kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak
figyelembevételével engedélyezhető.
A táppénzt méltányosságból legkorábban – a 12 éves, vagy
annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy kórházi
tartózkodása címén méltányosságból megállapítható táppénz esetét kivéve – az
igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
A 2015. január 1-jétől hatályos szabályokat a 2014. december 31-ét követően benyújtott
kérelmeknél kell alkalmazni.
XV. TB. Igazolvány
és a jövedelemigazolás (Vhr. 37. § (3) bek. és Vhr. 38. § (9) bek.)
Ha a biztosítás megszüntetését követően a biztosított
baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj vagy gyermekgondozási díj iránti
kérelmet nyújt be, a foglalkoztató által kiadott és a biztosított által
korábban átvett (Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az
egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű nyomtatványt (továbbiakban: TB.
Igazolványt) a kérelemhez mellékelni kell.
A folyósító szerv a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz
folyósításának befejezésekor a TB. Igazolványba bejegyzi a passzív jogon, a
méltányosságból folyósított ellátás időtartamát, valamint a „diplomás gyed”
folyósításának idejét. A folyósító szerv
a TB. Igazolványt öt napon belül visszaadja vagy visszaküldi a biztosítottnak.
Ha a biztosított a 2015. január 1-jét megelőzően született
gyermekére tekintettel igényel terhességi-gyermekágyi segélyt vagy
gyermekgondozási díjat, akkor az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási
díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű
nyomtatvány kiállítására kötelezettnek mellékelnie kell Vhr. 37/A. § szerint
kiállított jövedelemigazolást. Ha a jövedelemigazolással kapcsolatos
hiánypótlási eljárás nem vezet eredményre, a csecsemőgondozási díj, illetve a
gyermekgondozási díj összegét a NAV-hoz bevallott jövedelemadatokból kell
megállapítani.
XVI. Fel nem vett
ellátás kifizetése (Vhr. 38. §
(5) és (6) bek.):
Változott a jogosult halála esetén fel nem vett ellátás
kifizetésére vonatkozó rendelkezés. Az Ebtv. 61. § (10) bekezdésében
meghatározott személyek (pl.: az elhunyttal közös háztartásban élt házastárs,
gyermek, unoka, szülő, stb.) által benyújtott a pénzbeli ellátás, baleseti
táppénz, valamint utazási költségtérítés iránti igényt úgy kell tekinteni,
mintha azt az elhunyt maga nyújtotta volna be.
A kérelmet az OEP által erre a célra rendszeresített és a
hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon lehet benyújtani. A
formanyomtatványon fel kell tüntetni az elhunyt személy nevét, TAJ számát, a
halál időpontját, az igénylőnek az elhunyt személlyel fennállt rokonsági,
hozzátartozói fokát, valamint az igénylő személy nevét, TAJ számát, születési
helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét és aláírását.
Tehát az elhunyt részére járó fel nem vett ellátás a
jogszabályban meghatározott személy részére akkor is kifizethető, ha az elhunyt
az ellátás iránti kérelmét a halála előtt nem nyújtotta be.
Az új előírásokat a 2014.
december 31-ét követően kezdődő jogosultságok esetében kell alkalmazni.
Példa:
A biztosított 2015.01.10-től részesül
kórházi ápolásban. A biztosított 2015.02.01-jén elhalálozik. Az elhunyt
házastársa kérésére a kórház kiállítja az elhunyt biztosított 2015.01.10-től
2015.02.01-ig terjedő időre szóló keresőképtelenségét igazoló igazolást. Az
elhunyt házastársa 2015.02.15-én nyújtja be az elhunyt táppénz kérelmét az
elhunyt biztosított utolsó foglalkoztatójához. Az elhunyt biztosított részére
jogosan járó, fel nem vett táppénzt az elhunyt házastársa részére ki kell
fizetni.
XVII. Az ellátások
elszámolásának benyújtására vonatkozó szabályok pontosítása (Vhr. 38/A. §
(1) bek.)
A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó
foglalkoztató a - bérfizetési naptól függetlenül – az általa kifizetett
pénzbeli ellátásokról, baleseti táppénzről, továbbá a kifizetőhelyet megillető
egy százalékos mértékű költségtérítés összegéről havonta – az erre
rendszeresített nyomtatványon – elszámolást nyújt be az egészségbiztosítási
szakigazgatási szervhez.
XVIII. A foglalkoztató adatszolgáltatási
kötelezettsége (Vhr. 42. § (2) bek.)
Ha a biztosított részére a pénzbeli ellátást vagy baleseti
táppénzt az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv folyósítja és a
biztosítási jogviszony a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz
folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles
haladéktalanul értesíteni a folyósító egészségbiztosítási szakigazgatási
szervet a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról (eddig a
megszűnéskor kifizetett jövedelemről is értesíteni kellett az
egészségbiztosítási szakigazgatási szervet).
XIX. Utazási költségtérítés (Ebtv. 5/B. § v)
pont):
Pontosításra került helyi utazás fogalma. Helyi utazás
alatt a település közigazgatási határán belül történő utazást kell érteni
(utazási költségtérítés a helyi utazás költségeihez nem jár).
Utazási költségtérítésre jogosult 2015. január 1-jétől az
az anya is, aki a koraszülött intézményben elhelyezett gyermekének
anyatejellátása érdekében jelenik meg az egészségügyi intézményben. Az új
szabályt a 2014. december 31-ét követő
utazásoknál kell alkalmazni.
Forrás: Országos
Egészségbiztosítási Pénztár
Pénzbeli
Ellátási és Ellenőrzési Főosztály
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése