Családi adókedvezmény 2015/2016

Családi adókedvezmény 2015 - 2016 évre
Változások történtek a családi adókedvezmény 2015 évi szabályozásában. A családi adó- és járulékkedvezmény az egyik legnagyobb jövedelempótló ellátás, amely sok százezer magyar családnak jelent nagyon komoly segítséget a napi megélhetés biztosításában. Ebből következően minden olyan módosítás, amely ezt az ellátást érinti, nagy érdeklődésre tarthat számot. Köztudott, hogy a kormány célja, hogy megállítsa hazánk népességének a fogyását, amelyhez az egyik legfontosabb eszköze a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások számának, illetve összegének a növelése. A kormány céljának elérése végett folyamatosan finomítja az ellátásokat érintő szabályozásokat, hogy azok, lehetőleg minél inkább gyakorlatiasabbá, és felhasználhatóbbá váljanak. Nézzük is meg, hogy mit is kell tudnunk a családi adókedvezmény 2015. évi változásairól. 

A családi adókedvezményt azok után a gyermekek után lehet igénybe venni, akikre nézve az igénylő családi pótlékban részesül, és akik egyben kedvezményezett eltartottnak számítanak. Az igénylő felé feltétel, hogy rendelkezzen adó és járulékköteles jövedelemmel. A családi adókedvezmény igénylése szempontjából kedvezményezettnek számít a magzat, fogantatásnak 91. napjától, a gyermek, akire nézve a magánszemély családi pótlékra jogosult, a gyermek, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult, és végül a magánszemély, aki rokkantsági járadékban részesül.
 

Változások, amelyek 2015. január 01-én léptek érvénybe. Az első módosítás, egy pozitív változást jelent, ugyanis kiterjesztésre került a jogosultak köre. Ez azt jelenti, hogy 2015-től a családi pótlékra jogosult szülő, családi pótlékra nem jogosult házastársa is megigényelheti a családi adókedvezményt. További változás, hogy, ha a magánszemély az összevont adóalapját képező jövedelmét olyan kifizetőtől kapja, aki adóelőleget megállapító munkáltatónak, illetve magánszemély részére rendszeres bevételt juttató kifizetőnek minősül, akkor a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot adhat a kifizetőnek. Fontos, hogy a munkáltató által elkészített adóbevallásban fel legyen tüntetve azoknak a gyermekeknek az adóazonosító jele, akikre nézve a családi adókedvezményre jogosult a magánszemély.

A családi adókedvezmény 2 gyermek esetén 2016. január 01-től fog várhatóan emelkedni 2.500 Ft-tal, minden évben, egészen 2019-ig, amikorra is, a kedvezmény mértéke el fogja érni a jelenlegi dupláját. 2015-ben a járulékkedvezmény mértéke 1 és 2 kedvezményezett gyermek esetén, az összevont adóalapot 62.500 Ft-tal csökkenti, míg 3 vagy több gyermek esetén, gyermekenként 206.250 Ft-tal. Az adókedvezmény kiszámításánál már nem csak a fizetendő adóból lehet leírni a kedvezményt, hanem a 7 % egészségbiztosítási járulékból, és a 10 % nyugdíjjárulékból is, így akik eddig minimálbérrel voltak bejelentve, azok is maximálisan ki fogják tudni használni a kedvezményt 2 gyermek esetén.

Ezt kell tudnia a családi adókedvezményről!

A családi adó kedvezmény lehetőségnek óriási jelentősége lesz 2015 - 2016 év során is a családok életében, anyagi helyzetüket nagymértékben befolyásolja, hogy mennyi kedvezményre jogosultak. A legfontosabb, amivel tisztában kell lenni, hogy az adókedvezmény ettől az évtől kibővítésre került, még pedig azoknak a köre bővült, akik igénybe vehetik. Ezen felül új dolog ebben az ügyben, ,hogy a 16 százalékos szja mellett az adókedvezmény már kiterjed a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékra, valamint a 10 százaléknyi nyugdíjjárulékra is. Forintban meghatározva az adókedvezmény változatlan, tehát gyermekenként egy hónapra 1 és 2 gyermek esetén 10.000 forint vonható le, három, illetve több gyermekes családban pedig 33.000 forint.

A családi adókedvezmény 2015 - 2016 években elsősorban azokat a családokat fogja kellemesen érinteni ahol három, vagy ennél több gyermek van, hiszen ha végzünk egy gyors számítást, akkor kiderül, hogy három gyermekre tekintettel havi 300 ezer forintos bruttó jövedelemmel számolva nettó 51.000 forinttal növekszik meg család bevétele. Nem lesz azonban ilyen számottevő a növekedés ott, ahol egy, illetve két gyermek van, hiszen az szja levonását követően már nem marad fenn akkora összeg, melyből még a továbbiakban jelentős kedvezmény lehetne érvényesíthető főként úgy, hogy esetleg mind a két szülő szeretné a kedvezményt érvényre juttatni.

Minden szülő érvényesítheti magánszemélyként a családi adókedvezményt akkor, hogyha olyan gyermeket nevel, aki után családi pótlékot folyósítanak, illetve aki után jár a családi pótlék. nem érvényesíthető azonban abban az esetben, ha valaki gyámi minőségben vagyonkezelői joggal felhatalmazott, vagyonkezelő eseti gondnoki minőségben, valamint nem érvényesíthető a kedvezmény amennyiben a gyermek gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll, vagy gyermekotthonban nevelik, illetőleg az egyébként a családi pótlékra jogosult személy büntetés végrehajtási intézményben van. Jár viszont 2015-2016-ban is a családi adókedvezmény a várandós kismamáknak, illetve a vele egy háztartásban élő házastársnak is, valamint annak a gyermeknek, aki saját jogon kapja a családi pótlékot. A családi adókedvezményt egy személyre tekintettel természetesen egy alkalommal lehet csak érvényesíteni, azonban a kedvezmény megosztható, így a szülők mindketten feltüntethetik a megosztott összeget az adóbevallásukban.

Ami a családi adókedvezmény 2015-2016-os érvényesítését illeti, érdemes megjegyezni, mi is ennek a menete. Az érvényesítést az adóbevallást megelőzően, illetve azzal egy időben kell megtenni, tehát a bevallás előkészítésekor igen lényeges, hogy minden érintett tisztában legyen azzal, mit kell tennie. Egy erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltése az első lépés, melyet itt a mi oldalunkon azonnal el is lehet érni, letölteni és kinyomtatni igen egyszerű módon. Amennyiben hozzálátunk az adózást megelőző papírok, iratok kitöltéséhez, majd leadásához, az itt letölthető nyomtatvány már természetesen minden aktuális kérdést tartalmaz, tehát minden további nélkül használható, hogyha esetleg a munkahelyünk nem bocsátja rendelkezésünkre. Nagyon oda kell figyelni az adatok beírásakor, és főleg arra, hogy a megszabott határidőn belül a nyomtatvány leadásra kerüljön, nehogy kicsússzunk az időből. Akkor ugyanis, hogyha beleesünk ebbe a hibába és a munkáltatónk nem kapja kézhez időben a nyomtatványt, könnyen lecsúszhatunk a családi adókedvezmény érvényesítéséről, ami igen csak nagy anyagi veszteséget okozna, hisz ebben az esetben a munkáltató az adatközlés hiányában nem tudja és nem is fogja figyelembe venni az igényünket, mivel ez a formanyomtatvány, melyen a családi adókedvezmény igényünket bejelentjük, egyben az adóelőleg nyilatkozatunk is.

A gyermekek után járó adókedvezmény nagyon fontos. Ez a támogatás is elsősorban a gyerekeknek a számától függ, így mindenképpen utána kell járnunk annak, hogy mennyi adókedvezményt kapunk gyerekenként, ugyanis a családi költségvetés kiszámításánál nagyon sokat számít ha tudjuk, hogy mennyi kedvezmény jár egy - egy gyerek után. Az adókedvezmény egy rendkívül fontos törvény, hiszen családok ezreinek és tízezreinek segít ez az egyetlen szabály, ami olyan mértékben tudja támogatni a gyerekes családokat, hogy a nehéz körülmények között élőknek is igen nagy segítséget jelent.

 

A családi adókedvezmény összegének számítása során 2 gyerek esetében az összevont adóalapból 125.000 Ft kerül levonásra, ami azt jelentheti, hogy gyermekenként 62.500 Ft. Tehát a nettó jövedelem 20.000 Ft-tal fog megnőni, azaz kétszer 10.000 Ft-tal. Nagy lépés lesz 3 kedvezményezett vagy eltartott esetében, ekkor ugyanis az igénybe vehető adókedvezmény mértéke eléri a 618.750 Ft-ot, azaz háromszor 206.250 Ft-ot, ugyanis 3 eltartott után már gyermekenként 206.250 Ft kedvezmény jár. A nettó jövedelem ebben az esetben 99.000 Ft-tal, azaz háromszor 33.000 Ft-tal fog nőni. Az igénybe vehető kedvezmény összege nem nő háromnál több eltartott esetén, tehát 4, 5 vagy akár 10 gyermek esetén is 618.750 Ft a maximális mértéke.

Tehát mindenképpen érdemes a családi adókedvezményről beszélni és igénybe venni, hiszen ez azon kedvezmények közé tartozik, amivel segíteni tudjuk családunkat és mindenképpen jól jöhetünk ki abból, hogy ha alkalmazzuk ezt. Persze mindenben kérhet segítséget, hogy ha nem biztos a dolgában, ráadásul ehhez nem kell szakember segítségét kérni külön, mivel a munkáltató minden szempontból tisztában kell legyen az adókedvezmény kérdésével. Az azonban nagyon fontos, hogy az adókedvezményre való jogosultságot minden évben időben kell igazolni, mert ha ez nem történik meg, akkor bizony eleshet a család ettől a jelentős plusz bevételtől.

Szigorított családi kedvezmény 2015/2016

Szigorított családi kedvezmény

Eddig a családi kedvezmény érvényesítéshez írásbeli nyilatkozatot kellett tenni a a jogosultságról, (magzat esetében a várandósságról) úgy, hogy fel kellett tüntetni - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. Ha éppenséggel volt adóazonosító jelük, akkor persze be lehetett írni azt is. Ez azonban megváltozott.

Mégpedig így:

48§„(3) A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat , személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot — a változás bejelentésének kötelezettsége mellett — közösen teszik meg.

A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető — az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával — a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét;

b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat ) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;

c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató, kifizető hiányában az erre vonatkozó kijelentést.”

Most akkor csak kártyája nincs a gyereknek, de jele van?

Mivel a 2008. december 8-a után született gyermekek esetében automatikusan elkészül és kiküldésre kerül az adókártya, így ezen dátum előtt születetteknek kell igényelniük adókártyát. A 2006. január 1-je után születetteknek a hatóság generált adóazonosítót, csak nem küldte ki, míg a 2005. december 31-éig születetteteknek meg még csak nem is generáltak.

Tehát akik 2008. december 8-a előtt születtek és még nem rendelkeznek adóazonosító jellel, illetve adókártyával, azok a '15T34-es nyomtatványon igényelhetik meg.

Ne menjen haza, ha le akarják rázni!

A 15T34-es nyomtatvány mellé csatolandó dokumentumok az igénylés során:

-  14 év alatti gyermek részére történő igénylés esetén csak a gyorsabb ügyintézés elősegítése érdekében kell születési anyakönyvi kivonat illetve szükség lesz még a lakcímigazoló lapra/kártyára is.

- 14 év feletti gyermek részére történő igénylés esetén a személyazonosításra alkalmas igazolvány és a lakcímkártya szükséges

Meghatalmazás pedig csak akkor kell, ha nem az igénylő vagy törvényes képviselő (pl.: szülő) jár el!

Nyugdíjszabályok 2015 és 2016-tól, korhatár

Nyugdíjszabályok 2015 és 2016-tól, korhatár, ellátás összeg, utalások ! Ki mikor megy nyugdíjba ? Mennyi nyugdíjat kapunk ?

Nyugdíjszabályok 2015 és 2016-tól, korhatár, ellátás összeg, utalások ! Ki mikor megy nyugdíjba ? Mennyi nyugdíjat kapunk ?
Évről-évre felmerülő kérdés, változnak-e a nyugdíjjogosultsági szabályok az új évben, mikor lehet nyugdíjba vonulni, mekkora lesz a nyugellátás összege. A valorizációs szorzószámok közzététele márciusban történik, így addig nem tudni, mennyi lesz a 2015-ben megállapított nyugdíj összege.


Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén 2015/2016-ra

2014-ben az öregségi nyugdíjjogosultság szabályai nem változnak.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.

Első feltétel - nyugdíjkorhatár

2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.
Öregségi nyugdíjkorhatár

• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2013-ban az 1951-ben született hölgyek és férfiak töltötték be öregségi nyugdíjkorhatárukat, a 62. életévet.
2014-ben az 1952. első félévében születettek fogják betölteni nyugdíjkorhatárukat, a 62. életév betöltését követő 183. napon.
Az 1952. második félévében születettek már csak 2015-ben érik el nyugdíjkorhatárukat.
Második feltétel - szolgálati idő
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Harmadik feltétel - a biztosítási jogviszony hiánya
2009. december 31. utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.
Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.
A biztosítási jogviszony

• sem Magyarországon,
• sem – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében  – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
• sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban nem állhat fenn.

Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.
A nyugdíjazás legkorábbi időpontja
2012-től, így 2014-ben is csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől állapítható meg öregségi nyugdíj, a korábbi korai nyugdíjbavonulási lehetőségek megszűntek.
Egyedül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetősége áll rendelkezésre.
Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.
A nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekápolási segély, gyermeknevelési támogatás és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az érintett nő.
A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni.
Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén legalább harminc év.
Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.
Van-e legvégső határ?
Ha a feltételek megengedik, nem szükséges a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Döntő szempont – a nyugdíj összege
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs szorító körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között: ha 2013-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2013. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2014. évi éves nyugdíjemelésben.
Ha 2014-től történik a nyugdíjbavonulás, a 2014. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2015-ben következik be.
A 2014. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
A szintreigazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra válaszolni, hogy mennyi lesz a 2014-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.  (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)
Ha 2014-ben mégis a korábbi év, 2013-ban történő nyugdíjmegállapítás mellett döntünk, a 2014-ben benyújtott kérelem megfelelő határidőben történő visszavonása mellett (Tny. 74.§) lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (köztük a biztosítási jogviszony hiánya is) már ebben a korábbi időpontban fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).
Ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (2013-ban megállapított nyugdíjak esetén 372.000 Ft feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió).
A degressziós sávhatár időről-időre, de nem minden évben emelkedik, a 2014/2015-re esetleges változás jelenleg nem ismert.

Korkedvezményes nyugdíj 2015– új szabály 2015 január 1-jétől

Korkedvezményes nyugdíj – új szabály 2015 január 1-jétől ?

Czomba Sándor a korkedvezményes nyugdíjról az M1 Az Este című műsorában is beszélt. Kifejtette, a kivezetéséről már döntött a kormány, de arról érdemes tárgyalni, hogy milyen más módszerekkel lehet segíteni az egészséget jobban igénybe vevő szakmákban dolgozókat. A problémamegoldásban azonban állami szerepvállalás nem lehet - nyomatékosította

Január 1-jétől a korábban bányász munkakörben dolgozók meghatározott feltételek mellett a korábbinál előnyösebb előírások mellett jogosultak korkedvezményes nyugdíjra. Ki jogosult még korkedvezményes ellátásra?
2015. január 1-jétől a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább három évet eltöltött bányász abban az esetben is jogosult egy év korkedvezményre (vagyis a korhatár betöltése előtt veheti igénybe az ellátást), ha nem szerezte meg a tíz év korkedvezményre jogosító időt. Ezt a kedvezményt azonban kizárólag azok vehetik igénybe, akiknek a munkaviszonya bányászati szerkezetátalakítás, korszerűsítés vagy bányabezárás miatt szűnt meg.

Korkedvezményre egyébként a 2011-ben hatályos szabályok szerint szükséges jogosultságot 2014 végéig megszerző személyek jogosultak. Így a férfiaknak ehhez legalább tíz évig, a nőknek pedig legalább nyolc évig kell korkedvezményre jogosító munkakört betölteniük.  A férfiak a korkedvezményre jogosító munkakörben betöltött minden öt, a nők pedig minden négy év után kapnak egy-egy év korkedvezményt.

Korkedvezményre a szervezet fokozott igénybevételével járó, illetve az egészségre különösen ártalmas munkát végző munkakörben dolgozók szerezhettek, szerezhetnek jogosultságot.

2015-től már nem szerezhető további jogosultság.

 

 

---

Adókártya igénylés 2015 (2008. december 8-a előtt született gyerekeknek)

Adókártya-igénylés, levelezési cím bejelentése

Nyomtatványa: 15T34

Ingyenes nyomtatvány, amely

• a NAV internetes honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető vagy
• ügyfélszolgálati helyeinken beszerezhető.

Az Adatlap, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek meg, ezért kérjük, hogy az Adatlap kitöltése előtt a változásokat szíveskedjen figyelemmel kísérni, és az Adatlap legfrissebb verzióját kitölteni.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben elektronikus úton tesz eleget bejelentési / változás bejelentési kötelezettségének, az adatlapot kizárólag egy példányban kell benyújtania az Ügyfélkapun keresztül.

Amennyiben további kérdései vannak az adatlappal, illetve az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján (www.nav.gov.hu) kívül a - bármely hálózatból hívható - 06-40/42-42-42 kék számon is érdeklődhet.

Melléklet:  

Első igénylés esetén:

• Jogszabály szerint nem kötelező, azonban 14 év alatt az önkéntesen csatolt születési anyakönyvi kivonat, lakcímigazoló lap/kártya benyújtása - az ügyintézést elősegítik. (2008. december 8. után született gyermekek esetében automatikusan elkészül és kiküldésre kerül az adókártya!)
• 14 év felett személyi igazolvány, vagy útlevél, vagy új típusú jogosítvány, lakcímigazoló kártya,
• külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya
• cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat.

Lakcímkártyával, szálláshely bejelentővel nem rendelkező külföldi állampolgárok esetében csak az adókártya igénylő lap leadása lehetséges, az adóazonosító jel generálása a kizárólagos illetékességi szabályok alapján történik, a budapesti székhelyű Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságán.

Adókártya elvesztése, megrongálódása, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén:

• személyazonosításra alkalmas igazolvány, lakcímkártya
• külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya
• cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat
• az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 3.000 Ft, melyet az állami adóhatóság Igazgatási szolgáltatási díj bevételi számla elnevezésű 10032000-01079074 számú számlájára készpénz-átutalási megbízással, banki átutalással, a kijelölt ügyfélszolgálati helyeinken pedig bankkártyával is meg lehet fizetni.

Levelezési cím bejelentése esetén:

• személyazonosításra alkalmas igazolvány, lakcímkártya
• külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya
• cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat

Munka törvénykönyve változás 2015.01.01-től

Munka törvénykönyve változás 2015.01.01-től

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alábbi pontjai módosultak 2015.01.01-től

61. §

(1) A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat
a) a teljes vagy részmunkaidős,
b) a távmunkavégzésre irányuló, valamint
c) a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő
foglalkoztatás lehetőségéről.
(2) A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik.
(3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani

115. §

(1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
b) a szabadság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e) a keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott
tartama.

A keresőképtelenség idejére jár a szabadság.

PL: Ha valaki akár egy évig van táppénzen teljes időre jár a szabadság 2015.01.01-től.

209. §

(1) A vezető munkaszerződése e törvény Második Részében foglalt rendelkezésektől - a (2) bekezdés kivételével - eltérhet.
(2) A vezető munkaszerződése
a) az 55. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában,
b) a 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában,
c) a 113. § (3) bekezdésében,
d) a 127. §-ban, valamint
e) a (3) bekezdésben
foglaltaktól nem térhet el.

294. §

(1) E törvény alkalmazásában
a) fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló,
b) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa,
c) gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek; fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,
d) kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is,
e) munkavállalói képviselő: az üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállalói képviselője,
f) munkavégzésre irányuló jogviszony: a munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződés, a gazdasági társaság vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony és az egyéni vállalkozás,
g) nyugdíjas munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
gg) rokkantsági ellátásban részesül,
h) szülő:
ha) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs,
hb) az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
hc) a gyám,
hd) a nevelőszülő és a helyettes szülő,
i) gyermekét egyedül nevelő munkavállaló: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa,
j) levonásmentes munkabérrész: a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész.
k) három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettelka) családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy
kb) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

204. §

(1) Köztulajdonban álló munkáltató a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik.

2015 baleseti táppénz, CSED, GYED elszámolás szabályai

Változatlan jogosultság mellett egyszerűsödnek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a baleseti táppénz elszámolási szabályai

Közleményünkben  a pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatosan felmerülő kérdésekre kaphat választ.

Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára.
Fontos feladatnak tekinti a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is, mindezek mellett megőrizve a GYED extra pozitív intézkedéseit, 2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai.

Tájékoztatónkkal segítséget kívánunk nyújtani a változások megértéséhez.

A kismamáknak és a betegeknek járó pénzbeli ellátásokat érintő főbb változások

• A gyermekvállalás, a betegség, illetve a munkával összefüggő baleset esetén az ellátások összege az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelme alapján kerül megállapításra, így mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében.
• Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkozatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása.
• A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre.
• Utazási költségtérítés jár annak a kismamának, aki a koraszülött intézményben ápolt gyermekéhez utazik annak érdekében, hogy gyermekét anyatejjel táplálja.

Terhességi Gyermekágyi Segély (THGYS) helyett Csecsemőgondozási Díj (CSED)

A szülési szabadság idejére 2014. december 31-éig született gyermekek esetében terhességi-gyermekágyi segély került megállapításra, amelyet a teljes ellátási időszakra változatlan feltételekkel fizet az egészségbiztosító. A 2015. évben született gyermekek esetében az ellátás változatlan feltételekkel csecsemőgondozási díj jár a kismamáknak.

A változások részletes ismertetése

I. A ténylegesen kieső jövedelmek hatékonyabb pótlása

Kedvező változás, hogy 2015-től a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetés alapján állapítjuk meg. Ennek megfelelően a szerződés szerinti havi jövedelem kiszámítása esetén is figyelembe kell venni a járulékalapot képező pótlékokat, jutalmakat és egyéb kifizetéseket is. A mindennapi életben a jövedelem nem csupán a munkaszerződésben meghatározott összeget jelenti, hanem számos olyan egyéb juttatást, amelyet munkavégzés esetén megkap a dolgozó. A változás célja, hogy amennyiben nem tudja valaki a munkáját elvégezni, akkor erre az időtartamra az ellátás a jövedelmét a lehetőségekhez képest pótolja. 

A kereset fogalmának meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy ne jelentsen akadályt az ellátás kifizetésében az, ha valaki korábbi tevékenységért kap díjazást miközben ellátásban is részesül.

(Például: 2014. decemberben az igénylőt jutalomban, prémiumban részesítik, de a kifizetés 2015. január hónapban történik meg, amikor a kismama már csecsemőgondozási díjban részesül. Ezen juttatás kifizetése a korábbi szabályozással ellentétben nem zárja ki az ellátás folyósítását.)

II. Valamennyi pénzbeli ellátás alapját a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján állapítják meg a kifizetők

A foglalkoztató minden hónapot követően 12-éig az adóhatósághoz bevallást teljesít valamennyi alkalmazott jövedelemére vonatkozóan, ezért 2015. január 1-jétől, amikor pénzbeli ellátást kér a biztosított, a foglalkoztatónak nem kell a jövedelemre vonatkozóan külön adatot szolgáltatni az egészségbiztosító felé is.

• Azoknak a munkavállalóknak, amely munkáltatónál nem működik kifizetőhely, a NAV által megküldött adatból állapítja meg az egészségbiztosítási pénztár az ellátást.
• Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a munkáltató által az adóhatósághoz beküldött bevallási adatokból történik az ellátások számfejtése.

III. Az új számítási szabályok szerint megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbség

Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől. Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.

IV. A terhességi-gyermekágyi segély helyébe csecsemőgondozási díj lépett

A terhességi-gyermekágyi segély megnevezése 2015. január 1-től megváltozott.

A 2014. december 31-ét követően született gyermekek esetében már csecsemőgondozási díjat állapítunk meg.

A csecsemőgondozási díj (CSED) ugyanazon személyeknek, ugyanolyan jogosultsági feltételek mellett jár, mint korábban a terhességi - gyermekágyi segély.

Akinek az egészségbiztosító még terhességi-gyermekágyi segélyt állapított meg, azt az ellátás végéig ilyen elnevezéssel folyósítja.

V. Az egyes, változással érintett pénzbeli ellátások számítási módja 

A. A táppénz és a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

2015. január 1-től a táppénz és a gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a táppénzre, gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel. Például, ha az igénylő 2015. január 10-étől jogosult táppénzre, akkor 2014. október 31-étől 2014. május 5-ig található meg a 180 naptári napi jövedelem.

A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz és a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosításban töltött idővel. 

• HA IGEN:

Akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

• HA NEM:

Akkor a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező. 

A fentieken kívül nem változik az ellátások folyósításának időtartama, valamint az ellátások mértéke sem (vagyis a táppénz mértéke továbbra is 50 vagy 60%, a gyermekgondozási díj mértéke 70%). A maximálisan adható összeg a minimálbér emelkedésével arányosan növekszik. 2014. évben a minimálbér 101.500,- Ft volt, 2015. évben - az emelkedését követően - minimálbér havi összege 105.000,- Ft. A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.

B. A csecsemőgondozási díj (korábban. terhességi-gyermekágyi segély) alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

2015. január 1-től a csecsemőgondozási díj összegének meghatározásához szintén meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel. 

A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a csecsemőgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.  

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha a kérelmezőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani. 

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A csecsemőgondozási díj esetében sincs változás a korábbi terhességi-gyermekágyi segély néven megállapított ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében sem (vagyis a csecsemőgondozási díj mértéke 70%).

C. A baleseti táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az igénylő az 1. pontban meghatározott időtartamban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A baleseti táppénz esetében sincs változás az ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében. (vagyis üzemi baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 100%, úti baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 90%).

VI. Pénzbeli ellátás folyósítása halálozás esetén

1. Táppénz, baleseti táppénz:

Azokban az esetekben, amikor a táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult az ellátás iránti kérelmének benyújtása előtt elhalálozott, nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy a hozzátartozóknak állapítsák meg az ellátást, holott egy ilyen tragédia során minden segítségre szüksége van a családoknak. 

Ezt a helyzetet kezeli a jogszabály azzal, hogy a jogosult halála esetén a hozzátartozók is igényelhetik azt az a táppénzt, baleseti táppénzt, amire az elhunyt életében jogosult lett volna.

2. Gyermekgondozási díj:

Abban az esetben, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a gyermek meghal, a korábbi szabályozás értelmében a szülő nem kaphatta tovább az ellátást. 

Ilyen esetben, a családok nehéz helyzetét méltányolva, 2015. január 1-től a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adott hónapból legalább 15 nap még hátra van, akkor a szülő az ellátást a következő hónap első napjáig kaphatja. Ha kevesebb, mint 15 nap van az adott hónapból, akkor pedig az elhalálozást követő 15. napig folyósítják a gyermekgondozási díjat.

VII. Méltányos szabályozás a gyermekvállalás esetén

A családosok esetében a jogszabály továbbra is garantálja azt, hogy azok, akik a jogszabályváltozásokat megelőzően döntöttek a gyermekvállalásról, a jogszabályok módosítása miatt ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe.

A 2015. január 1-e előtt született gyermekek után járó terhességi-gyermekágyi segélyt, valamint a gyermekgondozási díjat, az egészségbiztosítónak a jogosultság időpontjában hatályos szabályok alapján, és a 2013. július 15-ét megelőző szabályok szerint is meg kell állapítania, és a magasabb összeget kell folyósítani.

VIII. Ami nem változik

1. az egyes ellátások jogosultsági feltétele

Fontos, hogy sem a táppénznél (baleseti táppénznél), sem a csecsemőgondozási díjnál, sem a gyermekgondozási díjnál nem változnak a jogosultsági szabályok, vagyis ezután is az kaphatja, aki eddig is.

2. a „GYED EXTRA” szabályai

• Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása
• Munkavégzés gyed folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után
• A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama ikrek esetében
• Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

3. az ellátások iránti kérelmek benyújtásának helye

Az ellátás iránti igényeket a munkavállalóknak a foglalkoztatónál elő kell terjeszteni. Igaz ez a keresőképtelenség, beteg gyermek miatti keresőképtelenség, sőt beteg gyermekre tekintettel kért méltányos táppénzre és a gyermekvállalás miatti igények esetére is. A kérelmeknek a továbbítása a megfelelő hatóságokhoz pedig ezek után is a munkáltatók feladata marad.

Egyidejűleg több munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonyok esetében a kérelmeket annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, amelyik munkaviszonyból a biztosított kéri az ellátást. 

Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, stb. pedig, ahogyan eddig is, minden esetben a székhelyük szerinti fővárosi, illetve megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell, hogy leadják kérelmüket.

Forrás:

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
egészség, biztonság

2015 OEP változások TB kifizetőhelyek résztére

 2015 TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben és a törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1.) Korm. rendeletben foglalt, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel, valamint a méltányossági ellátásokkal kapcsolatos rendelkezések 2015. január 1-jétől hatályos változásairól.

2015. január 1-jétől módosultak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) és a törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Vhr.) foglalt az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel, valamint a méltányossági ellátásokkal kapcsolatos rendelkezések. Az új szabályokat az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI. törvény, és az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 364/2014. (XII.30.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az egységes jogértelmezés érdekében az alábbiakban ismertetjük a változásokat:

I. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításával és a folyósítással kapcsolatos fogalmak:

 2015. január 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai a következők:

-                     a 2014. december 31-éig megállapított terhességi-gyermekágyi

segély, 

-                     a2015. január 1-jétől megállapított csecsemőgondozási díj,  - a gyermekgondozási díj és - a táppénz.

 Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál figyelembe vehető jövedelem (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):  

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. 

•       Naptári napi jövedelem (Vhr. 31.§ (2) bek.):

Naptári napi jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával. Szerződés szerinti jövedelem esetében a naptári napi jövedelem a szerződés szerinti jövedelem harmincad része.

•       Szerződés szerinti jövedelem (Ebtv. 5/C. §):

Az ellátások alapjának megállapításánál a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb. (Ebtv. 39/A. § (2) bek.) 

E szabály alkalmazásánál, ahol a jogszabály szerződés szerinti havi jövedelmet említ, a következőkre kell figyelemmel lenni:

Szerződés szerinti jövedelem alatt:

-         azon biztosított esetében, aki betegszabadságra jogosult, a betegszabadság idejére megállapított távolléti díj, illetmény egy hónapra járó összegét kell érteni. Egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj egy havi összegét kell érteni, 

A távolléti díj, illetve az illetmény alapján megállapított szerződés szerinti havi jövedelem megállapítása a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 148. §-ában foglalt előírásokra figyelemmel a foglalkoztató hatáskörébe tartozik.

-         egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszeresét kell érteni,

-         a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb biztosítási jogviszonyban állók esetében (megbízás, vállalkozási jogviszonyban állók) a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díjat kell érteni,

-         biztosított mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért kell érteni.

•       A kereset és a keresőtevékenység (Ebtv. 5/C. § (1) bek., és Vhr.1. § (2) bek.)

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz folyósításának korlátja, - többek között - ha a jogosult az ellátás folyósításának ideje alatt biztosítási jogviszonyban munkát végez és e tevékenységével összefüggésben pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel rendelkezik. 

2015-től a jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre jogosultak esetében, az ellátások folyósításának korlátozása tekintetében mit kell érteni a keresőtevékenység és kereset alatt. 

Kereset alatt a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelmet, keresőtevékenység alatt a Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenységet kell érteni. 

•       Irányadó időszak és számítási időszak (Vhr.1.§ c) és d) pontja):

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak naptári napi alapját 2015-től új irányadó időszak alapján kell megállapítani. 

Irányadó időszak alatt folyamatos biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakot kell érteni. Az irányadó időszak kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál.

Példa:

A foglalkoztatónál 2013.01.01-től munkaviszonyban álló igénylő táppénzre jogosult 2015.01.10-től. Az irányadó időszak 2014.01.01-től 2014.10.31-ig terjedő időszak.

Számítási időszak az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be. Az irányadó időszakon belül a számítási időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került.

Példák:

1)     A foglalkoztatónál 2013.01.01-től munkaviszonyban álló igénylő táppénzre jogosult 2015.01.10-től. A számítási időszak 2014.05.05-től 2014.10.31-ig terjedő időszak, amennyiben ebben az időszakra a NAV felé a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallásra került.

2)     A foglalkoztatónál 2013.01.01-től munkaviszonyban álló igénylő táppénzre jogosult 2015.01.10-től. Nem került bevallásra a 2014.08. havi jövedelem. A számítási időszak a 2014.09.01-2014.10.31-ig terjedő időszakra bevallott egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem lehet. 

 Egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében a pénzbeli ellátásra való jogosultság megállapítása (Vhr. 27/A. §):

A 2014. december 31-ét követő ellátásokra való jogosultságnál változik a jogosultsághoz szükséges előzetes biztosítási idő figyelembe vétele. 

A jogszabály arról rendelkezik, hogy a fennálló biztosítási jogviszony(oka)t megelőző, megszűnt biztosítási jogviszony(ok)ból származó biztosítási időt, melyik fennálló biztosítási jogviszony(ok)hoz kell hozzászámítani:

•       A megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítás kezdő napját, hozzá kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal.

•       Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri.

•       Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítás kezdő napját megelőző napjait.

Példák:

1) „A” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2010.01.01-től 2015.02.28-ig állt fenn. A „B” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.01-től és a „C” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.15-től áll fenn. A biztosított 2015.04.01-től keresőképtelen és táppénzt igényel a „C” biztosítási jogviszonyából. 

A táppénzre való jogosultság elbírálásánál az „A” munkáltatónál megszűnt biztosítási jogviszony idejét hozzá kell számítani a „C” biztosítási jogviszony idejéhez, így a biztosított a „C” biztosítási jogviszonyában a keresőképtelensége idejére, de legfeljebb 1 évig lehet jogosult táppénzre.

2) „A” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2010.01.01-től 2015.02.28-ig állt fenn. A „B” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.01-től és a „C” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.15-től áll fenn. A biztosított 2015.04.01-től keresőképtelen és táppénzt igényel a „B” és a „C” biztosítási jogviszonyából.

A biztosított „C” és a „B” biztosítási jogviszonyában is a keresőképtelenség idejére, de legfeljebb 1 évig lehet jogosult táppénzre. A táppénzre való jogosultság elbírálásánál az „A” munkáltatónál megszűnt biztosítási jogviszony idejét a „B” és a „C” biztosítási jogviszony idejéhez hozzá kell számítani.

 A pénzbeli ellátás naptári napi alapjának megállapításánál figyelembe vehető jövedelem (Vhr.31. § (1)-(3) bek.):

A 2014. december 31-ét követően az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és a baleseti táppénzre való jogosultság esetében az ellátás naptári napi összegét a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz (továbbiakban NAV) az irányadó időszak hónapjaira bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) alapján kell megállapítani

A NAV felé bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült.

                      A pénzbeli ellátás egy naptári napi alapjának megállapítása

A pénzbeli ellátás naptári napi alapjának megállapításánál a számítási időszakra bevallott jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával.

Ha a biztosítottra vonatkozóan a számítási időszakban nincs legalább 30 naptári napi bevallott jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani az ellátás naptári napi alapját.

Nem lehet tehát az ellátás alapját 30 napnál kevesebb tényeleges jövedelem alapján megállapítani, azaz a tényleges jövedelem osztószáma 30 napnál nem lehet kevesebb.

II.  Táppénz

 Táppénz összegének megállapítása:

1,/

Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. (Ebtv. 48. § (1) bek.)

Példa:

Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzt igényel 2015.01.10-től.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	10	21	126 000 Ft	126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	0	30	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.08.01 – 2014.08.31	0	31	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.07.01 – 2014.07.31	5	26	140 000 Ft	140 000 Ft
2014.06.01-  2014.06.30	0	30	200 000 Ft	200 000 Ft
2014.05.01-  2014.05.31	8	23	135 000 Ft	135 000 Ft
2014.04.12 - 2014.04.30	0	19	180 000 Ft	114 000 Ft X
		180		1 075 000 Ft

Az irányadó időszak 2014.03.01-től 2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.04.12től 2014.10.31-ig tart. A naptári napi alap 1.075.000 Ft /180 = 5.972,22 Ft (100%) 

X

A 2014.04.12-től 2014.04.30-ig figyelembe vehető jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a 2014.04. hóban bevallott 180.000 Ft havi jövedelmet osztani kell a 2014. április hónap naptári napjainak számával (30) és a kapott eredményt szorozni kell 19-el.

2,/

Ha a biztosított az 1,/ pontban meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi – az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani. (Ebtv. 48. § (2) bek.)

Példa:

Az igénylő 2014.05.10-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.04.30-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzt igényel 2015.01.10-től.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	10	21	126 000 Ft	126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	0	30	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.08.01 – 2014.08.31	0	31	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.07.01 – 2014.07.31	5	26	140 000 Ft	140 000 Ft
2014.06.19-  2014.06.30	0	12	200 000 Ft	80 000 Ft
		120		706 000 Ft

Irányadó időszak 2014.05.10-től 2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.06.19-től 2014.10.31-ig tart. A naptári napi alap 706.000 Ft /120 = 5.883,34 Ft (100%)

3,/

Ha a biztosított a 2,/ pont szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi – az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. (Ebtv. 48. § (3) bek.)

Példa:

A 2012.01.01-től folyamatosan biztosított 2014.08.01-től áll munkaviszonyban a munkáltatónál. Az igénylő gyermekápolási táppénzt igényel 2015.01.10-től.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	10	21	126 000 Ft	126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	0	30	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.08.01 – 2014.08.31	0	31	180 000 Ft	180 000 Ft
		82		486 000 Ft

Irányadó időszak 2014.08.01-től 2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.08.01-től

2014.10.31-ig tart. A naptári napi alap 486 000 Ft /82 = 5.926,82 Ft (100%)

4,/

Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonnyal, táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem. (Ebtv. 48. § (4) bek.)

Példa:

Az igénylő 2014.08.01-től áll munkaviszonyban az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzt igényel 2015.01.10-től.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	10	21	126 000 Ft	126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	0	30	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.08.01 – 2014.08.31	0	31	180 000 Ft	180 000 Ft
		82		486 000 Ft

Az irányadó és a számítási időszak 2014.08.01-től 2014.10.31-ig tart. Mivel a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonnyal, ezért a táppénz naptári napi alapját a minimálbér 30-cad része alapján kell megállapítani. A tényleges 82 napi bevallott jövedelmet nem lehet figyelembe venni, mert a napi alap több mint a minimálbér 30-cad része (486 000 Ft /82 =

5.926,82 Ft (100%)

A táppénz naptári napi alapja a minimálbér/30 = 105.000/30= 3.500 Ft (100%)

Az Ebtv. 48. § (2)-(4) bekezdése szerinti naptári napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

5,/ Új „kedvezményszabály”  

Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben/csecsemőgondozási díjban, vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos.( Ebtv. 48. § (5) bek.)  Tehát a kedvezményszabály alkalmazásánál a tényleges jövedelmet nem lehet figyelembe venni. 

Az (5) bekezdést akkor lehet alkalmazni, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

Példa:

A 2010.02.01-től biztosított anya a 2012.12.06-án született gyermeke jogán 2014.12.06-ig gyermekgondozási díjban részesült. A gyermekgondozási díj naptári napi alapja 3.500 Ft. A biztosított a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt 2014.08.01-től dolgozik. 2015.02.01-től gyermekápolási táppénzt igényel. Az irányadó időszak 2014.01.01-től 2014.11.30-ig tart. A biztosított a számítási időszakban nem rendelkezik 180 napi bevallott jövedelemmel, azért mert 2014.01.01-től 2014.11.30-ig gyermekgondozási díjban részesült. A biztosított számított szerződés szerinti jövedelmének 30-cad része: 2.500 Ft. A táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított gyermekgondozási díj alapjának figyelembevételével kell megállapítani, mivel az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb.

 Táppénz maximum:

A táppénz összege az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint az Ebtv. 44. § d) pontjában meghatározott esetben ötven százaléka azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. A táppénz maximum 2015.

január 1-től 7.000 Ft/nap.

                              III.     Előleg (Ebtv. 39/B § (1) bek.):

Pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, ha a pénzbeli ellátás összege a 21 nap ügyintézési határidőn belül azért nem állapítható meg az Ebtv. 48. § (1)-(4) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására a NAV felé, annak érdekében, hogy az igénylő ne maradjon ellátatlan, a rendelkezésre álló adatok alapján részére - az Ebtv. 39/A. § (2) bekezdésének, valamint az Ebtv. 48. § (2)(4) bekezdésének figyelembevételével - végzésben előleget kell megállapítani. 

Példák:

1)     Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	10	21	126 000 Ft	126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	0	30	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.08.01 – 2014.08.31	-	-	Nincs bevallás	-
2014.07.01 – 2014.07.31	5	26	140 000 Ft	140 000 Ft
2014.06.01-  2014.06.30	0	30	200 000 Ft	200 000 Ft
2014.05.01-  2014.05.31	8	23	135 000 Ft	135 000 Ft
2014.04.12 - 2014.04.30	0	19	180 000 Ft	114 000 Ft

Mivel a foglalkoztató a számítási időszakban, 2014. augusztus hónapra vonatkozóan a NAV felé bevallást nem teljesített, ezért az igényt 21 nap ügyintézési idő alatt nem lehet teljes mértékben teljesíteni. 

Ebből következően a biztosított részére előleget kell megállapítani és folyósítani, a rendelkezésre álló adatok alapján. Ebben az esetben alkalmazni kell a Vhr. 1. § (2) bek. d) pontját, miszerint az irányadó időszakon belül a számítási időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került. A biztosított 2014.09.01-től 2014.10.31-ig terjedő számítási időszakban bevallott jövedelme (51 nap tényleges jövedelem) alapján, a táppénz naptári napi alapja 306 000 Ft / 51 =  6.000 Ft (100%).

2)     Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	10	21	126 000 Ft	126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	0	30	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.08.01 – 2014.08.31	0	31	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.07.01 – 2014.07.31	5	26	140 000 Ft	140 000 Ft
2014.06.01-  2014.06.30	0	30	0 Ft	0 Ft
2014.05.01-  2014.05.31	8	23	135 000 Ft	135 000 Ft
2014.04.12 - 2014.04.30	0	19	180 000 Ft	114 000 Ft

Az irányadó időszak 2014. 03.01-től 2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.04.12től 2014.10.31-ig tartana, de a foglalkoztató 2014. június hónapra nem vallott be jövedelmet (a 2014. júniusi bevallás 0 Ft, annak ellenére, hogy nem közölt a bevallásban kieső napot) és ezért az igényt a 21 nap ügyintézési idő alatt nem lehet teljes mértékben teljesíteni.

Ebben az esetben is alkalmazni kell, a Vhr. 1. § (2) bek. d) pontját, miszerint az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)-(4) bekezdésben meghatározott számítási időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került. Tehát az ügyfél részére táppénz előleget kell megállapítani a rendelkezésre álló adatok alapján. 2014.07.01-től 2014.10.31ig terjedő számítási időszakban bevallott jövedelem alapján megállapított táppénz előleg naptári napi alapja 626 000 Ft / 108 = 5 796,30 Ft (100%). A bevallás pótlásra került 2015.március hónapban. Ennek alapján megállapítható, hogy a biztosított 2014.06. havi bevallott jövedelme 150.000 Ft. Az utólag bevallott jövedelem figyelembe vételével a táppénzt meg kell állapítani.  A táppénz naptári napi alapja 1 025 000 Ft /180 = 5.694,44 Ft.

3)     Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	10	21	126 000 Ft	126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	0	30	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.08.01 – 2014.08.31	0	31	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.07.01 – 2014.07.31	5	26	140 000 Ft	140 000 Ft
2014.06.01-  2014.06.30	10	20	0 Ft	0 Ft
2014.05.01-  2014.05.31	8	23	135 000 Ft	135 000 Ft
2014.04.02 - 2014.04.30	0	29	180 000 Ft	174 000 Ft

A 2014. június hónapra vonatkozóan a bevallásban 0 Ft szerepel pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelemként, annak ellenére, hogy erre a hónapra vonatkozóan a foglalkoztató csak 10 nap kieső időszakot közölt. 

Mivel 2014. június hónapra a foglalkoztató nem vallott be jövedelmet (20 munkanapra nem közölt jövedelmet)  ezért a kérelmet 21 nap alatt nem lehet teljes mértékben teljesíteni, az ellátásra jogosult részére előleget kell megállapítani. A számítási időszak: 2014.07.01-től 2014.10.31-ig tart és a táppénz előleg naptári napi alapja 626.000 Ft / 108 = 5.796,30 Ft (100%).

4)     Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	0	31	126 000 Ft	126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	0	30	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.08.01 – 2014.08.31	0	31	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.07.04 – 2014.07.31	0	28	200 000 Ft	180 645 Ft
2014.06.01-  2014.06.30	0	30	200 000 Ft
2014.05.01-  2014.05.31	-	-	Nincs bevallás
2014.04.12 - 2014.04.30	0	19	180 000 Ft

Mivel a számítási időszakon belül, 2014. május hónapra nincs bevallás és a bevallás hiánya miatt az igény 21 napon belül teljes mértékben nem teljesíthető, ezért az igénylő részére előleget kell megállapítani. Az  ellátásra jogosultnak van 180 napnyi folyamatos biztosítási ideje, ezért a táppénz előleg naptári napi alapját a rendelkezésre álló adatok, azaz a 2014.07.04-től 2014.10.31-ig terjedő számítási időszakban bevallott 120 napi jövedelem alapján kell megállapítani. A naptári napi alap 666 645 Ft / 120 = 5.555,37 Ft (100%).

5)     Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.25-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult  2015.01.10-től.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	10	21	126 000 Ft	126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	-	-	Nincs bevallás	-
2014.08.01 – 2014.08.31	0	31	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.07.01 – 2014.07.31	5	26	140 000 Ft	140 000 Ft
2014.06.01-  2014.06.30	0	30	200 000 Ft	200 000 Ft
2014.05.01-  2014.05.31	8	23	135 000 Ft	135 000 Ft
2014.04.12 - 2014.04.30	0	19	180 000 Ft	114 000 Ft

Mivel 2014. szeptember hónapra vonatkozóan nincs bevallás, ezért táppénz előleget kell megállapítani, a rendelkezésre álló bevallott jövedelem alapján. Mivel nincs 30 napi tényleges jövedelem, ezért a táppénz előleg megállapításánál a számított szerződés szerint jövedelmet kell figyelembe venni. Ha a jogosultság napján a biztosított számított szerződés szerinti havi jövedelme havi 180.000 Ft, akkor a táppénz előleg naptári napi alapja 180.000 Ft / 30 = 6.000 Ft (100%).

Ha a bevallás hiánya miatt megállapított pénzbeli ellátás iránti kérelem teljes mértékben nem teljesíthető, a bevallás pótlása érdekében - 10 napos határidő megadása mellett - a foglalkoztatót fel kell szólítani. Abban az esetben, ha a bevallásra kötelezett a hiányzó bevallást pótolja, a pénzbeli ellátás megállapításáról az érdemi döntést meg kell hozni. A pénzbeli ellátás határozattal történő megállapításakor a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

Abban az esetben, ha a bevallásra kötelezett az előlegről szóló végzés keltezésének napját követő egy éven belül a hiányzó bevallást nem pótolja, a pénzbeli ellátás megállapításáról az érdemi döntést akkor is meg kell hozni. A pénzbeli ellátás határozattal meg kell állapítani és a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

6)     Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	10	21	126 000 Ft	126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	0	30	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.08.01 – 2014.08.31	-	-	Nincs bevallás	-
2014.07.01 – 2014.07.31	5	26	140 000 Ft	140 000 Ft
2014.06.01-  2014.06.30	0	30	200 000 Ft	200 000 Ft
2014.05.01-  2014.05.31	8	23	135 000 Ft	135 000 Ft
2014.04.12 - 2014.04.30	0	19	180 000 Ft	114 000 Ft

Mivel a 2014. augusztus hónapra vonatkozó bevallását a foglalkoztató nem teljesítette, ezért a 2015. 02. 25-én kelt végzésben a jogosult részére a folyósító szerv táppénz előleget állapított meg, a rendelkezésre álló bevallott jövedelemadatok alapján (306 000 Ft /51 = 6.000 Ft (100%). A 2014. augusztus hónapra vonatkozó bevallást a foglalkoztató az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül nem pótolta, ezért legkésőbb 2016. 02.25-éig határozattal meg kell állapítani a táppénzt, azaz érdemi döntést kell hozni az ellátás iránti kérelem elbírálásáról. (Ebben az esetben a táppénz naptári napi alapja ugyanaz az összeg marad, mint amit előlegként kapott a jogosult.)

 A táppénz előleg megszüntetése a táppénzre való jogosultság lejárta miatt (Ebtv. 39/B. § (5) bek.):

2015. január 1-jétől a táppénz előleg folyósítását a keresőképtelenség fennállása alatt végzéssel meg kell szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult. A rendelkezést a 2015. január 1-jét megelőzően kezdődő, folyamatban lévő ellátás esetében is alkalmazni kell.

Példa:

Az igénylő a 100 nap folyamatos biztosítási idejére tekintettel 2015.02.01-től 100 naptári napra jogosult táppénzre. Táppénz előlegben részesül, mivel a bevallás hiánya miatt a táppénz összegét 21 napon belül teljes mértékben megállapítani nem lehet. A biztosított a táppénz előlegre is csak a táppénzre való jogosultsága idejére jogosult. Ezért a táppénzre való jogosultság lejártakor végzést kell hozni arról, hogy a biztosított a 100 naptári napi folyamatos biztosítási idejére tekintettel, a táppénzre való jogosultsága első napjától számított 101. naptól nem jogosult a továbbiakban táppénz előlegre.

          IV.     Keresőképtelenség visszamenőleges igazolása (Ebtv. 45. § (3a) bek.):

2015. január 1-jétől az ellenőrző (fő)orvos 30 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget, ha az orvosi dokumentáció alapján indokoltnak tartja.

Változatlan az a szabály, hogy a háziorvos keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolhatja, továbbá, hogy kivételesen indokolt esetben az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

        V.         Az önellenőrzés és jogkövetkezményei (Ebtv. 39/C. §):

Ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli ellátás tárgyában érdemi döntés született, azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül a foglalkoztató, illetve a bevallásra kötelezett önrevízióval módosítja a bevallását az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozóan, a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni. 

Az ellátás összegének ismételt elbírálása során a folyósító szerv – a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül – korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. 

Példa:

A biztosított 2015.02.01-től 2016.01.31-ig jogosult táppénzre. A táppénz a 2014.06.04-től 2014.11.30-ig terjedő számítási időszakban NAV felé bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján került megállapításra. A foglalkoztató 2015.03.10-én önellenőrzéssel módosította a 2014.09. havi bevalláson közölt és az ellátás megállapításakor már figyelembe vett jövedelmet, ezért a már megállapított és folyósított táppénz naptári napi alapját az önellenőrzés tudomására jutásától számított 30 napon belül, de legfeljebb - 2016.01.31-től számított - 18 hónapon belül, azaz 2017.07.31.-ig újra meg kell állapítani. 

           Önrevízió és annak jogkövetkezményei:

Ha a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, és ezért az egészségbiztosítás ellátásai közül a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz összege magasabb összegben kerül megállapításra, úgy a különbözet kiutalására akkor kerülhet sor, ha az meghaladja az ezer forintot. (Ebtv. 61. § (4) bek.)

Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt visszafizetni, ha annak összege meghaladja az ezer forintot. (Ebtv. 66. § (1a) bek.)

VI. Táppénz egyharmad (Ebtv. 39/B. § (1a) bek.):

2015. január 1-jétől a táppénz előleg után a foglalkoztatónak táppénz hozzájárulást nem kell fizetnie. Az előleg után „be nem fizetett” táppénz hozzájárulást a táppénz megállapításáról rendelkező határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül meghozott határozat alapján kell megfizetnie.

Az egészségbiztosító a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz hozzájárulásról szóló határozatot a táppénz megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül hozza meg.

A társadalombiztosítási kifizetőhely a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz hozzájárulási kötelezettségét a táppénz megállapításáról szóló határozat jogőre emelkedését követő hónapban benyújtott elszámolásában teljesíti. 

VII. A csecsemőgondozási díj (Ebtv. 42. § (6) bek.):

2015. január 1-jétől a terhességi-gyermekágyi segélyt a jogszabály csecsemőgondozási díjnak (továbbiakban: CSED) nevezi. A CSED-re való jogosultság feltételei azonosak a 2014. december 31-ig járó terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság feltételeivel. 

A 2014. december 31-ig megállapított és folyósított terhességi-gyermekágyi segélyt változatlanul terhességi-gyermekágyi segélyként kell továbbfolyósítani.

Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott terhességigyermekágyi segély iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a terhességigyermekágyi segélyt a 2014. december 31-éig hatályos határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani. 

A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet nem lehet elbírálni, ha a biztosított 2014. december 31-éig terhességi-gyermekágyi segélyre volt jogosult. Tehát, ha a biztosított terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, akkor ugyanazon gyermekre tekintettel nem kaphat csecsemőgondozási díjat is.

Annak, akinek gyermeke 2014. december 31-ét követően született, de 2015. január 1je előtt (pl.: a szülés várható idejét megelőző 28 nappal) kéri a terhességigyermekágyi segély megállapítását, annak az ellátást terhességi-gyermekágyi segélyként kell megállapítani és folyósítani.

Példák:

•       A szülés várható ideje 2015.01.20. A biztosított 2014.12.25-től kéri a terhességigyermekágyi segély megállapítását. A gyermek született 2015.01.10-én. A jogosult részére 2014.12.25-től terhességi-gyermekágyi segély jár.

•       A szülés várható ideje 2015.01.20. A biztosított 2014.12.28-tól kéri a terhességigyermekágyi segély megállapítását. A gyermek született 2014.12.31-én. A jogosult részére terhességi-gyermekágyi segély jár.

•       A szülés várható ideje 2015.01.20. A biztosított 2015.01.01-től kéri a terhességigyermekágyi segély megállapítását. A gyermek született 2015.01.05-én. A jogosult részére csecsemőgondozási díj jár.

•       A csecsemőgondozási díjra való jogosultság és a folyósításának szabályai (Ebtv.

40. § (1a) bek.):

A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg. 

Példa:

A 2010.01.02-től munkaviszonyban álló biztosított kismama 2014.12.01-től 2015.05.10-ig („8”-as kóddal saját betegsége miatt) keresőképtelen és táppénzben részesül. 2015.04.01-jén szül, de nem a szülés napjától, hanem 2015.05.11-től kéri a csecsemőgondozási díj megállapítását. A biztosított a szülés napjától számított 168 naptári napig, azaz 2015.04.01-től 2015.09.15 jogosult a csecsemőgondozási díjra.

Az ellátást a biztosított kérésének megfelelően 2015.05.11-től, de legfeljebb 2015.09.15-ig lehet folyósítani.

 A csecsemőgondozási díjra jogosultak körének változása (Ebtv. 40. § (4) bek. b) pont):

2015. január 1-jétől a csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára annak a családbafogadó gyámnak jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultsági feltételekkel rendelkezik. 

 A szülés napjának meghatározása (Ebtv. 40. § (5) bek.):

Az Ebtv. 40. § (4) bekezdésben meghatározott esetekben a szülés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor a jogszabályban előírt feltételek bármelyike bekövetkezik (például a gyámnak a gyámkirendelés napja, örökbefogadásnál a gondozásba vétel napja). A szülés napjának meghatározása ezen személyi kör esetében azért fontos, mert esetükben e napnak ismeretében kell megállapítani a csecsemőgondozási díjra való jogosultág fennállását (pl.: a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 nap biztosítási időt).

VIII.  Nem jár a csecsemőgondozási díj (Ebtv. 41. § (1) bek. b) pont és (3) bek).

Változtak az ellátás folyósítását korlátozó rendelkezések 2015. január 1-jétől. E szerint - többek között – nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

Figyelemmel az I. fejezetben leírt keresőtevékenység és kereset fogalmára, abban az esetben, ha a csecsemőgondozási díjban részesülő az ellátás folyósításának tartama alatt Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében személyes tevékenységet végez, akkor ezen időszakra nem jár részére az ellátás.

Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem, ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazás és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is.

Példa:

A 2010.02.01-től munkaviszonyban álló kismama munkaviszonya megszűnik

2015.05.31-én, a munkavégzés alóli felmentés ideje 2015.05.01-től 2015.05.31-ig tart. A kismama a felmentési idő alatt, 2015.05.02-án szül és a szülés napjától CSEDet igényel. Mivel a kismama a felmentési idő alatt keresőtevékenységet nem folytatott, így függetlenül attól, hogy a kismama 2015.05.31-ig, a munkavégzés alóli felmentés idejére a munkabérét teljes egészében megkapta, a CSED

2015.05.02-től jár részére.

       IX.      A csecsemőgondozási díj naptári napi összege (Ebtv. 42. §).

Az ellátás összege (változatlanul) a naptári napi alap 70%-a.

A csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a táppénznél leírtak szerint kell megállapítani (Ebtv. 48. § (1)-(2) bek.), ha a jogosultnak a számítási időszakban 180, illetve ennek hiányában 120 naptári napi NAV felé bevallott jövedelme van.

Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiekben foglaltak szerint, a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része. 

Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg. 

Példák:

1)     Az igénylő 2014.05.10-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.04.30-ig. Az igénylő CSED-et igényel 2015.01.10-től, a 2015.01.10-én született gyermeke jogán.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	0	31	126 000 Ft	126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	0	30	200 000 Ft	200 000 Ft
2014.08.01 – 2014.08.31	0	31	200 000 Ft	200 000 Ft
2014.07.04 – 2014.07.31	0	28	140 000 Ft	126 452 Ft
2014.06.01 – 2014.06.30	0	30	300 000 Ft	300 000 Ft
2014.05.10-  2014.05.31	0	22	160 000 Ft	160 000 Ft
		150

Az irányadó időszak 2014.05.10-től 2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.07.04től 2014.10.31-ig tart. Mivel az igénylő az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi bevallott jövedelemmel, de rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, ezért a 120 napi jövedelme alapján kell az ellátás összegét megállapítani. A naptári napi alap a tényeleges jövedelme alapján 652 452 Ft / 120 = 5.437,10 Ft (100%), 

2)     Az igénylő 2014.09.10-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.08.31-ig. Az igénylő terhességi-gyermekágyi segélyt igényel 2015.01.10-től, a 2015.01.10-én született gyermeke jogán.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	10	21	140 000 Ft	140 000 Ft
2014.09.10 – 2014.09.30	15	6	50 000 Ft	50 000 Ft
		27		190 000 Ft

Az irányadó időszak 2014.09.10-től 2014.10.31-ig tart. Az igénylő az irányadó időszakban nem rendelkezik 180, illetve 120 naptári napi tényleges jövedelemmel, így az ellátás napi alapját a minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani. Ha azonban a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, akkor a CSED összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni.

Mivel azonban a biztosított nem rendelkezik 30 naptári napi tényleges jövedelemmel, ezért az ellátás naptári napi alapját a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani, mert az kevesebb, mint a minimálbér kétszeresének 30cad része. A biztosított számított szerződés szerinti jövedelme 140.000 Ft, így az ellátás naptári napi alapja 140.000 Ft /30 = 4.666,66 Ft (100%). 

        X.       Gyermekgondozási díj

            Gyermekgondozási díjra jogosultság (Ebtv. 42/A. § (1) bek. b) pont).

2015. január 1-jétől bővült azon személyek köre, akik a biztosítás megszűnését követően gyermekgondozási díjra lehetnek jogosultak.

2014.                december 31-ig hatályos rendelkezés szerint a biztosítás megszűnését követően csak akkor kaphatott gyermekgondozási díjat az anya, ha a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevétele alatt szűnt meg, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt.

2015.                január 1-jétől az anya és az Ebtv. 40. § (1) bekezdésében meghatározott személy (pl.: gyám, örökbefogadó szülő, stb.) jogosult lehet gyermekgondozási díjra, amennyiben részére 2014. december 31-éig terhességi-gyermekágyi segély, 2015. január 1-jétől csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. 

Változás tehát, hogy az a biztosított is jogosult lehet „passzív jogon” gyermekgondozási díjra, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segélyre/csecsemőgondozási díjra való jogosultsága és nem az ellátás folyósításának ideje alatt szűnt meg.

Példa:

2010.01.02-től biztosítási jogviszonyban álló anya 2015.05.10-én szül és a szülés napjától kéri a csecsemőgondozási díj megállapítását.  Munkaviszonya 2015.06.15én szűnik meg. A felmentési időre (2015.05.01-től 2015.06.15-ig) a kismama megkapta teljes keresetét. Csecsemőgondozási díjra a szülés napjától jogosult, és részére a csecsemőgondozási díj 2015.05.10-től jár, függetlenül attól, hogy a felmentési időre munkabért kapott. Amennyiben a kismama újabb biztosítási jogviszonyt nem létesít, a gyermekgondozási díjra „passzív” jogon, a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól lehet jogosult.

 Gyednél a szülő fogalma (Ebtv. 42/A. § (2) bek.):

Gyermekgondozási díjra a biztosított szülő lehet jogosult. A nevelőszülők jogállásának változásával összefüggésben rendezi a jogszabály a gyermekgondozási díjra jogosult szülők körét. 

2015. január 1-jétől nem tekinthető szülőnek a helyettes szülő, a gyermekvédelmi gyám, továbbá a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében kirendelték-e gyámként. 

•       Gyedre való jogosultság megállapítása ismételt szülésnél (Ebtv. 42/B. § (2) bek.):

Pontosította a jogszabály a gyermekgondozási díjra való jogosultság megállapításának szabályait azon gyermekgondozási díjra jogosult szülők esetében, akik újabb gyermekük jogán ismét jogosulttá válnak az ellátásra. 

Ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül, másik – különböző korú – gyermekére tekintettel jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama:

•       nem lehet rövidebb az utoljára folyósított gyermekgondozási díjra jogosultság időtartamánál,

•       nem hosszabbodik meg az új gyermekgondozási díj megállapítására jogosító gyermek jogán megállapított 2014. december 31-éig megállapított terhességigyermekágyi segély, illetve a 2015. január 1-jétől megállapított csecsemőgondozási díj jogosultsági idejével, és

•       nem hosszabbodik meg az utolsóként született gyermek jogán megállapított gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével. 

Példa:

A biztosított anya első gyermeke 2013.05.01-jén született. A szülést megelőző két éven belül 365 napi biztosítási jogviszonnyal rendelkezett. A szülés napjától 168 naptári napra terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. Ezt követően 365 napra gyermekgondozási díjra jogosult 2014.10.15-ig. 2014.10.16-tól gyermekgondozási segélyt kap. A gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt 2015.03.02-án megszületik második gyermeke. A második gyermek jogán folyósított csecsemőgondozási díj lejártát követően gyermekgondozási díjat igényel. Az újabb gyermeke jogán járó gyermekgondozási díjra való jogosultság elbírálásánál figyelembe kell venni a második gyermek születésnapját közvetlenül megelőző két éven belül az első gyermek jogán folyósított terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét is (168 naptári nap). Ennek megfelelően, az anya a második gyermeke jogán 533 (168+365) naptári napra lehet jogosult a gyermekgondozási díjra. 

 Gyermekgondozási díj összege (Ebtv. 42/D. §):

Nincs változás a tekintetben, hogy a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelemből a naptári napi alapot a táppénznél leírtak szerint kell megállapítani (Ebtv. 48. § (1)-(5) és (8) bek.) megállapítani. 

Nincs változás a tekintetben, hogy ha a gyermekgondozási díjra jogosult megfelel az Ebtv. 42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti (diplomás gyed) feltételeknek, akkor az ellátás összege nem lehet kevesebb a diplomás gyed, Ebtv. 42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegénél (minimálbér, illetve a garantált bérminimum 70%-a). 

2015. január 1-jétől a minimálbér változásával a diplomás gyed összege is változik.

2015. január 1-jéről a minimálbér 105.000 Ft, a garantált bérminimum 122.000 Ft.

                   Gyermekgondozási díj maximuma:

2015. január 1-jétől a gyermekgondozási díj maximuma havi (210.000 Ft 70%-a) 147.000 Ft.

2015. január 1-jétől a gyermekgondozási díj maximumot akkor kell minden év január 15-éig hivatalból felülvizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani, ha az ellátás összege az Ebtv. 48. § (1), (2), (3) és (5) bekezdése alapján került megállapításra.

 Gyermekgondozási díj folyósításának korlátai (Ebtv. 42/C. §):

2015. január 1-jétől változtak a gyermekgondozási díj folyósításának korlátozására vonatkozó egyes szabályok.

Nem jár többek között a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

A fentiekben leírtak alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is – ha az, az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

Nem jár a gyermekgondozási díj, ha az ellátás első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. Nem kell alkalmazni a 60 napos folyósítási korlátot, ha a jogosult a gyermekre tekintettel csecsemőgondozásai díjat vett igénybe vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.

2015. január 1-jétől például a rokkantsági ellátásban részesülő kismamák is jogosult lehetnek gyermekgondozási díjra, miután nincs folyósítási korlát, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ellátásban részesülő rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

•        Gyermekgondozási díj folyósítása a gyermek halála esetén:

Nem jár a gyermekgondozási díj, ha: 

•        a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, illetve ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól.

•        ikergyermekek esetében valamelyik gyermek:

a)     a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában a 42/B. § (1) bekezdésben meghatározott időpontot követően, 

b)     a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, illetve ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól.

Példák:

1)     A 2016.02.15-ig gyermekgondozási díjra jogosult anya gyermeke 2015.02.01-jén elhalálozik. Az anya részére a gyermekgondozási díj 2015.02.28-ig jár.

2)     A 2015.02.15-ig gyermekgondozási díjra jogosult anya gyermeke 2015.02.01-jén elhalálozik. Az anya részére a gyermekgondozási díj 2015.02.15-ig jár.

3)     Az anya az ikergyermekei 2014.02.01-jén születtek. Az ikrek jogán az anya 2017.02.01-ig jogosult gyermekgondozási díjra. A két ikergyermek közül az egyik gyermek 2015.10.02-án elhalálozik. Az anya részére a gyermekgondozási díj 2016.02.01-ig jár.

                        A terhességi-gyermekágyi segély, a CSED és GYED kétféle kiszámítása (Ebtv.

82/F. § (1) és (1a) bek.):

A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel 2014. december 31-ét követően megállapított csecsemőgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján terhességi-gyermekágyi segélyként járt volna.

A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel 2014. december 31-ét követően megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján járt volna.

Példák:

1)     A biztosított gyermeke 2014.12.29-én született. A biztosított terhességigyermekágyi segélyre (Thgys) és GYED-re jogosult. Mindkét ellátást kétféleképpen kell kiszámítani. A Thgys naptári napi összegét a 2013.07.14-én hatályos és a gyermek születésekor, azaz a 2014.12.29-én hatályos jogszabályok alapján kell kiszámítani és a kedvezőbbet kell folyósítani. A GYED naptári napi alapját a GYED-re való jogosultság napján érvényes 2015. évben hatályos, valamint a 2013.07.14-én hatályos jogszabályok alapján kell kiszámítani és a kedvezőbbet kell folyósítani.

2)     Ha a CSED-re és a GYED-re jogosult biztosított gyermeke 2015.01.05-én született, a CSED-et nem lehet kétféleképpen kiszámolni, akkor sem, ha a jogosult a CSEDet a szülés várható idejét megelőző 28 nappal kéri. Mivel a biztosított CSED-re való jogosultsága 2014. évben kezdődik, ezért a CSED naptári napi összegét kizárólag a 2014. évben hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni. A GYED naptári napi alapját a 2015. évben hatályos szabályok szerint kell megállapítani, mert a gyermek 2015-ben született.

3.) A szülés várható ideje 2015.01.05. A biztosított a CSED megállapítására irányuló kérelmét 2014.12.08-án nyújtja be. A gyermek 2014.12.30-án született, ezért a biztosított Thgys-re jogosult. A szülés várható idejéhez igazodó Thgys naptári napi alapját a 2014.12.08-án hatályos szabályok szerint kell megállapítani. A gyermek születésnapjának ismeretében az ellátást kétféleképpen kell kiszámolni (abban az esetben, ha a gyermek megszületését megelőzően már megállapított és folyósított ellátás idejére járó Thgys kevesebb összegben került megállapításra, akkor a különbözetet a következő utalással együtt ki kell utalni). 

4.) A biztosított 2015.01.05-én szült. Ha a biztosított az ellátást a szülés várható idejét megelőző 28 nappal visszamenőleg kéri és Thgys-re jogosult, akkor az ellátás naptári napi alapját a 2014. évben hatályos szabályok szerint kell megállapítani. Ha azonban a biztosított az ellátást a szülés napjától, azaz 2015.01.05-étől kéri megállapítani, akkor CSED-re jogosult és az ellátás naptári napi alapját a 2015.évben hatályos szabályok szerint kell megállapítani.

 Átmeneti rendelkezések a terhességi-gyermekágyi segély és a CSED folyósításával kapcsolatban (Vhr. 50. § (13)-(15) bek.):

Ahol 2015. január 1-jétől hatályos jogszabály csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-je előtt nyílt meg. Amennyiben tehát a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdőnapja 2015. január 1-je elé esik, az ellátás terhességi-gyermekágyi segélyként kerül folyósításra.

Azon személy részére, aki 2014. december 31-e utáni naptól igényel terhességigyermekágyi segélyt, kérelmét csecsemőgondozási díjként kell elbírálni (Ebtv. 82/G. §

(3) bek.)  

A terhességi-gyermekágyi segély tárgyában 2015. január 1-je előtt előállított nyomtatványok 2014. december 31-ét követően is felhasználhatók, azzal, hogy a 2014. december 31-ét követően megnyílt igényjogosultság esetén a nyomtatványt csecsemőgondozási díj iránti kérelemnek kell tekinteni.

Példa:

Ha a kismama 2014.12.28-tól jogosult ellátásra, akkor az ellátást terhességi gyermekágyi segélyként kell megállapítani és folyósítani. Ha a kismama 2015.01.02-től jogosult az ellátásra, akkor csecsemőgondozási díjat kell részére megállapítani és folyósítani.

 A 2015. január 1-jét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának szabályai (Ebtv. 82/G.§ (2) bek.):

A 2015. január 1-jét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos jogszabály alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet. 

                   Diplomás gyedre való jogosultság (Vhr. 26/D. § (1) bek.)  

Az Ebtv. 42/E. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott két aktív félév megállapításánál, a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben az eddigi 300 nap helyett, 2015. január 1-jétől összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni a diplomás gyed-re való jogosultsághoz.

XI. Baleseti táppénz

                   Baleseti táppénz összege (Ebtv. 55. § (7)-(9) bek.):

A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

Ha a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

A baleseti táppénz összege azonos a fentiekben számított baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával.

Példák:

1) Az igénylő 2014.03.01-től áll munkaviszonyban a munkáltatónál. Munkavégzés közben balesetet szenvedett. Baleseti táppénzre jogosult 2015.01.10-től.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	10	21	126 000 Ft	126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	0	30	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.08.01 – 2014.08.31	0	31	180 000 Ft	180 000 Ft
2014.07.01 – 2014.07.31	5	26	140 000 Ft	140 000 Ft
2014.06.01-  2014.06.30	0	30	200 000 Ft	200 000 Ft
2014.05.01-  2014.05.31	8	23	135 000 Ft	135 000 Ft
2014.04.12 - 2014.04.30	0	19	180 000 Ft	114 000 Ft
		180		1 075 000 Ft

Az irányadó időszak 2014.03.01-től 2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.04.12től 2014.10.31-ig tart. A baleseti táppénz naptári napi alap 1 075 000 Ft / 180 =

5.972,22 Ft (100%)  

2.) Az igénylő 2014.09.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított. Munkavégzés közben balesetet szenvedett. Baleseti táppénzre jogosult 2015.01.10től.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	10	21	126 000 Ft	126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	0	30	180 000 Ft	180 000 Ft

Az irányadó és a számítási időszak is 2014.09.01-től 2014.10.31-ig tart. Mivel az igénylő nem rendelkezik a baleset bekövetkezésekor fennálló biztosítási jogviszonyában 180 napi bevallott jövedelemmel, azonban 51 nap tényleges jövedelemmel rendelkezik, ezért a baleseti táppénzt a tényleges jövedelme alapján kell megállapítani. A naptári napi alap 306 000 Ft / 51 = 6 000,00 Ft (100%).

                   A baleseti táppénz előleg (Ebtv. 55/A. § (1) bek.):

Baleseti táppénzre való jogosultság esetén, ha a baleseti táppénz összege – a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – 21 napon belül azért nem állapítható meg az Ebtv. 55. § (7) és (8) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított jövedelméről a NAV felé bevallás benyújtására, a rendelkezésre álló adatok alapján a biztosított részére végzésben baleseti táppénz előleget kell megállapítani. 

A baleseti táppénzről szóló érdemi döntést a hiányzó bevallás pótlását követően az ügyintézési határidőn belül kell meghozni. A baleseti táppénz határozattal történő megállapításakor a baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.  

Amennyiben a hiányzó bevallás nem kerül pótlásra a baleseti táppénzről szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül kell a rendelkezésre álló adatok alapján meghozni. A baleseti táppénz határozattal történő megállapításakor a baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.  

Amennyiben az ellátást folyósító szerv a baleseti táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz a folyósított baleseti táppénz előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül kell visszafizetni.

Példa:

Az igénylő 2014.03.01-től áll munkaviszonyban a munkáltatónál. Baleseti táppénzre jogosult 2015.01.10-től.

Számítási Időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma		NAV-hoz bevallott havi jövedelem adat	Figyelembe vehető jövedelem
2014.10.01 - 2014.10.31	10	21	126 000 Ft		126 000 Ft
2014.09.01 – 2014.09.30	0	30	180 000 Ft		180 000 Ft
2014.08.01 – 2014.08.31	0	31	180 000 Ft		180 000 Ft
2014.07.01 – 2014.07.31	5	26	140 000 Ft		140 000 Ft
2014.06.01-  2014.06.30	0	30	0 Ft		0 Ft
2014.05.01-  2014.05.31	8	23	135 000 Ft		135 000 Ft
2014.04.12 - 2014.04.30	0	19	180 000 Ft		114 000 Ft

A számítási időszak 2014.07.01-től 2014.10.31-ig tart, mert hiányzik a 2014. júniusi bevallás. Ebben az esetben is alkalmazni kell, a Vhr. 1. § (2) bek. d) pontját, azaz, hogy az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)-(4) bekezdésben meghatározott számítási időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került.

A hiányzó bevallás miatt tehát baleseti táppénz előleget kell megállapítani a rendelkezésre álló adatok alapján. Az előleg a naptári napi alapja 626 000 Ft / 108 = 5 796.30 Ft (100%).

 Előlegként megállapított táppénz megállapítása baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása során (Ebtv. 52/A. § (1) bek.):

Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt – a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – 21 napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére végzésben előlegként táppénzt kell megállapítani. 

Az előlegként megállapított táppénzt a táppénz című fejezetben leírtak szerint kell megállapítani azzal a különbséggel, hogy az előlegként folyósított táppénz után a foglalkoztatónak a táppénz hozzájárulást nem kell megfizetnie.

Amennyiben a baleset üzemisége jogerős határozattal elismerésre kerül, akkor kell a baleseti táppénz megállapításáról érdemi döntést hozni, azaz az igénylő részére a baleseti táppénzt megállapítani és folyósítani.

Ebben az esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy függetlenül attól, hogy a foglalkoztató a biztosított részére a keresőképtelenségére tekintettel „betegszabadság” címén távolléti díjat fizetett ki, a baleseti táppénzt a jogosultság első napjától kezdődően kell megállapítani és folyósítani, és a baleseti táppénz összegébe az előlegként folyósított táppénz összegét be kell számítani. 

Amennyiben a kifizetőhely megállapítja, hogy a biztosított baleseti táppénzre nem jogosult (baleseti táppénz kérelme elutasításra kerül), akkor a baleseti táppénz iránti kérelmet hivatalból táppénz kérelemnek kell tekinteni. A kérelem elbírálása során megállapított táppénz összegébe a már előlegként folyósított táppénz összegét figyelembe kell venni és különbözet kifizetésekor az ellátások elszámolásában kell (a teljes táppénz összege után) a táppénz-hozzájárulást megfizetni.

XII. Illetékességi szabályok változása, az ellátások megállapítása és folyósítása többes jogviszony esetében (Ebtv. 63. § (1) bek.):

Változott a kifizetőhelyek és az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek feladatellátása az ellátások megállapítása és folyósítása tekintetében. 2015. január 1jétől abban az esetben, ha olyan biztosítottól érkezik a kifizetőhelyhez pénzbeli ellátás vagy baleseti táppénz iránti kérelem, aki egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll és a másik foglalkoztatónál fennálló jogviszonyában is pénzbeli ellátás, illetve baleseti táppénz iránti kérelmet nyújt be, a táppénz, a gyermekápolási táppénz, a baleseti táppénz és a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét az Ebtv. 62. §ban foglaltak szerint állapítja meg és folyósítja a kifizetőhely, azaz 2015. január 1-jétől nem állapíthat meg a kifizetőhely más munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszony alapján ellátást.

Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére a gyermekgondozási díj iránti kérelmet az egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.

Példa:

A biztosított több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére. „A” munkáltatónál 2010.02.01-től, a „B” munkáltatónál 2012.02.01-től áll munkaviszonyban. Mindkét munkáltatónál kifizetőhely működik. 2015.03.01-jén szül és mindkét jogviszonyában csecsemőgondozási díj, majd gyermekgondozási díj iránti kérelmet nyújt be. A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a munkáltatónál működő kifizetőhelynek kell elbírálnia és folyósítania, azaz a kifizetőhelyek csak a „saját biztosítottjuk” ellátását állapítják meg és folyósítják. A gyermekgondozási díj iránti kérelmet nem a kifizetőhelyek, hanem a foglalkoztatók székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szerv állapítja meg és folyósítja. A biztosított gyermekgondozási díj iránti kérelmét mindkét foglalkoztató az igény benyújtását követő 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szerv részére.

XIII.     Ellenőrzés (Ebtv. 81. § (2) bek.):

Az egészségbiztosító ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett a bevallásának eleget tett. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette a bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító végzésben felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül pótolja a mulasztását. Ha a bevallásra kötelezett a felhívás ellenére nem pótolja a bevallást, annak elmaradása esetén az ellenőrzés értesíti az állami adóhatóságot. 

XIV.      Méltányossági kérelem (Ebtv. 50. § (4) bek. és Vhr. 31/D. §):

2015. január 1-jétől változtak a méltányossági kérelem igénylésének szabályai. Ennek alapján a biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be. 

A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez. 

A foglalkoztató a gyermekápolási táppénz iránti kérelmet:

a)      ha társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, akkor a biztosított méltányossági kérelmét, a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot, valamint az OEP által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi az OEP-hez,

b)     ha társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtet, akkor a biztosított méltányossági kérelmét, a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot, a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez. Ebben az esetben az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi az OEP-hez a beérkezett dokumentumokat, valamint az OEP által rendszeresített nyomtatványt kitöltve.

A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító a méltányossági kérelem elbírálása során – az általános szabályoktól eltérően - úgy határozhatja meg, hogy az összege nem haladhatja meg:

a)   csecsemőgondozási díj esetén naponta a minimálbér kétszeresének 30-cad részét,

b)  gyermekgondozási díj esetén havonta a minimálbért,

c)   táppénz esetén – a biztosítási idő figyelembevételével – a minimálbér kétszeresének 30-cad részét.

A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető.

A táppénzt méltányosságból legkorábban – a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy kórházi tartózkodása címén méltányosságból megállapítható táppénz esetét kivéve – az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

A 2015. január 1-jétől hatályos szabályokat a 2014. december 31-ét követően benyújtott kérelmeknél kell alkalmazni.

XV. TB. Igazolvány és a jövedelemigazolás (Vhr. 37. § (3) bek. és Vhr. 38. § (9) bek.)

Ha a biztosítás megszüntetését követően a biztosított baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj vagy gyermekgondozási díj iránti kérelmet nyújt be, a foglalkoztató által kiadott és a biztosított által korábban átvett (Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű nyomtatványt (továbbiakban: TB. Igazolványt) a kérelemhez mellékelni kell. 

A folyósító szerv a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz folyósításának befejezésekor a TB. Igazolványba bejegyzi a passzív jogon, a méltányosságból folyósított ellátás időtartamát, valamint a „diplomás gyed” folyósításának idejét.  A folyósító szerv a TB. Igazolványt öt napon belül visszaadja vagy visszaküldi a biztosítottnak.

Ha a biztosított a 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekére tekintettel igényel terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat, akkor az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatvány kiállítására kötelezettnek mellékelnie kell Vhr. 37/A. § szerint kiállított jövedelemigazolást. Ha a jövedelemigazolással kapcsolatos hiánypótlási eljárás nem vezet eredményre, a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj összegét a NAV-hoz bevallott jövedelemadatokból kell megállapítani.

XVI. Fel nem vett ellátás kifizetése (Vhr. 38. § (5) és (6) bek.):

Változott a jogosult halála esetén fel nem vett ellátás kifizetésére vonatkozó rendelkezés. Az Ebtv. 61. § (10) bekezdésében meghatározott személyek (pl.: az elhunyttal közös háztartásban élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, stb.) által benyújtott a pénzbeli ellátás, baleseti táppénz, valamint utazási költségtérítés iránti igényt úgy kell tekinteni, mintha azt az elhunyt maga nyújtotta volna be. 

A kérelmet az OEP által erre a célra rendszeresített és a hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon lehet benyújtani. A formanyomtatványon fel kell tüntetni az elhunyt személy nevét, TAJ számát, a halál időpontját, az igénylőnek az elhunyt személlyel fennállt rokonsági, hozzátartozói fokát, valamint az igénylő személy nevét, TAJ számát, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét és aláírását.

Tehát az elhunyt részére járó fel nem vett ellátás a jogszabályban meghatározott személy részére akkor is kifizethető, ha az elhunyt az ellátás iránti kérelmét a halála előtt nem nyújtotta be.

Az új előírásokat a 2014. december 31-ét követően kezdődő jogosultságok esetében kell alkalmazni.

Példa:

A biztosított 2015.01.10-től részesül kórházi ápolásban. A biztosított 2015.02.01-jén elhalálozik. Az elhunyt házastársa kérésére a kórház kiállítja az elhunyt biztosított 2015.01.10-től 2015.02.01-ig terjedő időre szóló keresőképtelenségét igazoló igazolást. Az elhunyt házastársa 2015.02.15-én nyújtja be az elhunyt táppénz kérelmét az elhunyt biztosított utolsó foglalkoztatójához. Az elhunyt biztosított részére jogosan járó, fel nem vett táppénzt az elhunyt házastársa részére ki kell fizetni.

XVII. Az ellátások elszámolásának benyújtására vonatkozó szabályok pontosítása (Vhr. 38/A. § (1) bek.) 

A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató a - bérfizetési naptól függetlenül – az általa kifizetett pénzbeli ellátásokról, baleseti táppénzről, továbbá a kifizetőhelyet megillető egy százalékos mértékű költségtérítés összegéről havonta – az erre rendszeresített nyomtatványon – elszámolást nyújt be az egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez. 

XVIII.  A foglalkoztató adatszolgáltatási kötelezettsége (Vhr. 42. § (2) bek.)

Ha a biztosított részére a pénzbeli ellátást vagy baleseti táppénzt az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv folyósítja és a biztosítási jogviszony a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles haladéktalanul értesíteni a folyósító egészségbiztosítási szakigazgatási szervet a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról (eddig a megszűnéskor kifizetett jövedelemről is értesíteni kellett az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet).

XIX.       Utazási költségtérítés (Ebtv. 5/B. § v) pont):

Pontosításra került helyi utazás fogalma. Helyi utazás alatt a település közigazgatási határán belül történő utazást kell érteni (utazási költségtérítés a helyi utazás költségeihez nem jár).

Utazási költségtérítésre jogosult 2015. január 1-jétől az az anya is, aki a koraszülött intézményben elhelyezett gyermekének anyatejellátása érdekében jelenik meg az egészségügyi intézményben. Az új szabályt a 2014. december 31-ét követő utazásoknál kell alkalmazni.

    Forrás:  Országos Egészségbiztosítási Pénztár

                   Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztály