2013. január 1-től változik a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény
A
törvénymódosítást a 2012. november 29-én megjelent Magyar Közlöny
(2012. évi 159. szám) tartalmazza. A 109. oldaltól kezdődik a
szakképzési hozzájárulásra vonatkozó rész. Innen tölthető le: http://www.magyarkozlony.hu/pdf/15066
A változások összefoglalója:
A törvényi változások szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásánál együttesen lehet figyelembe venni a szakmai és vizsgakövetelmények által előírt, többnyire együttműködési megállapodás keretében megvalósuló – pl. nyári – szakmai gyakorlatot és a tanulószerződés alapján folytatott – általában folyamatos – gyakorlati képzést.
A saját munkavállalóik képzési költségeit
azok a szakképzési hozzájárulásra kötelezett cégek számolhatják el,
amelyek havonta legalább 45 tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését
végzik.
Az egyedi kormánydöntés alapján nyújtható
támogatások tekintetében a törvényi módosítás feloldja azt a jelenlegi
kötöttséget, miszerint csak tanműhely létesítésekor nyújtható
eszközbeszerzési támogatás. Így lehetővé tenné a már meglévő
saját tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek
fejlesztésére irányuló beruházás támogatását.
A törvény módosítás megváltoztatja a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj folyósításának a képzésre vonatkozó feltételeit, lehetőséget biztosít a támogatások ellenőrzéséhez szükséges forrás megteremtésére, valamint módosítja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét a felsőoktatási intézmények által alapított társaságok tekintetében.
A szakképzési hozzájárulás (bruttó) összege továbbra is az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékalap 1,5 százaléka lesz.
Kivonat az adótörvényekből:
XV. FEJEZET
A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS
40. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. Törvény módosítása
406. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban:
Szht.) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakképzés költségeihez való hozzájárulást
(a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) e törvény szerint kell
teljesíteni. A szakképzési hozzájárulás célja]
„a) a szakképzésről szóló törvény hatálya alá
tartozó azon iskolai rendszerű képzések támogatása, amelyek állami
fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján
kerülnek megszervezésre,”
407. § Az Szht. 4. §-ának – a
munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény
1. § (1) bekezdésével beiktatott – (1a) bekezdése a következő szöveggel
lép hatályba:
„(1a) A szakképzési hozzájárulás alapját
csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek
(munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának
megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel
és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de
legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer
forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a
szociális hozzájárulási adó alanya a) a pályakezdő munkavállalók után
az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/B. § (2)
bekezdése szerint,
b) a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint,
c) a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a
gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás
folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után
az Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerint, vagy d) a szabad vállalkozási
zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után
az Eat. 462/E. §
(3) bekezdése szerint
a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető
szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Rész munkaidős
foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett
része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős
foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek
munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött
munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”
408. § Az Szht. 4. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A szakképzési hozzájárulás alapját
csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek
(munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának
megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel
és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de
legfeljebb a kedvezménnyel
érintett munkavállalónként havonta 500 ezer
forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a
szociális hozzájárulási adó alanya az Eat. 462/F. §-ában meghatározott,
kutatók foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási
adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén
legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része vehető
figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak
minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott
időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”
409. § (1) Az Szht. 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető:)
„a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak
szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami
fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján
kerülnek megszervezésre
aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a
továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett
között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai
rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali
oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy
ab) a szakképző iskola tanulója és a
hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján
folytatott gyakorlati képzés – ideértve a szorgalmi idő befejezését
követő összefüggő szakmai gyakorlatot is – szervezésével,”
(2) Az Szht. 5. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető:)
„c) az államilag támogatott létszám tekintetében a
gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai
gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval
kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor,”
(3) Az Szht. 5. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető:)
„d) a hozzájárulásra kötelezett saját
munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott
felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény
szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő
munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés –
ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket – jogszabályban
meghatározott költségeivel,”
(4) Az Szht. 5. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető:)
„e) a d) pont szerinti teljesítés esetén a bruttó
kötelezettség csökkenthető az 5. § ab) pontja szerinti gyakorlati
képzésre a 8. § (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel, de
legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve,
hogy a hozzájárulásra kötelezett
ea) az 5. § ab) pontja szerint, havonta legalább
45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a
hozzájárulási kötelezettségét, és
eb) az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt
adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ
szakigazgatási szervéhez a 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
határidőig teljesítette. A határidő elmulasztása esetén igazolási
kérelem benyújtásának helye nincs.”
410. § Az Szht. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az a hozzájárulásra kötelezett, aki
hozzájárulási kötelezettségének nem, részben vagy időszakosan tesz
eleget az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével, valamint az 5. §
d) pontja szerinti saját munkavállalói részére szervezett képzéssel, a
bruttó kötelezettségét vagy a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nettó
kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő
befizetéssel teljesíti.”
411. § (1) Az Szht. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki
hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az 5. § a) pontja alapján
gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tételek
összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó
részt a (2a) és (2b) bekezdésben meghatározottak szerint – a (2a)
bekezdés b) pont ba) alpontja kivételével –, a 9. § (1) és (3) bekezdése
szerinti eljárás során az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.”
(2) Az Szht. 8. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az 5. § a) pont aa) és ab) alpontja
alapján számított csökkentő tételek összege a bruttó kötelezettség
mértékét meghaladja, és a) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján
számított csökkentő tétel összege nagyobb vagy egyenlő, mint a bruttó
kötelezettség mértéke, akkor kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja
szerint számított csökkentő tétel vehető figyelembe
a visszaigénylésnél;
b) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege kisebb, mint a bruttó kötelezettség mértéke, és
ba) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege nagyobb vagy egyenlő, mint az 5. § a) pont
ab) alpontja alapján számított csökkentő tétel,
akkor a csökkentő tételek legfeljebb a bruttó kötelezettség mértékéig
vehetők figyelembe;
bb) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján
számított csökkentő tétel összege kisebb, mint az 5. § a) pont ab)
alpontja alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételeknek
a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összege visszaigényelhető.
(2b) Ha a hozzájárulásra kötelezett bruttó
kötelezettsége nulla, kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja alapján
számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél.”
(3) Az Szht. 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (7) vagy (8) bekezdésben foglaltak
megvalósulása esetén a hozzájárulásra kötelezett az érintett adóévek
tekintetében nem élhet az 5. § e) pontjában meghatározott levonás
lehetőségével, a levonás teljes összegét az Art. önellenőrzésre
vonatkozó szabályai szerint az állami adóhatóságnál vezetett számlára
kell befizetnie.”
412. § (1) Az Szht. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hozzájárulásra kötelezett
a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
b) a 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti levonás éves összegét,
c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont
szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét
maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a
tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak.”
(2) Az Szht. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó
kötelezettség, azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel
és az 5. § e) pontja szerinti, pénzügyileg teljesített költségek
levonása időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. §
(2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén
visszaigényelhető.”
(3) Az Szht. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A befizetett előleg és az éves nettó
kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell
befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet
visszaigényelni.” (4) Az Szht. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel
egészül ki:
„(8) Az állami adóhatóság a visszatérítés
tekintetében az Art. szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb
bevételként kell elszámolni.”
413. § Az Szht. 12. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési
alaprészének (a továbbiakban: alaprész) éves költségvetési törvényben
meghatározott „Szakképzési és felnőttképzési támogatások” elnevezésű
eredeti kiadási előirányzata tartalmazza:]
„c) a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első
szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt
vevő, tanulói jogviszonyban lévő, hiány-szakképesítést tanulókat
megillető – a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló
kormányrendeletben meghatározott – szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és
az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására a költségvetési
évre megállapított keretösszeget,”
414. § Az Szht. 14. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány döntése alapján – erre irányuló kérelem esetén –)
„c) támogatás nyújtható a hozzájárulásra kötelezett saját tulajdonában álló tanműhelyében az 5. § a) pont
ab) alpontjában meghatározottak szerint
folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló
beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver
felhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt
álló szoftvertermék beszerzéséhez.”
415. § Az Szht. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Az állam az alaprész pénzeszközeiből a
szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő,
nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulói jogviszonyban
lévő, hiány-szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi
ösztöndíj biztosításával a 12. § c) pontja szerint rendelkezésre álló
költségvetési évre megállapított keretösszeg mértékéig támogatást
nyújthat. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj folyósításával
összefüggő feladatokat az iskola látja el.”
416. § Az Szht. 18. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az alaprész központi kerete)
„d) a 19/A. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott feladatok finanszírozására”
(használható fel)
417. § (1) Az Szht. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alaprész központi keretéből az iskolai
rendszerű képzéssel összefüggésben támogatható a hozzájárulásra
kötelezettnél az 5. § a) pont ab) alpontjában foglaltak szerint folyó
gyakorlati képzés azon tanulók esetében, akiknek
a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti intézményben folyik az elméleti képzése.
(2) Az alaprész központi keretéből az iskolai
rendszerű képzéssel összefüggésben – az (1) bekezdésben foglaltakon túl –
támogatható a) az állami fenntartású szakképző intézményben,
b) a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési megállapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben,
c) az állami fenntartású speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában,
d) a szakképző iskola fenntartójával kötött
megállapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben részt
vevő állami felnőttképzési intézménynél,
e) a felsőoktatási intézményben a
gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott, szakképesítést,
vagy szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek
a fejlesztésére irányuló beruházás.”
(2) Az Szht. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)–(3) és a (10) bekezdés, valamint a 17. § szerinti támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik.”
418. § Az Szht. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. (1) A pályázati eljárás alapján nyújtható
támogatások esetén a pályáztatás lebonyolítását az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv végzi.
(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési
szervet a pályázati eljárás keretében nyújtott támogatások esetén a
pályáztatás lebonyolításával összefüggő feladatok ellátásáért a
pályázati támogatási keretösszeg 1%-a illeti meg.
(3) Az alaprész kiadási előirányzatának 0,3%-a
felhasználható az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek az
alaprészből nyújtott támogatások ellenőrzésével összefüggő, az
alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól szóló
miniszteri rendeletben meghatározott feladatai ellátására.
(4) Az alaprész kiadási előirányzatának 0,2%-a
felhasználható a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központ
szakigazgatási szervnek a saját munkavállalók költségeinek
elszámolásával kapcsolatos ellenőrzési feladatai ellátására.
(5) Az alaprész kiadási előirányzatának 0,3%-a
felhasználható az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek az
akkreditált felnőttképzést folytató intézmények támogatott képzésének
indításáról szóló bejelentésén alapuló ellenőrzési feladatok ellátására.
(6) Az alaprész kiadási előirányzatának 0,5%-a
felhasználható az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek a
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács működtetési, valamint az
állami szakképzési és felnőttképzési szerv által megjelentetett
szakképzési és felnőttképzési szaklapok szerkesztésével és kiadásával
összefüggő feladatai ellátására.”
419. § Az Szht. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § A 14. § b) és c) pontja szerinti,
valamint a beruházási célú támogatások esetén a támogatott a tárgyi
eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig – ingatlan
esetén 10 évig – költségvetési hozzájárulással támogatott gyakorlati
képzés céljaira használni.”
420. § Az Szht. 23. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter, hogy –az államháztartásért felelős
miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az
oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter
véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg)
„d) a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályait.”
421. § Az Szht. 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hozzájárulási kötelezettséget a 2012. évre
vonatkozóan 2013. február 25-ig benyújtandó bevallásban kell
teljesíteni, a többletbefizetést ettől az időponttól lehet
visszaigényelni.”
422. § (1) Az Szht. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki
felsőfokú szakképzés keretében együttműködési megállapodás vagy
hallgatói szerződés alapján, gyakorlati képzés szervezésével teljesíti
hozzájárulási kötelezettségét, 2012. január 1. napjától az
együttműködési megállapodásban vagy a szakképzésről szóló 1993. évi
LXXVI. törvényben szabályozott hallgatói szerződésben meghatározott
időtartamból még hátralevő időre hozzájárulási kötelezettségét a 8. §
(1) bekezdése alapján teljesíti.”
(2) Az Szht. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés a legkésőbb 2012 szeptemberében indult felsőfokú szakképzés esetén alkalmazható.”
423. § Az Szht. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § Az alaprész és jogelődjei központi
keretéből, valamint az alaprész decentralizált keretéből nyújtott
támogatásból, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés
fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2011.
december 31-én hatályos rendelkezései szerint fogadott fejlesztési
támogatásból megvalósuló fejlesztések esetén a támogatott a tárgyi
eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig – ingatlan
esetén 10 évig – költségvetési hozzájárulással támogatott gyakorlati
képzés céljaira használni.”
424. § Az Szht. 30. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentesül a (2) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól]
„b) a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati
képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező
hozzájárulásra kötelezett, ha a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló
tárgyi eszközök tulajdonjogát a szakképzésről
szóló törvényben meghatározott állami
fenntartású, nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek
térítésmentesen átadja.”
425. § Az Szht. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § E törvénynek az egyes adótörvények és
azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII.
törvénnyel megállapított 9. § (1) bekezdés c) pontját és 9. § (5)
bekezdését első alkalommal a 2013. január 1-jén vagy azt követően
kezdődő adómegállapítási időszakra vonatkozóan kell alkalmazni.”
426. § Az Szht.
a) 8. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)–(2b) bekezdés” szöveg,
b) 8. § (8) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,
c) 15. §-ában az „általa kötött tanulószerződés
alapján folytatott” szövegrész helyébe az „általa kötött tanulószerződés
alapján, az általa folytatott” szöveg lép.
427. § Hatályát veszti az Szht.
a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában az „a
felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan
társaságot, amelyben a felsőoktatási intézményrészesedést szerzett,”
szövegrész,
b) 19. § (10) bekezdésében az „akkreditált” szövegrész.”
Kapcsolódó állományok:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése