39. §317 (1)
Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre
vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg
gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik
ellátást veheti igénybe.
(2)318
Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési
támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az
(1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak
az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki
gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és
keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre
jogosult.
(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.
(4)319
Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg
jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a
gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5)
bekezdésben foglalt esetet - ellátást választásuk szerint csak egy
jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
(5)
Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés
szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a
másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve,
hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.
(6)320
Az (1)-(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetve
a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a
baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási
díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás
folyósítása alatt választott újabb ellátásra való jogosultságot a
biztosított, illetve a szülő által megjelölt időponttól kell
megállapítani, feltéve, hogy a jogosultság feltételeivel már ekkortól
rendelkezik.
(7)321
A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás
folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. A
választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni
kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban
megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett
ellátás nettó összegével. Az ellátások közötti különbözet kamatmentes
kifizetésére a csökkentés teljesítését követő három munkanapon belül
kerül sor.
39/A. §322 (1)323
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi
segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál
az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási
jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.
(2)
A biztosítás megszűnését követően járó pénzellátások összegének
megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
39/B. §324
(1) Pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, amennyiben a pénzbeli
ellátás összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3)
bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - harminc napon belül nem
határozható meg, a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére
végzésben előleget kell megállapítani. A pénzbeli ellátás határozattal
történő megállapításakor a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított
előleg összegét be kell számítani.
(2)
Amennyiben az igénylő a pénzbeli ellátás iránti kérelmét visszavonja, a
folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a
visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított
harminc napon belül köteles visszafizetni.
(3)
Amennyiben az ellátást folyósító szerv az előleg folyósítását követően
megállapítja, hogy az igénylő pénzbeli ellátásra nem jogosult, az
igénylő köteles a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet
nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől
számított harminc napon belül visszafizetni.
(4)
Amennyiben az előleg folyósítását követően az ellátást folyósító szerv
megállapítja, hogy az igénylő részére a pénzbeli ellátás a folyósított
előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás
összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet
felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező
határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül
visszafizetni.
40. § (1)325 Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és326
a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
b)327
a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz
folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő
huszonnyolc napon belül szül.
(2)328 A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
a)329 a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
c)330 a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
(3)331
A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő
időtartamra jár. A terhességi-gyermekágyi segély legfeljebb a gyermek
születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a
koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó
rendelkezés alkalmazásakor. Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti
kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül
benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés
várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.
(4)332 Terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára
a) annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,
c) a
csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő az
egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint -
igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból,
ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen
egészségi állapot fennállásáig,
e) annak
a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe
vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az
egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint -
igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból,
ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen
egészségi állapot fennállásáig,
f) annak
a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe
vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az
elhalálozás napjától,
g) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától,
b) ha
bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme
alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes
tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez
kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.
(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
(2)333
A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári
napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell
megállapítani.
(3)334
A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi
segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes
minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell
megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási
járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a
tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.335
(3a)336
A terhességi-gyermekágyi segély megállapításakor határozatban kell
rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi
összegéről.
(3b)337
Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten
benyújtott terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet újra elbírálni
nem lehet, a terhességi-gyermekágyi segélyt annak időtartama alatt a
(3a) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell
folyósítani.
(4)
A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására
vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.
(5)
A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést
nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
Gyermekgondozási díj338
a)
a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket
szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át
biztosított volt,
b)
a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási
jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama
alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való
jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett
és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
és a gyermeket saját háztartásában neveli.341
(2)342 Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő.
(3)343
(4)344 A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
a)345 a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,
b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
c)346 a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
42/B. §347
(1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély,
illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a
gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot
megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak
megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig
jár.
(2)
Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság
megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt
gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama
nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján
megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának
időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi
segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági
idejével.
(3)348
(4)349
Amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelem a szülési szabadság
vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra,
a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési
szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap.
42/C. §350 Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
a) a
jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog
védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez,
vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen
folytatja;
b)351 a
jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a
keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár
gyermekgondozási díj;
c)352 a
jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az
álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli
járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül
[1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];
d) a
gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes
hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha
harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték
el;
e) a
gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi
napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a
rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
42/D. §353 (1)354
A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de
legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
(2)355
A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a
48. § (2)-(5), (6a) és (6b) bekezdése szerint kell megállapítani.
(3)356
A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni
az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
(4)357
A 48. § (2), (3) és (6a) bekezdése alapján maximális összegben
megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig
hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár
figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(5)358
Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten
benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet újra elbírálni nem
lehet, a gyermekgondozási díjat annak időtartama alatt a (3) bekezdés
szerinti határozatban megállapított összegben kell folyósítani.
(6)359
Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult
gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét
egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem
haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.
43. § (1)360
Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt
keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli
egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
(2)361
Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a
keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát,
az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban
külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre
is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll
fenn.
(3)362
b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
d)363 a
szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése
időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a
fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
e)364 a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
g) akit
közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem
kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá
aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén
megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem
foglalkoztatható;
h)365 a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,
hb) a
12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi
kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett
tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.
45. § (1)
A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás,
illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a
keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.
(2)
A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató
finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség
elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.
(3) A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.
(4)366
Kivételesen indokolt esetben - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően -
az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés
időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.
a)367 a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;
b)368 egyévesnél
fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és - a gyermek
fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a
fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a
gyermek egyéves koráig;
c)369 egyévesnél
idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a
gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése
esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő
tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon
át;
d)370 háromévesnél
idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek
fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a
fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén
évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy
naptári napon át;
e)371 hatévesnél
idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a
gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése
esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő
tartózkodás címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak
huszonnyolc naptári napon át.
(2)
Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosított, ha részére
külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, a 44. § a) és f)
pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a
betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.
(3)372
Az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél
rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a
folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.
b) iskolai
tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és
keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.
(5)
Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző
egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb
keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be
kell számítani.
c) közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat
(7)373
47. § (1)
A táppénz - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - minden naptári
napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti
napot is.
a)374 a
keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított
átlagkeresetre jogosult, illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel,
munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a
betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az
azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem
áll fenn,
b) a
keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes
keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben
megkapott kereset után,
c) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,
e)375 a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
f)376 a
korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti
életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide
nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a
balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett
végzett munka alapján járó táppénzt.
(3)377
A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt
orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a
keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint
ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá. Az ellenőrző
(fő)orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a jogosult
tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is
meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló
orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását
tudatosan késlelteti.
(2)379
A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül
megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell
megállapítani.
(3)380
Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem
rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a
táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem
napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet
legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző
naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő
folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [48/A. § (1) bekezdés]
megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző
jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(4)381
Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban)
táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét -
az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján
érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a
szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el.
Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés
szerinti jövedelem.
(5)382
Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint
figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi
segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi
összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg
figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint
megállapított összegnél kedvezőbb.
(6)
A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított
táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga
alapján kell megállapítani, ha
a) a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és
b)383 a korábbi táppénzét a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján állapították meg.
(6a)384
Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem
rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való
jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napi folyamatos
biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a
szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
(6b)385
Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem
rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, és a táppénzre való
jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 naptári napi
folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő napján
érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a
tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el.
Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés
szerinti jövedelem.
(7)386
A táppénz alapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott
jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes
szabályokat a Kormány állapítja meg.
(8)387 A táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának
azzal,
hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság
kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.
48/A. §388
(1) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál
hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem
számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi
segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának
az ideje.
(2)
A 48. § (6a) és (6b) bekezdése szerinti naptári napi átlag
megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a
Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási időket lehet figyelembe venni. E
szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha
abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
49. §389 (1)390
A gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás,
a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti
bányászjáradék mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó
rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy391
a)392 a
táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként
csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti
ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az
átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartama alatt biztosítási
jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
b)393 a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban
meghatározott időtartama alatt a 39/A. § (1) bekezdés szerint elért,
biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet kell figyelembe venni a
48. §-ban foglaltak szerint.
(2)394
50. §395
(1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében
meghatározott keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi
segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a
biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási
idővel nem rendelkezik.
(2)396 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a 44. § e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.
(3)397 A gyermek betegségére tekintettel az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl, a 44. § h) pontja
szerinti keresőképtelen biztosított részére az egészségbiztosítási
szerv méltányosságból megállapíthat gyermekápolási táppénzt.
(4)398
A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának
idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem
elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg,
azzal, hogy az összege nem haladhatja meg
b)399 gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,
c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,
d)400
(5)401
Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat és a kizárólag
egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt indokolt esetben segélyben
részesítheti.
(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.
52. § (1)402
Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása
körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek
minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan
lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti
baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka
végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során
éri.
(2)403
A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett
balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat
keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás
mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt,
illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy
kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.
(3)404 Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.
(4)
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási
betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben
megbetegedettet is érteni kell.
52/A. §405
(1) Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok
hiánya miatt - a Ket. 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával -
harminc napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok
alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére végzésben
táppénz előleget kell megállapítani.
(2)
Amennyiben a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő
részére határozattal baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti
táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell
számítani.
(3)
Amennyiben az igénylő a baleset üzemiségének elismerésére irányuló
kérelmét visszavonja, a folyósított táppénz előleget felróhatóságra való
tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre
emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.
(4)
Amennyiben a baleset nem minősül üzemi balesetnek, táppénzre való
jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell megállapítani. A baleset
üzemiségének elutasítása esetén a baleseti táppénz iránti kérelmet
táppénz iránti kérelemnek kell tekinteni. A megállapított táppénz
összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani.
(5)
Amennyiben az ellátást folyósító szerv a táppénz előleg folyósítását
követően megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz vagy a
(4) bekezdésben megállapított ellátás a folyósított táppénz előleg
összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás
összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet
felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező
határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül
visszafizetni.
b) munkahelyi
feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély
nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
c) a
lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra)
menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve,
vagy az utazás indokolatlan megszakítása során
(2)
Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség
igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan
késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.
54. § (1)406
Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből (a továbbiakban
együtt: üzemi baleset) eredő egészségkárosodás miatt támogatással
rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás
árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához - amennyiben
a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja - százszázalékos
mértékű támogatás jár.
(2)407
Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege azonos a támogatással
rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás -
az igénybevételkor érvényes, külön jogszabály szerint a támogatás
alapjául elfogadott - árával, illetve a gyógyászati segédeszköz javítási
díjával.
(3)408 A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő, a 23. § c) pontjában meghatározott fogászati ellátásra.
55. § (1)409
Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a
biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset
következtében keresőképtelenné válik.
(1a)410
Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási
jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a
jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.
(1b)411 A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik.
(2)
Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést
igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában
munkát végezni nem tud.
(3)
A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és
táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy
a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(4)412 Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül.
(5)413 A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(6)414
(7)415
A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság
kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért,
tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli
egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi
összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. Ha a
biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban
nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a
baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak
hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi
átlagjövedelem, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.
(8)416
Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a
táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti
táppénz mértéke az alapját képező jövedelem száz százaléka, úti baleset
esetén annak kilencven százaléka.
(9)417
Ha a biztosított a (7) bekezdésben említett időtartam alatt - jövedelem
hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a
baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári
napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával.
55/A. §418
(1) Baleseti táppénzre való jogosultság esetén, amennyiben a baleseti
táppénz összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a Ket.
33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - harminc napon belül
nem határozható meg, a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő
részére végzésben baleseti táppénz előleget kell megállapítani. A
baleseti táppénz határozattal történő megállapításakor a baleseti
táppénz összegébe a folyósított baleseti táppénz előleg összegét be kell
számítani.
(2)
Amennyiben az igénylő a baleseti táppénz iránti kérelmét visszavonja, a
folyósított baleseti táppénz előleget felróhatóságra való tekintet
nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől
számított harminc napon belül köteles visszafizetni.
(3)
Amennyiben az ellátást folyósító szerv a baleseti táppénz előleg
folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő baleseti táppénzre
nem jogosult, a folyósított baleseti táppénz előleget felróhatóságra
való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre
emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.
(4)
Amennyiben az ellátást folyósító szerv a baleseti táppénz előleg
folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti
táppénz a folyósított baleseti táppénz előleg összegnél alacsonyabb
összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be,
az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a
visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított
harminc napon belül visszafizetni.
(2)420
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett
biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege százötven százalékának
naptári napi összegével azonos, úti üzemi baleset esetén annak kilencven
százalékával egyezik meg.
(3)421
(4) A baleseti táppénzre - ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5)422
Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság
megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset
következtében, abban a jogviszonyában, amelyben a baleset érte újból
keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb
nem lehet.
(6)
Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti
táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag
megállapított napját kell tekinteni.
57. §423 (1)424
Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében
tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.
(2)
Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a
baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az
egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.
(3)
A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és
húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a
baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.
(4)
A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az
igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását
megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben
részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A
(2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani,
amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították.
58. §425 (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően
d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.
(2)
A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok
sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc
százaléka.
59. § (1) A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.
(2)
A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási
betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó
egyévi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a
baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben
(munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre
kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.
(3)
A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék
megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett
munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell
venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél
rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga
kedvezőbb.
(4)
A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál -
az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyugdíj alapját képező havi
átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
b) a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adójával).
(6)
Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset
alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként
elért kereset alapján kell meghatározni.
60. § (1) A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.
(2)426
A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a
tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a
tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság
feléled.
(3)427
Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a
járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb
három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás
ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban
meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára -
legfeljebb két éven át - újból jár.
(4)
A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt
az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti
járadékot utoljára megállapították.
(2)429
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés
napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az
ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első
napjától lehet megállapítani.
(3)430
Az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának - vagy ha a kérelmet
posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának - igazolt
napja.
(4)431
(5)432
A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a terhességi-gyermekágyi
segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti
kérelmeket kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program
segítségével töltheti ki és állíthatja elő.
(5a)433
A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti
kérelmekhez, továbbá a kifizetőhelyi feladatellátás során az OEP által
rendszeresített, az OEP honlapján közzétett nyomtatványoknak megfelelő
érvényes nyomtatványokat kell használni.
(6)434
Az igényelbíráló szerv az ügyfelet személyes megjelenésre is
felhívhatja az igény elbírálása érdekében. Ha az ellátásban részesülő az
orvosi vizsgálaton vagy a kórházban a jogkövetkezményekről való
tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, vagy az
orvosi felülvizsgálatnak, kórházi megfigyelésnek elfogadható indok
nélkül nem veti magát alá és emiatt a kérelmet elbírálni nem lehet, az
eljárást meg kell szüntetni.
(7)435
Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet
jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást
állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a jogszabálysértés
felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az
utána járó - az Art.-ban meghatározott - késedelmi pótlékot utólag ki
kell fizetni.
(8) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.
(9)436
A biztosított írásbeli kérelmére a terhességi-gyermekágyi segély,
illetve a gyermekgondozási díj folyósítását szüneteltetni kell.
(10)
A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös
háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és
testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a
halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától
számított egy éven belül.
62. §437 (1)438 A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni.
