2013. január 11., péntek

Távolléti díj számítása új Mt. szerint 2013


Távolléti díj számítása új Mt. szerint


Az új Mt.-ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például, ha valaki 2013. februárban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak?Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, bónuszbér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába.Ha munkavállalóink csak teljesítménybérben részesülnek, akkor csak ezt kell figyelembe venni?A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani? Munkavállalóink egy része folyamatos munkarendben 12 órát dolgozik 6-18 illetve 18-6 között. 3 napig nappal 3 napot pihen és utána 3 napot éjszaka. A távolléti díj meghatározásánál a 30%-os műszakpótlékot a teljesítménybérre vetítve kell meghatározni?Munkavállalóink másik része pedig hétfőtől péntekig 3 műszakban végzik a munkát:6-14; 14-22; 22-06. A műszakpótlékra való jogosultság itt is fennáll a munkaidejének 30%-nak megfelelő időtartamot tekintve.A távolléti díj meghatározásánál, mivel számukra csak az étkezési idő van órabérrel (alapbérrel) kifizetve, az alapbért figyelmen kívül kell hagyni?
Az alapbéren kívül csak korlátozottan kell számításba venni az irányadó időszakban (utolsó hat naptári hónap - azaz pl. 2013. február esetén ez 2012. augusztus 1. és 2013. január 31. napja közötti időszakot jelent.) kifizetett teljesítménybért és bérpótlékot.


Az időbéres dolgozó távolléti díjként főszabályként a munkaszerződésében meghatározott alapbére időarányos részére jogosult. Ha a munkavállaló az irányadó időszakban munkabért nem kapott (pl. fizetés nélküli szabadságon volt), a távolléti díjat a munkaszerződésben meghatározott alapbér alapján kell meghatározni.
A kizárólag teljesítménybéres munkavállaló esetén az alapbért figyelmen kívül kell hagyni, csak a teljesítménybért lehet figyelembe venni.
Azt a munkabért, amire a munkavállaló munkavégzés nélkül is jogosult, nem kell beszámítani a távolléti díjba.
A teljesítménybért csak akkor kell beszámítani a távolléti díjba, ha azt az irányadó időszakban végzett munkára tekintettel fizették ki (ha a kifizetés csak részben történt az irányadó időszakra tekintettel, a beszámítás arányos).
A bérpótlékok közük a műszak- és éjszakai pótlékot akkor kell beszámítani a távolléti díjba, ha az irányadó időszak során a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje legalább 30%-ának megfelelő tartamban pótlékra jogosító időszakban végzett munkát (ez 14 és 06 óra közötti időszakot jelent).  A pótlék beszámításakor a kétféle pótlékra jogosító munkavégzési időt össze kell számítani.
Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó hathónapos időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet teljesített.
Egyéb pótlékot a távolléti díj számításakor nem kell figyelembe venni (így a rendkívüli munkáért járó díjazást sem). Ha a munkavállalónak a távollét időtartamára eredetileg volt munkaidő-beosztása, a távolléti díjon felül megkapja a beosztás szerinti bérpótlék arányos részét is.

Forrás:  dr. Marosi Andrea (Adózóna)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése