Magyarországi munkavégzés esetén alkalmazandó jog meghatározása
Az alkalmazandó jog meghatározása akkor okoz a
foglalkoztatónak/munkáltatónak és a munkavállalónak fejtörést, ha
kapcsolatukban szerepel valamilyen külföldi elem, pl. a munkavállaló nem
magyar állampolgár, a munkáltató nem Magyarországon fejti ki
főtevékenységét, a munkáltató nem Magyarországon van bejegyezve stb.
Problémás lehet meghatározni az alkalmazandó jogot olyan esetben
is, amikor egy másik tagállamban letelepedett vállalkozás
(foglalkoztató/munkáltató) határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében
küldi a munkavállalóját Magyarországra dolgozni.
A felekre irányadó jog tekintetében a választ a nemzetközi
magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (tvr.) 51-53. §-ai
adják meg. Eszerint a főszabály az, hogy a feleket megilleti a
jogválasztás szabadsága, azaz a munkaviszonyra azt a jogot kell
alkalmazni, amelyet a felek a munkaszerződés megkötésekor vagy később
választottak. Ha a felek nem éltek a jogválasztás lehetőségével,
akkor a tvr. határozza meg az alkalmazandó jogot, vagyis: jogválasztás
hiányában a munkaviszonyra annak az államnak a joga irányadó, amelynek
területén
a) a munkavállaló a munkáját szokásosan végzi, abban az esetben is, ha ideiglenes jelleggel egy másik államban végzi munkáját, vagy
b) az a telephely található, amely a munkavállalót alkalmazza, amennyiben munkáját szokásosan nem ugyanazon állam területén végzi,
kivéve, ha a körülményekből az állapítható meg, hogy a munkaviszony
szorosabban kötődik egy másik államhoz, ebben az esetben a
munkaviszonyra e másik állam jogát kell alkalmazni.
Fontos további szabály, hogy amennyiben a felek éltek a
jogválasztás lehetőségével, az nem eredményezheti azt, hogy a tvr.
alapján a jogválasztás hiányában alkalmazandó jog munkavállalót védő,
kötelező rendelkezései sérüljenek. Ez azt jelenti, hogy jogválasztás
esetén a munkavállalókat védő garanciális jellegű rendelkezések
alkalmazásától csak akkor lehet eltekinteni, ha a választott jog - a
választás nélkül alkalmazandó jog kötelező szabályaiban foglaltaknál - a
munkavállaló számára kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz.
Például az Mt. 106/A. §-a (1) bekezdésének a)-g) pontjában
felsorolt munkavállalókat védő, kötelező jellegű szabályokat
tartalmaznak. Amennyiben tehát a felek éltek a jogválasztás
lehetőségével - például a moldáv jog alkalmazásában állapodtak meg -, ha
nem állapodtak volna meg az alkalmazandó jogban, s a magyar jog lenne
irányadó, és a választott jog értelmében - moldáv - a munkavállalót a
magyar jogban előírtnál rövidebb idejű éves fizetett szabadság illetné
meg, akkor a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértékénél a magyar
jogot kellene alkalmazni a munkaviszonyban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése