Magyarországi munkavégzés esetén alkalmazandó jog meghatározása

Magyarországi munkavégzés esetén alkalmazandó jog meghatározása

 

Az alkalmazandó jog meghatározása akkor okoz a foglalkoztatónak/munkáltatónak és a munkavállalónak fejtörést, ha kapcsolatukban szerepel valamilyen külföldi elem, pl. a munkavállaló nem magyar állampolgár, a munkáltató nem Magyarországon fejti ki főtevékenységét, a munkáltató nem Magyarországon van bejegyezve stb.

Problémás lehet meghatározni az alkalmazandó jogot olyan esetben is, amikor egy másik tagállamban letelepedett vállalkozás (foglalkoztató/munkáltató) határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében küldi a munkavállalóját Magyarországra dolgozni.

A felekre irányadó jog tekintetében a választ a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (tvr.) 51-53. §-ai adják meg. Eszerint a főszabály az, hogy a feleket megilleti a jogválasztás szabadsága, azaz a munkaviszonyra azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a munkaszerződés megkötésekor vagy később választottak. Ha a felek nem éltek a jogválasztás lehetőségével, akkor a tvr. határozza meg az alkalmazandó jogot, vagyis: jogválasztás hiányában a munkaviszonyra annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén

a) a munkavállaló a munkáját szokásosan végzi, abban az esetben is, ha ideiglenes jelleggel egy másik államban végzi munkáját, vagy

b) az a telephely található, amely a munkavállalót alkalmazza, amennyiben munkáját szokásosan nem ugyanazon állam területén végzi,

kivéve, ha a körülményekből az állapítható meg, hogy a munkaviszony szorosabban kötődik egy másik államhoz, ebben az esetben a munkaviszonyra e másik állam jogát kell alkalmazni.

Fontos további szabály, hogy amennyiben a felek éltek a jogválasztás lehetőségével, az nem eredményezheti azt, hogy a tvr. alapján a jogválasztás hiányában alkalmazandó jog munkavállalót védő, kötelező rendelkezései sérüljenek. Ez azt jelenti, hogy jogválasztás esetén a munkavállalókat védő garanciális jellegű rendelkezések alkalmazásától csak akkor lehet eltekinteni, ha a választott jog - a választás nélkül alkalmazandó jog kötelező szabályaiban foglaltaknál - a munkavállaló számára kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz.

Például az Mt. 106/A. §-a (1) bekezdésének a)-g) pontjában felsorolt munkavállalókat védő, kötelező jellegű szabályokat tartalmaznak. Amennyiben tehát a felek éltek a jogválasztás lehetőségével - például a moldáv jog alkalmazásában állapodtak meg -, ha nem állapodtak volna meg az alkalmazandó jogban, s a magyar jog lenne irányadó, és a választott jog értelmében - moldáv - a munkavállalót a magyar jogban előírtnál rövidebb idejű éves fizetett szabadság illetné meg, akkor a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértékénél a magyar jogot kellene alkalmazni a munkaviszonyban.