A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE VÁLTOZÁSAI

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE VÁLTOZÁSAI

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

2013. január 1-jétől lép hatályba az új munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) több rendelkezése, így a kiküldetés, kirendelés és átirányítás egységesen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásként kerül szabályozásra az Mt.53.§-ában. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként továbbra is 44 munkanap vagy 352 óra lehet. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, arányosítani kell.

Szabadság

Az alapszabadság 20 nap, melyen felül a munkavállalót az alábbi jogcímeken pótszabadság illet meg:

életkor alapján járó pótszabadság

gyermek után járó pótszabadságegy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét nap pótszabadság
a pótszabadság fogyatékos gyermek esetén két nappal nő

fiatal munkavállalót megillető pótszabadságöt munkanap

50%-os mértékű egészségkárosodás esetén járó pótszabadság

­öt munkanap

föld alatt, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó munkavállalót megillető pótszabadság

öt munkanap

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

A szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy tartama legalább az összefüggő 14 napot elérje.

A szabadságot továbbra is napban kell megállapítani, azonban ha a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, akkor a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és kiadni.

A felek megállapodással eltérhetnek a szabadság kiadásával kapcsolatos főszabályoktól, így az összefüggő tartamra vonatkozó 14 naptól (Mt.122.§ [3]), továbbá az Mt. 123. § (6) alapján köthetnek olyan megállapodást is, mely szerint az alapszabadság és az életkor szerint járó pótszabadság együttes mértékének egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki a munkáltató.

Betegszabadság

Jövő évtől az Mt.126.§-a szabályozza a betegszabadság kérdését. Naptári évi mértéke továbbra is 15 munkanap, azonban lényegi változás a megszokott gyakorlathoz képest, hogy megszűnik az a korlátozás, mely szerint, ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt az ott igénybe vett betegszabadságot figyelembe kellett venni, így a tárgyévi együttes mérték nem haladhatta meg a 15 munkanapot.

Számítása

Éves mértéke az Mt. 126. § (1) bekezdésében meghatározott 15 munkanap, melyet időközi belépőknél arányosítani kell. Például, ha valaki 2013.07.26-án áll munkába első lépésként meg kell határozni a 2013. évi munkaviszony napjainak számát az alábbiak szerint:

6+31+30+31+30+31=159 nap

Majd az éves mérték arányosítása szükséges a meghatározott napok alapján:

15/365*159=6,53

Mivel a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 126. § [5]), ezért jelen esetben a munkavállalót megillető betegszabadság mértéke 7 munkanap lesz – függetlenül attól, hogy 2013-ban volt-e már betegszabadságon.

Mértéke továbbra is a távolléti díj 70%-a az Mt. 146.§ (4) alapján, azzal a változással, hogy az Mt. 147.§ (2) szerint az arányos bérpótlék is megilleti, ha az irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

Távolléti díj

Januártól változnak a távolléti díj elszámolásának szabályai, mely alapján a jövőben külön vizsgálni kell azt is, hogy a kieső idő vagy egyéb jogosultság alapján járó távolléti díj idejére a munkavállalóval megismertették-e a munkaidő-beosztást és annak alapján jogosult-e valamilyen pótlékra.

Ha a  vonatkozási időszakban a munkavállaló előtt ismert volt az érvényes munkaidő-beosztás:

Abban az esetben, ha a munkavállaló a vonatkozási időszakban olyan munkavégzésre volt beosztva, mely alapján pótlék járt volna részére a kieső időre megilleti az alapbérével egyező távolléti díja és ezen felül minden beosztás szerint járó bérpótléka. Külön érdemes figyelni ilyenkor arra is, hogy a munkavállalót minden beosztás szerinti pótlék (így többek között a vasárnapi, éjszakai pótlék stb.) megilleti, nemcsak azok, melyeket rendszeresen kap.

Ha a vonatkozási időszakra a munkavállalónak nincs munkaidő-beosztása:

Abban az esetben, ha a munkavállaló a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzésre beosztva (pl. azért, mert végkielégítés kapcsán kell távolléti díjat számolni) mindig a megelőző hat hónap tényleges pótlékfizetését kell vizsgálni, de csak a jogszabályban meghatározott pótlékok körében. Vizsgálni kell, hogy a megelőző hat hónapban a beosztás szerinti munkaórák legalább 30%-ában volt-e éjszakai és műszakpótlékra jogosító munkavégzés. Ha volt, a távolléti díj számítása során az alapbéren felül ezt is figyelembe kell venni.

Továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a megelőző hat hónapban volt-e átlagosan 96 óra ügyelet, készenlét. Ha volt, a távolléti díj számítása során ennek figyelembevétele szintén kötelező.

MINIMÁLBÉR ÉS MUNKANAP ÁTHELYEZÉSEK

Minimálbér

2013-ban a minimálbér havi összege 93.000 Ft-ról 98.000 Ft-ra, míg a garantált bérminimum 108.000 Ft-ról 114.000 Ft-ra emelkedik, bár a foglalkozáspolitikáért felelős miniszter rendelete még nem jelent meg az emelésről, a 2012. december 11-én a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén a munkaadók és a szakszervezetek által jóváhagyásra kerültek az összegek.

Munkaszüneti napok körüli munkarend

A 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet a nemzetgazdasági miniszter 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelete szabályozza, mely szerint a következő évben három munkanap áthelyezést határoztak meg:

2013. augusztus 24., szombat munkanap
2013. augusztus 19., hétfő pihenőnap

2013. december 7., szombat munkanap
2013. december 24., kedd pihenőnap

2013. december 21., szombat munkanap
2013. december 27., péntek pihenőnap

VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN

Adóalap és adóalap-kiegészítés

Megszűnik az adóalap-kiegészítés, ezzel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre ténylegesen is érvényesül az egykulcsos személyi jövedelemadó, azaz a jövedelem minden forintja után egységesen 16% személyi jövedelemadót kell fizetni. 

Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, illetve a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, az adóalap megállapításánál továbbra is alkalmazható az úgynevezett 78 %-os szabály, azaz a megállapított jövedelem 78 %-át kell figyelembe venni az adóalap megállapításánál (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy a magánszemély megtérítik). 2013-tól csak 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetése esetén alkalmazható ez a szabály.

Nem szűnik meg a 19 %-os adóalap-kiegészítés a kifizetőt terhelő adó esetén. Ebben az esetben az adó alapja továbbra is a jövedelem 1,19-szorosa.

Családi kedvezmény

2013-tól a családi kedvezményre vonatkozó szabályokat nem csak az EGT államok külföldi illetőségű személyeire lehet alkalmazni, hanem bármely külföldi illetőségű személyre. Magyarországon adóköteles jövedelmet szerző külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg őt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, és az összes jövedelmének legalább a 75%-a Magyarországon adóköteles.

A korábban alkalmazott megosztás szabályai mellett, 2013-tól a törvény új fogalom bevezetésével, a kedvezmény közös érvényesítésről beszél.

A törvény nem tartalmazott eddig külön rendelkezést a közös érvényesítés szabályairól, amely tipikusan előfordult a háztartásokban 2012-ben is, mivel a közös háztartásban nevelt gyermeküket nevelő szülők, illetve a szülő és a házastárs általában így érvényesített kedvezményt.

A törvény a családi kedvezmény megosztását is meghatározza, mely szerint a jogosult, és a jogosultnak nem minősülő más magánszemély (élettárs, nevelőszülő házastársa) között is van lehetőség a kedvezmény megosztására, így az továbbra is közösen vehető igénybe.

Tehát a kedvezmény igénybevételének feltételei lényégében nem változtak, de a jogszabály tételesen rendelkezik a kedvezmény közös érvényesítésére és megosztására vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban kiegészülnek a nyilatkozattételi kötelezettségek is.

VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS TERÜLETÉN

Eltörlik a nyugdíjjárulék-plafont

A nyugdíjjárulék-fizetés felső határa eltörlésre kerül, ennek értelmében a 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot valamennyi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemből le kell vonni. Így a magasabb keresetűek kevesebb nettó bérhez jutnak.

Emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezőknek továbbra is kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amely 2013. január 1-jétől havi 6.660 Ft-ra (napi 222 Ft) emelkedik a 2012-ben érvényes havi 6.390 Ft helyett.

SZOCHÓ KEDVEZMÉNYEK (A MUNKAHELYVÉDELMI AKCIÓTERV KERETÉBEN)

A kormány a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január 1-jétől igénybe vehető új kedvezmények az alábbiak:

25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén

A 25 év alatti és az 55 év feletti korosztályba tartozó munkavállalók foglalkoztatása esetén a bér utáni munkáltatói közteher – szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás – 28,5 % helyett 14%.

Nő a kedvezmény mértéke, ha az alkalmazott 25 év alatti fiatal pályakezdőnek minősül. Ebben az esetben a munkáltató 2 éven keresztül teljes mentességet élvez a munkáltatói közteher megfizetése alól. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással a munkáltató részére igazolja, hogy eddig legfeljebb 180 nap biztosítással járó munkaviszonnyal rendelkezik.

Képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén a bér utáni munkáltatói közteher 28,5% helyett 14%.

Tartósan álláskereső elhelyezkedését segítő munkáltatói teher csökkentése

A tartós – 6 hónapot meghaladó – munkanélküliséget követően elhelyezkedő munkavállaló esetében a munkáltatói közteher mértéke a foglalkoztatás első két évében 28,5% helyett 0%, a harmadik évben 14%.

Kisgyermekes anyukák elhelyezkedését segítő bérköltség csökkentése

A gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után a foglalkoztatás első két évében a munkáltatói teher 28,5% helyett 0%, a foglalkoztatás harmadik évében 14%.

FONTOS: A munkáltatói kedvezményeket valamennyi csoportban bruttó 100 ezer forintos jövedelemig lehet érvényesíteni, ezen értékhatár fölötti részre nem érvényesíthető a kedvezmény!

Forrás: BDO Magyarország