Távolléti díj számítása 2013-ban példákkal
2013-as távolléti díj számolással és
fizetéssel kapcsolatos döntéseid meghozatala előtt az alábbi dolgokkal
tisztában kell lenned.
MUNKÁLTATÓKÉNT, mielőtt a könyvelődet, bérszámfejtődet okolnád olvasd el ezt a tanulmányt.
KÖNYVELŐKÉNT, ha a bérprogram szolgáltatódat nyúzod, olvasd el ezt a tanulmányt.
Kérdések tömkelege érkezik hozzám a 2013-as távolléti díj számítás helyességével vagy helytelenségével kapcsolatban:
Ezek a kérdések azért merültek fel, mert
a jogszabály nem egyértelmű és káosz van a bérek számítása terén. Az
Mt. távolléti díj számítási szakaszai nincsenek összhangban a minimálbér
kormányrendelettel, valamint a munkavállalóval munkaszerződésben
rögzített megállapodással sem.
Vágjunk bele....
Mikor kell távolléti díjat fizetni?
Kell-e a havidíjas dolgozónak távolléti díjat fizetni a hétköznapra eső munkaszüneti napra (fizetett ünnepre)?
NEM kell távolléti díjat fizetni a havidíjas dolgozónak a hétköznapra eső munkaszüneti napra (fizetett ünnepre)!!!
Csak az óra- vagy teljesítménybérezés
esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra
eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő!!!
Ha a jogalkotó szándéka az lett volna,
hogy minden esetben kell távolléti díjat fizetni a munkaszüneti napra
(fizetett ünnepre), akkor azt konkrétan megfogalmazta volna a
jogszabályban.
A RÉGI Mt. konkrétan szabályozta, hogy
mikor kell távolléti díjat fizetni a dolgozónak a munkaszüneti napra
(fizetett ünnepre) - “ha be volt osztva, de nem dolgozott” - ezt
felejtsék el, mert ez a szakasz 2012. június 30-ával hatályát vesztette
és zavaró lehet.
Hogyan kell számolni a távolléti díjat 2013-ban?
Előtte ismerni kell a napi munkaidő fogalmát:
88. §
(1) Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott a) teljes napi munkaidő vagy b) részmunkaidő.
46. §
(1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről,
Napi munkaidő alatt azt kell érteni, hogy a dolgozó 8 órás, 6 órás, 4 órás, stb...
Figyelem! NEM SZABAD a napi munkaidőt (megállapodás szerinti napi munkaidő) ÖSSZEKEVERNI a beosztás szerinti napi munkaidővel!!!
Havi bér esetén:
Az egy órára járó távolléti díj
meghatározásakor a havi bért osztani kell 174-el (részmunkaidő vagy 8
óránál hosszabb teljes munkaidő esetén (pl. készenléti jellegű
munkakörösök) a 174 arányos részével).
A napi távolléti díj az egy órára járó távolléti díj és a napi munkaidő szorzata (8 órásnak 8; 6 órásnak 6; 4 órásnak 4; stb...). A havi távolléti díj megegyezik az alapbérrel (pl.: egy havi végkielégítés összege megegyezik az alapbérrel).
Órabér esetén:
Az egy órára járó távolléti díj megegyezik az órabérrel.
A napi távolléti díj az órabér és a napi munkaidő szorzata (8 órásnak 8; 6 órásnak 6; 4 órásnak 4; stb...). A havi távolléti díj meghatározásakor az órabért szorozni kell 174-el (részmunkaidő vagy 8 óránál hosszabb teljes munkaidő esetén (pl. készenléti jellegű munkakörösök) a 174 arányos részével).
Ki kell-e egészíteni a munkavállaló munkabérét, ha nem éri el a minimálbér vagy garantált bérminimum szintet?
Ha igen akkor, miért kellhet kiegészíteni a munkavállaló munkabérét, ha nem éri el a minimálbér vagy garantált bérminimum szintet?
Mt. 45. §
(1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.
Mt. 136. §
(1) Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.
Az Mt. rendelkezéseiből csak az derül ki, hogy a munkaszerződésben a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.
Az nem egyértelműen szabályozott, hogy minden hónapban legalább a kötelező legkisebb munkabért, ki is kell-e fizetni.
Valamint, ha az Mt. más szabályozása
miatt kevesebb bért állapítana meg, a kötelező legkisebb munkabérnél
vagy munkaszerződésben meghatározott alapbérnél, akkor melyik a
főszabály:
a megállapodás szerinti alapbér
VAGY az Mt. számítási szabály.
390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2. §
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 98 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 22 560 forint, napibér alkalmazása esetén 4510 forint, órabér alkalmazása esetén 564 forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 114 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 26 250 forint, napibér alkalmazása esetén 5250 forint, órabér alkalmazása esetén 656 forint.
Ráadásul a Minimálbér Kormányrendelet (390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról)
A munkavállaló részére megállapított
alapbér kötelező legkisebb összegét határozza meg, arról nem
rendelkezik, hogy egy magasabb szintű jogszabály ezt nem “bírálhatja”
felül.
Tehát ez a szabályozás sem segíti egyértelműen a munkáltatók, bérprogramozók döntését.
Az NGM állásfoglalása szerint KI KELL egészíteni a bért a minimálbér valamint garantált bérminimum szintre:
“…a munkabérek védelme érdekében a havi munkabér a szabadság miatti távollét miatt egyetlen esetben sem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege.”
Bizonyára találkoztál azzal a cikkel amiben azt írják, hogy nem mindegy mikor megy a munkavállaló szabadságra, mert rosszul is járhat.
Készítettem egy informális kalkulátort
amit könyvelőként, bérszámfejtőként cégeidnek, a munkáltatóknak, akár a
munkavállalóknak el tudsz küldeni.
Ki tudják számolni, valamint vizuálisan
is láthatják, hogyan alakulnak a bérek, amennyiben a munkavállaló
szabadságra megy 2013-ban.
Figyelem!
Olyan munkabér szintnél is előfordulhat a kötelező szintre történő
emelés, ami közel van a minimálbérhez, valamint a garantált
bérminimumhoz!!!
Ezt az alábbi példák kapcsán láthatod:
Mikor kell a bérpótlékokat figyelembe venni a távolléti díj számításnál?
Ha a munkavállalónak van beosztása és
beosztás szerinti idő alapján megy el szabadságra, betegszik le, stb...
akkor a pótlékok ugyanúgy megilletik mintha dolgozott volna.
Mt. 147. §
(1) A munkavállalót a 146. § (1) - állásidő - és (3) bekezdésében - távolléti díj jogosultsági idők - meghatározott díjazáson felül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. (2) A munkavállalót - az (1) bekezdés szerinti esetben - betegszabadság esetén arányos bérpótlék illeti meg.
Hogy néz ki a gyakorlatban:
Amennyiben nem szeretnéd egyenként a
dolgozók beosztását és nyilvántartását összenézegetni és számolgatni,
papírok után rohangálni, próbáld ki az Online Munkaidő Nyilvántartó Rendszert 30 napig KÖTELZETTSÉGMENTESEN.
Ha a rendszer elnyerte tetszését az ingyenes próbaidőszak alatt, megrendelheti:
Mikor kell figyelembe venni az elmúlt 6 havi időszakot (irányadó időszak)?
Ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva.
A távolléti díjat az esedékessége
időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó 6 naptári hónapra
(irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék
(műszakpótlék, éjszakai bérpótlék, ügyeleti bérpótlék, valamint
készenléti bérpótlék) figyelembevételével kell megállapítani.
A műszakpótlékot és az éjszakai
bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni,
ha a munkavállaló az irányadó időszakban (6 hónapban) legalább a
beosztás szerinti munkaideje 30%-ának megfelelő tartamban műszak- vagy
éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.
Az ügyelet és a készenlét tartamára
kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell
figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó
időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy
készenlétet rendelt el.
Ha a munkavállalónak általánosan van
munkaidő beosztása és úgy döntesz, hogy mégsem készítesz beosztást arra
az időre, amikor a munkavállaló szabadságra menne, akkor sem járhat
rosszul.
Hogyan állapodjak meg a dolgozóval, ha saját távolléti díj számítási szabályt találtam ki?
1. módszer: Ha VAN kollektív szerződés
Kollektív szerződésben egyszerű a
feladatod, mert nincs az Mt.-ben arra vonatkozóan kikötés, hogy minden
esetben a munkavállaló javára kell eltérned.
A számítási módot a szakszervezettel egyeztetve tudod elfogadtatni. Így választhatod azt a módszert is, hogy úgy számolod a távolléti díjat, mint 2012-ben. Egyértelműen rögzíteni kell a számolási szabályokat a kollektív szerződésben vagy egy mellékletében.
2. módszer: Ha NINCS kollektív szerződés
Szabályozni kell a munkaszerződésben
vagy egy külön megállapodásban, ami a munkaszerződés mellékletét képezi,
hiszen ez a megállapodás érinti a havi megállapodott alapbér
kifizetését.
Mire kell odafigyelni?
Mt. 43. §
(1) A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Második Részben foglaltaktól (Mt. 32. § - 229. §), valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.
Az Mt. szerint a munkaszerződésben olyan megállapodás köthető, ami a munkavállaló javára tér el.
Véleményem szerint az esetenként a hátrányára, egyébként az előnyére megállapodás nem fér bele az Mt. szabályozási körébe.
Tehát a munkavállaló minden esetben jobban kell járjon, mint amit az Mt. előír.
Abban a hónapban, amikor az Mt. magasabb
összegű bért biztosít a munkavállalónak, mint a megállapodás, akkor azt
kell alkalmazni, amikor pedig kevesebbet, akkor azt ki lehet
egészíteni.
A távolléti díj megváltozott számítási módjával kapcsolatos problémákról tud a NGM, közlemény megjelentetését is fontolgatják.
Forrás: Munkaügyi Fórum
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése