Távolléti díj számításának szabályai példákkal 2013. augusztus 1-től

2013. augusztus 1-től, ha valaki szabadságra megy, az alapbér mértéke nem fog a távolléti díj miatt változni. A 2013. augusztus 1-től érvénybe lépő távolléti díj jogszabályváltozás elég kemény kihívás a bérprogramozóknak, de a bérszámfejtők is nyaralás helyett az új módszereket tanulhatják. Mikortól kell alkalmazni a 2013. augusztus 1-től érvénybe lépő távolléti díj számítás szabályait? Egy mondattal tudom jellemezni a 2013. augusztus 1-től érvénybe lépő távolléti díj számítási szabályok érvénybe lépését: Úgy kell kezelni, mint az ÉVVÁLTÁST!!! Gyakori kérdések az új távolléti díj szabályozással kapcsolatosan: Kérdés: Mikortól lép érvénybe az új távolléti díj szabályozás? Válasz: 2013. augusztus 1-től Kérdés: A 2013. augusztus 1-én érvénybe lépő távolléti díj szabályokat alkalmazni kell a júliusi számfejtésre is, amit augusztusban csinálunk? Válasz: TILOS a 2013. augusztus 1-én érvénybe lépő távolléti díj szabályokat a júliusi bérekre alkalmazni. 4 OK a sok közül, hogy miért NE alkalmazd az új jogszabályt a júliusi bérekre: Hiszen a decemberi béreket sem a január 1-én érvénybe lépő változásokkal számfejtjük. Ha így lenne, akkor szinte biztos, hogy rosszul lettek elszámolva a júliusban kilépő dolgozók bérei. Egy időszakra nem lehet két ugyanazt szabályozó eltérő jogszabály érvényben. Törvényi hivatkozás: 2013. CIII. tv. 37. § (5) Kérdés: Mikor kellhet legkorábban alkalmazni a 2013. augusztus 1-én érvénybe lépő távolléti díj szabályokat? Válasz: Pl.: ha, valaki kilép 2013. augusztus 1-én és szabadság megváltást kell neki fizetni. Mikor kell távolléti díjat fizetni? a szabadság tartamára, a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, hozzátartozója halálakor két munkanapra, általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, ha tanúként hallgatják meg, óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő (pl: felmentési idő), az óra- vagy teljesítménybérezés esetén, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár, (Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.) a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár. A távolléti díj esedékességének időpontja, avagy mely időponthoz viszonyítva kell megállapítani a megelőző utolsó hat hónapos időszakot (irányadó időszak) Mt. 148. § (2) Az esedékesség időpontja a) a távollét kezdő időpontja, Megjegyzés: az egyik hónapról a másikra áthúzódó szabadság irányadó időszakának a lekezelése komoly fejtörést fog okozni a bérprogramozóknak Pl: elkezdi a munkavállaló a szabadságát augusztusban (08.29) és áthúzódik szeptemberre (09.06), akkor a szeptember elei szabadságok távolléti díj növelő pótlékok szempontjából az augusztust megelőző utolsó 6 hónap lesz (február 01. - július 31.) még akkor is, ha ezeket a szabadságokat majd októberben fogjuk kifizetni. Kell-e a havidíjas dolgozónak távolléti díjat fizetni a hétköznapra eső munkaszüneti napra (fizetett ünnepre)? NEM kell távolléti díjat fizetni a havidíjas dolgozónak a hétköznapra eső munkaszüneti napra (fizetett ünnepre)!!! Csak az óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő!!! VAGY Az óra- vagy teljesítménybérezés esetén, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj 70%-a jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. Ha a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy minden esetben kell távolléti díjat fizetni a munkaszüneti napra (fizetett ünnepre), akkor azt konkrétan megfogalmazta volna a jogszabályban. A RÉGI Mt. konkrétan szabályozta, hogy mikor kell távolléti díjat fizetni a dolgozónak a munkaszüneti napra (fizetett ünnepre) - “ha be volt osztva, de nem dolgozott” - ezt felejtsék el, mert ez a szakasz 2012. június 30-ával hatályát vesztette és zavaró lehet. Hogyan kell számolni a távolléti díjat 2013. augusztus 1-től? Előtte ismerni kell a napi munkaidő fogalmát: 88. § (1) Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott a) teljes napi munkaidő vagy b) részmunkaidő. 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről, Napi munkaidő alatt azt kell érteni, hogy a dolgozó 8 órás, 6 órás, 4 órás, stb... FIGYELEM! NEM SZABAD a napi munkaidőt (megállapodás szerinti napi munkaidő) ÖSSZEKEVERNI a beosztás szerinti napi munkaidővel!!! Milyen bért, bérpótlékokat kell a távolléti díjba beleszámolni 2013. augusztus 1-től? alapbér, megállapodás alapján munkavállalónak kifizetett pótlékátalány, Meghatározott feltételek szerint (Mt. 151. §) az esedékességet megelőző utolsó 6 hónapban kifizetett: vasárnapi pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék, készenléti pótlék, vagy ügyeleti pótlék A pótlékok egyszerű gyűjtése és számolása érdekében: PRÓBÁLD KI az Online Munkaidő Nyilvántartó Rendszert (akár 833 Ft / hótól) 30 napos INGYENES próba lehetőséggel! KORLÁTOZÁS ÉS KÖTELEZETTSÉGEK NÉLKÜL! Havi bér esetén a távolléti díj: 1. Az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §) tekintetében, a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. VAGY (HA a munkavállalónak nem fizetett a cég az esedékességet megelőző utolsó 6 hónapban vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, készenléti pótlékot vagy ügyeleti pótlékot, a Mt. 151. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelően; AKKOR) 2. A távolléti díj az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §) tekintetében a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. Nagy valószínűséggel a bérprogramok továbbra is meg fogják bontani a munkabért alapbérre és a távolléti díjra (1.), még akkor is, ha ez a két összeg megegyezik. + megilletik a munkavállalót a bérpótlékok is, de a távolléti díj növelő bérpótlékokról és feltételekről részletesen az alábbiakban olvashatsz. Órabér esetén: Az egy órára járó távolléti díj: az órabér (alapbér) + a bérpótlék HA a cég az esedékességet megelőző utolsó 6 hónapban fizetett az Mt. 151. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő mértékű vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, készenléti pótlékot vagy ügyeleti pótlékot. FIGYELEM! Órabér esetén, ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, (mindegy, hogy be volt osztva vagy nem volt beosztva; dolgozott vagy nem dolgozott), a munkavállalónak a napi munkaidő mértékével megegyező távolléti díjat kell fizetni (8 órásnak 8; 6 órásnak 6; 4 órásnak 4; stb...). Az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál hogyan kell figyelembe venni a bérpótlékot? A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám). Mikor kell figyelembe venni a vasárnapi pótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től? A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok ⅓-ában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. Mikor kell figyelembe venni a műszakpótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től? A műszakpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30%-ának megfelelő tartamban műszakpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. Mikor kell figyelembe venni az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től? Az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30%-ának megfelelő tartamban éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. Mikor kell figyelembe venni a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től? A készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú készenlétet rendelt el. Mikor kell figyelembe venni az ügyelet tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től? Az ügyelet tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet rendelt el. Bruttó bér számítására példa: havibéres, teljes munkaidős (8 órás) munkavállaló esetén 2013. augusztusban Alapbér: 250.000 Ft Hétköznapra eső munkanapok az áthelyezett munkanappal: 21 nap Munkaszüneti nap: 1 nap (2013 augusztus 20., ezt nem szabad figyelembe venni az osztószámnál) Tényleges munkanapok: 19 nap Szabadság: 2 nap A képletek bizonyos szakaszai feleslegesnek fogak tűnni DE, ha nem a törvény logikáját követjük bizonyos esetekben (pl: egyenlőtlen munkaidő beosztás) lehet pontatlan a számolás. 1. Bruttó alapbér a tényleges munkanapokon: Bruttó alapbér az általános munkarend szerinti 1 távollét órára: Képlet: Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban * a munkavállaló napi munkaideje) Pl.: 250.000 Ft / (21 nap*8 óra)= 1 488 Ft Bruttó alapbér az általános munkarend szerinti 1 távollét napra, munkanapra: Képlet: [Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban x a munkavállaló napi munkaideje)] x a munkavállaló napi munkaideje Egyszerűbben - lehetne: Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban Pl.: [250.000 Ft / (21 nap*8 óra)] *8 óra= 11 905 Ft Bruttó alapbér a 19 munkanapra: Képlet: [Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban x a munkavállaló napi munkaideje)] x tényleges munkanapok Pl.: [250.000 Ft / (21 nap * 8 óra)] x (19 nap * 8 óra) = 226 190 Ft 2. Távolléti díj számítása: Képlet: [Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban x a munkavállaló napi munkaideje)] x (az általános munkarend szerint teljesítendő órák száma x távollét napok) Pl.: [250.000 Ft / (21 nap * 8 óra)] x (2 nap * 8 óra) = 23 810 Ft Az összes számfejtendő havi bruttó munkabér: 226 190 Ft + 23 810 Ft = 250 000 Ft Forrás: Munkaügyi fórum