2015 baleseti táppénz, CSED, GYED elszámolás szabályai

Változatlan jogosultság mellett egyszerűsödnek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a baleseti táppénz elszámolási szabályai

Közleményünkben  a pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatosan felmerülő kérdésekre kaphat választ.

Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára.
Fontos feladatnak tekinti a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is, mindezek mellett megőrizve a GYED extra pozitív intézkedéseit, 2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai.

Tájékoztatónkkal segítséget kívánunk nyújtani a változások megértéséhez.

A kismamáknak és a betegeknek járó pénzbeli ellátásokat érintő főbb változások

• A gyermekvállalás, a betegség, illetve a munkával összefüggő baleset esetén az ellátások összege az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelme alapján kerül megállapításra, így mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében.
• Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkozatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása.
• A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre.
• Utazási költségtérítés jár annak a kismamának, aki a koraszülött intézményben ápolt gyermekéhez utazik annak érdekében, hogy gyermekét anyatejjel táplálja.

Terhességi Gyermekágyi Segély (THGYS) helyett Csecsemőgondozási Díj (CSED)

A szülési szabadság idejére 2014. december 31-éig született gyermekek esetében terhességi-gyermekágyi segély került megállapításra, amelyet a teljes ellátási időszakra változatlan feltételekkel fizet az egészségbiztosító. A 2015. évben született gyermekek esetében az ellátás változatlan feltételekkel csecsemőgondozási díj jár a kismamáknak.

A változások részletes ismertetése

I. A ténylegesen kieső jövedelmek hatékonyabb pótlása

Kedvező változás, hogy 2015-től a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetés alapján állapítjuk meg. Ennek megfelelően a szerződés szerinti havi jövedelem kiszámítása esetén is figyelembe kell venni a járulékalapot képező pótlékokat, jutalmakat és egyéb kifizetéseket is. A mindennapi életben a jövedelem nem csupán a munkaszerződésben meghatározott összeget jelenti, hanem számos olyan egyéb juttatást, amelyet munkavégzés esetén megkap a dolgozó. A változás célja, hogy amennyiben nem tudja valaki a munkáját elvégezni, akkor erre az időtartamra az ellátás a jövedelmét a lehetőségekhez képest pótolja. 

A kereset fogalmának meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy ne jelentsen akadályt az ellátás kifizetésében az, ha valaki korábbi tevékenységért kap díjazást miközben ellátásban is részesül.

(Például: 2014. decemberben az igénylőt jutalomban, prémiumban részesítik, de a kifizetés 2015. január hónapban történik meg, amikor a kismama már csecsemőgondozási díjban részesül. Ezen juttatás kifizetése a korábbi szabályozással ellentétben nem zárja ki az ellátás folyósítását.)

II. Valamennyi pénzbeli ellátás alapját a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján állapítják meg a kifizetők

A foglalkoztató minden hónapot követően 12-éig az adóhatósághoz bevallást teljesít valamennyi alkalmazott jövedelemére vonatkozóan, ezért 2015. január 1-jétől, amikor pénzbeli ellátást kér a biztosított, a foglalkoztatónak nem kell a jövedelemre vonatkozóan külön adatot szolgáltatni az egészségbiztosító felé is.

• Azoknak a munkavállalóknak, amely munkáltatónál nem működik kifizetőhely, a NAV által megküldött adatból állapítja meg az egészségbiztosítási pénztár az ellátást.
• Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a munkáltató által az adóhatósághoz beküldött bevallási adatokból történik az ellátások számfejtése.

III. Az új számítási szabályok szerint megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbség

Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől. Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.

IV. A terhességi-gyermekágyi segély helyébe csecsemőgondozási díj lépett

A terhességi-gyermekágyi segély megnevezése 2015. január 1-től megváltozott.

A 2014. december 31-ét követően született gyermekek esetében már csecsemőgondozási díjat állapítunk meg.

A csecsemőgondozási díj (CSED) ugyanazon személyeknek, ugyanolyan jogosultsági feltételek mellett jár, mint korábban a terhességi - gyermekágyi segély.

Akinek az egészségbiztosító még terhességi-gyermekágyi segélyt állapított meg, azt az ellátás végéig ilyen elnevezéssel folyósítja.

V. Az egyes, változással érintett pénzbeli ellátások számítási módja 

A. A táppénz és a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

2015. január 1-től a táppénz és a gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a táppénzre, gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel. Például, ha az igénylő 2015. január 10-étől jogosult táppénzre, akkor 2014. október 31-étől 2014. május 5-ig található meg a 180 naptári napi jövedelem.

A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz és a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosításban töltött idővel. 

• HA IGEN:

Akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

• HA NEM:

Akkor a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező. 

A fentieken kívül nem változik az ellátások folyósításának időtartama, valamint az ellátások mértéke sem (vagyis a táppénz mértéke továbbra is 50 vagy 60%, a gyermekgondozási díj mértéke 70%). A maximálisan adható összeg a minimálbér emelkedésével arányosan növekszik. 2014. évben a minimálbér 101.500,- Ft volt, 2015. évben - az emelkedését követően - minimálbér havi összege 105.000,- Ft. A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.

B. A csecsemőgondozási díj (korábban. terhességi-gyermekágyi segély) alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

2015. január 1-től a csecsemőgondozási díj összegének meghatározásához szintén meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel. 

A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a csecsemőgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.  

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha a kérelmezőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani. 

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A csecsemőgondozási díj esetében sincs változás a korábbi terhességi-gyermekágyi segély néven megállapított ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében sem (vagyis a csecsemőgondozási díj mértéke 70%).

C. A baleseti táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az igénylő az 1. pontban meghatározott időtartamban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A baleseti táppénz esetében sincs változás az ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében. (vagyis üzemi baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 100%, úti baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 90%).

VI. Pénzbeli ellátás folyósítása halálozás esetén

1. Táppénz, baleseti táppénz:

Azokban az esetekben, amikor a táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult az ellátás iránti kérelmének benyújtása előtt elhalálozott, nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy a hozzátartozóknak állapítsák meg az ellátást, holott egy ilyen tragédia során minden segítségre szüksége van a családoknak. 

Ezt a helyzetet kezeli a jogszabály azzal, hogy a jogosult halála esetén a hozzátartozók is igényelhetik azt az a táppénzt, baleseti táppénzt, amire az elhunyt életében jogosult lett volna.

2. Gyermekgondozási díj:

Abban az esetben, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a gyermek meghal, a korábbi szabályozás értelmében a szülő nem kaphatta tovább az ellátást. 

Ilyen esetben, a családok nehéz helyzetét méltányolva, 2015. január 1-től a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adott hónapból legalább 15 nap még hátra van, akkor a szülő az ellátást a következő hónap első napjáig kaphatja. Ha kevesebb, mint 15 nap van az adott hónapból, akkor pedig az elhalálozást követő 15. napig folyósítják a gyermekgondozási díjat.

VII. Méltányos szabályozás a gyermekvállalás esetén

A családosok esetében a jogszabály továbbra is garantálja azt, hogy azok, akik a jogszabályváltozásokat megelőzően döntöttek a gyermekvállalásról, a jogszabályok módosítása miatt ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe.

A 2015. január 1-e előtt született gyermekek után járó terhességi-gyermekágyi segélyt, valamint a gyermekgondozási díjat, az egészségbiztosítónak a jogosultság időpontjában hatályos szabályok alapján, és a 2013. július 15-ét megelőző szabályok szerint is meg kell állapítania, és a magasabb összeget kell folyósítani.

VIII. Ami nem változik

1. az egyes ellátások jogosultsági feltétele

Fontos, hogy sem a táppénznél (baleseti táppénznél), sem a csecsemőgondozási díjnál, sem a gyermekgondozási díjnál nem változnak a jogosultsági szabályok, vagyis ezután is az kaphatja, aki eddig is.

2. a „GYED EXTRA” szabályai

• Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása
• Munkavégzés gyed folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után
• A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama ikrek esetében
• Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

3. az ellátások iránti kérelmek benyújtásának helye

Az ellátás iránti igényeket a munkavállalóknak a foglalkoztatónál elő kell terjeszteni. Igaz ez a keresőképtelenség, beteg gyermek miatti keresőképtelenség, sőt beteg gyermekre tekintettel kért méltányos táppénzre és a gyermekvállalás miatti igények esetére is. A kérelmeknek a továbbítása a megfelelő hatóságokhoz pedig ezek után is a munkáltatók feladata marad.

Egyidejűleg több munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonyok esetében a kérelmeket annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, amelyik munkaviszonyból a biztosított kéri az ellátást. 

Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, stb. pedig, ahogyan eddig is, minden esetben a székhelyük szerinti fővárosi, illetve megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell, hogy leadják kérelmüket.

Forrás:

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
egészség, biztonság

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI-2013.07.15.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI³¹⁶

Általános rendelkezések

39. §³¹⁷ (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2)³¹⁸ Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

(4)³¹⁹ Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.

(6)³²⁰ Az (1)-(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetve a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátásra való jogosultságot a biztosított, illetve a szülő által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultság feltételeivel már ekkortól rendelkezik.

(7)³²¹ A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. A választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével. Az ellátások közötti különbözet kamatmentes kifizetésére a csökkentés teljesítését követő három munkanapon belül kerül sor.

39/A. §³²² (1)³²³ Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.

(2) A biztosítás megszűnését követően járó pénzellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

39/B. §³²⁴ (1) Pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, amennyiben a pénzbeli ellátás összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - harminc napon belül nem határozható meg, a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani. A pénzbeli ellátás határozattal történő megállapításakor a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

(2) Amennyiben az igénylő a pénzbeli ellátás iránti kérelmét visszavonja, a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(3) Amennyiben az ellátást folyósító szerv az előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő pénzbeli ellátásra nem jogosult, az igénylő köteles a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

(4) Amennyiben az előleg folyósítását követően az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a pénzbeli ellátás a folyósított előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

Terhességi-gyermekágyi segély

40. § (1)³²⁵ Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és³²⁶

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

b)³²⁷ a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2)³²⁸ A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a)³²⁹ a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,

b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

c)³³⁰ a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

(3)³³¹ A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A terhességi-gyermekágyi segély legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

(4)³³² Terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára

a) annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,

b) annak a gyámnak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,

c) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,

e) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

f) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,

g) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától,

ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

b) ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.

(2)³³³ A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(3)³³⁴ A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.³³⁵

(3a)³³⁶ A terhességi-gyermekágyi segély megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

(3b)³³⁷ Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, a terhességi-gyermekágyi segélyt annak időtartama alatt a (3a) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell folyósítani.

(4) A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Gyermekgondozási díj³³⁸

42/A. §³³⁹ (1)³⁴⁰ Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.³⁴¹

(2)³⁴² Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő.

(3)³⁴³

(4)³⁴⁴ A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a)³⁴⁵ a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c)³⁴⁶ a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

42/B. §³⁴⁷ (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.

(3)³⁴⁸

(4)³⁴⁹ Amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelem a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap.

42/C. §³⁵⁰ Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;

b)³⁵¹ a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;

c)³⁵² a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];

d) a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

e) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

f) a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

42/D. §³⁵³ (1)³⁵⁴ A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2)³⁵⁵ A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5), (6a) és (6b) bekezdése szerint kell megállapítani.

(3)³⁵⁶ A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

(4)³⁵⁷ A 48. § (2), (3) és (6a) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5)³⁵⁸ Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat annak időtartama alatt a (3) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell folyósítani.

(6)³⁵⁹ Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.

Táppénz

43. § (1)³⁶⁰ Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

(2)³⁶¹ Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

(3)³⁶²

44. § Keresőképtelen,

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;

c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

d)³⁶³ a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;

e)³⁶⁴ a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;

f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;

h)³⁶⁵ a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,

ha) aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy

hb) a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

(2) A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

(3) A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.

(4)³⁶⁶ Kivételesen indokolt esetben - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

a)³⁶⁷ a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;

b)³⁶⁸ egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;

c)³⁶⁹ egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;

d)³⁷⁰ háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;

e)³⁷¹ hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, a 44. § a) és f) pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.

(3)³⁷² Az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.

(4) Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki

a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy

b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

(5) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított

a) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,

b) beteg gyermek ápolása,

c) közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat

miatt részesült táppénzben.

(7)³⁷³

47. § (1) A táppénz - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

(2) Nem jár táppénz

a)³⁷⁴ a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,

b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,

c) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,

d) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,

e)³⁷⁵ a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,

f)³⁷⁶ a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.

(3)³⁷⁷ A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá. Az ellenőrző (fő)orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti.

48. § (1)³⁷⁸

(2)³⁷⁹ A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3)³⁸⁰ Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [48/A. § (1) bekezdés] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(4)³⁸¹ Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

(5)³⁸² Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

(6) A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha

a) a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és

b)³⁸³ a korábbi táppénzét a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján állapították meg.

(6a)³⁸⁴ Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

(6b)³⁸⁵ Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

(7)³⁸⁶ A táppénz alapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(8)³⁸⁷ A táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának

a) hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében,

b) ötven százaléka

ba) az a) pont szerintinél rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében,

bb) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint

bc) a 44. § d) pontjában meghatározott esetben,

azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.

48/A. §³⁸⁸ (1) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

(2) A 48. § (6a) és (6b) bekezdése szerinti naptári napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási időket lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

49. §³⁸⁹ (1)³⁹⁰ A gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy³⁹¹

a)³⁹² a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,

b)³⁹³ a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartama alatt a 39/A. § (1) bekezdés szerint elért, biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.

(2)³⁹⁴

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

50. §³⁹⁵ (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

(2)³⁹⁶ Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a 44. § e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.

(3)³⁹⁷ A gyermek betegségére tekintettel az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl, a 44. § h) pontja szerinti keresőképtelen biztosított részére az egészségbiztosítási szerv méltányosságból megállapíthat gyermekápolási táppénzt.

(4)³⁹⁸ A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

a) terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,

b)³⁹⁹ gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,

c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,

d)⁴⁰⁰

(5)⁴⁰¹ Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt indokolt esetben segélyben részesítheti.

VI. Fejezet

BALESETI ELLÁTÁS

Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés

51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

52. § (1)⁴⁰² Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

(2)⁴⁰³ A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

(3)⁴⁰⁴ Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

52/A. §⁴⁰⁵ (1) Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a Ket. 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - harminc napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére végzésben táppénz előleget kell megállapítani.

(2) Amennyiben a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő részére határozattal baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani.

(3) Amennyiben az igénylő a baleset üzemiségének elismerésére irányuló kérelmét visszavonja, a folyósított táppénz előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(4) Amennyiben a baleset nem minősül üzemi balesetnek, táppénzre való jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell megállapítani. A baleset üzemiségének elutasítása esetén a baleseti táppénz iránti kérelmet táppénz iránti kérelemnek kell tekinteni. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani.

(5) Amennyiben az ellátást folyósító szerv a táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz vagy a (4) bekezdésben megállapított ellátás a folyósított táppénz előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely

a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy

b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy

c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt.

(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Baleseti egészségügyi szolgáltatás

54. § (1)⁴⁰⁶ Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből (a továbbiakban együtt: üzemi baleset) eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához - amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja - százszázalékos mértékű támogatás jár.

(2)⁴⁰⁷ Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege azonos a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás - az igénybevételkor érvényes, külön jogszabály szerint a támogatás alapjául elfogadott - árával, illetve a gyógyászati segédeszköz javítási díjával.

(3)⁴⁰⁸ A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő, a 23. § c) pontjában meghatározott fogászati ellátásra.

Baleseti táppénz

55. § (1)⁴⁰⁹ Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

(1a)⁴¹⁰ Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

(1b)⁴¹¹ A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik.

(2) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

(3) A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(4)⁴¹² Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül.

(5)⁴¹³ A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6)⁴¹⁴

(7)⁴¹⁵ A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.

(8)⁴¹⁶ Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem száz százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.

(9)⁴¹⁷ Ha a biztosított a (7) bekezdésben említett időtartam alatt - jövedelem hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával.

55/A. §⁴¹⁸ (1) Baleseti táppénzre való jogosultság esetén, amennyiben a baleseti táppénz összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a Ket. 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - harminc napon belül nem határozható meg, a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben baleseti táppénz előleget kell megállapítani. A baleseti táppénz határozattal történő megállapításakor a baleseti táppénz összegébe a folyósított baleseti táppénz előleg összegét be kell számítani.

(2) Amennyiben az igénylő a baleseti táppénz iránti kérelmét visszavonja, a folyósított baleseti táppénz előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(3) Amennyiben az ellátást folyósító szerv a baleseti táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő baleseti táppénzre nem jogosult, a folyósított baleseti táppénz előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(4) Amennyiben az ellátást folyósító szerv a baleseti táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz a folyósított baleseti táppénz előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

56. § (1)⁴¹⁹

(2)⁴²⁰ Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege százötven százalékának naptári napi összegével azonos, úti üzemi baleset esetén annak kilencven százalékával egyezik meg.

(3)⁴²¹

(4) A baleseti táppénzre - ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5)⁴²² Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában, amelyben a baleset érte újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.

(6) Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni.

Baleseti járadék

57. §⁴²³ (1)⁴²⁴ Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

(2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

(4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították.

58. §⁴²⁵ (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően

a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,

b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,

c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,

d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

(2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

59. § (1) A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.

(3) A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

(4) A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A havi átlagkereset megállapításánál

a) a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet kell figyelembe venni,

b) a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adójával).

(6) Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

60. § (1) A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

(2)⁴²⁶ A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

(3)⁴²⁷ Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára - legfeljebb két éven át - újból jár.

(4) A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

VII. Fejezet

A PÉNZBELI ELLÁTÁSOKKAL KAPCSOLATOS IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

Általános rendelkezések

61. § (1)⁴²⁸

(2)⁴²⁹ Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

(3)⁴³⁰ Az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának - vagy ha a kérelmet posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának - igazolt napja.

(4)⁴³¹

(5)⁴³² A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő.

(5a)⁴³³ A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmekhez, továbbá a kifizetőhelyi feladatellátás során az OEP által rendszeresített, az OEP honlapján közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell használni.

(6)⁴³⁴ Az igényelbíráló szerv az ügyfelet személyes megjelenésre is felhívhatja az igény elbírálása érdekében. Ha az ellátásban részesülő az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, vagy az orvosi felülvizsgálatnak, kórházi megfigyelésnek elfogadható indok nélkül nem veti magát alá és emiatt a kérelmet elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni.

(7)⁴³⁵ Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó - az Art.-ban meghatározott - késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni.

(8) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

(9)⁴³⁶ A biztosított írásbeli kérelmére a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósítását szüneteltetni kell.

(10) A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül.

Betegség és anyaság esetére járó pénzbeli ellátások iránti igény

62. §⁴³⁷ (1)⁴³⁸ A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni.

(2)⁴³⁹ A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet

a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

b)⁴⁴⁰

c)⁴⁴¹ egyéb esetben az egészségbiztosító

bírálja el és utólag folyósítja.

(3)⁴⁴²

(4)⁴⁴³ A táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetéséről nem kell határozatot hozni.

(5)⁴⁴⁴

(6)⁴⁴⁵ A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat havonta egyszer utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon kell folyósítani.

63. § (1)⁴⁴⁶ Annak, aki egyidejűleg több - biztosítással járó - jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti kérelmét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több - társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező - munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás annál a munkáltatónál történik, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött. Amennyiben a biztosítási jogviszonyok ugyanazon a napon kezdődnek, a pénzbeli ellátás iránti kérelmet annál a munkáltatónál működő kifizetőhely bírálja el, ahol a biztosított szerződés szerinti jövedelme magasabb.

(2)⁴⁴⁷ A táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét jogviszonyonként kell megállapítani.

(3) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

Baleseti ellátások iránti igény

64. § (1)⁴⁴⁸ A bejelentett üzemi baleset tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt.

(2)⁴⁴⁹ A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet - a foglalkozási megbetegedést kivéve - legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

(3) A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár.

(4)⁴⁵⁰

(5)⁴⁵¹ Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot közölni kell a biztosítottal, a kezelő orvossal, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló orvossal.

65. § (1)⁴⁵² Az üzemi balesettel összefüggésben egészségbiztosítási baleseti ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén állapítható meg.

(2)⁴⁵³ Az üzemi baleset jogerős megállapításáig a biztosítottnak az általános szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, továbbá az 54. § (3) bekezdésében foglalt fogászati ellátásért a biztosított által kifizetett térítési díjat a baleset üzemiségének elismerését követően az egészségbiztosító, vasutas dolgozók esetén a vasutas egészségbiztosítási szerv a rendelkezésre álló nyilvántartás, az üzemi baleset megállapításáról szóló határozat, valamint a kezelőorvos igazolása alapján téríti meg.

(3)⁴⁵⁴ A baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a baleseti táppénz meghosszabbítása esetén az orvosszakértői szervet szakértőként kell igénybe venni.

(3a)⁴⁵⁵ Amennyiben a baleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés, a kérelem elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja a baleset üzemiségét megállapító határozat jogerőre emelkedését követő nap.

(4)⁴⁵⁶ A baleseti járadék iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél kell bejelenteni.

(5)⁴⁵⁷ A baleseti járadék iránti kérelem elbírálására és folyósítására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)⁴⁵⁸ A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

VIII. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

66. § (1)⁴⁵⁹ Az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás) jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.

