Szociális hozzájárulási adó – SZOCHO kedvezmény 2013-tól - Példákkal

Szociális hozzájárulási adó – SZOCHO kedvezmény 2013-tól

2012. október 1-jei ülésnapján fogadta el az Országgyűlés a Munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvényt. Ez a törvény tartalmazza azon szociális hozzájrulási adókedvezményeket, amelyeket a foglalkoztató érvényesíthet 2013. január 1.-től

• a nem szakképzett munkavállaló,
• a 25 év alatti pályakezdő munkavállaló,
• a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállaló,
• tartósan álláskereső személy,
• a kisgyermekes munkavállaló után,
• kutatóként foglalkoztatott után,
• a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által foglalkoztatottak után.

Szociális hozzájárulási adókedvezményekre vonatkozó közös szabályok

A tv. a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetű munkavállalókra tekintettel jelentős mértékű kedvezményeket ad a foglalkoztatóknak az élő munkára rakódó közterhekből. A munkáltatói kedvezményre való jogosultság nem függ attól, hogy a munkavállalót hány órában foglalkoztatják, DE a kedvezmény mértéke igen. Részmunkaidős foglalkoztatás esetében a kedvezmény érvényesíthető, de mértéke arányosan csökken. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a kedvezmény legfeljebb havi 100 – kutató foglalkoztatása esetén legfeljebb 500 ezer – forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Abban az estben, ha a munkavállaló munkaideje az adómegállapítási időszakon belül változik (például 8 órás teljes munkaidős foglalkoztatásról 6 órás részmunkaidős foglalkoztatásra), akkor az adott hónapra vonatkozóan az adókedvezményt a kifizető még a teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra irányadó szabályok szerint érvényesítheti.
A 2013. január 1.-én életbe lépő új kedvezmények igénybevétele a munkáltató oldaláról nincs speciális feltételekhez kötve, nincs továbbfoglalkoztatási, létszámbővítési előírás.
A kifizető azonban a jövőben is választhat, hogy a szociális hozzájárulási adókedvezmények közül melyiket veszi igénybe, amennyiben az ugyanazzal a  személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel az adókedvezmények közül több érvényesítésére is jogosult lenne. A kifizető továbbra is dönthet úgy, hogy az új adókedvezmények egyikét sem veszi igénybe, és az adott munkavállaló után továbbra is, például a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt érvényesíti.
A kedvezmények nem vonhatók össze a START-, PLUSZ, EXTRA, BÓNUSZ és más szociális hozzájárulási adókedvezményekkel, DE A KEDVEZMÉNYEK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS JOGA A KIFIZETŐT ILLETI MEG!
Kedvezménykorlát: 100 ezer forintban maximálja a tv. a kedvezmény alapját, ami azt jelenti, hogy ennél magasabb bér esetén is érvényesíthető a kedvezmény, de a munkabér 100 ezer forint feletti részére már a teljes közterhet (27% szocho + 1,5% szakk. hozzáj.) meg kell fizetni.
Az adókedvezményt a kifizető kizárólag az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyek után érvényesítheti.
Munkaviszony a szociális hozzájárulási adó szabálya szerint értendő:

• Munka törvénykönyvében meghatározott munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati, hivatásos nevelőszülői, ösztöndíjas foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszony, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonya ……
• az előző jogviszonyoknak megfelelő külföldi jog alapján fennálló jogviszony

Nem munkaviszony:

• az egyszerűsített foglalkoztatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó jogviszony (alkalmi-, idénymunka)
• Iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló / hallgató tagjával fennálló  jogviszony

A kedvezmény alanya: a szociális hozzájárulási adóalanyának minősülő kifizető.
pl:. Munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönbe adó a kifizető. Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén (Mt.195.§) kifizető az Art. szerint meghatározott munkáltató, vagyis akit a munkaviszony létesítésével maguk közül írásban kijelöltek.
A kedvezmény érvényesítése szempontjából érdektelen, hogy a munkavállaló után más munkáltató is jogosult kedvezmény érvényesítésére.
Kedvezmény: a munkavállaló után fizetendő szociális hozzájárulási adóból. A szociális hozzájárulási adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.
Munkabér: A bruttó munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. A munkavállalót az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér.

Szakképzési hozzájárulási kedvezmény [2011. évi CLVI. tv. (Eat.)]

• A 25 év alatti pályakezdő munkavállaló [Eat. 462/B § (2)],
• a tartósan álláskereső személy [Eat. 462/C § (2)],
• a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló [Eat. 462/D. § (2)]

után a foglalkoztatás első két évében vehető igénybe a szociális hozzájárulási adókedvezmény mellett.

A NEM SZAKKÉPZETT MUNKAVÁLLALÓ UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 461. §]

A FOGLALKOZÁSOK EGYSÉGES OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERÉRŐL SZÓLÓ 2012. január 1-jétől hatályos KSH közlemény szerinti munkakörben foglalkoztatott után vehető igénybe.
9 SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK
91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások
92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások
93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások
Kedvezmény összege: a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 14,5 százalékával.
A munkáltató a kedvezményt akkor is a teljes hónapra igénybe veheti, ha a szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Nem érvényesítheti azonban a részkedvezményt a tárgyhóban a munkáltató akkor, ha a foglalkoztatottat az adott hónapban nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta.

A 25 ÉV ALATTI PÁLYAKEZDŐ MUNKAVÁLLALÓ UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 462/B. § (1) (2) (5)-(7) bek.]

Időben korlátozottabb de még nagyobb összegű kedvezményt jelent. Legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti munkavállaló után érvényesítő. A 180 napba a biztosítási (járulékfizetési) kötelezettséggel járó munkaviszonyok számítanak be. Az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi, idénymunka), vagy az iskolaszövetkezetben végzett munka időtartamát nem kell figyelembe venni.
A kedvezmény 25. életév betöltéséig, vagy 2 évig számolható el, és a hónap egészére jár. Nem kell töredék hónappal számolni, abban a hónapban is jár a kedvezmény, amelyben a munkavállaló a 25. életévét betölti, vagy a foglalkoztatás 2. éve véget ér.

Az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással (egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Az igazolás kiadása iránti kérelmet a munkavállaló (vagy nevében eljáró meghatalmazottja) kötetlen formában, papír alapon személyesen, vagy postai úton terjesztheti elő a lakóhelye szerint illetékes megyei/fővárosi adóigazgatóságon.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóhatóság az igazolás kiadására irányuló kérelem benyújtásának napjára vonatkozóan állapítja meg, hogy a kérelmező legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik-e. Abban az estben, ha a munkavállaló a kérelem benyújtásának napjáig 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal elutasítja. Az igazolás kiállítását elutasító határozat azonban tételesen tartalmazza a magánszemély munkaviszonyban töltött idejét (jogviszonyonként).
Ezeknek az adatoknak a 2012. december 31-én már fennálló foglalkoztatás esetén kiemelt jelentősége lehet. A kifizető ugyanis a kedvezményt az után a pályakezdő fiatal után is érvényesítheti, akit 2012. december 31-én már foglalkoztatott és megfelel az előző – a biztosítási
időre, illetve az életkorra vonatkozó – feltételeknek. A foglalkoztatás kezdő időpontjának ebben az esetben 2013. január 1-jét kell tekinteni (azaz a 27 százalék mértékű kedvezmény maximum két éves időtartama ettől az időponttól kezdődik).
Példák:
a) A munkáltatónál 2012 decemberében már dolgozó fiatal a 25. életévét 2013. január 5-én tölti be. Az adóhatóság igazolása szerint – amelynek a kiadását a munkavállaló 2013. január 2-án kérte – a munkavállaló nem volt biztosított 180 napot meghaladóan, így a munkáltató 2013. január hónapra vonatkozóan a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint erejéig érvényesítheti a 27 százalék mértékű adókedvezményt.
b) Az előző példában szereplő fiatal 2013. január 25-én kéri az adóhatóságtól az arra vonatkozó igazolás kiadását, hogy nem rendelkezik 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. Az adóhatóság megállapítja, hogy a fiatal munkavállalónak 2013. január 25-ig 183 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya van, ezért az igazolás kiadását határozattal megtagadja. Az adóhatóság a határozat indoklásában a foglalkoztató(k) mellett az adott foglalkoztatónál biztosításban töltött napok számát is feltünteti. A fiatal munkáltatója a határozatból egyértelműen megállapítja, hogy az általa 2012. december 31-én már foglalkoztatott munkavállalónak a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő napján – 2013. január 1-jén – kevesebb mint 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya volt. A munkáltató a határozat
birtokában (ebben az esetben ezzel igazolható, hogy 2013. január 1-ig a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő napjáig fiatal munkavállalónak nem volt 180 napnál több biztosításban töltött munkaviszonya) a pályakezdő fiatal után legfeljebb a 25. életévének betöltéséig, azaz kizárólag 2013. január hónapban ugyancsak érvényesítheti a 27 százalék mértékű adókedvezményt.
Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a 25. életév betöltése hónapját követően előterjesztett kérelmek esetén kizárólag az életkori korlát miatt az igazolás kiadását megtagadó határozat kerül kiadásra, mely alapján kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség.
Kedvezmény összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft. 27% + 1,5%-a,
Alkalmazható a 2012.12.31-én fennálló munkaviszony esetén is.

A 25 ÉV ALATTI ÉS AZ 55 ÉV FELETTI MUNKAVÁLLALÓ UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 462/B. § (1) (3) -(5) bek.]

A 25 év alatti 55 év feletti munkavállaló után érvényesítő. A hónap egészére elszámolható, nem kell töredék hónappal számolni, azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25., illetve az 55. életévét betölti, a kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.
Az a körülmény, hogy a munkavállaló nyugdíj folyósítása mellett végez munkát, illetve a foglalkoztatása 2012. december 31-én már fennállt a kedvezmény érvényesítését nem befolyásolja.
Példa:
Az 55. életévét betöltött munkavállalót heti 30 órában foglalkoztatja a munkáltató. (A munkáltatónál az adott munkakörben a munkavállalók egyébként heti 40 órában dolgoznak.) A munkavállaló bruttó munkabére 130 ezer forint. Figyelemmel a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra a munkavállaló után érvényesíthető kedvezmény alapja: 100 000* (30/40) = 75 000 forint. A kedvezményalapot meghaladó bruttó munkabér után (55 000 forint) a munkáltató 27 százalék szociális hozzájárulási adó fizetésére köteles.
A kedvezmény igénybevételéhez NINCS SZÜKSÉG IGAZOLÁSRA.
Kedvezmény összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft, 14,5 %-a,

A TARTÓSAN ÁLLÁSKERESŐ SZEMÉLY UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 462/C. §]

A tartósan álláskeresők után nagyobb mértékű, de időben korlátozottabb adókedvezmény jár. Tartósan álláskereső: akit 9 hónapon belül, legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott az állami foglalkoztatási szerv. A 9, valamint a 6 hónap számítása során nem lehet figyelembe venni a közfoglalkoztatási jogviszonyát. Ez kedvezményt jelent, hiszen a munkavállaló ezáltal nem veszíti el a közfoglalkoztatást megelőzően, álláskeresőként szerzett jogosultsági idejét.
Az eddig ismertetett adókedvezményektől eltérően ezt a kedvezményt csak a 2013. január 1-jétől kezdődő munkaviszony esetében érvényesítheti a kifizető, tehát a 2012. december 31-én már foglalkoztatott személyek után nem vehető igénybe.
A kedvezmény egész hónapra jár. Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve hó közben jár le, az adókedvezmény egész hónapra elszámolható.
Kedvezmény összege:

• 1-2. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft. 27% + 1,5 %-a,
• 3. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft. 14,5%-a

Az első két évben a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni. A kedvezmény akkor is az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt, ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve hónap közben ér véget.
A munkáltató a kedvezményt a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

A KISGYERMEKESEK UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 462/D.]

Igénybe vehető:

• a gyermekgondozási díj (GYED) folyósítását követően, a gyermekgondozási segély (GYES), valamint a gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló után,
• az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, legfeljebb 3 évig számolható el

Az anyasági ellátás folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike az érintett személyt megillette. Egymást követő több ellátás esetén a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.
A tv. nem tesz különbséget, hogy a kisgyermekes munkavállaló 2013. január 1-je előtt, vagy után tér vissza a munkaerő-piacra, azaz  a 2013. előtt visszatérő kisgyermekes munkavállalók után is igénybe vehető, legkorábban 2013. január 1-től, de csak az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig.
Abban az esetben, ha a foglalkoztatás 2013. január 1. előtt kezdődött, a „kedvezményezett”
foglalkoztatási időtartam onnan számítandó, amikor az anyasági ellátás lejártát követően, illetve az ellátás igénybevétele mellett a foglalkoztatás megkezdődött.
Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve hó közben jár le, az adókedvezmény egész hónapra elszámolható.
Példák:
a) Egy Kft.-nél 2005. március 15-től munkaviszonyban álló munkavállaló 2010. december 31-ig gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: GYES) részesült. A GYES lejártát követően a munkavállaló után – a jogvesztő határidőre tekintettel (45 hónap) – legfeljebb 2014. szeptember 30-ig érvényesíthető adókedvezmény. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontja 2011. január 1., így a munkáltató 2013. január 1-jétől – a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik évére – 2013. december 31-ig 14,5 százalék mértékű adókedvezmény igénybevételére jogosult.
b) Az előző példában szereplő munkavállaló munkaviszonya 2013. július 31-én megszűnik, majd 2013. november 1-jétől újabb munkaviszonyt létesít. A kedvezményezett foglalkoztatás első éve az új munkáltatónál 2013. november 1-től kezdődik, ezért a kedvezmény mértéke 27 százalék, de ezt a munkáltató –a jogvesztő határidőre tekintettel – 2014. szeptember 30-ig jogosult igénybe venni.
c) Egy munkavállaló 2009. október 1-jétől GYES folyósítása mellett napi 4 órában dolgozik. Mivel a kedvezményezett foglalkoztatás három éve 2012. szeptember 30-án lejárt a munkáltató a munkavállaló után a GYES folyósítására tekintettel kedvezményt nem vehet igénybe.
A kedvezmény érvényesítéséhez igazolás szükséges. Az igazolást kiállító szerv az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely.
Kedvezmény összege:

• 1-2. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft 27% + 1,5 %-a
• 3. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft 14,5%-a

KUTATÓK FOGLALKOZTATÁSA UTÁN JÁRÓ ADÓKEDVEZMÉNY

Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
A kedvezmény érvényesítése szempontjából
kutatóhely:alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatásfejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó.
kutató, fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik (a továbbiakban: kutató).
A kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával. Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik vagy véget ér, a kedvezmény a kifizetőt az egész hónap tekintetében megilleti.
A munkáltató a részkedvezményt akkor is a teljes hónapra igénybe veheti, ha a kutató munkakörben történő foglalkoztatás hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Ha azonban a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag kutató tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.

A SZABAD VÁLLALKOZÁSI ZÓNÁKBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK ADÓKEDVEZMÉNYE

A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
Az adókedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a kifizető
a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre (a továbbiakban: fejlesztési adókedvezmény) jogosult adózónak minősül, és
b) a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli.
Az adókedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül legyen.
A kedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.A kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az előzőekben ismertetett új adókedvezményekhez kapcsolódóan – egyes esetekben – az adózó a szakképzési hozzájárulás alapját is csökkentheti, illetve, ha kisvállalati adó (a továbbiakban: Kiva) szerint adózó munkáltatóról van szó, az adóalap részét képező személyi jellegű kifizetések összegét is csökkentheti.

---

GYES folyósítását követő szocho kedvezmény

Írásunk az anyasági ellátás folyósítását követően visszatérő munkavállaló után igénybevehető kedvezmény szabályait foglalja össze.

Fontos, hogy a kedvezmény megállapítása során két időbeli korlátot kell figyelembe venni: az anyasági támogatás megszűnését követő 45 hónapon, azonban legfeljebb a foglalkoztatás kezdetétől számított három éven belül érvényesíthető a kedvezmény.

A 2013. 01. 01. napjától a 2012. évi CXLV. törvény szerint az akciótervben szabályozott kedvezmények nem csak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényesek, ezért a program a foglalkoztatottak megtartását és az új dolgozók felvételét egyaránt segíti.
A törvény 462/D. §-ában szabályozott kedvezmény gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően munkaviszonyban foglalkoztatott személyekre vehető igénybe.

Olyan munkavállaló esetében, akinek gyermekgondozási segélye 2012. október hónapban szűnt meg, november hónapban állt munkába 2013. január 1-től 34 hónapra vehető figyelembe a kedvezmény.
Amennyiben a GYES 2013. november hónapban szűnt meg és ebben a hónapban munkába állt a dolgozó, a kedvezmény 2013. január 1. napjától 35 hónapon keresztül vehető igénybe.

Ha a dolgozónak a GYES 2009. 08. 31-én járt le, a foglalkoztatás kezdete 2009. 09. 01. függetlenül attól, hogy a GYES megszűnésétől számított 45 hónap csak 2013. 05. 31-én telik le, a foglalkoztatás kezdetétől számított 3 év - mely alatt a kedvezmény igénybe vehető - már 2012. 08. 31-én véget ért. Ez esetben 2013. január 1-től kedvezmény az adott munkavállalóra már nem érvényesíthető.

Az anyasági ellátás mellett történő munkavégzés esetén nem kell a 45 hónapot figyelni, mert a folyósítás még tart. Itt a foglalkoztatás kezdetétől számított 3 éven belül érvényesíthető a kedvezmény.

A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

2012. évi CXLVI. törvény

4. § 

A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását  követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény 

 462/D. § (1) A gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában együtt: anyasági ellátások) folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
(3) A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.
(4) A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatási kifizetőhely által, az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
(5) A (2) bekezdésben foglalt részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.”

Családi ellátás az EGT-tagállamokban

Tájékoztató az uniós rendeletek által érintett családi ellátás ügyek intézéséről

Jogszabályi háttér

Az Európai Unió céljaként megfogalmazott négy szabadságelvet - az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlását - az alapító szerződés tartalmazza. A Római Szerződésben a dolgozóknak és az önálló vállalkozóknak, valamint családtagjaiknak biztosított mozgás szabadsága sokat veszítene hatásából, ha e jogok gyakorlása közben ezeknek a személyeknek kockáztatniuk kellene szociális ellátásaikat.

Az Európai Unióban a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, vagyis a jogosultság feltételeiről, az ellátások köréről, azok színvonaláról, illetve a finanszírozási forrásokról, a jogosultság mértékéről a tagállamok szabadon döntenek. A harmonizáció helyett tehát a szociális biztonság területén a koordináció elve érvényesül.

2010. május 1-jével hatályba léptek a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló új uniós rendeletek - a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet -, amelyek közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok (EGT tagállamok; az Európai Unió 27 tagállama és Norvégia, Liechtenstein és Izland) állampolgáraira és ezek családtagjaira.

Érintett személyi kör

Az uniós rendeletek alkalmazása tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) személyi hatályról rendelkező 2. §-a alapján két csoport érintett, ezek

• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Szmtv.) szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyek, akik az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. Ennek alapján EGT-állampolgár, valamint EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagja - biztosítási viszony létesítésétől függetlenül - jogosult lehet családtámogatási ellátásokra, amennyiben 3 hónapot meghaladó tartózkodási joggal és bejelentett lakcímmel rendelkezik, és esetében a Cst. egyéb jogosultsági feltételei is fennállnak.
• az uniós rendeletekben meghatározott körbe tartozó személyek; amely ügyekben a magyar nemzeti szabályozást megelőzően az uniós rendeletek szerinti feltételek vizsgálandók.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam joga alkalmazandó-e elsődlegesen a családi ellátások folyósítása tekintetében. Nem az ügyfél döntése határozza meg tehát azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére, hanem az uniós rendeletek jelölik ki azt - az ügyben érintett - tagállamot, amely a családi ellátásokat folyósítani köteles a saját, nemzeti jogszabályai alapján. Fontos, hogy ezen ügyek esetében önmagában az állampolgárság nem meghatározó (az a tény, hogy valaki magyar állampolgár, önmagában nem jogosít magyar családi ellátásokra).

Főbb alapelvek

Az EGT tagállamaiban a családi ellátások fajtái eltérőek (pl. nem találunk a magyar családi pótlékkal teljesen azonos másik tagállambeli családi ellátás-típust a jogosultsági feltételeket, az összegeket és az ellátás időtartamát, gyakoriságát tekintve), azonban az egyes tagállamok családi ellátásait az uniós rendeletek alkalmazása során együttesen kell figyelembe venni. Magyar vonatkozásban - a Cst. végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj.

A családot, mint egészet kell figyelembe venni az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni. A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén általánosan követendő gyakorlat az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.

Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.

Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.

Jogalapok

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:

• kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
• nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
• lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik. A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.

Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.

Miután megállapította a hatóság, hogy az uniós rendeletek alapján az ő joga alkalmazandó, a következő lépésben meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél megfelel-e a nemzeti jogszabályok feltételeinek, a kérelmezett családi ellátás típusra vonatkozóan. A magyar nemzeti szabályoknak történő megfelelés esetén a jogosultság, illetve a folyósítás tekintetében - a speciális illetékesség szabályait kivéve - az uniós rendeletek alkalmazásával nem érintett családtámogatási ügyekhez képest nincs eltérés.

Lakóhely meghatározása

Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

• az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
• a személy helyzete, ideértve:
• az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
• a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
• nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
• tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,
• az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
• adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.

Speciális illetékesség

Családi ellátások tekintetében a tagállamok hatóságai közti adatcsere bonyolítása, és az alkalmazandó jog meghatározása a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozik.

Amennyiben az érintett család esetében az uniós rendeletek szerint a magyar jog alkalmazásának van helye, a családi ellátások közül a gyermekgondozási díj tekintetében az egészségbiztosítási szerv rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

A családi ellátások közül a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás tekintetében a hatásköri és illetékességi szabályok a következők: 

• amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága (Osztrák-Magyar ügyek Osztály, cím: 9023 Győr, Szabolcska u. 1/a., e-mail: omrcs@allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-96/312-944),
• egyéb esetben a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága (Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, cím: 1115 Budapest, Bartók B. u. 120-122., e-mail: nko.kmrig@allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-1/350-2465) illetékes eljárni.

A Kincstár és a Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart közös ügyfélfogadása családi ellátás ügyekben.
Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket arról, hogy akiknek a családja - ausztriai munkavállalás következtében az egyik, vagy mindkét államban családi ellátásra lehet jogosult, 2010. januártól kezdődően havonta egy-egy alkalommal a két ország illetékes hivatalainak közös ügyfélszolgálatát is felkereshetik.

A közös ügyfélfogadás helyszínei és időpontjai:- Magyarországon: minden hónap 3. hétfőjén: Magyar Államkincstár, Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság, 9023 Győr, Szabolcska út 1/A., 11:00-12:00 és 13:00-14:00 óra között;

- Ausztriában: minden hónap 4. hétfőjén: Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart, A-7001 Eisenstadt, Neusiedlerstrasse 46, 11:00-12:00 és 13:00-14:00 óra között.

Magyar Államkincstár Családtámogatási Főosztály

Call Center:  0036-  1/452-2910

                  0036-20/881-9535

                  0036-30/344-0045

                  0036-70/460-9005

Méltányosságból megállapítható gyermekgondozási segély

Kinek állapítható meg méltányosságból a gyermekgondozási segély?

A Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot

a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;

b) megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható. Ebben az esetben az igénybejelentéshez csatolni kell a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek betegsége miatt napközbeni ellátást biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.

Bejelentési kötelezettség

A méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban a folyósító szerv részére jelenteni kell:

•  ha a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,
• ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat kereső tevékenységet,
• ha a gyermekgondozási segélyre jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt - a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve ha azt az otthonában végzi,
• ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat kereső tevékenységet, kivéve, ha az a hetii 30 órát nem haladja meg, vagy a kereső tevékenységet az otthonában folytatja,
• ha az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,
• a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését,
• az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
• az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;
• nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után;
• az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
• a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
• az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét.

Jelenteni kell továbbá:

• a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését,
• a gyermek - méltányossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó - betegségének megszűnését.

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

A gyermekgondozási segély összege

A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200 %-ával, 3 gyermek esetén 300 %-ával, 4 gyermek esetén 400 %-ával, 5 gyermek esetén 500 %-ával, 6 gyermek esetén 600 %-ával. Első alkalommal a 2011. január hónapra ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély összegénél kell ezeket a %-os összegeket alkalmazni. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.

Az igény érvényesítése

A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igény benyújtása a "Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására" című formanyomtatvány kitöltésével történik. A formanyomtatványon kitöltési útmutató is található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, másolatának körét. A formanyomtatvány ingyenes. Az igényt a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei igazgatóságához kell benyújtani.

GYES

GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY


1. Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt
a) gyermek 3. életévének betöltéséig,
b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
2. Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé
váló gyermeket kell figyelembe venni.
3. A fentieken túl, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője,
továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási
segélyre, ha a gyermek
a) az első életévét betöltötte, továbbá,
b) gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
c) szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási
segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.
4. A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság kizárólag akkor állapítható meg, ha
a) ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
b) a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.
5. Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozási
segélyre vonatkozó jogosultságát nem érinti.
6. 2011. január 1-től az örökbefogadó szülő - a házastársi és a rokoni örökbefogadás kivételével - a gyermek
örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónapig akkor is jogosult
gyermekgondozási segélyre, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésekor
a 3. életévét már betöltötte illetve az ikergyermekek már tankötelesek, de a 10. életévüket még nem töltötték be.
Amennyiben az örökbe fogadni szándékozott gyermek a 3. illetve a 10. életévét az örökbefogadás előtti
gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül tölti be, illetve ikergyermekek esetén az örökbefogadás
előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül a gyermekek tankötelessé válnak, akkor az
örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága az előbbiekben meghatározott életkor
(időpont) betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számítva hat hónap elteltéig meghosszabbodik.
7. A gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelem benyújtása a "Kérelem gyermekgondozási segély
megállapítására” nyomtatványon történik. A 3. pontban meghatározott nagyszülő kérelmező esetében szükséges
a „Nyilatkozat a nagyszülői gyermekgondozási segély megállapításához” elnevezésű nyomtatvány, míg a 6.
pontban meghatározott örökbefogadó szülő esetében szükséges a „Nyilatkozat a gondozásba kihelyezett
gyermek után járó gyermekgondozási segély megállapításához” elnevezésű nyomtatvány kitöltése.
8. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a 6.pont szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás
nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel,
hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a
gyermekgondozási segélyre.
A gyermekgondozási segélyben részesülő 6. pontban meghatározott örökbefogadó szülő kereső tevékenységet
heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.
A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat
kereső tevékenységet.
Nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek 3 éves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban
folytathat vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

GYES

Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?
Gyermekgondozási segélyre jogosult
a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a jogszabályban meghatározott, alábbiakban részletesen kifejtett esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt
a) gyermek 3. életévének betöltéséig,
b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni). A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni.
c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén - amennyiben rá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek - úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet) szerinti igazolást.)
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. § (2) bekezdése szerint a 16. életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. A gyámhatóság ilyen engedélye birtokában a kiskorú szülő, amennyiben a gyermeke részére kirendelt gyámmal nem él egy háztartásban, saját háztartásában nevelt gyermekére tekintettel maga igényelheti a gyermekgondozási segélyt. Akkor is a kiskorú szülő igényelheti a gyermekgondozási segélyt, ha gyermekének nem rendeltek gyámot. Abban az esetben, ha gyermekének gyámjával egy háztartásban élnek, a gyermek után nem a kiskorú szülő, hanem a gyermek részére kirendelt gyám igényelhet gyermekgondozási segélyt.

Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályai
2011. január 1-től az örökbefogadó szülő - a házastársi és a rokoni örökbefogadás kivételével - a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónapig akkor is jogosult gyermekgondozási segélyre, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésekor a 3. életévét már betöltötte illetve az ikergyermekek már tankötelesek, de a 10. életévüket még nem töltötték be.
Amennyiben az örökbe fogadni szándékozott gyermek a 3. illetve a 10. életévét az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül tölti be, illetve ikergyermekek esetén az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül a gyermekek tankötelessé válnak, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága az előbbiekben meghatározott életkor  (időpont) betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számítva hat hónap elteltéig meghosszabbodik.


A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága
A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek

• az első életévét betöltötte, továbbá
• gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
• szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.

A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

• ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
• a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek - ide nem értve a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt.

A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Mikor nem jár gyermekgondozási segély?
Nem jár gyermekgondozási segély annak a személynek, aki

• olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el
• előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a települési önkormányzat jegyzője által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat,
b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, a rehabilitációs járadékot, a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát,
az egy évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el,
a gyermek egyéves kora után -  a kivételektől eltekintve - korlátozás nélkül teljes munkaidőben dolgozik.
Nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha

• a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el. A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek 3 évesnél idősebb, és az intézményi elhelyezés a napi 7 órás időtartamot nem haladja meg.
• olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el
• előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a települési önkormányzat jegyzője által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat,
b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, a rehabilitációs járadékot, a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát

Gyermekgondozási segély mellett végezhető kereső tevékenység
2011. január 1-től változtak a gyermekgondozási segély mellett végezhető keresőtevékenységgel összefüggő szabályok.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, a nagyszülőt, azt az örökbefogadó szülőt, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál) - kereső tevékenységet

• a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
• a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban, vagy ha a munkavégzés az otthonában történik időkorlátozás nélkül folytathat,
• tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
• ikergyermekek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy csak egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre. (Időkorlátozás alatt a 30 órát meghaladó keresőtevékenység értendő.)

A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozási segély mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Az az örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál) a gyermekgondozási segély mellett heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.
A 2010. december 31-én kereső tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részsülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően 2011. március 31-éig folytathat.

Bejelentési kötelezettség
A gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban a folyósító szerv részére jelenteni kell:

• ha a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,
• ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat kereső tevékenységet,
• ha a gyermekgondozási segélyre jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt - a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve ha azt az otthonában végzi,
• ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat kereső tevékenységet, kivéve, ha az a heti 30 órát nem haladja meg, vagy a kereső tevékenységet az otthonában folytatja,
• ha a gyermekgondozási segélyre jogosult olyan örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál), heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,
• ha az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,
• a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, kivéve, ha a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, továbbá, ha a gyermek már elmúlt egy éves,
• az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
• az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;
• nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után;
• az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
• a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
• az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét.

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

A gyermekgondozási segély összege
A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200 %-ával, 3 gyermek esetén 300 %-ával, 4 gyermek esetén 400 %-ával, 5 gyermek esetén 500 %-ával, 6 gyermek esetén 600 %-ával. Első alkalommal a 2011. január hónapra ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély összegénél kell ezeket a %-os összegeket alkalmazni. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.

Gyermekgondozási segély iránti kérelem
A gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelem benyújtása a "Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására" nyomtatványon történik. Nagyszülő kérelmező esetében szükséges a "Nyilatkozat a nagyszülői gyermekgondozási segély megállapításához" elnevezésű nyomtatvány kitöltése is, míg gondozásba helyezett gyermek esetén az örökbefogadó szülőnek szükséges kitöltenie a "Nyilatkozat a gondozásba kihelyezett gyermek után járó gyermekgondozási segély megállapításához" elnevezésű nyomtatványt is.  A formanyomtatványon kitöltési útmutató is található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, illetve iratmásolatok körét. A formanyomtatvány ingyenes. A gyermekgondozási segély iránti igényt elbíráló szerv: szülő esetében a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei igazgatósága, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhely. Nagyszülő igényét kizárólag a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei igazgatósága bírálja el.
Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.