(2)439 A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet
b)440
c)441 egyéb esetben az egészségbiztosító
(3)442
(4)443
A táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben
foglaltak teljesítése esetén, továbbá a terhességi-gyermekágyi segély
és gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetéséről nem kell
határozatot hozni.
(5)444
(6)445
A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat havonta
egyszer utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a
bérfizetési napon kell folyósítani.
63. § (1)446
Annak, aki egyidejűleg több - biztosítással járó - jogviszonyban
kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a
terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti
kérelmét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást
folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több
- társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező - munkáltató által
történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás
annál a munkáltatónál történik, ahol a biztosítási jogviszony előbb
kezdődött. Amennyiben a biztosítási jogviszonyok ugyanazon a napon
kezdődnek, a pénzbeli ellátás iránti kérelmet annál a munkáltatónál
működő kifizetőhely bírálja el, ahol a biztosított szerződés szerinti
jövedelme magasabb.
(2)447 A táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét jogviszonyonként kell megállapítani.
(3)
A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel
kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a
terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz, a baleseti táppénz
megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletes
feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
64. § (1)448 A bejelentett üzemi baleset tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt.
(2)449
A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet - a foglalkozási
megbetegedést kivéve - legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított
egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására
jogosult hatósághoz. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem
lehet.
(3) A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár.
(4)450
(5)451
Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot közölni kell a
biztosítottal, a kezelő orvossal, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló
orvossal.
65. § (1)452
Az üzemi balesettel összefüggésben egészségbiztosítási baleseti ellátás
csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén
állapítható meg.
(2)453
Az üzemi baleset jogerős megállapításáig a biztosítottnak az általános
szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és
gyógyászati ellátás árához, továbbá az 54. § (3) bekezdésében foglalt
fogászati ellátásért a biztosított által kifizetett térítési díjat a
baleset üzemiségének elismerését követően az egészségbiztosító, vasutas
dolgozók esetén a vasutas egészségbiztosítási szerv a rendelkezésre álló
nyilvántartás, az üzemi baleset megállapításáról szóló határozat,
valamint a kezelőorvos igazolása alapján téríti meg.
(3)454
A baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására, elbírálására és
folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni azzal, hogy a baleseti táppénz meghosszabbítása esetén az
orvosszakértői szervet szakértőként kell igénybe venni.
(3a)455
Amennyiben a baleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható
el, mert a baleset üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés, a
kérelem elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja a
baleset üzemiségét megállapító határozat jogerőre emelkedését követő
nap.
(4)456 A baleseti járadék iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél kell bejelenteni.
(5)457
A baleseti járadék iránti kérelem elbírálására és folyósítására a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek
(a továbbiakban: Tny.) a nyugellátások megállapítására és folyósítására
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)458
A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése
napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási
megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem
benyújtásával érvényesíteni.
66. § (1)459
Az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti
járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott
támogatást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás) jogalap nélkül
vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított
kilencven napon belül írásban kötelezték.
(2)460
Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül
felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás
felvétele felróható.
(3)461
A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint az egészségügyi szolgáltató
köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás
jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a
valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást
az (1) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.
(4)462
Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a
foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgáltatót és az
ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett
ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg
visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a
felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg
visszafizetésre kötelezni.
(5)463
Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a
felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi
szolgáltatót terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás
megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.
(6)
A jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a közrehatás arányában
megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen,
hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be,
illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték.
(7)464
Az a személy, aki EU-Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal,
valamint az uniós rendeletek szerinti egyéb nyomtatvánnyal úgy vett
igénybe egészségügyi szolgáltatást valamely EGT tagállamban, hogy a 6-7.
§-ok és a 8/A. § alapján nem volt jogosult annak igénybevételére,
köteles az egészségügyi szolgáltatás E. Alapot terhelő költségeit
megtéríteni.
67. §465 (1)466
A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási
megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a
baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja
a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt
kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja
(tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
(2)467
Munkaerő-kölcsönzés esetén az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása
során a foglalkoztató alatt az Mt.-ben meghatározott kölcsönvevőt is
érteni kell.
68. §468 (1)469
Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért,
keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős -
kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott
egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség
olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.
(2)470
A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a
Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre
vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel,
hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra
jogosultnak vagyoni kára nincs.
(3)471
A 66. § (3)-(6) bekezdése, a 67. § és az (1)-(2) bekezdés alapján
megállapított 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség
esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.
(4)472
A 66. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot
meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre
irányuló eljárást nem kell lefolytatni.
68/A. §473 (1)474
A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen
megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az
egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi
szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért,
mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné
egészségbiztosítási ellátás.
(2)475
A 66. § (2)-(6) bekezdése alapján visszafizetésre, megtérítésre
kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az
Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési
kötelezettség terheli.476
(3)477
A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt
összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot
megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével
egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a
követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés
összegét határidőben megfizeti.
(4)478
Az egészségbiztosító jogosult a 67-68. §-ok szerinti megtérítési igényt
megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb
szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához
szükséges döntés megismerésére. Biztosítani kell az egészségbiztosító
részére, hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthessen és
arról másolatot készíthessen. Az egészségbiztosító megkeresésére a kért
iratok másolatát az érintett szerv harminc napon belül megküldi a
megkereső részére.
68/B. §479
(1) A biztosított köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap
nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati
ellátás után folyósított támogatás összegét, közgyógyellátás jogcímen
történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás jogcímcsoport
előirányzatából finanszírozott összeget is, ha arra a 38/B. § alapján
lefolytatott eljárást követően írásban kötelezték.
(2)
A biztosítottat a megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban
meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési
kötelezettség terheli. Nem kell megfizetni a kamatot, ha annak összege
az 1000 forintot nem éri el.
69. §480
Ha az egészségbiztosító, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a
pénzbeli ellátási, valamint baleseti táppénz iránti igény
érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ban
meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni
a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot a 39/B. §, 52/A. § és
55/A. § szerinti előleg összege után, valamint ha a kamat összege nem
haladja meg az 1000 forintot.
a) a 66. § szerinti visszafizetésre kötelező határozattal, illetve megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,
érvényesíti.
A fizetési meghagyás hatósági határozat, a kiadására irányuló
eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2)483
A 66-68. §-on alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől,
illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás
igénybevételétől számított öt éven belül, míg a 68/B. §-on alapuló
követelés a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz vagy gyógyászati
ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől számított öt éven belül
érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős
ítélete szerint bűncselekmény, a 66-68. §-on alapuló követelés öt éven
túl, a 68/B. §-on alapuló követelés pedig öt éven túl is érvényesíthető
mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.
(3)484
A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti táppénz
visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az
ellátást folyósította. A 66. §-on alapuló megtérítésre kötelező fizetési
meghagyást az egészségbiztosító, vagy a vasutas egészségbiztosítási
szerv hozza. Ez utóbb említett igazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel a
visszafizetésre kötelező határozat meghozatalára is, ha a
visszafizetési kötelezettség mellett a foglalkoztató vagy egyéb szerv
(személy) megtérítési kötelezettsége is megállapítható.
(4)485 A 67. §-on alapuló, fizetési meghagyást az egészségbiztosító, vagy a vasutas egészségbiztosítási szerv hozza.
(5)486 A 68. §-on alapuló fizetési meghagyást és a 68/B. §-on alapuló határozatot az egészségbiztosító hozza.
(6)487
A 66-68/B. §-on és a 80. § (6) bekezdésén alapuló követelés és az
érvényesítéséhez kapcsolódó járulékos költség adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül.
(7)488
Nem kell behajtani a kamat- és késedelmipótlék-tartozást akkor, ha a
kötelezett terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem
haladja meg.
71. §489
(1) Amennyiben a fizetésre kötelezett a fizetésre kötelező döntés
jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési
kötelezettségét nem teljesíti, az egészségbiztosítási szerv a
követelését
b)
bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből
vagy egyéb rendszeres járandóságból történő letiltással érvényesíti.
(2)
Ha az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet
eredményre, a követelést az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az
állami adóhatóság adók módjára hajtja be.
(3)
A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban
táppénzből, baleseti táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz,
baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.
(4)
A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére
tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a
keresetből is le lehet vonni.
(5)
A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült
összegét - az örökség erejéig - az örököstől kell behajtani. A
hozzátartozót megillető egészségbiztosítási ellátásból - ide nem értve a
jogosult halála hónapjában általa már fel nem vett és a hozzátartozónak
járó ellátást - a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle
behajtani nem lehet.
72. §490 (1)
A magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett, illetőleg igénybe
vett ellátás visszatérítése, illetőleg megtérítése címen fennálló
követelést az egészségbiztosító méltányosságból mérsékelheti,
elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet.
(2)
Az egészségbiztosító méltányosságból a kirótt kamatot, késedelmi
pótlékot, illetve mulasztási bírságot mérsékelheti, elengedheti vagy
részletfizetést engedélyezhet.
73. §491 A
baleseti járadékkal összefüggő felelősség érvényesítésére a Tny.-nek a
nyugellátásokkal kapcsolatos felelősségi szabályait kell alkalmazni
azzal, hogy a visszafizetéssel, illetőleg megtérítéssel kapcsolatos
feladatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv látja el.
74. §492 Ha
a kérelem elbírálása vagy követelés érvényesítése után megállapítást
nyer, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti
szerv vagy bíróság által el nem bírált határozat jogszabályt sért, vagy a
kérelmet tévesen utasították el, illetve az ellátás összegét tévesen
állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyósították, a hatóság a
határozat közlésétől számított öt éven belül a határozatot módosítja
vagy visszavonja.
75. §493
Illeték- és költségmentesség494
75/A. §495
A Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási és baleseti ellátások
(beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) biztosított
általi igénybevételével kapcsolatos eljárások, a bírságok kiszabásával
kapcsolatos eljárások, valamint a 72. § (1)-(2) bekezdésében szereplő
eljárások illeték- és költségmentesek.
76. §496
77. § (1)497
A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat az
orvosszakértői szervhez. Az orvosszakértői szerv döntése ellen
jogorvoslatnak helye nincs.
(2)498
A méltányossági eljárásban hozott döntés ellen nincs helye
fellebbezésnek. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági
felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.
(3)499
A 67-68. § és 68/B. § szerinti eljárásban hozott döntés bírósági
felülvizsgálatára az a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes,
amelynek területén a megtérítésre kötelezett belföldi lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye - jogi személy, illetve jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye - található.
78. § A
baleseti járadékkal kapcsolatos jogorvoslatokra a Tny.-nek a
nyugellátások esetében érvényesíthető jogorvoslatokra vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
79. § (1)500
Az egészségbiztosító - ideértve a társadalombiztosítási feladatokat
külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó munkáltatókat és egyéb
szerveket - természetes személyről adatokat az egészségbiztosítás
pénzbeli ellátásai, illetőleg a társadalombiztosítási feladatot ellátó
szervek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és
ellenőrzése céljából TAJ-számon, társadalombiztosítási
folyószámlaszámon, illetőleg nyugdíjfolyósítási törzsszámon tarthat
nyilván.
a)501 természetes személyazonosító adatok,
b) családi állapot, állampolgárság, eltartott hozzátartozó és élettárs esetén a hozzátartozói minőség,
c)502 lakóhely és tartózkodási hely,
(3)503
Az egészségbiztosító nem társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv
és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény
felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának
egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon
szolgáltathat.
(4)504
A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás
szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása
érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és
feltételek teljesülése esetén, e törvény felhatalmazása alapján a
nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére - figyelemmel
az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire is -
jogosultak.
(5)505
A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló törvényben
meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében,
statisztikai célból e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba
felvett adatok közül a (2) bekezdés a) és c) pontja
szerinti adatok igénylésére - figyelemmel az egészségügyi és a hozzájuk
kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi
XLVII. törvény rendelkezéseire is - jogosult.
79/A. §506 (1) Az egészségbiztosító az e törvény alapján kötött szerződésekhez kapcsolódóan az Eüak. 4. §-a (2) bekezdésének g) pontjában foglalt célok teljesítése érdekében kezeli az Eüak. 22. §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatokat.
(2)
Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésében meghatározott adatok
kezelését, az egészségbiztosító felé történő továbbítását a külön
jogszabályban és a szerződésében előírt formában és módon teljesíti.
(3)507
80. § (1)508
A foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók és egyéb szervek az
egészségbiztosítás pénzbeli és baleseti ellátásainak megállapításához
szükséges nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére
kötelezhetők. A foglalkoztatók és egyéb szervek nem kezelhetnek
egészségügyi adatot. A nyilvántartások vezetése, illetve az
adatszolgáltatás az egészségbiztosító által meghatározott esetben és
módon elektronikus adathordozón is teljesíthető. A foglalkoztató e
törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeit a
felszámolás és a végelszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, illetve
a végelszámoló teljesíti.
(2)509
Az egészségbiztosító felhívására a társadalombiztosítási feladatok
ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.
(3)510
Az ellátásban részesülő - ha a jogszabály kivételt nem tesz - köteles
az egészségbiztosítónak bejelenteni minden olyan tényt, illetőleg
adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását
érinti.
(4)511
A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a
biztosítás megszűnését követően folyósított terhességi-gyermekágyi
segélyről és gyermekgondozási díjról az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében
meghatározott adatok feltüntetésével a folyósított ellátás kezdő és
befejező időpontját követő 8 napon belül elektronikus úton köteles
bejelentést tenni az egészségbiztosítónak.
(5)512
Ha az uniós rendeletek vagy a Magyarország által kötött nemzetközi
egyezmény hatálya alá tartozó személy, valamint a Tbj. 11. §-a a) pontjának
hatálya alá tartozó magyar állampolgár TAJ számmal rendelkezik, köteles
a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági
rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül
bejelenteni az egészségbiztosítónak.
(6)513
Az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási,
adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesítő, annak
nem az előírt módon eleget tevő vagy valótlan adatokat közlő
b) a Tbj. 4. § a) pontjában meghatározott foglalkoztató, és a Tbj. 4. § b) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó 10 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő összegű,
az
elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére
kötelezhető. A mulasztási bírságot kiszabó elsőfokú végzés ellen önálló
fellebbezésnek van helye.
81. § (1)514
Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az
egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő
nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a
társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó
ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő
megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli
feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi
szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg
adatokat rendelkezésre kell bocsátani.
(2)515
81/A. §516
Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti
hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós
rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli
az elektronikus adatcsere körébe tartozó, az egészségbiztosító által e
törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.
82. § (1)517
A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, illetőleg baleseti
ellátásra való jogosultság megállapítása iránti ügyekben e törvény
rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően induló ügyekben kell
alkalmazni.
(2)518
A külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó adatok
összeállításáról szóló 311/76/EGK rendelet által előírt
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat az
egészségbiztosító a rendelkezésére álló társadalombiztosítási
nyilvántartások alapján szolgáltatja a Központi Statisztikai Hivatal
részére.
(3)519
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
CLXXIII. törvénnyel megállapított 37. §-t a 2011. január 1-jét követően
keletkezett jogsértések vonatkozásában kell alkalmazni.
(4)520
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi
CLXXIII. törvénnyel megállapított 66. § (1) bekezdést a 2011. január
1-jét követően jogalap nélkül igénybe vett pénzbeli ellátásra, baleseti
járadékra, baleseti táppénzre vagy utazási költséghez nyújtott
támogatásra kell alkalmazni.
(5)521
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról
szóló 2011. évi XXXI. törvénnyel megállapított 48. § (8) bekezdést a
2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell
alkalmazni.
(6)522
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi
LXXXI. törvénnyel megállapított 20. § (1) és (4) bekezdést, 43. § (1) és
(3) bekezdést, 46. § (1) bekezdés a) pontját, 48. § (8) bekezdést, 48/A. §-át, 50. § (3) bekezdést, 50. § (4) bekezdés d) pontját, valamint 80. § (4) bekezdést a 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.
(7)523 Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 40. § (1) bekezdés b) pontját a 2011. augusztus 31-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.
(8)524 Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 40. § (2) bekezdés a) pontját, valamint a 42/A. § (4) bekezdés a) pontját a 2013. július 31-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.
(9)525
(9)526
A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvénnyel megállapított
35. § (la) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettséget a 2012.
január 1-jén hatályos finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató
2012. március 31-éig teljesíti.
(10)527
A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek
átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról
szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.)
megállapított 20. § (2a) bekezdése szerinti országos
várólistanyilvántartást az egészségügyi szolgáltatók által vezetett
intézményi várólisták alapján - kormányrendeletben meghatározottak
szerint - 2012. június 30-áig kell létrehozni.
(11)528
A Módtv1. által megállapított 30. § (4) bekezdését a Módtv1.
hatálybalépésekor érvényes finanszírozási szerződések, valamint a 2011.
december 31. után kezdeményezett finanszírozási szerződés-módosítások
tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a még jóvá nem hagyott
szerződésmódosítások a Módtv1. hatálybalépésének időpontjában érvényessé
válnak.
(12)529
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi
LXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésének napján
finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók,
illetve az általuk igénybe vett közreműködő egészségügyi szolgáltatók
2012. december 31-éig nyilatkoznak arról, hogy a nemzeti vagyonról szóló
törvény szerinti átlátható szervezetnek minősülnek. A Módtv.
hatálybalépésének napján finanszírozási szerződéssel rendelkező
egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában a Módtv.-nyel megállapított 30.
§ (5) és (6) bekezdése és 31. § (5) bekezdés c) és d) pontja,
illetve az abban foglaltak elmulasztásához fűződő jogkövetkezmény -
ideértve a finanszírozási szerződés felmondását is - 2013. január
1-jétől alkalmazható.
(12a)530 A (12) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozói formában működő egészségügyi szolgáltató esetében.
(13)531
A Módtv.-nyel megállapított 37. § (5a) és (8) bekezdést a 2012. június
30-át követően keletkezett jogsértések vonatkozásában kell alkalmazni.
(14)532 A Módtv.-nyel megállapított 39/B. §-t a 2012. június 30-át követően benyújtott kérelmek tekintetében kell alkalmazni.
(15)533
A Módtv.-nyel megállapított 52/A. §-t, 55/A. §-t, valamint a 65. § (2)
bekezdést a 2012. június 30-át követően bekövetkezett balesetek
tekintetében kell alkalmazni.
82/A. §534
(1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes
egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV.
törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXII. törvény hatálybalépése
nem érinti az annak hatálybalépése előtt szerv- vagy szövetátültetésre
jogosító várólistára felkerült személyek szerv- vagy szövetátültetésre
való jogosultságát.
(2)
Azt a személyt, akinek esetében ugyanazon szerv vagy szövet átültetése a
Magyarországon elvégzett korábbi szerv- vagy szövetátültetést követően,
a beültetett szerv vagy szövet kilökődése miatt indokolttá vált, arra
tekintet nélkül kell felvenni a várólistára, hogy az érintett személy
2006. január 1-jétől az (1) bekezdésben meghatározott törvény alapján
arra jogosult.
82/B. §535
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi
CCXII. törvénnyel megállapított 64. § (2) bekezdésében foglalt
rendelkezés hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmeket a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2012.
december 31-én hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni.
82/C. §536
Az irányított betegellátási rendszerben részt vett ellátásszervező (a
továbbiakban e § alkalmazásában: ellátásszervező), amely az egyes
egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény
75. §-a szerinti záróelszámolást még nem készített, köteles az egyes
egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII.
törvény hatálybalépését, illetve - ha az későbbi - az irányított
betegellátási rendszerrel összefüggésben lévő per jogerős befejezését,
vagy - ha a jogerős ítélet alapján az egészségbiztosítónak fizetési
kötelezettsége keletkezik az ellátásszervező részére - a jogerős ítélet
alapján az egészségbiztosító által folyósított pénzeszköz folyósítását
követő 90 napon belül az egyes egészségügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 75. §-ának és a
végrehajtásáról szóló rendeletnek a 2009. január 1-jén hatályos
szabályai szerint - az ellátásszervező által dokumentált
betegút-szervezési és -nyilvántartási adatok alapján - záróelszámolást
készíteni, és az alapján elszámolási kötelezettségét teljesíteni az
egészségbiztosító részére. A záróelszámolás ellenőrzése tekintetében az
egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI.
törvény 75. §-ának és a végrehajtásáról szóló rendeletnek a 2009. január
1-jén hatályos szabályait kell alkalmazni.
82/D. §537
Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények
módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 35. § (8)
bekezdésében és 36. § (8a) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő
ügyekben, illetve eljárásokban is alkalmazni kell.
82/E. §538
Amennyiben 2010. április 30-a után született gyermek vonatkozásában
gyermekgondozási díjat igényelnek, és a jogosultság megszerzésekor vagy
az azt megelőző két éven belül a jogosult e törvény 2010. április 30-áig
hatályos szabályai szerint jogosult volt gyermekgondozási díjra, akkor a
gyermekgondozási díj folyósításának időtartama a korábbi
gyermekgondozási díjra való jogosultság megszerzését megelőző két évben,
valamint a korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően az e törvény
42/A. § (4) bekezdése szerint számított, biztosításban töltött napok
számával egyezik meg, de nem lehet rövidebb 365 napnál, és legfeljebb a
gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A korábbi gyermekgondozási díj
lejártát követően biztosításban töltött időbe az új gyermekgondozási díj
időtartamának kiszámítása vonatkozásában nem számít bele a
gyermekgondozási segély, valamint a terhességi gyermekágyi segély
folyósításának időtartama.
82/F. §539
(1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények
módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 39/A. §
(1) bekezdést, 42. § (3a) és (3b) bekezdést, 42/D. § (2)-(5) bekezdést,
48. § (4), (6a) és (6b), valamint (8) bekezdést, 48/A. §-t, 49. § (1)
bekezdés b) pontját, 55. §
(1)-(1b) bekezdést, 65. § (3a) bekezdést a 2013. július 14-ét követően
kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni, azzal, hogy
a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre tekintettel
igényelt és megállapított terhességi-gyermekágyi segély vagy
gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013.
július 15-ét megelőzően hatályos szabályok alapján járna.
(2)
A 2013. július 15-ét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi
segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a
megállapításkor hatályos szabályok alapján megállapított összegben kell
továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az
ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.
83. § (1) E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezik.
(2)540 Felhatalmazást kap a Kormány
a)541 a
finanszírozási szerződések megkötésére és tartalmára, valamint az
egészségügyi szolgáltatások finanszírozására és az Egészségbiztosítási
Alapból folyósított pénzeszközök felhasználásának pénzügyi
ellenőrzésére, továbbá a kifizetéshez szükséges jóváhagyás esetköreire,
jogcímeire vonatkozó szabályok,
c)543 a
gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások
árához nyújtott támogatás, illetve a gyógyászati segédeszközök javítási
és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás formájának, alapjának,
mértékének megállapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályok,
e)545 a
beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a beutalásra jogosult
orvosok körének, a beutalási rendnek, a szolgáltató-választás
feltételeinek és eljárási szabályainak,
f)546
a magánszemély által jogalap nélkül felvett, igénybe vett ellátás
visszatérítése, illetve megtérítése iránti követelés mérséklése,
elengedése esetén gyakorolható méltányosság szempontjainak, valamint a
kirótt kamat, késedelmi pótlék, mulasztási bírság mérséklése, elengedése
során gyakorolható méltányosság szempontjainak,
h)547 gyógyszer,
gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan
rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogosító, illetőleg a
támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy a
gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződés
felfüggesztését, illetve felmondását megalapozó értékhatár,
i)548 a kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultságot megalapozó üzemi balesetek,
j)549 a
szolgálati viszonyban álló személyek, a Magyar Honvédség állományába
tartozó személyek, valamint egyes meghatározott tevékenységet végző
személyek és a fogvatartottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére
vonatkozó szabályainak,
k)550 a pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályok,
l) a
kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak a táppénz
igénybejelentésével kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a
kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási
díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapítására, folyósítására és
elszámolására vonatkozó feladatai,
m) a
foglalkoztatóknak és egyéb szerveknek az egészségbiztosítási ellátások
megállapításához szükséges nyilvántartási és adatszolgáltatási
feladatainak,
o)552 a
részleges és kiegészítő térítési díjak megállapítási módszerének, az
egyes díjtételek képzésénél számításba vehető költségelemeknek, valamint
a díjak befizetésére és elszámolására vonatkozó szabályoknak, a
térítési díjak egészségügyi szolgáltató általi megállapítása
szabályainak, illetve egyes ellátások részleges, kiegészítő térítési
díjának,553
p)554 az
egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott
szolgáltatások igénybevételének, az igényjogosultság igazolásának,
valamint a külön jogszabályban meghatározott személyek tekintetében
fennálló egészségügyi ellátási rend szabályainak,
q)555
a szolgáltató teljesítményjelentésére az ártámogatás elszámolására
kötött szerződések alapján történő elszámolásra, továbbá a
szerződésekkel kapcsolatos egyes bejelentések elektronikus aláírással
ellátott formában történő megküldésére vonatkozó részletes szabályok,
r)556 az egészségbiztosítást érintő hatásköri és eljárási szabályok,
s) a
gyógyszerek árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást
nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósítása
szabályainak,
t)557
a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi
technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának
alapelvei, feltételrendszere és részletes szabályai, valamint a már
befogadott technológiák körének felülvizsgálatára és módosítására
vonatkozó szabályok,558
u)559 a
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás
támogatással történő rendelésére, illetőleg támogatással történő
kiszolgáltatásra, forgalmazásra, egyedi méretvétel alapján történő
gyártására és az ilyen eszköz javítására, valamint gyógyászati ellátás
támogatással történő nyújtására jogosító szerződésekre vonatkozó
szabályok,
v)560 a 37. § szerinti megtérítésre, visszatérítésre, felfüggesztésre és felmondásra vonatkozó részletes szabályok,
w)561 az
egészségügyi ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással
kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének és az ezek
kiszolgáltatására jogosult egészségügyi szolgáltatók körének,
x)562 a
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás árához
nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolására és folyósítására
vonatkozó szabályok,
y)563 az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos részletes szabályok,
z)564 az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátása szabályainak,
zs)565 az
országos várólista nyilvántartásra, a központi várólistára, a
transzplantációs várólistára, a térségi várólistára, az intézményi
előjegyzésre, intézményi várólistára és a betegfogadási listára
vonatkozó szabályok
meghatározására.566
(2a)567 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) határozza
meg az országos várólista nyilvántartás, valamint a térségi
várólistáknak a korábbi intézményi várólisták alapján történő
létrehozásának szabályait,
d)568 határozza
meg a térségi várólista alapján történő ellátás-igénybevétel, az annak
érdekében szükséges kapcsolattartás és a térségi várólista alapján
történő szolgáltató-választás, valamint a térségi várólista alapján, az
intézményi előjegyzés alapján, intézményi várólista alapján, illetve a
betegfogadási lista alapján végzett ellátásokkal kapcsolatos jelentés
szabályait.
(2b)569
Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg az
egészségbiztosító által a 31. § (11) bekezdése alapján kiszabható bírság
mértékét.
(2c)570
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az alapellátási vállalkozás körében
betegellátást szolgáló eszközök beszerzéséhez nyújtható támogatás
feltételeit és részletes szabályait, valamint a támogatásra jogosult
alapellátási vállalkozások körét rendeletben meghatározza.
(2d)571
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a finanszírozási szerződés részét
képező, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható
szervezetnek minősülésről szóló nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit
rendeletben meghatározza.
(2e)572
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg azoknak az
eseteknek a körét, amikor nem köthető a nem finanszírozott egészségügyi
szolgáltató orvosával gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz
támogatással történő rendelésére jogosító szerződés.
(2f)573
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társadalombiztosítási támogatással
rendelhető gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelése,
kiadása és felhasználása ellenőrzésének szabályait rendeletben állapítsa
meg.
(3)574
Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az
államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
határozza meg
a)575 a
gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és
mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét
funkcionális csoport vagy alcsoport szintig, az árukhoz nyújtott
támogatás mértékét, az egyes funkcionális csoportokra vagy alcsoportokra
megállapított támogatási módszert, a támogatási csoportra vonatkozó
kihordási időket, a kihordási időre maximálisan felírható mennyiségeket,
rendelhetőségi feltételeket,
b)576 a
társadalombiztosítási támogatással kölcsönözhető, kizárólag kölcsönzés
keretében kiszolgáltatható vagy a beteg tulajdonába csak a kölcsönzési
időszakot követően adható gyógyászati segédeszközök körét funkcionális
csoport vagy alcsoport szintig, valamint a kölcsönzési díjhoz nyújtott
támogatás mértékét,
c)577 a
gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási
támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának
szempontrendszerét, valamint a társadalombiztosítási támogatásba
befogadott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök hivatalból történő
felülvizsgálatának szempontjait és eljárási szabályait,
d)578 a
nagy értékű, országosan nem elterjedt műtéti eljárások, beavatkozások
díjtételeit, valamint az aktív fekvőbeteg-szakellátásban a sürgősségi
ellátási formák havi fix összegű díjazását,
e)579 a
biztosítottnak a gyógyászati segédeszköz ára után járó támogatás
betegségtől függő keretösszegben történő megállapítására vonatkozó
szabályokat,
f)580 az
európai egészségbiztosítási kártya, illetve a TAJ-számot igazoló okmány
kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatásért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díjak megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket,
g)581 a
munkáltató által kezdeményezett, a munkavállaló keresőképtelenségének
felülvizsgálatára irányuló külön jogszabály szerinti eljárásért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díj
fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket,
h)582
a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi
technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához
kapcsolódó egyes eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak
körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó egyéb
rendelkezéseket.583
(4)584 Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
c)587 az
egyes főbb betegségcsoportok finanszírozási, vizsgálati és terápiás
eljárási rendje, valamint a gyógyszerterápiás ajánlások kidolgozásának,
szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések
lefolytatásának egységes szabályait,588
e)589
g)590 a
központi várólista, a transzplantációs várólista, a térségi várólista,
az intézményi előjegyzés, intézményi várólista, valamint a betegfogadási
lista tekintetében a sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének
feltételeit és szabályait, továbbá a várólista, illetve az intézményi
előjegyzés, intézményi várólista adatainak honlapon történő
közzétételére vonatkozó szabályokat,
k)592 az
egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának
körében a határnapon belüli ismételt felvételre vonatkozó összevonási
szabály alóli kivételeket, a tételes elszámolás alá eső
egyszerhasználatos eszközök és implantátumok jegyzékét; a tételes
elszámolás alá eső hatóanyagok körét, kódját és a tételes elszámolás
részletszabályait; a J0 ellátási szintű laboratóriumokból jelenthető
eljárásokat (OENO); a meghatározott intézeti körben végezhető
ellátásokat tartalmazó homogén betegségcsoportokat; az egynapos
beavatkozásokat (kivéve 1 éves kor alatt); az aktív fekvőbeteg-ellátási
háttér mellett ambuláns formában is nyújtható kúraszerű kezeléseket; a
dializálási eljárásokat; és a vérkészítmények térítési díját,
m)593
a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok
pontértékét, valamint a járóbeteg-szakellátás egyes tevékenységeinek
minimális ellátási idejét,
n)594 a
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésének
szakmai követelményeit és a rendelésre jogosultak körét,
s) az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapjául szolgáló literenkénti árát, valamint a támogatás elszámolási módját,
t)595 a
magyar egészségbiztosítási jogszabályok alapján egészségügyi
szolgáltatásra nem jogosult, Magyarország területén tartózkodó személyek
betegellátásának szabályait,596
u)597 a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeit,
v)598 az egyes gyógyászati segédeszközök egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgáltatásának szakmai feltételeit,
x)599 a gondozóintézeti gondozás szakmai szabályait,
z)600 szenvedélybetegségek esetén a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető rehabilitációs ellátások körét,
zs)601 az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat.
(5)602
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az
egészségbiztosítási szervet vagy szerveket, valamint a vasutas
egészségbiztosítási szervet vagy szerveket.603
(6)604 Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletben előírt szabályoknak megfelelően a finanszírozási eljárásrendeket,605
d)
a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi
technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához
kapcsolódó eljárás során alkalmazandó szakmai szempontrendszert és
szakmapolitikai prioritásokat,606
e)607 a
háziorvosi indikátorrendszerre vonatkozó részletes szabályokat, az
egyes indikátorok meghatározását, a háziorvosok gyógyító-megelőző
tevékenységének értékelési módszerét és ennek alapjául szolgáló
célértékeket,608
f)609 az egészségügyi ellátás finanszírozásában használt kódrendszerek meghatározását és alkalmazásainak részletszabályait,610
g)611 az
egészségbiztosítói ellenjegyzéssel kiszolgáltatható gyógyászati
segédeszközök körét, az egészségbiztosítói ellenjegyzés feltételeit és a
mérlegelés szempontjait, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos
eljárási szabályokat,
h)612 a társadalombiztosítási támogatással javítható gyógyászati segédeszközök körét,
i)613 azoknak
a gyógyászati segédeszközöknek a körét, amelyek esetében az
egészségbiztosító méltányosságból a gyógyászati segédeszköz árához az
egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott indikációtól
és ahhoz tartozó kiegészítő feltételektől eltérően támogatást nyújthat,
j)614 a társadalombiztosítási támogatás alapját képező javítási díj számításánál figyelembeveendő rezsi óradíj összegét.
(7)615
(8)616
E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok
tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991.
december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást
kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető
szabályozást tartalmaz a Tanács 1978. december 19-i 79/7/EGK
irányelvével a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a
szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról.
83/A. §617
Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló
2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és
a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK
rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009.
szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
83/B. §618
Ez a törvény az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és
nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK
tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. július 7-i
2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést
szolgálja.
83/C. §619
E törvény 9/A. §-a a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes
fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
16 Megállapította:
2008. évi CVI. törvény 1. §. Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. §
(12) a), 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § a).
33 Beiktatta:
2001. évi LXX. törvény 14. §. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az
Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
35 Módosította:
2006. évi CXV. törvény 43. § (14). Az utolsó mondatot beiktatta: 2010.
évi CLXXIII. törvény 2. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
44 A
második mondatot beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 45. §. Módosította:
2006. évi CIX. törvény 107. § (3) o). Az első mondat szövegét
módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).
90 Megállapította:
2008. évi I. törvény 127. §. Módosította: 2010. évi LXXXIX. törvény 15.
§, 2011. évi LXXXI. törvény 9. § a), 2012. évi XXXVIII. törvény 23. §
a).
107 Megállapította:
2007. évi LXXI. törvény 24. §. A korábbi negyedik mondatot hatályon
kívül helyezte: 2010. évi LXXXIX. törvény 25. § (1) hb). Hatálytalan:
2010. IX. 16-tól.
113 Megállapította:
2004. évi XXVI. törvény 47. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az
Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Lásd: 2007. évi LXXI.
törvény 36. § (10)-(15).
122 Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
127 Megállapította:
2008. évi CVI. törvény 2. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177.
§, 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) d).
147 A
második mondatot beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 12. § (1). Az első
mondat szövegét módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § d).
149 Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 26. §. Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § e), 19. § a).
157 Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) la), 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § f), 19. § f), 20. § c).
167 Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 2. § (3). Számozását módosította: 2006. évi CXV. törvény 14. §.
176 Megállapította:
2004. évi XXVI. törvény 48. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az
Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
180 Megállapította:
2004. évi LXXII. törvény 1. § (1). Módosította: 2006. évi CXV. törvény
43. § (14). Az utolsó két mondatot beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény
2. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.
181 Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2010. évi XCII. törvény 9. § (1), 2011. évi LXXXI. törvény 10. § b).
182 Beiktatta:
2004. évi LXXII. törvény 1. § (2). Módosította: 2006. évi CXV. törvény
43. § (14), 2010. évi XCII. törvény 9. § (1), 2012. évi LXXIX. törvény
14. § b).
186 Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 6. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2010. évi XCII. törvény 9. § (1).
189 Megállapította:
2004. évi XXVI. törvény 49. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az
Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
200 Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 3. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5)-(6).
211 Beiktatta:
2005. évi XLIX. törvény 4. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. §
(14). Lásd: 2008. évi I. törvény 168. § (5).
215 Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 5. § (1). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).
219 Beiktatta:
2006. évi XCVIII. törvény 79. § (2). Módosította: 2010. évi LXXXIX.
törvény 15. §. Lásd még: 2010. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
221 Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 18. § (1). Hatályos: 2010. X. 1-től. Lásd még: 2009. évi CLIV. törvény 125. § (7).
224 Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 5. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).
225 Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 18. § (2). Hatályos: 2010. X. 1-től. Lásd még: 2009. évi CLIV. törvény 125. § (7).
230 Beiktatta:
2005. évi XLIX. törvény 5. § (3). Számozását módosította: 2006. évi
XCVIII. törvény 79. § (2). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. §
(14).
231 Beiktatta:
2005. évi XLIX. törvény 5. § (3). Számozását és szövegét módosította:
2006. évi XCVIII. törvény 79. § (2), 83. § (6) ab).
239 Beiktatta:
2006. évi XCVIII. törvény 79. § (4). Módosította: 2010. évi LXXXIX.
törvény 15. §. Lásd még: 2010. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).
243 Beiktatta:
2005. évi XLIX. törvény 6. § (2). Számozását módosította: 2006. évi
XCVIII. törvény 79. § (4). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. §
(14).
244 Beiktatta:
2005. évi XLIX. törvény 6. § (2). Számozását módosította: 2006. évi
XCVIII. törvény 79. § (4). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. §
(14), 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § g), 2013. évi XL. törvény 6. §.
249 Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 7. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).
250 Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. X. 1-től. Lásd még: 2009. évi CLIV. törvény 125. § (7).
252 Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 7. § (3). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).
256 Beiktatta:
2004. évi XXVI. törvény 50. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az
Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
258 Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 8. § (1). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).
259 Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 8. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).
262 Jelölését
módosította: 2005. évi XLIX. törvény 9. §. Hatályon kívül helyezte:
ugyane törvény 38. § (7) ad). Hatálytalan: 2005. VII. 1-től.
266 Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § h), 2013. évi CXXVII. törvény 56. § e).
272 Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 18. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 43. § (7).
274 Megállapította:
2002. évi LVIII. törvény 22. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43.