(2)⁴⁶⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.

(3)⁴⁶¹ A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint az egészségügyi szolgáltató köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást az (1) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.

(4)⁴⁶² Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgáltatót és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

(5)⁴⁶³ Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgáltatót terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

(6) A jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték.

(7)⁴⁶⁴ Az a személy, aki EU-Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal, valamint az uniós rendeletek szerinti egyéb nyomtatvánnyal úgy vett igénybe egészségügyi szolgáltatást valamely EGT tagállamban, hogy a 6-7. §-ok és a 8/A. § alapján nem volt jogosult annak igénybevételére, köteles az egészségügyi szolgáltatás E. Alapot terhelő költségeit megtéríteni.

67. §⁴⁶⁵ (1)⁴⁶⁶ A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

(2)⁴⁶⁷ Munkaerő-kölcsönzés esetén az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a foglalkoztató alatt az Mt.-ben meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.

68. §⁴⁶⁸ (1)⁴⁶⁹ Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2)⁴⁷⁰ A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

(3)⁴⁷¹ A 66. § (3)-(6) bekezdése, a 67. § és az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

(4)⁴⁷² A 66. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

68/A. §⁴⁷³ (1)⁴⁷⁴ A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás.

(2)⁴⁷⁵ A 66. § (2)-(6) bekezdése alapján visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.⁴⁷⁶

(3)⁴⁷⁷ A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti.

(4)⁴⁷⁸ Az egészségbiztosító jogosult a 67-68. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére. Biztosítani kell az egészségbiztosító részére, hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthessen és arról másolatot készíthessen. Az egészségbiztosító megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv harminc napon belül megküldi a megkereső részére.

68/B. §⁴⁷⁹ (1) A biztosított köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összegét, közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatából finanszírozott összeget is, ha arra a 38/B. § alapján lefolytatott eljárást követően írásban kötelezték.

(2) A biztosítottat a megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell megfizetni a kamatot, ha annak összege az 1000 forintot nem éri el.

Az ellátások késedelmes kifizetése

69. §⁴⁸⁰ Ha az egészségbiztosító, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a pénzbeli ellátási, valamint baleseti táppénz iránti igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot a 39/B. §, 52/A. § és 55/A. § szerinti előleg összege után, valamint ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.

A követelés érvényesítése

70. §⁴⁸¹ (1)⁴⁸² Az egészségbiztosító a követelését

a) a 66. § szerinti visszafizetésre kötelező határozattal, illetve megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

b) a 67-68. § szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

c) a 68/B. § szerinti megtérítésre kötelező határozattal

érvényesíti. A fizetési meghagyás hatósági határozat, a kiadására irányuló eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2)⁴⁸³ A 66-68. §-on alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül, míg a 68/B. §-on alapuló követelés a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz vagy gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a 66-68. §-on alapuló követelés öt éven túl, a 68/B. §-on alapuló követelés pedig öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(3)⁴⁸⁴ A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti táppénz visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az ellátást folyósította. A 66. §-on alapuló megtérítésre kötelező fizetési meghagyást az egészségbiztosító, vagy a vasutas egészségbiztosítási szerv hozza. Ez utóbb említett igazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel a visszafizetésre kötelező határozat meghozatalára is, ha a visszafizetési kötelezettség mellett a foglalkoztató vagy egyéb szerv (személy) megtérítési kötelezettsége is megállapítható.

(4)⁴⁸⁵ A 67. §-on alapuló, fizetési meghagyást az egészségbiztosító, vagy a vasutas egészségbiztosítási szerv hozza.

(5)⁴⁸⁶ A 68. §-on alapuló fizetési meghagyást és a 68/B. §-on alapuló határozatot az egészségbiztosító hozza.

(6)⁴⁸⁷ A 66-68/B. §-on és a 80. § (6) bekezdésén alapuló követelés és az érvényesítéséhez kapcsolódó járulékos költség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(7)⁴⁸⁸ Nem kell behajtani a kamat- és késedelmipótlék-tartozást akkor, ha a kötelezett terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg.

71. §⁴⁸⁹ (1) Amennyiben a fizetésre kötelezett a fizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az egészségbiztosítási szerv a követelését

a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,

b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból történő letiltással érvényesíti.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet eredményre, a követelést az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

(3) A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban táppénzből, baleseti táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

(4) A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.

(5) A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét - az örökség erejéig - az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető egészségbiztosítási ellátásból - ide nem értve a jogosult halála hónapjában általa már fel nem vett és a hozzátartozónak járó ellátást - a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle behajtani nem lehet.

Mérséklés, elengedés

72. §⁴⁹⁰ (1) A magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett, illetőleg igénybe vett ellátás visszatérítése, illetőleg megtérítése címen fennálló követelést az egészségbiztosító méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet.

(2) Az egészségbiztosító méltányosságból a kirótt kamatot, késedelmi pótlékot, illetve mulasztási bírságot mérsékelheti, elengedheti vagy részletfizetést engedélyezhet.

73. §⁴⁹¹ A baleseti járadékkal összefüggő felelősség érvényesítésére a Tny.-nek a nyugellátásokkal kapcsolatos felelősségi szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a visszafizetéssel, illetőleg megtérítéssel kapcsolatos feladatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv látja el.

IX. Fejezet

JOGORVOSLAT

Visszavonás, módosítás

74. §⁴⁹² Ha a kérelem elbírálása vagy követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált határozat jogszabályt sért, vagy a kérelmet tévesen utasították el, illetve az ellátás összegét tévesen állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyósították, a hatóság a határozat közlésétől számított öt éven belül a határozatot módosítja vagy visszavonja.

75. §⁴⁹³

Illeték- és költségmentesség⁴⁹⁴

75/A. §⁴⁹⁵ A Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási és baleseti ellátások (beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) biztosított általi igénybevételével kapcsolatos eljárások, a bírságok kiszabásával kapcsolatos eljárások, valamint a 72. § (1)-(2) bekezdésében szereplő eljárások illeték- és költségmentesek.

Határozat bírósági felülvizsgálata

76. §⁴⁹⁶

77. § (1)⁴⁹⁷ A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat az orvosszakértői szervhez. Az orvosszakértői szerv döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2)⁴⁹⁸ A méltányossági eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.

(3)⁴⁹⁹ A 67-68. § és 68/B. § szerinti eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálatára az a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a megtérítésre kötelezett belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye - jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye - található.

78. § A baleseti járadékkal kapcsolatos jogorvoslatokra a Tny.-nek a nyugellátások esetében érvényesíthető jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

X. Fejezet

NYILVÁNTARTÁSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

79. § (1)⁵⁰⁰ Az egészségbiztosító - ideértve a társadalombiztosítási feladatokat külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó munkáltatókat és egyéb szerveket - természetes személyről adatokat az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, illetőleg a társadalombiztosítási feladatot ellátó szervek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából TAJ-számon, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, illetőleg nyugdíjfolyósítási törzsszámon tarthat nyilván.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:

a)⁵⁰¹ természetes személyazonosító adatok,

b) családi állapot, állampolgárság, eltartott hozzátartozó és élettárs esetén a hozzátartozói minőség,

c)⁵⁰² lakóhely és tartózkodási hely,

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e) az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges egészségügyi adatok,

f) jövedelemre vonatkozó adatok.

(3)⁵⁰³ Az egészségbiztosító nem társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.

(4)⁵⁰⁴ A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére - figyelemmel az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire is - jogosultak.

(5)⁵⁰⁵ A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében, statisztikai célból e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok közül a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok igénylésére - figyelemmel az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire is - jogosult.

79/A. §⁵⁰⁶ (1) Az egészségbiztosító az e törvény alapján kötött szerződésekhez kapcsolódóan az Eüak. 4. §-a (2) bekezdésének g) pontjában foglalt célok teljesítése érdekében kezeli az Eüak. 22. §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2) Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésében meghatározott adatok kezelését, az egészségbiztosító felé történő továbbítását a külön jogszabályban és a szerződésében előírt formában és módon teljesíti.

(3)⁵⁰⁷

80. § (1)⁵⁰⁸ A foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók és egyéb szervek az egészségbiztosítás pénzbeli és baleseti ellátásainak megállapításához szükséges nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezhetők. A foglalkoztatók és egyéb szervek nem kezelhetnek egészségügyi adatot. A nyilvántartások vezetése, illetve az adatszolgáltatás az egészségbiztosító által meghatározott esetben és módon elektronikus adathordozón is teljesíthető. A foglalkoztató e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeit a felszámolás és a végelszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, illetve a végelszámoló teljesíti.

(2)⁵⁰⁹ Az egészségbiztosító felhívására a társadalombiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

(3)⁵¹⁰ Az ellátásban részesülő - ha a jogszabály kivételt nem tesz - köteles az egészségbiztosítónak bejelenteni minden olyan tényt, illetőleg adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti.

(4)⁵¹¹ A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítás megszűnését követően folyósított terhességi-gyermekágyi segélyről és gyermekgondozási díjról az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatok feltüntetésével a folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül elektronikus úton köteles bejelentést tenni az egészségbiztosítónak.

(5)⁵¹² Ha az uniós rendeletek vagy a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy, valamint a Tbj. 11. §-a a) pontjának hatálya alá tartozó magyar állampolgár TAJ számmal rendelkezik, köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.

(6)⁵¹³ Az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesítő, annak nem az előírt módon eleget tevő vagy valótlan adatokat közlő

a) természetes személy 10 ezertől 100 ezer forintig,

b) a Tbj. 4. § a) pontjában meghatározott foglalkoztató, és a Tbj. 4. § b) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó 10 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő összegű,

az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. A mulasztási bírságot kiszabó elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

81. § (1)⁵¹⁴ Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

(2)⁵¹⁵

81/A. §⁵¹⁶ Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcsere körébe tartozó, az egészségbiztosító által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

XI. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

82. § (1)⁵¹⁷ A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, illetőleg baleseti ellátásra való jogosultság megállapítása iránti ügyekben e törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(2)⁵¹⁸ A külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó adatok összeállításáról szóló 311/76/EGK rendelet által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat az egészségbiztosító a rendelkezésére álló társadalombiztosítási nyilvántartások alapján szolgáltatja a Központi Statisztikai Hivatal részére.

(3)⁵¹⁹ Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 37. §-t a 2011. január 1-jét követően keletkezett jogsértések vonatkozásában kell alkalmazni.

(4)⁵²⁰ Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 66. § (1) bekezdést a 2011. január 1-jét követően jogalap nélkül igénybe vett pénzbeli ellátásra, baleseti járadékra, baleseti táppénzre vagy utazási költséghez nyújtott támogatásra kell alkalmazni.

(5)⁵²¹ Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvénnyel megállapított 48. § (8) bekezdést a 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(6)⁵²² Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 20. § (1) és (4) bekezdést, 43. § (1) és (3) bekezdést, 46. § (1) bekezdés a) pontját, 48. § (8) bekezdést, 48/A. §-át, 50. § (3) bekezdést, 50. § (4) bekezdés d) pontját, valamint 80. § (4) bekezdést a 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(7)⁵²³ Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 40. § (1) bekezdés b) pontját a 2011. augusztus 31-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.

(8)⁵²⁴ Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 40. § (2) bekezdés a) pontját, valamint a 42/A. § (4) bekezdés a) pontját a 2013. július 31-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.

(9)⁵²⁵

(9)⁵²⁶ A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvénnyel megállapított 35. § (la) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettséget a 2012. január 1-jén hatályos finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató 2012. március 31-éig teljesíti.

(10)⁵²⁷ A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 20. § (2a) bekezdése szerinti országos várólistanyilvántartást az egészségügyi szolgáltatók által vezetett intézményi várólisták alapján - kormányrendeletben meghatározottak szerint - 2012. június 30-áig kell létrehozni.

(11)⁵²⁸ A Módtv1. által megállapított 30. § (4) bekezdését a Módtv1. hatálybalépésekor érvényes finanszírozási szerződések, valamint a 2011. december 31. után kezdeményezett finanszírozási szerződés-módosítások tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a még jóvá nem hagyott szerződésmódosítások a Módtv1. hatálybalépésének időpontjában érvényessé válnak.

(12)⁵²⁹ Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésének napján finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók, illetve az általuk igénybe vett közreműködő egészségügyi szolgáltatók 2012. december 31-éig nyilatkoznak arról, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősülnek. A Módtv. hatálybalépésének napján finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában a Módtv.-nyel megállapított 30. § (5) és (6) bekezdése és 31. § (5) bekezdés c) és d) pontja, illetve az abban foglaltak elmulasztásához fűződő jogkövetkezmény - ideértve a finanszírozási szerződés felmondását is - 2013. január 1-jétől alkalmazható.

(12a)⁵³⁰ A (12) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozói formában működő egészségügyi szolgáltató esetében.

(13)⁵³¹ A Módtv.-nyel megállapított 37. § (5a) és (8) bekezdést a 2012. június 30-át követően keletkezett jogsértések vonatkozásában kell alkalmazni.

(14)⁵³² A Módtv.-nyel megállapított 39/B. §-t a 2012. június 30-át követően benyújtott kérelmek tekintetében kell alkalmazni.

(15)⁵³³ A Módtv.-nyel megállapított 52/A. §-t, 55/A. §-t, valamint a 65. § (2) bekezdést a 2012. június 30-át követően bekövetkezett balesetek tekintetében kell alkalmazni.

82/A. §⁵³⁴ (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXII. törvény hatálybalépése nem érinti az annak hatálybalépése előtt szerv- vagy szövetátültetésre jogosító várólistára felkerült személyek szerv- vagy szövetátültetésre való jogosultságát.

(2) Azt a személyt, akinek esetében ugyanazon szerv vagy szövet átültetése a Magyarországon elvégzett korábbi szerv- vagy szövetátültetést követően, a beültetett szerv vagy szövet kilökődése miatt indokolttá vált, arra tekintet nélkül kell felvenni a várólistára, hogy az érintett személy 2006. január 1-jétől az (1) bekezdésben meghatározott törvény alapján arra jogosult.

82/B. §⁵³⁵ Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvénnyel megállapított 64. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmeket a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni.

82/C. §⁵³⁶ Az irányított betegellátási rendszerben részt vett ellátásszervező (a továbbiakban e § alkalmazásában: ellátásszervező), amely az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 75. §-a szerinti záróelszámolást még nem készített, köteles az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvény hatálybalépését, illetve - ha az későbbi - az irányított betegellátási rendszerrel összefüggésben lévő per jogerős befejezését, vagy - ha a jogerős ítélet alapján az egészségbiztosítónak fizetési kötelezettsége keletkezik az ellátásszervező részére - a jogerős ítélet alapján az egészségbiztosító által folyósított pénzeszköz folyósítását követő 90 napon belül az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 75. §-ának és a végrehajtásáról szóló rendeletnek a 2009. január 1-jén hatályos szabályai szerint - az ellátásszervező által dokumentált betegút-szervezési és -nyilvántartási adatok alapján - záróelszámolást készíteni, és az alapján elszámolási kötelezettségét teljesíteni az egészségbiztosító részére. A záróelszámolás ellenőrzése tekintetében az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 75. §-ának és a végrehajtásáról szóló rendeletnek a 2009. január 1-jén hatályos szabályait kell alkalmazni.

82/D. §⁵³⁷ Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 35. § (8) bekezdésében és 36. § (8a) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben, illetve eljárásokban is alkalmazni kell.

82/E. §⁵³⁸ Amennyiben 2010. április 30-a után született gyermek vonatkozásában gyermekgondozási díjat igényelnek, és a jogosultság megszerzésekor vagy az azt megelőző két éven belül a jogosult e törvény 2010. április 30-áig hatályos szabályai szerint jogosult volt gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama a korábbi gyermekgondozási díjra való jogosultság megszerzését megelőző két évben, valamint a korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően az e törvény 42/A. § (4) bekezdése szerint számított, biztosításban töltött napok számával egyezik meg, de nem lehet rövidebb 365 napnál, és legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően biztosításban töltött időbe az új gyermekgondozási díj időtartamának kiszámítása vonatkozásában nem számít bele a gyermekgondozási segély, valamint a terhességi gyermekágyi segély folyósításának időtartama.

82/F. §⁵³⁹ (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 39/A. § (1) bekezdést, 42. § (3a) és (3b) bekezdést, 42/D. § (2)-(5) bekezdést, 48. § (4), (6a) és (6b), valamint (8) bekezdést, 48/A. §-t, 49. § (1) bekezdés b) pontját, 55. § (1)-(1b) bekezdést, 65. § (3a) bekezdést a 2013. július 14-ét követően kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni, azzal, hogy a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt és megállapított terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 15-ét megelőzően hatályos szabályok alapján járna.

(2) A 2013. július 15-ét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos szabályok alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.

Záró rendelkezések

83. § (1) E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezik.

(2)⁵⁴⁰ Felhatalmazást kap a Kormány

a)⁵⁴¹ a finanszírozási szerződések megkötésére és tartalmára, valamint az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására és az Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszközök felhasználásának pénzügyi ellenőrzésére, továbbá a kifizetéshez szükséges jóváhagyás esetköreire, jogcímeire vonatkozó szabályok,

b) a keresőképesség elbírálásával kapcsolatos eljárás rendjének,⁵⁴²

c)⁵⁴³ a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás, illetve a gyógyászati segédeszközök javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás formájának, alapjának, mértékének megállapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályok,

d) a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolási rendjének,⁵⁴⁴

e)⁵⁴⁵ a beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a beutalásra jogosult orvosok körének, a beutalási rendnek, a szolgáltató-választás feltételeinek és eljárási szabályainak,

f)⁵⁴⁶ a magánszemély által jogalap nélkül felvett, igénybe vett ellátás visszatérítése, illetve megtérítése iránti követelés mérséklése, elengedése esetén gyakorolható méltányosság szempontjainak, valamint a kirótt kamat, késedelmi pótlék, mulasztási bírság mérséklése, elengedése során gyakorolható méltányosság szempontjainak,

g) az utazási költségekhez nyújtott támogatás mértékének és módjának,

h)⁵⁴⁷ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogosító, illetőleg a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy a gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződés felfüggesztését, illetve felmondását megalapozó értékhatár,

i)⁵⁴⁸ a kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultságot megalapozó üzemi balesetek,

j)⁵⁴⁹ a szolgálati viszonyban álló személyek, a Magyar Honvédség állományába tartozó személyek, valamint egyes meghatározott tevékenységet végző személyek és a fogvatartottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályainak,

k)⁵⁵⁰ a pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályok,

l) a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak a táppénz igénybejelentésével kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapítására, folyósítására és elszámolására vonatkozó feladatai,

m) a foglalkoztatóknak és egyéb szerveknek az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatainak,

n) az eltartott hozzátartozók jövedelemszámítási szabályainak,⁵⁵¹

o)⁵⁵² a részleges és kiegészítő térítési díjak megállapítási módszerének, az egyes díjtételek képzésénél számításba vehető költségelemeknek, valamint a díjak befizetésére és elszámolására vonatkozó szabályoknak, a térítési díjak egészségügyi szolgáltató általi megállapítása szabályainak, illetve egyes ellátások részleges, kiegészítő térítési díjának,⁵⁵³

p)⁵⁵⁴ az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételének, az igényjogosultság igazolásának, valamint a külön jogszabályban meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátási rend szabályainak,

q)⁵⁵⁵ a szolgáltató teljesítményjelentésére az ártámogatás elszámolására kötött szerződések alapján történő elszámolásra, továbbá a szerződésekkel kapcsolatos egyes bejelentések elektronikus aláírással ellátott formában történő megküldésére vonatkozó részletes szabályok,

r)⁵⁵⁶ az egészségbiztosítást érintő hatásköri és eljárási szabályok,

s) a gyógyszerek árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósítása szabályainak,

t)⁵⁵⁷ a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelvei, feltételrendszere és részletes szabályai, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó szabályok,⁵⁵⁸

u)⁵⁵⁹ a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére, illetőleg támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, egyedi méretvétel alapján történő gyártására és az ilyen eszköz javítására, valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződésekre vonatkozó szabályok,

v)⁵⁶⁰ a 37. § szerinti megtérítésre, visszatérítésre, felfüggesztésre és felmondásra vonatkozó részletes szabályok,

w)⁵⁶¹ az egészségügyi ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének és az ezek kiszolgáltatására jogosult egészségügyi szolgáltatók körének,

x)⁵⁶² a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolására és folyósítására vonatkozó szabályok,

y)⁵⁶³ az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos részletes szabályok,

z)⁵⁶⁴ az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátása szabályainak,

zs)⁵⁶⁵ az országos várólista nyilvántartásra, a központi várólistára, a transzplantációs várólistára, a térségi várólistára, az intézményi előjegyzésre, intézményi várólistára és a betegfogadási listára vonatkozó szabályok

meghatározására.⁵⁶⁶

(2a)⁵⁶⁷ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) határozza meg az országos várólista nyilvántartás, valamint a térségi várólistáknak a korábbi intézményi várólisták alapján történő létrehozásának szabályait,

b) jelölje ki a térségi betegút-szervezésért felelős szervet,

c) jelölje ki az országos várólista nyilvántartást vezető szervet,

d)⁵⁶⁸ határozza meg a térségi várólista alapján történő ellátás-igénybevétel, az annak érdekében szükséges kapcsolattartás és a térségi várólista alapján történő szolgáltató-választás, valamint a térségi várólista alapján, az intézményi előjegyzés alapján, intézményi várólista alapján, illetve a betegfogadási lista alapján végzett ellátásokkal kapcsolatos jelentés szabályait.

(2b)⁵⁶⁹ Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg az egészségbiztosító által a 31. § (11) bekezdése alapján kiszabható bírság mértékét.

(2c)⁵⁷⁰ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az alapellátási vállalkozás körében betegellátást szolgáló eszközök beszerzéséhez nyújtható támogatás feltételeit és részletes szabályait, valamint a támogatásra jogosult alapellátási vállalkozások körét rendeletben meghatározza.

(2d)⁵⁷¹ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a finanszírozási szerződés részét képező, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősülésről szóló nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit rendeletben meghatározza.

(2e)⁵⁷² Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg azoknak az eseteknek a körét, amikor nem köthető a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződés.

(2f)⁵⁷³ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelése, kiadása és felhasználása ellenőrzésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

(3)⁵⁷⁴ Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg

a)⁵⁷⁵ a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét funkcionális csoport vagy alcsoport szintig, az árukhoz nyújtott támogatás mértékét, az egyes funkcionális csoportokra vagy alcsoportokra megállapított támogatási módszert, a támogatási csoportra vonatkozó kihordási időket, a kihordási időre maximálisan felírható mennyiségeket, rendelhetőségi feltételeket,

b)⁵⁷⁶ a társadalombiztosítási támogatással kölcsönözhető, kizárólag kölcsönzés keretében kiszolgáltatható vagy a beteg tulajdonába csak a kölcsönzési időszakot követően adható gyógyászati segédeszközök körét funkcionális csoport vagy alcsoport szintig, valamint a kölcsönzési díjhoz nyújtott támogatás mértékét,

c)⁵⁷⁷ a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának szempontrendszerét, valamint a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök hivatalból történő felülvizsgálatának szempontjait és eljárási szabályait,

d)⁵⁷⁸ a nagy értékű, országosan nem elterjedt műtéti eljárások, beavatkozások díjtételeit, valamint az aktív fekvőbeteg-szakellátásban a sürgősségi ellátási formák havi fix összegű díjazását,

e)⁵⁷⁹ a biztosítottnak a gyógyászati segédeszköz ára után járó támogatás betegségtől függő keretösszegben történő megállapítására vonatkozó szabályokat,

f)⁵⁸⁰ az európai egészségbiztosítási kártya, illetve a TAJ-számot igazoló okmány kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

g)⁵⁸¹ a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatára irányuló külön jogszabály szerinti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket,

h)⁵⁸² a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket.⁵⁸³

(4)⁵⁸⁴ Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokat,⁵⁸⁵

b) a szűrővizsgálatok igazolására vonatkozó rendelkezéseket,⁵⁸⁶

c)⁵⁸⁷ az egyes főbb betegségcsoportok finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendje, valamint a gyógyszerterápiás ajánlások kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályait,⁵⁸⁸

d) a meddőség kezelésére vonatkozó rendelkezéseket,

e)⁵⁸⁹

f) a betegszállításra jogosító kúraszerű kezeléseket,

g)⁵⁹⁰ a központi várólista, a transzplantációs várólista, a térségi várólista, az intézményi előjegyzés, intézményi várólista, valamint a betegfogadási lista tekintetében a sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének feltételeit és szabályait, továbbá a várólista, illetve az intézményi előjegyzés, intézményi várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályokat,

h) a beutalás szakmai szabályait,

i) az egyes egészségügyi szolgáltatások körébe tartozó beavatkozásokat,

j) a gyógyászati ellátások körébe tartozó szolgáltatásokat,⁵⁹¹

k)⁵⁹² az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának körében a határnapon belüli ismételt felvételre vonatkozó összevonási szabály alóli kivételeket, a tételes elszámolás alá eső egyszerhasználatos eszközök és implantátumok jegyzékét; a tételes elszámolás alá eső hatóanyagok körét, kódját és a tételes elszámolás részletszabályait; a J0 ellátási szintű laboratóriumokból jelenthető eljárásokat (OENO); a meghatározott intézeti körben végezhető ellátásokat tartalmazó homogén betegségcsoportokat; az egynapos beavatkozásokat (kivéve 1 éves kor alatt); az aktív fekvőbeteg-ellátási háttér mellett ambuláns formában is nyújtható kúraszerű kezeléseket; a dializálási eljárásokat; és a vérkészítmények térítési díját,

l) a finanszírozás alapjául szolgáló homogén betegségcsoportokat és azok súlyszámértékét,

m)⁵⁹³ a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok pontértékét, valamint a járóbeteg-szakellátás egyes tevékenységeinek minimális ellátási idejét,

n)⁵⁹⁴ a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésének szakmai követelményeit és a rendelésre jogosultak körét,

o) a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak rendelésére vonatkozó szabályokat,

p) az egészségügyi szolgáltatók által kiállított igazolások kiadási rendjét,

q) az anyatejellátásra való jogosultság feltételeit,

r) az anyatejellátás szakmai és közegészségügyi követelményeit,

s) az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapjául szolgáló literenkénti árát, valamint a támogatás elszámolási módját,

t)⁵⁹⁵ a magyar egészségbiztosítási jogszabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, Magyarország területén tartózkodó személyek betegellátásának szabályait,⁵⁹⁶

u)⁵⁹⁷ a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeit,

v)⁵⁹⁸ az egyes gyógyászati segédeszközök egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgáltatásának szakmai feltételeit,

x)⁵⁹⁹ a gondozóintézeti gondozás szakmai szabályait,

z)⁶⁰⁰ szenvedélybetegségek esetén a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető rehabilitációs ellátások körét,

zs)⁶⁰¹ az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat.

(5)⁶⁰² Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az egészségbiztosítási szervet vagy szerveket, valamint a vasutas egészségbiztosítási szervet vagy szerveket.⁶⁰³

(6)⁶⁰⁴ Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletben előírt szabályoknak megfelelően a finanszírozási eljárásrendeket,⁶⁰⁵

b) a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokat,

c) az orvosi bélyegzők formai és tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat,

d) a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó eljárás során alkalmazandó szakmai szempontrendszert és szakmapolitikai prioritásokat,⁶⁰⁶

e)⁶⁰⁷ a háziorvosi indikátorrendszerre vonatkozó részletes szabályokat, az egyes indikátorok meghatározását, a háziorvosok gyógyító-megelőző tevékenységének értékelési módszerét és ennek alapjául szolgáló célértékeket,⁶⁰⁸

f)⁶⁰⁹ az egészségügyi ellátás finanszírozásában használt kódrendszerek meghatározását és alkalmazásainak részletszabályait,⁶¹⁰

g)⁶¹¹ az egészségbiztosítói ellenjegyzéssel kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körét, az egészségbiztosítói ellenjegyzés feltételeit és a mérlegelés szempontjait, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos eljárási szabályokat,

h)⁶¹² a társadalombiztosítási támogatással javítható gyógyászati segédeszközök körét,

i)⁶¹³ azoknak a gyógyászati segédeszközöknek a körét, amelyek esetében az egészségbiztosító méltányosságból a gyógyászati segédeszköz árához az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott indikációtól és ahhoz tartozó kiegészítő feltételektől eltérően támogatást nyújthat,

j)⁶¹⁴ a társadalombiztosítási támogatás alapját képező javítási díj számításánál figyelembeveendő rezsi óradíj összegét.

(7)⁶¹⁵

(8)⁶¹⁶ E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács 1978. december 19-i 79/7/EGK irányelvével a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról.

83/A. §⁶¹⁷ Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

83/B. §⁶¹⁸ Ez a törvény az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

83/C. §⁶¹⁹ E törvény 9/A. §-a a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

---

¹  Kihirdetve: 1997. VII. 25.

²  Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § a).

³  Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/81.

⁴  Módosította: 2007. évi LXXXIV. törvény 31. § ba).

⁵  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 105. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁶  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 19. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁷  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) a), 2009. évi XXXV. törvény 49. § (2).

⁸  Számozását módosította: 2006. évi CXXI. törvény 15. § (1).

⁹  Beiktatta: 2006. évi CXXI. törvény 15. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹⁰  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

¹¹  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 11. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

¹²  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

¹³  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

¹⁴  Módosítva: 2012. évi CCXII. törvény 36. § a) alapján.

¹⁵  Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) g).

¹⁶  Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 1. §. Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (12) a), 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § a).

¹⁷  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) a). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

¹⁸  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 2. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹⁹  Megállapította: 2008. évi I. törvény 120. § (1). Hatályos: 2008. II. 19-től.

²⁰  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 2. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

²¹  Lásd: 37/2008. (II. 23.) Korm. rendelet 1. §.

²²  Beiktatta: 2008. évi I. törvény 120. § (2). Hatályos: 2008. II. 19-től.

²³  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 12. §. Módosította: 2010. évi LXXXIX. törvény 25. § (1) ha).

²⁴  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.

²⁵  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

²⁶  Hatályba lép: 2013. X. 25-én.

²⁷  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 21. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

²⁸  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 14. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁹  Megállapította: 2005. évi CLXXXII. törvény 2. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

³⁰  Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (6) aa).

³¹  Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (6) aa).

³²  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 21. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.

³³  Beiktatta: 2001. évi LXX. törvény 14. §. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

³⁴  Megállapította: 2010. évi XCII. törvény 7. §. Hatályos: 2010. X. 3-tól.

³⁵  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14). Az utolsó mondatot beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 2. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

³⁶  Beiktatta: 2013. évi XL. törvény 4. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

³⁷  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 3. §. Módosította: 2008. évi IX. törvény 1. § (1) a).

³⁸  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

³⁹  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LVII. törvény 37. § (2). Hatálytalan: 2001. VII. 5-től.

⁴⁰  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).

⁴¹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) c).

⁴²  Beiktatta: 2001. évi LVII. törvény 36. § (2). Hatályos: 2001. VII. 5-től.

⁴³  Módosította: 2002. évi LVIII. törvény 49. § (5) b).

⁴⁴  A második mondatot beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 45. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) o). Az első mondat szövegét módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).

⁴⁵  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁴⁶  Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (6) ab).

⁴⁷  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁴⁸  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁴⁹  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 1. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

⁵⁰  Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) a) 9., 2012. évi LXXIX. törvény 14. § a).

⁵¹  Beiktatta: 2001. évi LXX. törvény 15. §. Hatályos: 2001. XI. 9-től.

⁵²  Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (6) ab). Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁵³  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 4. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁵⁴  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 5. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁵⁵  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁵⁶  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 22. §. Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § b).

⁵⁷  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁵⁸  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁵⁹  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 37. § a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

⁶⁰  Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 37. § b).

⁶¹  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 17. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

⁶²  Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/81.

⁶³  Megállapította: 2003. évi CXVI. törvény 98. § (1). Hatályos: 2004. I. 1-től.

⁶⁴  Számozását módosította: 2003. évi CXVI. törvény 98. § (1).

⁶⁵  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁶⁶  Beiktatta: 2003. évi CXVI. törvény 98. § (1). Hatályos: 2004. I. 1-től.

⁶⁷  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 6. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁶⁸  Megállapította: 2012. évi XXXVIII. törvény 17. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁶⁹  Megállapította: 2012. évi XXXVIII. törvény 17. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁷⁰  Megállapította: 2012. évi XXXVIII. törvény 17. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁷¹  Megállapította: 2008. évi I. törvény 124. § (1). Hatályos: 2008. II. 19-től.

⁷²  Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) ha).

⁷³  Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) hb).

⁷⁴  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁷⁵  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 13. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁷⁶  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi I. törvény 157. § (6) c). Hatálytalan: 2008. II. 19-től.

⁷⁷  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi IX. törvény 1. § (1) c). Hatálytalan: 2008. IV. 1-től.

⁷⁸  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁷⁹  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 3. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁸⁰  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 429. § (1). Hatályos: 2009. VII. 1-től.

⁸¹  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 429. § (2). Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.

⁸²  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi IX. törvény 1. § (2). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.

⁸³  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 8. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁸⁴  Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 10. § a).

⁸⁵  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 14. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁸⁶  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 24. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

⁸⁷  Beiktatta: 2010. évi LXXXIX. törvény 14. §. Hatályos: 2010. VIII. 17-től.

⁸⁸  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 24. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

⁸⁹  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 9. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁹⁰  Megállapította: 2008. évi I. törvény 127. §. Módosította: 2010. évi LXXXIX. törvény 15. §, 2011. évi LXXXI. törvény 9. § a), 2012. évi XXXVIII. törvény 23. § a).

⁹¹  Megállapította: 2008. évi I. törvény 127. §. Hatályos: 2008. II. 19-től.

⁹²  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁹³  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁹⁴  Megállapította: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁹⁵  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁹⁶  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 15. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁹⁷  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 1. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁹⁸  Számozását módosította: 2008. évi I. törvény 127. §.

⁹⁹  Módosította: 2010. évi XCII. törvény 8. §.

¹⁰⁰  Számozását módosította: 2008. évi I. törvény 127. §.

¹⁰¹  Megállapította: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (4). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

¹⁰²  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (5). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

¹⁰³  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (5). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

¹⁰⁴  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (5). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

¹⁰⁵  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 15. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

¹⁰⁶  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 10. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹⁰⁷  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 24. §. A korábbi negyedik mondatot hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXXIX. törvény 25. § (1) hb). Hatálytalan: 2010. IX. 16-tól.

¹⁰⁸  Módosította: 2010. évi LXXXIX. törvény 15. §, 2012. évi XXXVIII. törvény 23. § b).

¹⁰⁹  Megállapította: 2012. évi XXXVIII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

¹¹⁰  Beiktatta: 2008. évi I. törvény 128. §. Hatályos: 2008. II. 19-től.

¹¹¹  Beiktatta: 2008. évi I. törvény 128. §. Módosította: 2010. évi LXXXIX. törvény 15. §.

¹¹²  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 19. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

¹¹³  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 47. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Lásd: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (10)-(15).

¹¹⁴  Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 104. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.

¹¹⁵  Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (6) ac), 2009. évi LVI. törvény 177. §.

¹¹⁶  Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (5) aa).

¹¹⁷  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2009. évi LVI. törvény 177. §.

¹¹⁸  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 16. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

¹¹⁹  Megállapította: 2005. évi CLXXXII. törvény 4. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

¹²⁰  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

¹²¹  Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

¹²²  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

¹²³  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 25. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

¹²⁴  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 25. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

¹²⁵  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (7) aa). Hatálytalan: 2005. VII. 1-től.

¹²⁶  Megállapította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (1). Hatályos: 2006. XII. 29-től.

¹²⁷  Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 2. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §, 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) d).

¹²⁸  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 2. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

¹²⁹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

¹³⁰  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (11) ab).

¹³¹  Beiktatta: 2002. évi LXII. törvény 96. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

¹³²  Számozását módosította: 2002. évi LXII. törvény 96. §.

¹³³  Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) k).

¹³⁴  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 3. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

¹³⁵  Számozását módosította: 2002. évi LXII. törvény 96. §.

¹³⁶  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 25. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.

¹³⁷  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 11. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹³⁸  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 11. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹³⁹  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXIII. törvény 20. § a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

¹⁴⁰  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (8) h). Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.

¹⁴¹  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXIII. törvény 20. § a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

¹⁴²  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 37. § c). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

¹⁴³  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXIII. törvény 20. § a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

¹⁴⁴  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 11. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹⁴⁵  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 4. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

¹⁴⁶  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § c).

¹⁴⁷  A második mondatot beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 12. § (1). Az első mondat szövegét módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § d).

¹⁴⁸  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXIII. törvény 20. § b). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

¹⁴⁹  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 26. §. Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § e), 19. § a).

¹⁵⁰  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

¹⁵¹  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § b).

¹⁵²  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § b).

¹⁵³  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXX. törvény 42. § (2). Hatálytalan: 2001. XI. 9-től.

¹⁵⁴  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § c).

¹⁵⁵  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § d).

¹⁵⁶  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § e).

¹⁵⁷  Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) la), 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § f), 19. § f), 20. § c).

¹⁵⁸  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 13. §. Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) lb).

¹⁵⁹  Megállapította: 2007. évi CXLVI. törvény 13. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.

¹⁶⁰  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § g).

¹⁶¹  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) e). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

¹⁶²  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 25. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

¹⁶³  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.

¹⁶⁴  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

¹⁶⁵  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹⁶⁶  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 17. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

¹⁶⁷  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 2. § (3). Számozását módosította: 2006. évi CXV. törvény 14. §.

¹⁶⁸  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § g).

¹⁶⁹  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 37. § d). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

¹⁷⁰  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 5. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

¹⁷¹  Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 37. § e).

¹⁷²  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 26. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

¹⁷³  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 17. § (3). Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 56. § a).

¹⁷⁴  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 16. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

¹⁷⁵  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 17. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.

¹⁷⁶  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 48. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

¹⁷⁷  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

¹⁷⁸  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

¹⁷⁹  Módosította: 2010. évi XCII. törvény 9. § (1).

¹⁸⁰  Megállapította: 2004. évi LXXII. törvény 1. § (1). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14). Az utolsó két mondatot beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 2. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

¹⁸¹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2010. évi XCII. törvény 9. § (1), 2011. évi LXXXI. törvény 10. § b).

¹⁸²  Beiktatta: 2004. évi LXXII. törvény 1. § (2). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2010. évi XCII. törvény 9. § (1), 2012. évi LXXIX. törvény 14. § b).

¹⁸³  Módosította: 2004. évi LXXII. törvény 1. § (2), 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).

¹⁸⁴  Módosította: 2004. évi LXXII. törvény 1. § (2), 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).

¹⁸⁵  Beiktatta: 2004. évi LXXII. törvény 1. § (3). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

¹⁸⁶  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 6. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2010. évi XCII. törvény 9. § (1).

¹⁸⁷  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 6. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

¹⁸⁸  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 27. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

¹⁸⁹  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 49. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

¹⁹⁰  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXXI. törvény 31. § (5). Hatálytalan: 2007. IV. 1-től.

¹⁹¹  Megállapította: 2005. évi CLXXXII. törvény 7. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

¹⁹²  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 147. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.

¹⁹³  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 18. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

¹⁹⁴  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

¹⁹⁵  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 178. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.

¹⁹⁶  Megállapította: 2008. évi I. törvény 130. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

¹⁹⁷  Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 56. § c), d).

¹⁹⁸  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 17. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

¹⁹⁹  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 17. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁰⁰  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 3. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5)-(6).

²⁰¹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2012. évi LXXIX. törvény 14. § c).

²⁰²  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14). Lásd: 2008. évi I. törvény 168. § (5).

²⁰³  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (2).

²⁰⁴  Alkalmazására lásd: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (6).

²⁰⁵  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 8. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁰⁶  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 3. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²⁰⁷  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 28. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

²⁰⁸  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 3. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²⁰⁹  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 3. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²¹⁰  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 19. §. Hatályos: 2012. XII. 28-tól.

²¹¹  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 4. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14). Lásd: 2008. évi I. törvény 168. § (5).

²¹²  Megállapította: 2001. évi XXXIV. törvény 9. § (6). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

²¹³  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

²¹⁴  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 28. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

²¹⁵  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 5. § (1). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).

²¹⁶  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 37. § f). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

²¹⁷  Jelölését módosította: 2005. évi XLIX. törvény 5. § (1).

²¹⁸  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) g). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

²¹⁹  Beiktatta: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (2). Módosította: 2010. évi LXXXIX. törvény 15. §. Lásd még: 2010. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).

²²⁰  Számozását módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (2).

²²¹  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 18. § (1). Hatályos: 2010. X. 1-től. Lásd még: 2009. évi CLIV. törvény 125. § (7).

²²²  Módosította: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (7) ac).

²²³  Megállapította: 2003. évi XLIII. törvény 33. § (3) g). Hatályos: 2003. VII. 1-től.

²²⁴  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 5. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).

²²⁵  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 18. § (2). Hatályos: 2010. X. 1-től. Lásd még: 2009. évi CLIV. törvény 125. § (7).

²²⁶  Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 4. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²²⁷  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 28. § (3). Hatályos: 2007. VII. 1-től.

²²⁸  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

²²⁹  Számozását és szövegét módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (2), 83. § (6) aa).

²³⁰  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 5. § (3). Számozását módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (2). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²³¹  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 5. § (3). Számozását és szövegét módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (2), 83. § (6) ab).

²³²  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 29. §. Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 36. § b).

²³³  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 29. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

²³⁴  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 29. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

²³⁵  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 29. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

²³⁶  Lásd: 2008. évi I. törvény 168. § (4).

²³⁷  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 19. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²³⁸  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 5. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²³⁹  Beiktatta: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (4). Módosította: 2010. évi LXXXIX. törvény 15. §. Lásd még: 2010. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).

²⁴⁰  Számozását módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (4).

²⁴¹  Beiktatta: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (5). Hatályos: 2006. XII. 29-től.

²⁴²  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) h). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

²⁴³  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 6. § (2). Számozását módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (4). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁴⁴  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 6. § (2). Számozását módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (4). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § g), 2013. évi XL. törvény 6. §.

²⁴⁵  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

²⁴⁶  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 19. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁴⁷  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 19. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁴⁸  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 29. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

²⁴⁹  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 7. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).

²⁵⁰  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. X. 1-től. Lásd még: 2009. évi CLIV. törvény 125. § (7).

²⁵¹  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 29. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

²⁵²  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 7. § (3). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).

²⁵³  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 21. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁵⁴  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 21. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁵⁵  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 29. § (3). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

²⁵⁶  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 50. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

²⁵⁷  Módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 83. § (6) b).

²⁵⁸  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 8. § (1). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).

²⁵⁹  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 8. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).

²⁶⁰  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 9. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től.

²⁶¹  Módosította: 2005. évi XLIX. törvény 9. §, 38. § (8) b).

²⁶²  Jelölését módosította: 2005. évi XLIX. törvény 9. §. Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 38. § (7) ad). Hatálytalan: 2005. VII. 1-től.

²⁶³  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 21. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁶⁴  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 22. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁶⁵  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 37. § g). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

²⁶⁶  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § h), 2013. évi CXXVII. törvény 56. § e).

²⁶⁷  Beiktatta: 2001. évi LXXXIV. törvény 23. § (1). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁶⁸  Számozását módosította: 2001. évi LXXXIV. törvény 23. § (1).

²⁶⁹  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 22. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁷⁰  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

²⁷¹  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi IX. törvény 1. § (1) f). Hatálytalan: 2008. IV. 1-től.

²⁷²  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 18. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 43. § (7).

²⁷³  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 23. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁷⁴  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 22. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14). A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXIII. törvény 20. § d). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

²⁷⁵  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 10. § (2). Az utolsó mondatot beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 9. § (1). Az első mondat szövegét módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁷⁶  Megállapította: 2003. évi XLIII. törvény 33. § (3) h). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁷⁷  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 10. § (3). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁷⁸  Megállapította: 2005. évi CLXXXII. törvény 9. § (2). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁷⁹  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 31. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

²⁸⁰  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 9. § (3). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁸¹  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 7. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

²⁸²  Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 14. § d).

²⁸³  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 6. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²⁸⁴  Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 6. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²⁸⁵  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 23. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁸⁶  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁸⁷  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 4. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

²⁸⁸  Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 36. § c).

²⁸⁹  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 23. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁹⁰  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 23. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁹¹  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 12. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

²⁹²  Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 56. § f).

²⁹³  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 20. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.

²⁹⁴  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 20. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.

²⁹⁵  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 25. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁹⁶  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 25. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁹⁷  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁹⁸  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 8. §. Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 36. § d).

²⁹⁹  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 25. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

³⁰⁰  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 20. § (4). Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) i).

³⁰¹  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 66. §. Számozását módosította: 2006. évi CXV. törvény 20. § (4). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2013. évi CXXVII. törvény 56. § g).

³⁰²  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 66. §. Számozását módosította: 2006. évi CXV. törvény 20. § (4). Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § h).

³⁰³  Beiktatta: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (7). Hatályos: 2006. XII. 29-től. Számozását módosította: 2006. évi CXV. törvény 20. § (4).

³⁰⁴  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 32. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

³⁰⁵  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 54. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

³⁰⁶  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 13. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

³⁰⁷  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 13. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

³⁰⁸  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

³⁰⁹  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 26. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

³¹⁰  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

³¹¹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

³¹²  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

³¹³  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 9. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

³¹⁴  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 24. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

³¹⁵  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi CVI. törvény 73. § (4) aa). Hatálytalan: 2009. I. 1-től. Lásd: 2008. évi CVI. törvény 75. §.

³¹⁶  Az ellátások megállapításához, illetve összegük módosításához lásd: 2008. évi IV. törvény 1. § (1) b). Lásd még: 2008. évi IX. törvény 7. § (3).

³¹⁷  Megállapította: 1999. évi XCVII. törvény 1. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

³¹⁸  Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 104. § (4). Hatályos: 2005. I. 1-től.

³¹⁹  Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) a) 9.

³²⁰  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 10. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

³²¹  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 10. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

³²²  Beiktatta: 2002. évi LVIII. törvény 24. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

³²³  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 33. §. Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³²⁴  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 7. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

³²⁵  Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 56. § h).

³²⁶  Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 40. § (1). Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6). Lásd: 6/2012. (II. 1.) Korm. rendelet.

³²⁷  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 27. §. Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § a).

³²⁸  Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 40. § (2). Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6).

³²⁹  Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 10. § c).

³³⁰  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 105. § (2) a).

³³¹  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 30. § (1). Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 14. § e), 2012. évi CCXII. törvény 36. § e).

³³²  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 30. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

³³³  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 21. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

³³⁴  Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c). Alkalmazására lásd: ugyane törvény 251. § (7).

³³⁵  Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/81.

³³⁶  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 35. §. Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³³⁷  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 35. §. Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³³⁸  Beiktatta: 1999. évi XCVII. törvény 3. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

³³⁹  Beiktatta: 1999. évi XCVII. törvény 3. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

³⁴⁰  Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 41. § (1). Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6).

³⁴¹  Lásd: 6/2012. (II. 1.) Korm. rendelet.

³⁴²  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 12. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § h).

³⁴³  Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) b) 4. Hatálytalan: 2001. I. 1-től.

³⁴⁴  Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 41. § (2). Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6)-(7).

³⁴⁵  Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § b).

³⁴⁶  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 105. § (2) b).

³⁴⁷  Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6).

³⁴⁸  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXVI. törvény 38. § b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.

³⁴⁹  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 13. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

³⁵⁰  Beiktatta: 1999. évi XCVII. törvény 3. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

³⁵¹  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 25. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

³⁵²  Módosította: 2009. évi LXXIX. törvény 52. § (4).

³⁵³  Beiktatta: 1999. évi XCVII. törvény 3. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

³⁵⁴  Megállapította: 2005. évi CLIII. törvény 94. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

³⁵⁵  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 37. § (1). Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³⁵⁶  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 37. § (2). Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³⁵⁷  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 37. § (3). Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³⁵⁸  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 37. § (3). Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³⁵⁹  Beiktatta: 2002. évi LVIII. törvény 26. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

³⁶⁰  Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c), 2011. évi LXXXI. törvény 11. § c).

³⁶¹  Az utolsó mondatot beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 235. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.

³⁶²  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 1-től.

³⁶³  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 39. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

³⁶⁴  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 14. §. Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 56. § i).

³⁶⁵  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 39. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

³⁶⁶  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

³⁶⁷  Megállapította: 2009. évi XXXV. törvény 28. §. Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § e).

³⁶⁸  Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 56. § j).

³⁶⁹  Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 56. § j).

³⁷⁰  Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 56. § j).

³⁷¹  Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 56. § j).

³⁷²  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 40. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

³⁷³  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXXVII. törvény 57. § a). Hatálytalan: 2013. VII. 6-tól.

³⁷⁴  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 29. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

³⁷⁵  Beiktatta: 1999. évi XCIX. törvény 123. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

³⁷⁶  Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 71. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

³⁷⁷  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 11. §. A második mondat szövegét megállapította, a harmadik mondatot beiktatta: 2003. évi CXVI. törvény 98. § (3). Hatályos: 2004. I. 1-től.

³⁷⁸  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi LVIII. törvény 49. § (4) b). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.

³⁷⁹  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 41. § (1). Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³⁸⁰  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 236. §. A második mondatot módosította: 2001. évi LXX. törvény 42. § (3). Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 56. § k).

³⁸¹  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 41. § (2). Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³⁸²  Megállapította: 2001. évi LXX. törvény 21. § (2). Hatályos: 2001. XI. 24-től.

³⁸³  Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) a) 9.

³⁸⁴  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 41. § (3). Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³⁸⁵  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 41. § (3). Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³⁸⁶  Megállapította: 2003. évi CXVI. törvény 98. § (4). Hatályos: 2004. I. 1-től.

³⁸⁷  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 41. § (4). Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³⁸⁸  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 43. §. Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³⁸⁹  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 237. §. Hatályos: 2001. I. 1-től. Rendelkezését a 2000. XII. 31-ét követően kezdődött keresőképtelenség, illetőleg ellátásra való jogosultság esetén kell alkalmazni.

³⁹⁰  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 20. § e).

³⁹¹  Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 72. §.

³⁹²  Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 104. § (5). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 72. §.

³⁹³  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 44. §. Hatályos: 2013. VII. 15-től.

³⁹⁴  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXXVII. törvény 57. § b). Hatálytalan: 2013. VII. 6-tól.

³⁹⁵  Megállapította: 2009. évi XXXV. törvény 30. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXXV. törvény 67. § (2).

³⁹⁶  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 29. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

³⁹⁷  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 45. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

³⁹⁸  Számozását módosította: 2009. évi CLIV. törvény 29. §.

³⁹⁹  Módosította: 2009. évi LXXIX. törvény 55. § (2) c).

⁴⁰⁰  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § i). Hatálytalan: 2011. VII. 1-től.

⁴⁰¹  Számozását módosította: 2009. évi CLIV. törvény 29. §. Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 36. § f).

⁴⁰²  Módosította: 2009. évi XXXV. törvény 49. § (3).

⁴⁰³  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (4). Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).

⁴⁰⁴  A korábbi második mondatot megsemmisítette: 21/2006. (V. 31.) AB határozat. Hatálytalan: 2006. XII. 31-től.

⁴⁰⁵  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 8. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁴⁰⁶  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 31. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁴⁰⁷  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 31. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁴⁰⁸  Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) q).

⁴⁰⁹  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 46. § (1). Hatályos: 2013. VII. 15-től.

⁴¹⁰  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 46. § (2). Hatályos: 2013. VII. 15-től.

⁴¹¹  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 46. § (2). Hatályos: 2013. VII. 15-től.

⁴¹²  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 56. §. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 105. § (3).

⁴¹³  Számozását módosította: 2004. évi XXVI. törvény 56. §.

⁴¹⁴  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXXVII. törvény 57. § c). Hatálytalan: 2013. VII. 6-tól.

⁴¹⁵  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 239. §. Számozását módosította: 2004. évi XXVI. törvény 56. §. Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c), 2009. évi XXXV. törvény 49. § (3). Utóbbi alkalmazására lásd: 2009. évi XXXV. törvény 67. § (1).

⁴¹⁶  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 31. § (2). Számozását módosította: 2004. évi XXVI. törvény 56. §. Módosította: 2009. évi XXXV. törvény 49. § (3). Alkalmazására lásd: 2009. évi XXXV. törvény 67. § (1).

⁴¹⁷  Beiktatta: 2002. évi LVIII. törvény 31. § (2). Módosította: 2004. évi XXVI. törvény 56. §, 94. § (4) eb), 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c), 2009. évi XXXV. törvény 49. § (3). Utóbbi alkalmazására lásd: 2009. évi XXXV. törvény 67. § (1).

⁴¹⁸  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 9. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁴¹⁹  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXXVII. törvény 57. § d). Hatálytalan: 2013. VII. 6-tól.

⁴²⁰  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 25. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁴²¹  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXXVII. törvény 57. § e). Hatálytalan: 2013. VII. 6-tól.

⁴²²  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 25. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁴²³  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (5). Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).

⁴²⁴  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 105. § (2) c).

⁴²⁵  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (5). Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).

⁴²⁶  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (6). Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).

⁴²⁷  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (6). Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).

⁴²⁸  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 178. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.

⁴²⁹  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴³⁰  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴³¹  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXXVII. törvény 57. § g). Hatálytalan: 2013. VII. 6-tól.

⁴³²  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁴³³  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 26. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁴³⁴  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §. A korábbi harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 178. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.

⁴³⁵  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §, 2012. évi CCXII. törvény 36. § g)

⁴³⁶  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 48. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

⁴³⁷  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 124. §. Hatályos: 2000. I. 1-től. Rendelkezését az 1999. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség, illetőleg a 2000. január 1-jétől megnyíló táppénzjogosultságra kell alkalmazni.

⁴³⁸  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴³⁹  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §, 2013. évi CXXVII. törvény 56. § m).

⁴⁴⁰  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) h). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.

⁴⁴¹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴⁴²  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXV. törvény 43. § (11) aa). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.

⁴⁴³  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 49. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

⁴⁴⁴  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXXVII. törvény 57. § h). Hatálytalan: 2013. VII. 6-tól.

⁴⁴⁵  Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 49. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

⁴⁴⁶  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 30. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴⁴⁷  A korábbi második és harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) b) 4. Hatálytalan: 2001. I. 1-től.

⁴⁴⁸  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴⁴⁹  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 27. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁴⁵⁰  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi LVIII. törvény 49. § (4) b). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.

⁴⁵¹  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴⁵²  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 33. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.

⁴⁵³  Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 10. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁴⁵⁴  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 30. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴⁵⁵  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 51. §. Hatályos: 2013. VII. 15-től.

⁴⁵⁶  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2007. évi CLVI. törvény 23. § (1) b) ba).

⁴⁵⁷  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴⁵⁸  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 57. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

⁴⁵⁹  Módosította: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (8) f), 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § i).

⁴⁶⁰  Módosította: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (7) ae).

⁴⁶¹  Módosította: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (7) ae), 2011. évi LXXXI. törvény 9. § b).

⁴⁶²  Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 9. § c).

⁴⁶³  Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 9. § d).

⁴⁶⁴  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 12. §. Módosította: 2010. évi XCII. törvény 9. § (2).

⁴⁶⁵  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 13. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

⁴⁶⁶  Számozását módosította: 2001. évi XVI. törvény 38. §.

⁴⁶⁷  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 58. §. Módosítva: 2012. évi LXXIX. törvény 14. § f) alapján.

⁴⁶⁸  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 14. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

⁴⁶⁹  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (7). Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).

⁴⁷⁰  Módosította: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (8) g).

⁴⁷¹  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 16. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

⁴⁷²  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 16. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

⁴⁷³  Beiktatta: 1998. évi LXVIII. törvény 15. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

⁴⁷⁴  Számozását módosította: 2000. évi CXIII. törvény 241. §.

⁴⁷⁵  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 241. §. Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (5) ab).

⁴⁷⁶  A 2000. évi CXIII. törvény 281. § (8) bekezdése szerint a kamatot a 2000. XII. 31-ét követően kibocsátott visszafizetésre kötelező határozatban, illetőleg megtérítésre kötelező fizetési meghagyásban megállapított összeg után kell felszámítani.

⁴⁷⁷  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 31. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴⁷⁸  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 13. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § j).

⁴⁷⁹  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 28. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁴⁸⁰  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 29. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁴⁸¹  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 16. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

⁴⁸²  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 30. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁴⁸³  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 18. § (2). Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (12) c). Lásd még: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (4).

⁴⁸⁴  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴⁸⁵  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴⁸⁶  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 18. § (3). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴⁸⁷  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 32. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴⁸⁸  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 32. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴⁸⁹  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 33. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴⁹⁰  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 23. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁴⁹¹  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 17. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴⁹²  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §, 178. §.

⁴⁹³  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXV. törvény 43. § (11) ac). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.

⁴⁹⁴  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 24. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁴⁹⁵  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 34. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴⁹⁶  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 178. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.

⁴⁹⁷  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴⁹⁸  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 176. § (1). Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 36. § h).

⁴⁹⁹  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 34. §. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 30. §.

⁵⁰⁰  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), (15) e).

⁵⁰¹  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁵⁰²  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁵⁰³  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁵⁰⁴  Módosítva: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) j) alapján. A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) j). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

⁵⁰⁵  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 32. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁵⁰⁶  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 25. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁵⁰⁷  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) k). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

⁵⁰⁸  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 15. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁵⁰⁹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁵¹⁰  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁵¹¹  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 148. §. Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § j).

⁵¹²  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 148. §. Módosította: 2010. évi XCII. törvény 9. § (1), 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § i).

⁵¹³  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 15. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁵¹⁴  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), (16).

⁵¹⁵  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXV. törvény 119. § (1) e). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.

⁵¹⁶  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 33. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁵¹⁷  Számozását módosította: 2003. évi XCIV. törvény 6. §.

⁵¹⁸  Megállapította: 2005. évi LXXXV. törvény 52. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁵¹⁹  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 16. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁵²⁰  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 16. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁵²¹  Beiktatta: 2011. évi XXXI. törvény 6. § (2). Hatályos: 2011. V. 1-től.

⁵²²  Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁵²³  Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁵²⁴  Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁵²⁵  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XXXVIII. törvény 22. §. Hatálytalan: 2012. IV. 28-tól.

⁵²⁶  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 89. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

⁵²⁷  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 21. §. Hatályos: 2012. IV. 28-tól.

⁵²⁸  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 21. §. Hatályos: 2012. IV. 28-tól.

⁵²⁹  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵³⁰  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 31. §. Hatályos: 2012. XII. 28-tól.

⁵³¹  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵³²  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵³³  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵³⁴  Beiktatta: 2012. évi LXXVI. törvény 43. §. Hatályos: 2012. VI. 27-től.

⁵³⁵  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 32. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁵³⁶  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 33. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁵³⁷  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 52. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

⁵³⁸  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 52. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

⁵³⁹  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 52. § (2). Hatályos: 2013. VII. 15-től.

⁵⁴⁰  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 37. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

⁵⁴¹  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 34. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁵⁴²  Lásd: 252/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet.

⁵⁴³  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (1). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵⁴⁴  Lásd: 227/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet.

⁵⁴⁵  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁵⁴⁶  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 176. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től.

⁵⁴⁷  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵⁴⁸  Módosítva: 21/2006. (V. 31.) AB határozat alapján.

⁵⁴⁹  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 2. § (1). Hatályos: 2008. VII. 1-től.

⁵⁵⁰  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (8). Hatályos: 2008. I. 1-től.

⁵⁵¹  Lásd: 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet.

⁵⁵²  Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 3. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § i).

⁵⁵³  Lásd: 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet.

⁵⁵⁴  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 2. § (2). Hatályos: 2008. VII. 1-től.

⁵⁵⁵  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁵⁵⁶  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 26. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁵⁵⁷  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁵⁵⁸  Lásd: 180/2010. (V. 13.) Korm. rendelet.

⁵⁵⁹  Megállapította: 2005. évi CLXXXII. törvény 15. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.

⁵⁶⁰  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁵⁶¹  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (3). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵⁶²  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (3). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵⁶³  Beiktatta: 2008. évi I. törvény 132. § (1). Hatályos: 2008. II. 19-től.

⁵⁶⁴  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 15. § (4). Hatályos: 2006. I. 1-től.

⁵⁶⁵  Megállapította: 2008. évi I. törvény 132. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § j), 2012. évi XXXVIII. törvény 23. § c).

⁵⁶⁶  Lásd: 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet.

⁵⁶⁷  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁵⁶⁸  Módosította: 2012. évi XXXVIII. törvény 23. § d).

⁵⁶⁹  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁵⁷⁰  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 13. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁷¹  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 13. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁷²  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 13. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁷³  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 34. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁵⁷⁴  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (4). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).

⁵⁷⁵  Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 13. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁷⁶  Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 13. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁷⁷  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁵⁷⁸  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 2. § (3). Hatályos: 2008. VII. 1-től.

⁵⁷⁹  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (5). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵⁸⁰  Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 3. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től.

⁵⁸¹  Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 3. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től.

⁵⁸²  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (7). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁵⁸³  Lásd: 28/2010. (V. 12.) EüM rendelet 2-5. §.

⁵⁸⁴  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (6). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).

⁵⁸⁵  Lásd: 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet.

⁵⁸⁶  Lásd: 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet.

⁵⁸⁷  Megállapította: 2005. évi CLXXXII. törvény 15. § (5). Hatályos: 2006. I. 1-től.

⁵⁸⁸  Lásd: 23/2006. (V. 18.) EüM rendelet, 47/2006. (XII. 27.) EüM rendelet, 13/2009. (IV. 22.) EüM rendelet, 18/2013. (III. 5.) EMMI rendelet.

⁵⁸⁹  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 37. § h). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

⁵⁹⁰  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től. Módosította: 2012. évi XXXVIII. törvény 23. § e).

⁵⁹¹  Lásd: 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet.

⁵⁹²  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (6). Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 14. § g).

⁵⁹³  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (9). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁵⁹⁴  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 8. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁵⁹⁵  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 59. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § k).

⁵⁹⁶  Lásd: 87/2004. (X. 4.) ESzCsM rendelet, 59/2007. (XII. 29.) EüM rendelet.

⁵⁹⁷  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (8). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵⁹⁸  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (8). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵⁹⁹  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (8). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁶⁰⁰  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (8). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁶⁰¹  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (10). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁶⁰²  Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 79. § (2). Módosította: 2007. évi LXXXIV. törvény 31. § bc).

⁶⁰³  Lásd: 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, 367/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet, 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet.

⁶⁰⁴  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (11). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁶⁰⁵  Lásd: 31/2010. (V. 13.) EüM rendelet, 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet, 10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet 17. § (12), 18-19. §, 1., 10., 14-15. melléklet.

⁶⁰⁶  Lásd: 28/2010. (V. 12.) EüM rendelet.

⁶⁰⁷  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 17. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁶⁰⁸  Lásd: 11/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet.

⁶⁰⁹  Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁶¹⁰  Lásd: 71/2011. (XII. 23.) NEFMI rendelet, 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet, 10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet, 11/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet.

⁶¹¹  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (7). Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁶¹²  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 34. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁶¹³  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 34. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁶¹⁴  Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 54. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

⁶¹⁵  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) l). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

⁶¹⁶  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 59. § (3). Számozását módosította: 2006. évi CXV. törvény 26. § (5).

⁶¹⁷  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 36. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁶¹⁸  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 35. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁶¹⁹  Beiktatta: 2013. évi XL. törvény 5. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.