Munka törvénykönyve változás 2015.01.01-től

Munka törvénykönyve változás 2015.01.01-től

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alábbi pontjai módosultak 2015.01.01-től

61. §

(1) A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat
a) a teljes vagy részmunkaidős,
b) a távmunkavégzésre irányuló, valamint
c) a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő
foglalkoztatás lehetőségéről.
(2) A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik.
(3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani

115. §

(1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
b) a szabadság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e) a keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott
tartama.

A keresőképtelenség idejére jár a szabadság.

PL: Ha valaki akár egy évig van táppénzen teljes időre jár a szabadság 2015.01.01-től.

209. §

(1) A vezető munkaszerződése e törvény Második Részében foglalt rendelkezésektől - a (2) bekezdés kivételével - eltérhet.
(2) A vezető munkaszerződése
a) az 55. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában,
b) a 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában,
c) a 113. § (3) bekezdésében,
d) a 127. §-ban, valamint
e) a (3) bekezdésben
foglaltaktól nem térhet el.

294. §

(1) E törvény alkalmazásában
a) fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló,
b) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa,
c) gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek; fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,
d) kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is,
e) munkavállalói képviselő: az üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállalói képviselője,
f) munkavégzésre irányuló jogviszony: a munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződés, a gazdasági társaság vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony és az egyéni vállalkozás,
g) nyugdíjas munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
gg) rokkantsági ellátásban részesül,
h) szülő:
ha) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs,
hb) az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
hc) a gyám,
hd) a nevelőszülő és a helyettes szülő,
i) gyermekét egyedül nevelő munkavállaló: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa,
j) levonásmentes munkabérrész: a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész.
k) három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettelka) családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy
kb) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

204. §

(1) Köztulajdonban álló munkáltató a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik.

Egyszerűsített foglalkoztatás 2013. január 1-től

A jogszabály 2013. I. 1-től hatályos állapota 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról (módosításokkal egységes szerkezet) 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) végzett a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy b) alkalmi munkára. (2) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. (3) A (2) bekezdésben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, a 2. § 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. (4) Ha a munkáltató és a munkavállaló a) idénymunkára, vagy b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. (4a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni. (5) E törvény szabályai nem zárják ki, hogy az (1) bekezdésben foglalt esetekben a munkáltató és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt. 2. § E törvény alkalmazásában: 1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot, 2. turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot, 3. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony, 4. külföldi személy: a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy, 5. harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, 6. tagállam: az Európai Unió tagállama, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, 7. idénymunka: az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban, 8. filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az e törvényben meghatározott mértéket. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony 3. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató 11. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény Melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a 11. §-ban szereplő bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait. (2)-(3) (4) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 1. § e) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására. 4. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (1a) Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. (2) A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot. (3)-(4) 5. § (1) Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható e törvény szerint létesített munkaviszony alapján. (2) Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi a) az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám), valamint b) az állami adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében. (3) Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki. (4) A (2) bekezdés szerinti kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát. 6. § Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés 7. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a) a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, b) a 2. § 3. pontjában meghatározott alkalmi munka eseteiben az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-9. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 8. § (1) A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján a (2) bekezdésben meghatározott közterhet fizet. (2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint. A 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint. (3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. (4) Ha a munkáltató a (2) bekezdésben szereplő közteherrel terhelt munkára az 1. § (2)-(4) bekezdésében, a 2. § 1-3. pontjában és a 4. § (2) bekezdésében meghatározott létszám-, kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn e törvény szerinti munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit. A munkáltató a 7. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokat köteles továbbá alkalmazni az előzőek szerinti feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az (1)-(3) bekezdést jogosulatlanul alkalmazta. (5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és b) a 11. § (4) bekezdés szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet. 9. § (1) E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. (2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből - figyelemmel a (4) bekezdés rendelkezésére - a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). (3) Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként az (1) bekezdés szerinti összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni. (4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a természetes személynek a filmipari statisztaként végzett - e törvény hatálya alá tartozó - alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania. Ellátásra való jogosultság 10. § (1) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása alapján a) nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. (2) A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap. (3) A 8. § (5) bekezdésében említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot. Bejelentési és bevallási szabályok 11. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a (3) bekezdés szerinti adatokat. A munkáltató bejelentési kötelezettségét - választása szerint - a) elektronikus úton, kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (a továbbiakban: ügyfélkapu), vagy b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti. c) (2) A munkáltató akkor élhet az (1) bekezdés a)-b) pontjában felsorolt bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha előzetesen regisztrálta magát az ügyfélkapun. (3) A (2) bekezdés szerinti regisztrációt követően a munkáltató bejelentési kötelezettségét az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó alábbi adatok közlésével teljesíti: a) a munkavállaló neve, b) a munkáltató adószáma, c) a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele, d) az egyszerűsített foglalkoztatás 1. § (1) bekezdése szerinti jellege, e) a munkaviszony napjainak száma. (4) Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles. (5) A munkáltató az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben a tárgyhót követő hó 12-éig az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési kötelezettségének tesz eleget. Bevallási kötelezettségét ezen időpontig az ügyfélkapun történő bevallás benyújtásával teljesíti. (6) Az a munkáltató, aki a 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a 8. § (2) bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti. (7) Az egyszerűsített foglalkoztatás (1) bekezdés b) pontja szerint történő bejelentése a jogszabályban meghatározott központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. A központi ügyfélszolgálat a bejelentést a jogszabályban meghatározott módon rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat az adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. A központi ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül. A központi ügyfélszolgálat e törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot feladat a teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti. (8) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén - a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. A bejelentés módosítására az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerint kerülhet sor, függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a munkáltató melyik módon tett eleget. (9) Az állami adóhatóság a hozzá elektronikus úton teljesített bejelentést, illetve a központi ügyfélszolgálattól hozzá érkező bejelentett adatokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (5)-(6) bekezdésének és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. §-ának rendelkezései szerint továbbítja. 12. § (1) A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyfélkapun keresztül teljesíti. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően - az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra elektronikusan kötelezettek kivételével - a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal papír alapon havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti. 13. § (1) A munkáltató a közteher-fizetési kötelezettséget az Art. 38. §-a rendelkezéseinek megfelelően a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti. (2) Az adóhatóság a 8. § (1) bekezdése alapján fizetett közteher összegéből 91,8%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és 6,8%-ot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át. (3) A (2) bekezdésben meghatározott átutalást naponta, ettől eltérően a magánnyugdíjpénztárnak történő átutalás esetén a bevallás feldolgozását követően haladéktalanul kell teljesíteni. (4) A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő közteher összegéből - a (2) bekezdés a) pontjától eltérően - a Nyugdíjbiztosítási Alapot 91,8% illeti meg, és a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható. 14. § Az e törvényben nem szabályozott adózást érintő kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem kell alkalmazni az Art. 46. §-ának azon előírását, hogy a munkáltató az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad a magánszemélynek. Záró rendelkezések 15. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, a bejelentett adatok rögzítésének, állami adóhatóság részére történő átadásának, valamint törlésének módját és technikai feltételeit, b) elektronikus úton, kormányzati azonosítási szolgáltatáson keresztül, mobil rádiótelefonon, illetve telefonon teljesíthető bejelentéssel használt alkalmazással összefüggő azonosítást, az alkalmazással szemben támasztott biztonsági követelményeket, valamint az alkalmazás használatának biztonsági és egyéb feltételeit, c) a 2. § 6. pontja szerinti tagállam állampolgára egyszerűsített foglalkoztatására előírt bejelentési kötelezettség részletszabályait rendeletben szabályozza. (2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem és közteher bejelentésére, befizetésére vonatkozó eljárási szabályokat rendeletében meghatározza. 16. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) (3) E törvény hatálybalépését követően az alkalmi munkavállalói és egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó adóbevallási és -befizetési kötelezettségre egységesen e törvény, a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségre a 2010. március 31-éig tartó adómegállapítási időszakra vonatkozóan az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, a 2010. április 1.-július 31. közötti adómegállapítási időszakra vonatkozóan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) 2010-ben az e törvény hatálybalépéséig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött napok számát az e törvény szerinti időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni. (5) Az Eftv. szerinti egyszerűsített foglalkoztatás e törvény hatálybalépésével megszűnik, e törvény hatálybalépését követően egyszerűsített foglalkoztatásra csak e törvény rendelkezései szerint létesíthető munkaviszony. Ettől eltérően az e törvény hatálybalépését megelőzően közhasznú szervezet által az Eftv. alapján létesített munkaviszonyt az Mt. hatálya alá tartozó, megszakítás nélkül fennálló munkaviszonynak kell tekinteni azzal, hogy a 2010. március 31-éig tartó adómegállapítási időszakra vonatkozóan az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, a 2010. április 1.-július 31. közötti adómegállapítási időszakra vonatkozóan az Eftv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) Az Eftv. alapján a növénytermesztési idénymunkát végeztető munkáltató az Eftv. rendelkezései szerint megfizetett közteher-előleg figyelembevételével teljesíti az e törvény szerinti fizetési kötelezettségét, illetve ha a megfizetett közteher-előleg összege magasabb, mint a 2010. évre fizetendő közteher összege, a különbözetről az Art. túlfizetésre vonatkozó szabályai szerint rendelkezhet. 16/A. § Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal Összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCXVI. törvény 16. §-ával megállapított 9. § (2)-(4) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásból 2012. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb. 17-24. § 25. § Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-ai 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja. Melléklet a 2010. évi LXXV. törvényhez Egyszerűsített munkaszerződés Munkáltató neve, megnevezése: székhelye, lakóhelye: adószáma: Munkavállaló neve, születési családi és utóneve(i): születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve(i): lakóhelye: TAJ-száma:* adóazonosító jele:* Egyszerűsített munka jellege: Alkalmi munka: Mezőgazdasági idénymunka: Turisztikai idénymunka: Munkakör:  …………………………………………………………………………………………………. Munkaviszony kezdete: .….....év……..hó……..nap Munkaviszony megszűnésének napja: .….....év……..hó……..nap Alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák száma/nap (naponként):**....;...;...;...;...;...;...;  Rendes munkaidő: …..... óra/nap ...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...;...; Személyi alapbér (bruttó): ………………. Ft/hó vagy                                                                                 ………………. Ft/nap, összesen: ………………. Ft a munkaviszony teljes idejére Munkavégzési hely:*** Kelt:  ……...……………………., ……….…év …………….…………hó ….….nap ………………………………. ………………………………. munkáltató munkavállaló * Legkésőbb a bejelentési kötelezettség teljesítésekor kell kitölteni. ** Legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni. *** A munkáltató székhelyét, telephelyét, illetve, ha a tényleges munkavégzés telephelyen kívül történik, ennek címét, cím hiányában más megjelölését (pl. építés alatt álló út helyrajzi száma, kilométer szelvénye, dűlő megnevezése) kell feltüntetni. A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Új Mt.) is foglalkozik az egyszerűsített foglalkoztatással. Erre szövegre kattintva a törvény ide vonatkozó részére juthat.

Távolléti díj számítás 2013

Távolléti díj

2013. január 1-jétől lép hatályba a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (új Mt.) 148-152.§-a, mely a távolléti díj számításának szabályairól rendelkezik. Az átmeneti időben, 2012. december 31-ig, továbbra is a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 151/A §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Hírlevelünk az új számítási módot mutatja be és segítséget nyújt az átmeneti időszakban felmerült jogértelmezési kérdésekben is dr. Pál Lajos ügyvéd előadása alapján.

Díjazás munkavégzés hiányában

Az új Mt. 146-147.§-a rendelkezik azokról az esetekről, amikor a munkavállalót munkavégzés hiányában is díjazás illeti meg. A díjazás lehet állásidő, távolléti díj illetve bizonyos esetekben bérpótlék fizetése is.

Az új Mt. 148.§ alapján, 2013. január 1-jétől a távolléti díjat az
- esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint
- az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és
- az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

Távolléti díj számítása - alapbér

Az alapbért mindig a távolléti díj számításánál esedékes aktuális mértékben kell figyelembe venni, itt nem érvényes az utolsó hat naptári hónap, mint irányadó időszak. A számítási mód eltér a havi béres illetve az órabéres munkavállalók esetében.

Havi béres munkavállaló esetén a havi távolléti díj megegyezik az alapbérrel. A napi távolléti díj az egy órára járó távolléti díj és a napi - a munkaszerződésben kikötött - munkaidő szorzata. Az egy órára járó távolléti díj pedig a havi alapbér osztva 174-gyel.

Órabéres munkavállaló esetén egy órára járó távolléti díj megegyezik az órabérrel, a napi távolléti díj az órabér és a napi - munkaszerződésben kikötött - munkaidő szorzata, a havi távolléti díj pedig az órabér és a hónap munkanapjainak szorzata.

Távolléti díj számítása - teljesítménybér

Távolléti díj számításánál teljesítménybér alatt csak és kizárólag az alapbér helyett adott, az új Mt. 137.§ 3) bekezdésében említett teljesítménybért értjük. Az alapbér mellett adott teljesítménybér pl. bónusz, jutalom jutalék stb. a távolléti díj számítása során nem számít.

A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.

Távolléti díj számítása - bérpótlék

A távolléti díj számításánál alapkérdés, hogy a munkavállaló rendelkezik-e munkaidő-beosztással. Amennyiben igen, akkor a távolléti díj mellett, ha erre jogosult a munkavállaló, bérpótlékban is részesül. Következésképpen, a bérpótlék távolléti díjba történő beszámítása csak és kizárólag munkaidő-beosztás hiányában merülhet fel.

Bérpótlékok közül csak a műszakpótlék, éjszakai pótlék, készenléti és ügyeleti pótlék vehető figyelembe a távolléti díj számításánál.

Műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30 százalékának megfelelő tartamban műszakpótlékra, éjszakai pótlékra jogosító időszakban végzett munkát. Ebben az esetben az irányadó időszakra kifizetett teljes bérpótlék összegét kell osztani az irányadó időszakban teljesített teljes - nem csak a pótlékra jogosító - munkaidő tartamával.

Készenléti és ügyeleti pótlékot akkor kell a távoléti díjban számítani, ha az irányadó időszakban legalább 96 óra tartamban teljesített a munkavállaló készenlétet vagy ügyeletet. Ilyenkor az irányadó időszakra kifizetett teljes bérpótlék összegét kell osztani az irányadó időszakban teljesített teljes - nem csak a pótlékra jogosító - munkaidő tartamával.

Ha a munkavállaló a fent említett pótlékok - műszakpótlék, éjszakai pótlék, készenléti és ügyeleti pótlék - helyett átalányban részesült, akkor ez az átalány, de csak ez az átalány, is beleszámít a távolléti díjba. Ebben az esetben a kifizetett havi átalány összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített órák számával.

A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.

Átmeneti időszak jogértelmezési kérdése

Az új Mt. 148-152.§-a, mely a fent részletezett távolléti díj számítási szabályokat tartalmazza csak 2013. január 1-jétől lép életbe. Jelenleg a régi Mt szabályai szerint kell a távolléti díjat számítani. Az új szabályozásról elmondható, hogy a régi Mt-hez képest korlátozottabb mértékben engedi majd a bérpótlék figyelembevételét a távolléti díj számításában.

Azonban az új Mt. 147.§-a, mely a bizonyos esetekben pl. betegszabadság esetén, a távolléti díjon felül bérpótlék fizetést is előír, már 2012. július 1-jétől hatályos. Ez az átmeneti időszakban, vagyis 2012. július 1-je és 2012. december 31-e között felveti azt a kérdést, hogy amennyiben a régi Mt. szerint a távolléti díj tartalmazza a bérpótlékot, szükséges-e az új Mt. 147.§ alapján még külön bérpótlékot fizetni.

Forrás: 5percAdó, Dr. Pál Lajos

Ezt a kérdést, a jogalkotó szándékának ismeretében és alapelvi jellegű jogértelmezéssel érdemes megközelíteni. Az új és a régi Mt-ben is lényeges alapelv, hogy ugyanazt a jogcímet, körülményt kétszer nem lehet figyelembe venni. Ezzel az alaptétellel ellentétes a dupla bérpótlék fizetése.

2013-as törvényi változások

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYV VÁLTOZÁSAI

2013. január 1-től lép hatályba az új munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) több rendelkezése, így a kiküldetés, kirendelés és átirányítás egységesen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásként kerül szabályozásra az Mt. 53. §-ában. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként továbbra is 44 munkanap vagy 352 óra lehet. Ha a munkaviszony évközben kezdődött arányosítani kell.

Szabadság

Az  alapszabadság 20 nap, melyen felül a munkavállalót az alábbi jogcímeken illet meg pótszabadság:

életkor alapján járó pótszabadság

gyermek után járó pótszabadság

• egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét nap pótszabadság
• a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két nappal nő

fiatal munkavállalót megillető pótszabadság

• öt munkanap

50%-os mértékű egészségkárosodás esetén járó pótszabadság

• öt munkanap

földalatt, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó munkavállalót megillető pótszabadság

• öt munkanap

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

A szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy tartalma legalább összefüggő 14 napot elérje.

A szabadságot továbbra is napban kell megállapítani, azonban ha a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és kiadni.

A  felek megállapodással eltérhetnek a szabadság kiadásával kapcsolatos főszabályoktól, így az összefüggő tartamra vonatkozó 14 naptól , továbbá az Mt.123. § (6) alap ján köthetnek olyan megállapodást is, mely szerint az alap és az életkor szerint járó pótszabadság együttes mértékének 1/3-át az esedékesség évét követő év végéig adja ki a munkáltató.

Betegszabadság

Jövő évtől az Mt. 126. §-a szabályozza a betegszabadság kérdését. Naptári évi mértéke továbbra is 15 munkanap, azonban lényegi változása megszokott gyakorlathoz képest, azon korlátozás megszűnése, mely szerint, ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt az ott igénybe vett betegszabadságot figyelembe kellett venni, így a tárgyévi együttes mérték nem haladhatta meg a 15 munkanapot.

Számítása

Éves mértéke az Mt. 126. § (1) bekezdésében meghatározott 15 munkanap, melyet időközi belépőknél arányosítani kell. Például, ha valaki 2013.07.26.-án áll munkába első lépésként meg kell határozni a 2013. évi munkaviszony napjainak számát az alábbiak szerint:

6+31+30+31+30+31=159  nap

Majd az éves mértékarányosítása szükséges a meghatározott napok alapján:

15/365*159=6,53

Mivel a félnapot elérő töredéknap egész munkanapnak számít , ezért jelen esetben a munkavállalót megillető betegszabadság mértéke 7 munkanap lesz függetlenül attól, hogy 2013-ban volt-e már betegszabadságon.

Mértéke továbbra is a távolléti díj 70%-a az Mt. 146. § (4) alapján, azzal a változással, hogy az Mt. 147. § (2) szerint az arányos bérpótlék is megilleti,ha az irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

Távolléti díj

Januártól változnak a távolléti díj elszámolásának szabályai, mely alapján a jövőben külön vizsgálni kell azt is, hogy a kieső idő vagy egyéb jogosultság alapján járó távolléti díj idejére a munkavállalóval volt-e közölve munkaidőbeosztás és az alapján jogosult lett volna e valamilyen pótlékra.

A vonatkozási időszakban a munkavállalóval volt érvényes munkaidőbeosztás közölve

Abban az esetben, ha a munkavállaló a vonatkozási időszakban olyan munkavégzésre volt beosztva, mely alapján pótlék járt volna részére a kiesőidőre megilleti az alapbérével egyező távolléti díja  és ezen felül minden beosztás szerint járó bérpótléka. Külön érdemes figyelni ilyenkor arra is, hogy a munkavállalót minden beosztás szerinti pótlék (így többek között a vasárnapi, éjszakai pótlék stb.) megilleti, nemcsak azok melyeket rendszeresen kap.

A vonatkozási időszakra a munkavállalónak nincs munkaidőbeosztása

Abban az esetben, ha a munkavállaló a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzésre beosztva (pld. azért, mert végkielégítés kapcsán kell távolléti díjat számolni) mindig a megelőző 6 hónap tényleges pótlékfizetését kell vizsgálni, de csak a jogszabályban meghatározott pótlékok körében. Vizsgálni kell, hogy a megelőző 6 hónapban beosztás szerinti munkaórák legalább 30%-ában volt-e éjszakai és műszakpótlékra jogosító munkavégzés. Ha volt, a távolléti díj számítása során az alapbéren felül ezt is figyelembe kell venni.

Továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a megelőző 6 hónapban volt-e átlagosan 96 óra ügyelet, készenlét. Ha volt, a távolléti díj számítása során ennek figyelembevétele szintén kötelező.

MINIMÁLBÉR ÉS MUNKANAP ÁTHELYEZÉSE

Minimálbér

2013-ban a minimálbér havi összege 93.000 Ft-ról 98.000 Ft-ra, míg a garantált bérminimum 108.000 Ft-ról 114.000 Ft-ra emelkedik, bár a foglalkozáspolitikáért felelős miniszter rendelete még nem jelent meg az emelésről, azonban a 2012. december 11-én a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén a munkaadók és a szakszervezetek által jóváhagyásra kerültek az összegek.

Munkaszüneti napok körüli munkarend

A 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet a nemzetgazdasági miniszter 28/2012. (IX.4.) NGM rendelete szabályozza, mely szerint a következő évben három munkanapáthelyezést határoztakmeg:
2013. augusztus 24., szombat munkanap     2013. augusztus 19., hétfő pihenőnap
2013. december 7., szombat munkanap      2013. december 24., kedd pihenőnap
2013. december 21., szombat munkanap    2013. december 27., péntek pihenőnap

VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEM ADÓBAN

Adóalap-kiegészítés, adóalap

Megszűnik az adóalap-kiegészítés, ezzel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre ténylegesen is érvényesül az egykulcsos személyi jövedelemadó, azaz a jövedelem minden forintja után egységesen 16% személyi jövedelemadót kell fizetni.

Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, illetve a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, az adóalap megállapításánál továbbra is alkalmazható az úgynevezett 78%-os szabály, azaz a megállapított jövedelem 78%-át kell figyelembe venni az adóalapmegállapításánál (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy számára megtérítik). 2012-ben a törvény egészségügyi hozzájárulásnak nevezte,és nem részletezte annak mértékét. 2013-tól csak 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetése esetén alkalmazható ez a szabály.

Nem szűnik meg a 19%-os adóalap-kiegészítés a kifizetőt terhelő adó esetén. Ebben az esetben az adóalapja továbbra is a jövedelem 1,19-szorosa.

Családi kedvezmény

2013- tól a családikedvezményre vonatkozó szabályokat nem csak az EGT állam külföldi illetőségű személyeire lehet alkalmazni, hanem bármely külföldi illetőségű személyre azzal, hogy Magyarországon adóköteles jövedelmet szerző külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg őt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, és az összes jövedelmének legalábba 75%-a Magyarországon adóköteles.

A korábban alkalmazott megosztás szabályai mellett, 2013-tól a törvény új fogalom bevezetésével, a kedvezményközös érvényesítésről beszél.

A törvény nem tartalmazott eddig külön rendelkezést a közös érvényesítés szabályairól, amely tipikusan előfordult a háztartásokban 2012-ben is, mivel a közös háztartásban nevelt gyermeküket nevelő szülők, illetve a szülő és a házastárs általában így érvényesített kedvezményt.

A törvény a családi kedvezmény megosztását is meghatározza, mely szerint a jogosult, és a jogosultnak nem minősülő más magánszemély (élettárs, nevelőszülő házastársa) között is van lehetőség a kedvezmény megosztására, így továbbra is közösen vehető igénybe a kedvezmény.

Tehát a kedvezmény igénybevételének a feltételei lényégében nem változtak, de jogszabály tételesen rendelkezik a kedvezmény közös érvényesítésére, és megosztására vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban kiegészülnek a nyilatkozattételi kötelezettségek is.

VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS TERÜLETÉN

Nyugdíj járulék plafon eltörlésre kerül

A nyugdíjjárulék fizetési felsőhatár eltörlésre kerül, ennek értelmében a 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot valamennyi nyugdíjjárulék alapot képező jövedelemből le kell vonni. Így a magasabb keresetűek kevesebb nettó bérhez jutnak.

Emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezőknek továbbra is kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amely 2013. január1-jétől havi 6.660 Ft-ra (napi 222 Ft) emelkedik a 2012-ben érvényes havi 6.390 Ft helyett.

SZOCHÓKEDVEZMÉNYEK(A MUNKAHELYVÉDELMI AKCIÓTERV KERETÉBEN)

A kormány a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít.  A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január1-jétől igénybe vehető új kedvezmények az alábbiak:

A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén

A 25 év alatti és az 55 év feletti korosztályba tartozó munkavállalók foglalkoztatása esetén a bérutáni munkáltatói közteher – szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás - 28,5% helyett 14%.

Nő a kedvezmény mértéke, ha az alkalmazott 25 év alatti fiatal pályakezdőnek minősül. Ebben az esetben a munkáltató 2 éven keresztül teljes mentességet élvez a munkáltatói köztehermegfizetése alól. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nemrégebbi igazolással a munkáltató részére igazolja, hogy eddig legfeljebb 180 nap biztosítással járó munkaviszonnyal rendelkezik.

Képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén a bérutáni munkáltatói közteher 28,5% helyett 14%.

Tartósan álláskereső elhelyezkedését segítő munkáltatói tehercsökkentése

A tartós - 6 hónapot meghaladó -munkanélküliséget követően elhelyezkedő munkavállaló esetében a munkáltatói közteher mértéke a foglalkoztatás első kétévében 28,5% helyett 0%, a harmadik évben 14%.

Kisgyermekes anyukák elhelyezkedésé tsegítő bérköltség csökkentése

A gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után a foglalkoztatás első két évében a munkáltatói teher 28,5%helyett 0%, a foglalkoztatás harmadik évében 14%.

FONTOS: A munkáltatói kedvezményeket valamennyi csoportban bruttó 100 ezer forintos jövedelemig lehet érvényesíteni, az e fölötti részre nem érvényesíthető a kedvezmény! 

Forrás: BDO hírlevél