§ (14). A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2010. évi
CLXXIII. törvény 20. § d). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
275 Megállapította:
2005. évi XLIX. törvény 10. § (2). Az utolsó mondatot beiktatta: 2005.
évi CLXXXII. törvény 9. § (1). Az első mondat szövegét módosította:
2006. évi CXV. törvény 43. § (14).
276 Megállapította: 2003. évi XLIII. törvény 33. § (3) h). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).
277 Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 10. § (3). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).
278 Megállapította: 2005. évi CLXXXII. törvény 9. § (2). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).
291 Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 12. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
298 Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 8. §. Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 36. § d).
300 Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 20. § (4). Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) i).
301 Beiktatta:
2005. évi CLXX. törvény 66. §. Számozását módosította: 2006. évi CXV.
törvény 20. § (4). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2013.
évi CXXVII. törvény 56. § g).
302 Beiktatta:
2005. évi CLXX. törvény 66. §. Számozását módosította: 2006. évi CXV.
törvény 20. § (4). Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § h).
303 Beiktatta:
2006. évi XCVIII. törvény 79. § (7). Hatályos: 2006. XII. 29-től.
Számozását módosította: 2006. évi CXV. törvény 20. § (4).
306 Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 13. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
307 Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 13. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
315 Hatályon
kívül helyezte: 2008. évi CVI. törvény 73. § (4) aa). Hatálytalan:
2009. I. 1-től. Lásd: 2008. évi CVI. törvény 75. §.
316 Az
ellátások megállapításához, illetve összegük módosításához lásd: 2008.
évi IV. törvény 1. § (1) b). Lásd még: 2008. évi IX. törvény 7. § (3).
326 Megállapította:
2009. évi LXXIX. törvény 40. § (1). Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd:
2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6). Lásd: 6/2012. (II. 1.) Korm.
rendelet.
328 Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 40. § (2). Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6).
331 Megállapította:
2011. évi CLXXVI. törvény 30. § (1). Módosította: 2012. évi LXXIX.
törvény 14. § e), 2012. évi CCXII. törvény 36. § e).
334 Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c). Alkalmazására lásd: ugyane törvény 251. § (7).
340 Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 41. § (1). Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6).
342 Megállapította:
2010. évi CLXXIII. törvény 12. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Végre nem
hajtható módosítására lásd: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § h).
344 Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 41. § (2). Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6)-(7).
347 Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6).
364 Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 14. §. Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 56. § i).
377 Megállapította:
1998. évi LXVIII. törvény 11. §. A második mondat szövegét
megállapította, a harmadik mondatot beiktatta: 2003. évi CXVI. törvény
98. § (3). Hatályos: 2004. I. 1-től.
380 Megállapította:
2000. évi CXIII. törvény 236. §. A második mondatot módosította: 2001.
évi LXX. törvény 42. § (3). Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 56. §
k).
389 Megállapította:
2000. évi CXIII. törvény 237. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.
Rendelkezését a 2000. XII. 31-ét követően kezdődött keresőképtelenség,
illetőleg ellátásra való jogosultság esetén kell alkalmazni.
392 Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 104. § (5). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 72. §.
395 Megállapította: 2009. évi XXXV. törvény 30. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXXV. törvény 67. § (2).
401 Számozását módosította: 2009. évi CLIV. törvény 29. §. Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 36. § f).
403 Megállapította:
2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (4). Hatályos: 2008. I. 1-től.
Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott
igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti
igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi
LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).
404 A korábbi második mondatot megsemmisítette: 21/2006. (V. 31.) AB határozat. Hatálytalan: 2006. XII. 31-től.
415 Beiktatta:
2000. évi CXIII. törvény 239. §. Számozását módosította: 2004. évi
XXVI. törvény 56. §. Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c),
2009. évi XXXV. törvény 49. § (3). Utóbbi alkalmazására lásd: 2009. évi
XXXV. törvény 67. § (1).
416 Megállapította:
2002. évi LVIII. törvény 31. § (2). Számozását módosította: 2004. évi
XXVI. törvény 56. §. Módosította: 2009. évi XXXV. törvény 49. § (3).
Alkalmazására lásd: 2009. évi XXXV. törvény 67. § (1).
417 Beiktatta:
2002. évi LVIII. törvény 31. § (2). Módosította: 2004. évi XXVI.
törvény 56. §, 94. § (4) eb), 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c),
2009. évi XXXV. törvény 49. § (3). Utóbbi alkalmazására lásd: 2009. évi
XXXV. törvény 67. § (1).
423 Megállapította:
2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (5). Hatályos: 2008. I. 1-től.
Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott
igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti
igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi
LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).
425 Megállapította:
2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (5). Hatályos: 2008. I. 1-től.
Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott
igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti
igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi
LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).
426 Megállapította:
2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (6). Hatályos: 2008. I. 1-től.
Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott
igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti
igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi
LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).
427 Megállapította:
2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (6). Hatályos: 2008. I. 1-től.
Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott
igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti
igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi
LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).
434 Módosította:
2009. évi LVI. törvény 177. §. A korábbi harmadik mondatot hatályon
kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 178. §. Hatálytalan: 2009. X.
1-től.
437 Megállapította:
1999. évi XCIX. törvény 124. §. Hatályos: 2000. I. 1-től. Rendelkezését
az 1999. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség, illetőleg a
2000. január 1-jétől megnyíló táppénzjogosultságra kell alkalmazni.
447 A
korábbi második és harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2000. évi
CXIII. törvény 281. § (2) b) 4. Hatálytalan: 2001. I. 1-től.
458 Megállapította:
2004. évi XXVI. törvény 57. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az
Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
467 Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 58. §. Módosítva: 2012. évi LXXIX. törvény 14. § f) alapján.
469 Megállapította:
2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (7). Hatályos: 2008. I. 1-től.
Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott
igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti
igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi
LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).
471 Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 16. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
472 Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 16. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
475 Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 241. §. Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (5) ab).
476 A
2000. évi CXIII. törvény 281. § (8) bekezdése szerint a kamatot a 2000.
XII. 31-ét követően kibocsátott visszafizetésre kötelező határozatban,
illetőleg megtérítésre kötelező fizetési meghagyásban megállapított
összeg után kell felszámítani.
478 Beiktatta:
2005. évi CLXXXII. törvény 13. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény
43. § (14), 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § j).
483 Megállapította:
2005. évi XLIX. törvény 18. § (2). Módosította: 2009. évi CLIV. törvény
127. § (12) c). Lásd még: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (4).
486 Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 18. § (3). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).
491 Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 17. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).
493 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXV. törvény 43. § (11) ac). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
498 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 176. § (1). Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 36. § h).
504 Módosítva:
2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) j) alapján. A korábbi utolsó
mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) j).
Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
512 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 148. §. Módosította: 2010. évi XCII. törvény 9. § (1), 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § i).
552 Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 3. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § i).
565 Megállapította:
2008. évi I. törvény 132. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény
37. § j), 2012. évi XXXVIII. törvény 23. § c).
574 Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (4). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).
584 Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (6). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).
588 Lásd:
23/2006. (V. 18.) EüM rendelet, 47/2006. (XII. 27.) EüM rendelet,
13/2009. (IV. 22.) EüM rendelet, 18/2013. (III. 5.) EMMI rendelet.
590 Megállapította:
2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től.
Módosította: 2012. évi XXXVIII. törvény 23. § e).
592 Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (6). Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 14. § g).
602 Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 79. § (2). Módosította: 2007. évi LXXXIV. törvény 31. § bc).
603 Lásd: 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, 367/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet, 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet.
605 Lásd:
31/2010. (V. 13.) EüM rendelet, 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet,
10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet 17. § (12), 18-19. §, 1., 10., 14-15.
melléklet.
610 Lásd:
71/2011. (XII. 23.) NEFMI rendelet, 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet,
10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet, 11/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet.
616 Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 59. § (3). Számozását módosította: 2006. évi CXV. törvény 26. § (5).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése