Egészségbiztosítás-2013.07.01

1997. évi LXXXIII. törvény

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól¹

Az Országgyűlés az Alaptörvényben foglalt elvekből kiindulva, az esélyegyenlőség érdekében az állampolgárok számára az egészségük megőrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapotuk javításához szükséges egészségügyi ellátásra, továbbá a foglalkoztatottak betegsége miatt kieső jövedelmük részleges pótlására a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint azok igénybevételének szabályairól a következő törvényt alkotja:²

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, valamint baleseti ellátásra és szerződés alapján egyes egészségbiztosítási ellátásokra jogosult személyekre,³

b) a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulékot fizető személyekre és szervezetekre,

c) az egészségbiztosítási ellátások teljesítésében szerződés alapján részt vevő szolgáltatókra,

d)⁴ az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott ellátásokra

terjed ki.

(2)⁵ A megváltozott munkaképességű személyek egészségbiztosítási ellátások körébe tartozó ellátásairól külön törvény rendelkezik.

Alapelvek

2. § (1)⁶ Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások - e törvény keretei között és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben foglalt kivételekkel - az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe.

(2)⁷ A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások - az e törvényben foglalt kivételekkel - a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetők igénybe.

3. § (1)⁸ Az egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetik meg az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosult személyeket.

(2)⁹ Az egészségügyi szolgáltatásra hajléktalanként jogosult személyt az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint illetik meg.

4. § Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az E. Alapból nem fedezhetők.

5. §¹⁰ Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

5/A. §¹¹ Az utazási költségtérítéssel, a külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a Tbj. 13. §-a alapján indult eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt, kivéve ez utóbbi esetben az európai egészségbiztosítási kártyával és az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.

Fogalommeghatározások¹²

5/B. §¹³ E törvény alkalmazásában

a) biztosított:

aa)¹⁴ az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 13. §-a és a 16. § (1) és (3) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,

ab) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,

ac) a baleseti táppénz és baleseti járadék tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított és a Tbj. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személy,

ad) a baleseti egészségügyi szolgáltatás tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 15. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott személy,

b) egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet,

c)¹⁵ gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény hatálya alá tartozó gyógyszertár,

d) gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. §-ának 1. pontjában meghatározott termék és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer,

e)¹⁶ gyógyászati segédeszköz: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (továbbiakban: Gyftv.) 3. §-ának 6. pontja szerinti eszköz,

f)¹⁷

g) gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló rendeletben meghatározott ellátás,

h) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér,

i) közös háztartás: a Tbj. 4. §-ának x) pontjában foglaltak szerinti szállás-, lakó- és tartózkodási hely,

j)¹⁸ központi várólista: a külön jogszabályban meghatározott nagyköltségű ellátások igénybevételére váró betegek jegyzéke, továbbá a szerv, illetve vérsejtképző őssejt átültetésére váró betegek listája (transzplantációs várólista),

k)¹⁹ intézményi várólista: az adott fekvőbeteg ellátó intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely - a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével - az egészségügyi ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzése érdekében, továbbá tartós kapacitáshiány esetén kerül kialakításra [a j) és k) pont a továbbiakban együtt: várólista],

l)²⁰ egészségbiztosító: az egészségbiztosítási szerv,²¹

m)²² betegfogadási lista: az adott járóbeteg szakellátó intézményben - amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátást - a betegellátás sorrendjét szakrendelésenként, az ellátás igénybevételének időpontjával meghatározó lista,

n)²³ próbavásárlás: az egészségbiztosító által végzett olyan helyszíni ellenőrzés, melynek során az ellenőrzést végző személy vásárlói szerepben vagy - a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás kivételével - szolgáltatást igénybe vevő szerepben lép fel,

o)²⁴ gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológia: az egészség megőrzésére, helyreállítására, illetve az egészségi állapot diagnosztizálására irányuló tevékenységek, illetve ezek kapcsán felhasznált eszközök, anyagok összessége, ide nem értve az E. Alap által támogatott azon gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök alkalmazását, amelyek vényen rendelhetőek és ártámogatással vehetők igénybe,

p)²⁵ szülő:

pa) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,

pb) az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

pc) a gyám,

pd) a nevelőszülő és a helyettes szülő.

5/C. §²⁶ Az 5/B. §-ban meg nem határozott fogalmak tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak

6. § (1) A Tbj. szerint biztosított személy valamennyi, e törvényben szabályozott ellátásra jogosult.

(2)²⁷ A II. és III. fejezet alkalmazásában a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket, ideértve azokat a személyeket is, akik után a központi költségvetés egészségbiztosítási járulékot fizet.

(3)²⁸ A baleseti ellátás tekintetében a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint baleseti ellátásra jogosult személyeket.

(4)²⁹ A baleseti egészségügyi szolgáltatások tekintetében a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket.

7. § Azok a személyek, akik az egészségbiztosítás körébe tartozó egyes ellátásokra a Tbj. szerint megállapodást kötöttek, a megállapodás tárgyát képező ellátás tekintetében a Tbj.-ben, illetőleg az e törvényben foglalt kivételekkel a biztosítottal esnek egy tekintet alá.

8. §³⁰ Államközi vagy kormányközi egyezmény, illetve viszonosság alapján igénybe vett egészségbiztosítási ellátások tekintetében e törvény rendelkezéseit az abban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A viszonosság fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása irányadó.

8/A. §³¹ (1)³² E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra az uniós rendeletekben meghatározott módon kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

Egészségügyi szolgáltatók

9. §³³ Az e törvényben foglalt egészségügyi szolgáltatások az egészségbiztosítóval az adott szolgáltatásra finanszírozási szerződéssel rendelkező (a továbbiakban: finanszírozott) egészségügyi szolgáltatónál vehetők igénybe. A finanszírozott egészségügyi szolgáltató feladata a 18. § (6) bekezdésében foglalt ellátások közül azok végzése is, amelyek a központi költségvetés terhére az E. Alapon keresztül kerülnek finanszírozásra.

9/A. §³⁴ A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 292/B. §-ában foglaltakat a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók és a 30. § (2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező szolgáltatók vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben

a) a pénztartozás teljesítésére a Ptk. 292/B. § (1) bekezdésében meghatározott határidő hatvan nap,

b) a pénztartozás teljesítésére szerződésben kikötött határidő a hatvan napot meghaladó részében semmis.

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAI

1. Cím

Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások³⁵

I. A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások

10. § (1) A biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások keretében az alábbi vizsgálatokra jogosult:³⁶

a) az újszülött egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra;

b) a 0-6 éves korosztály

ba) életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra,

bb) a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati státus rögzítésére,

bc) az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra,

bd) a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra;

c) a 6-18 éves korosztály - ideértve a 18 év feletti nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő személyeket is - a b) pontban foglaltakon túl

ca) az iskola- és ifjúságegészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokra;

cb)³⁷

d) a 18 éven felüli korosztály

da)³⁸ az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal,

db)³⁹ a bd) pontban foglalt vizsgálatokra, ide nem értve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges további járóbeteg-szakellátásokat,

dc) évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra;

e)⁴⁰ életkortól függetlenül sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátását.

(2) A biztosított az (1) bekezdésben foglaltakon túl jogosult a betegsége várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzésére is.

(3)⁴¹ Jogszabály a térítésmentes ellátásra való jogosultságot az (1) bekezdésben foglalt szűrővizsgálaton való részvételhez kötheti, illetve azok elmulasztása esetén az azzal összefüggő ellátások igénybevételét részleges térítési díjhoz kötheti.

(4)⁴² Az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatások közül a biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szolgáltatásokat - az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott gyakorisággal - a biztosított kezdeményezésére vagy egészségügyi ellátása során, illetve a háziorvos vagy a kezelőorvos beutalása, továbbá a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató értesítése alapján veheti igénybe. A népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok esetében az értesítést a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató vagy az egészségügyi államigazgatási szerv küldi ki.

II. Gyógykezelés céljából végzett ellátások

Háziorvosi ellátás

11. § (1) A biztosított a háziorvosi, házi gyermekorvosi (a továbbiakban együtt: háziorvosi) ellátás keretében a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult⁴³

a) az egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadásra és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére,

b)⁴⁴ betegsége esetén a háziorvosi rendelőben, illetve amennyiben egészségi állapota indokolja az otthonában történő orvosi vizsgálatra és gyógykezelésre - ideértve az ellátás során felhasznált, az elsősegély keretében alkalmazott gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert), illetve kötszert is -,

c) a háziorvos által kezdeményezett, a biztosított otthonában történő szakorvosi vizsgálatra és véleményre,

d) krónikus betegsége esetén háziorvosi gondozásra, életvezetési tanácsadásra és a gyógykezeléshez szükséges, a biztosított vagy a gondozását végző személy által használt diagnosztikus és terápiás eszközök használatának megtanítására,

e) a háziorvos rendelése szerint az alapellátás keretében végzett szakápolásra,

f) keresőképességének elbírálására,

g) egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvéleményre, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására irányul.

(2) A biztosított az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat

a) a külön jogszabály szerint választott háziorvosánál veheti igénybe,

b) amennyiben választott háziorvosát felkeresni nem tudja, annál a finanszírozott szolgáltató háziorvosánál veheti igénybe, amelynek ellátási területén tartózkodási helye van.

(3)⁴⁵ Az egészségbiztosító kormányrendeletben meghatározott alapellátási vállalkozások részére kormányrendeletben meghatározottak szerint támogatást nyújthat a betegellátást szolgáló eszközök beszerzéséhez.

Fogászati ellátás

12. § (1) A biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt - a fogászati ellátás keretében jogosult⁴⁶

a)⁴⁷ 18 éves életkorig, ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig teljes körű alap- és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,

b) 18 éves életkor felett sürgősségi ellátásra, fogsebészeti ellátásra, fogkőeltávolításra és az ínyelváltozások kezelésére,

c)⁴⁸ 62 éves életkor felett a b) pontban foglaltakon túl teljes körű alapellátásra és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,

d) az életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresésre,

e)⁴⁹ a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelésre.

(2) A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátás keretében térítésmentesen jogosult sürgősségi ellátásra.

Járóbeteg-szakellátás

13. § A biztosított betegsége esetén jogosult járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, ideértve az ellátás során felhasznált - az ellátás finanszírozása során figyelembe vett - gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert), illetve kötszert is, továbbá a gyógykezeléséhez szükséges orvosi szakvéleményre, gondozásra és külön jogszabályban meghatározott esetekben a keresőképességének elbírálására⁵⁰

a) a háziorvos, a járóbeteg-szakellátás és a külön jogszabályban meghatározott egyéb orvos (a továbbiakban: beutaló orvos) beutalása alapján,

b)⁵¹ az a) pontban foglaltak hiányában is, amennyiben jogszabály az adott szakellátás beutaló nélkül történő igénybevételét lehetővé teszi,

c) egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvélemény adására, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására, annak ellenőrzésére irányul.

Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás

14. § (1)⁵² A biztosított betegsége esetén a külön jogszabályban meghatározott orvos beutalása alapján jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra.⁵³

(2) A biztosított a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretén belül a 19. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jogosult

a) a betegsége megállapításához szükséges vizsgálatokra,

b) az orvos előírása szerinti gyógykezelésre - ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket is - és gyógyászati ellátásra,

c) a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerre - ideértve a vérkészítményeket is -, kötszerre és ideiglenes gyógyászati segédeszközre, továbbá a gyógyászati segédeszköz használatának betanítására,

d) a gyógykezeléséhez szükséges ápolásra, szakápolásra, továbbá az otthonába történő távozást követő időre vonatkozó életvezetési tanácsadásra, valamint diétás tanácsadásra,

e) étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is,

f) a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti körülmények között indokolt.

(3)⁵⁴ A biztosított külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra (ideértve az otthoni rehabilitációs ellátást is) és otthoni hospice ellátásra.

(4) A biztosított jogosult társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására, annak ellenőrzésére irányuló orvos szakértői véleményt megalapozó kivizsgálásra.

III. Egyéb egészségügyi szolgáltatások

Szülészeti ellátás

15. § (1) A biztosított a 14. § rendelkezései szerint jogosult a magzat méhen belüli gyógykezelésére, továbbá szülészeti ellátásra és terhességének orvosi indikáció alapján történő megszakítására. A biztosított külön jogszabály rendelkezései szerint jogosult anyatejellátásra.⁵⁵

(2) A biztosított orvosi indikáció alapján külön jogszabályban foglalt feltételekkel jogosult a meddőség kezelésére.

Orvosi rehabilitáció

16. § (1) A biztosított az orvosi rehabilitáció keretében jogosult⁵⁶

a) orvos előírása szerinti vizsgálatra, gyógykezelésre, gyógyászati ellátásra és foglalkoztatás-terápiára,

b)⁵⁷

c)⁵⁸ amennyiben az orvosi rehabilitációra fekvőbeteg-gyógyintézetben kerül sor, a 14. § (2) bekezdés c)-f) pontjaiban foglalt ellátásokra és gyógyászati ellátásra,

d)⁵⁹ szenvedélybetegsége esetén a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs ellátásra.

(2) A biztosított - külön jogszabályban foglaltak szerint - jogosult egészségügyi beavatkozást követő rekonstrukcióra, továbbá funkciózavart okozó veleszületett vagy szerzett testi rendellenességek korrekciójára a 13-14. §-ban foglaltak szerint.⁶⁰

Betegszállítás, mentés⁶¹

17. § (1)⁶² A biztosított - beutalás szerinti intézményben végzendő - orvosi vizsgálata vagy gyógykezelése, illetve egészségügyi intézményből tartózkodási helyére történő elbocsátása céljából jogosult betegszállításra,⁶³

a) amennyiben egészségi állapota miatt szállítása másként nem oldható meg, és a szállításra beutalásra jogosult orvos rendelése alapján kerül sor,

b) a szállítás külön jogszabályban foglalt kúraszerű kezelés céljából történik.

(2)⁶⁴ A biztosított jogosult a külön törvényben meghatározott mentés igénybevételére.

IV. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó közös rendelkezések

18. §⁶⁵ (1)⁶⁶ A biztosítottat az e törvény szerint járó egészségügyi szakellátásra a finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa vagy az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatot ellátó orvos utalhatja be az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.

(2)⁶⁷ A biztosított ellátását nem tagadhatja meg

a) a beutalóhoz kötött szakellátások esetében a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltató,

b) a beutalóhoz nem kötött szakellátások esetében a biztosított tekintetében területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltató.

(3)⁶⁸ A biztosított tekintetében területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti esetben az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint az ellátást - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 77. §-ában meghatározott eset kivételével - megtagadhatja, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását a területen kívüli betegek fogadása veszélyeztetné.

(4) A szolgálati jogviszonyban álló és egyes külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző biztosítottak külön jogszabályban meghatározott rendben, valamint a fogva tartott személyek külön jogszabályban meghatározott rendben és feltételek szerint jogosultak az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.

(5) A gyógyító céllal rendelhető finanszírozott ellátások keretében - a (6) bekezdésben foglalt kivételekkel - valamennyi szakmailag indokolt beavatkozás elvégezhető.

(6) Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére:⁶⁹

a) az Eütv. 142. §-a

aa) (2) bekezdése a) pontjában meghatározott ellátások,

ab) (3) bekezdésének c)-i) pontjában meghatározott ellátások,

b) a külön jogszabályban meghatározott munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok,

c) a külön jogszabályban meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, amennyiben azok nem az ellátást igénybevevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetőleg üzemi balesete miatt váltak szükségessé,

d) a külön jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultság megállapítása céljából kerül sor,

e)⁷⁰ a külön jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások,

f) hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása,

g) a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás,

h) a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel,

i) az egészségi állapotot pozitív irányban alapvetően nem befolyásoló, szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátás,

j) a g)-i) pontban meghatározott ellátások következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások,

k) a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kivételével a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazása, illetve a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása,

l)⁷¹ a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások,

m) a biztosított kísérőjének részére az egészségügyi szolgáltató által biztosított szállás és étkezés, kivéve, ha a biztosított a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek minősül,

n) a járművezetői alkalmassági vizsgálatok,

o) a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok,

p) alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás esetén a detoxikálás,

q)⁷² hatósági eljárásban alkohol, illetve kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatok, vizeletvizsgálatok,

r) látlelet kiadása,

s) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 307. §-ának (2) bekezdése szerinti, az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményezés,

t)⁷³ a biztosított nem kötelező védőoltással történő immunizálása, kivéve, ha a külön jogszabály szerinti védőoltás térítésmentes,

u) az a)-t) pontban meghatározott ellátások keretében, annak részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott ellátások körébe tartozó beavatkozásokat az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(8)⁷⁴

(9)⁷⁵

(9)⁷⁶ A járóbeteg-szakellátást, valamint a fogászati alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével - a biztosítottat kérésére köteles - magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban tájékoztatni

a) a biztosított által igénybe vett ellátásról (az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendelet szerinti OENO-kóddal együtt),

b) az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendelet alapján igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg mértékéről,

c) az ellátásért fizetendő, a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendelet szerinti térítési díjról, amennyiben az az ellátás igénybevételének feltétele.

(10)⁷⁷ A fekvőbeteg-gyógyintézet a biztosítottat kérésére köteles az elbocsátásakor - magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban tájékoztatni

a) a biztosított által igénybe vett ellátásról (az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendelet szerinti BNO- és HBCs-kóddal együtt),

b) az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendelet alapján igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg mértékéről,

c) az ellátási napok számáról,

d) az ellátásért fizetendő, a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendelet szerinti térítési díjról, amennyiben az az ellátás igénybevételének feltétele.

(11)⁷⁸ Az elszámolási nyilatkozatot egy példányban kell kiállítani, amelyen a kiállító orvos aláírásával igazolja, hogy a biztosított az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozatot a biztosítottnak át kell adni, ennek tényét az egészségügyi szolgáltató elektronikus formában rögzíti.

(12)-(14)⁷⁹

18/A. §⁸⁰

19. §⁸¹ (1)⁸² Az egészségügyi ellátás keretében a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, az egészségbiztosításért felelős miniszter által az adott ellátásra meghatározott finanszírozási eljárási rend, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rend szerinti szolgáltatásokra jogosult. Ha a biztosított állapota és a gyógyítás szempontjai azt szükségessé teszik, a kezelőorvos a finanszírozási eljárási rendben, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rendben foglaltaktól eltérhet. Az egészségügyi szolgáltató a biztosított kérésére a 23/A. § a) pontjának figyelembevételével térhet el a finanszírozási eljárási rendben, illetve a vizsgálati és terápiás eljárási rendben foglaltaktól.

(2) Amennyiben az adott ellátás tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter nem határoz meg finanszírozási, illetőleg vizsgálati és terápiás eljárási rendet, a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, a szolgáltatónál rendelkezésre álló mindazon finanszírozott vizsgálati és terápiás ellátásra jogosult, amely egészségi állapotának lehetséges mértékű helyreállításához szükséges.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során a biztosított - a 23. § b) pontjában foglaltak figyelembevételével - a finanszírozott egészségügyi szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos helyett másik orvost igényelhet, amennyiben azt a biztosított egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma és az ellátás sürgőssége nem zárja ki, azzal, hogy ezt a szabályt az egészségügyi szolgáltatónál nem munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott orvos választására is alkalmazni kell.

(4) A biztosított, amennyiben a vizsgálatok eredményét vitatja, vagy a javasolt vizsgálati, illetve terápiás módszerrel nem ért egyet, egy további orvosi szakvéleményre és javaslatra jogosult.

19/A. §⁸³ (1) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadása külön jogszabály szerinti eljárásban történik.

(2) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért - az egészségbiztosításért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3)⁸⁴ Az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadására irányuló eljárásban, valamint a már befogadott technológiák egészségbiztosítási finanszírozásra való alkalmasságának megállapítására irányuló eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

20. §⁸⁵ (1)⁸⁶ A finanszírozási szerződés szerinti ellátásra kötelezett szolgáltató

a) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátások elvégzését - amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is - a (2) bekezdésben meghatározott esetben intézményi várólista alapján teljesíti,

b) a járóbeteg-szakellátások elvégzését a külön jogszabály szerinti betegfogadási lista alapján teljesíti,

és az a) és b) pont szerinti teljesítésről, valamint a (3a) bekezdés szerinti esetekről külön jogszabályban meghatározott módon rendszeres jelentést küld az a) pont tekintetében az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv, a b) pont tekintetében az egészségbiztosító részére.

(2)⁸⁷ Intézményi várólistát kell kialakítani

a) külön jogszabály szerinti ellátások esetén,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben akkor, ha a biztosított ellátására tartós kapacitáshiány miatt nincs lehetőség.

(2a)⁸⁸ Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti ellátást rendel, az egészségügyi szolgáltató külön jogszabályban foglaltak szerint jelzi ennek tényét az intézményi várólistákkal kapcsolatos adatok országos nyilvántartását (a továbbiakban: országos várólista-nyilvántartás) vezető szerv részére és egyidejűleg továbbítja számára a biztosított 20/A. § (1) bekezdése szerinti személyazonosító adatait, a szükséges ellátás megjelölésével.

(2b)⁸⁹ Amennyiben a biztosított - az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv erre irányuló vizsgálatának eredménye szerint - a rendelt ellátás tekintetében nem szerepel egyetlen intézményi várólistán sem, az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv a 20/A. § (5) bekezdése szerinti egyedi azonosítót generál a biztosított számára, és a külön jogszabályban foglaltak szerint megküldi azt az intézményi várólistát vezető szolgáltatónak.

(3)⁹⁰ A biztosított az ellátásra az intézményi várólistára, illetve a betegfogadási listára történő felkerülés időpontja szerint jogosult.

(3a)⁹¹ A (3) bekezdés alapján meghatározott időponttól eltérni

a) az ellátás szakmai indokoltsága alapján,

b) az ellátás várható eredménye alapján,

c) a (4) bekezdés szerinti esetben,

d) az azonnali ellátásnak a biztosított állapota miatti indokoltsága esetén,

e) a biztosított hátrányára a biztosított kérése alapján

lehet. Az eltérés lehetőségének feltételeit és szabályait az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(3b)⁹² A finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál a biztosítottnak nem minősülő betegek ellátása - a sürgős szükség esetének kivételével - nem eredményezheti a biztosítottak - várólista illetve betegfogadási lista szerinti - várakozási idejének meghosszabbodását.

(4)⁹³ A keresőképtelen biztosítottat - a (3) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott esetben - a beutaló orvos kezdeményezése alapján az ellátásra kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a várólista alapján nyújtható ellátások szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével - köteles soron kívül fogadni, amennyiben a keresőképtelen biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt diagnosztikus vagy terápiás célból veszi igénybe. A keresőképtelenség miatti soron kívüli ellátás nem előzheti meg a (3) bekezdés szerinti szakmai indokoltság, valamint az ellátás várható eredménye miatti soron kívüli ellátásokat.

(5)⁹⁴ A transzplantációs várólistára való felvételre jogosult:

a) a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,

b) a Tbj. 16. §-ának (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,

c)⁹⁵ az a)-b) pont hatálya alá nem tartozó személyek közül az, akinek egészségbiztosítója az ellátás igénybevételét az uniós rendeletek, illetve kétoldalú egyezmény alapján előzetesen, vagy az egyezményben meghatározottak szerint engedélyezte.

(6)⁹⁶ A biztosított jogosult a kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok kezdeményezésére és - a kezelőorvos javaslata alapján - elvégeztetésére, amelyek a várakozás sorrendjét befolyásoló egészségi állapotváltozás megállapításához szükségesek.

(7)⁹⁷ Az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv, illetve a térségi betegútszervezésért felelős szerv kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv köteles megvizsgálni, hogy az egészségügyi szolgáltató megfelel-e a működési engedély kiadásának feltételéül külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételeknek, amennyiben a várólista hossza szakember, gép, műszer, orvostechnikai eszköz hiánya miatt aránytalanul eltér az országos átlagtól.

(7a)⁹⁸ Az egészségügyi államigazgatási szerv a (7) bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről 15 napon belül tájékoztatja az országos várólista-nyilvántartást vezető szervet, illetve a térségi betegútszervezésért felelős szervet.

(7b)⁹⁹ Amennyiben a várólisták hossza egyes ellátások esetében aránytalanul eltér egymástól, az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv, illetve a térségi betegútszervezésért felelős szerv kezdeményezheti az egészségügyi államigazgatási szervnél az érintett egészségügyi szolgáltató kapacitásainak és ellátási területének a külön törvény szerinti módosítását.

(7c)¹⁰⁰ Az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv havonta tájékoztatja a térségi betegútszervezésért felelős szervet az intézményi várólistát vezető szolgáltatók köréről, szolgáltatónkénti bontásban az intézményi várólista alapján igénybe vehető ellátások köréről, a tervezett várakozási időről és a várólistán a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján lévő betegek számáról.

(8)¹⁰¹ A biztosítottat a várólistáról vagy betegfogadási listáról törölni kell, ha egészségi állapotában olyan változás áll be, amely az adott beavatkozás elvégzését véglegesen lehetetlenné vagy orvosszakmai szempontból indokolatlanná teszi.

20/A. §¹⁰² (1)¹⁰³ A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt biztosítottak legfontosabb személyazonosító adatait (családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, társadalombiztosítási azonosító jel), az ellátásra való jogosultság sorrendjét, valamint az ellátás várható, illetve - amint ismertté válik - pontosan meghatározott időpontját tartalmazza. A biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. A várólistán szereplő adatokat és a biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint kell kezelni.

(2) A központi várólistát kormányrendeletben kijelölt szerv működteti. A kormányrendeletben kijelölt szerv a működtetéshez a külön jogszabályban meghatározott közreműködőt vehet igénybe. Az intézményi várólistát az adott ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában e feladatra kijelölt személy vezeti.

(3)¹⁰⁴ A várólista adatai - kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon - intézményi várólista esetében az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapján, központi várólista esetén a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapján megtekinthetőek, ebben a formájukban nyilvánosak. A transzplantációs várólista kivételével az ellátás igénybevételének várható időpontját is közzé kell tenni. Az egészségbiztosító honlapjáról a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapjának, az országos várólistanyilvántartás vezető szerv honlapjáról pedig a várólista alapján ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók honlapjainak is közvetlenül elérhetőeknek kell lenniük.

(4) A várólista adatait a honlapon - folyamatosan, de legkésőbb a változást követő 3 napon belül - úgy kell közzétenni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen az adott biztosított számára a várólistán elfoglalt helye. A közzétételre vonatkozó részletes szabályokat az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(5)¹⁰⁵ A (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása érdekében a központi várólista tekintetében a kormányrendeletben kijelölt szerv, az intézményi várólista tekintetében az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv egyedi azonosítót határoz meg. Az egyedi azonosító nem tartalmazhat a biztosított egészségügyi és személyazonosító adataival összefüggő, továbbá a várólistára, intézményi előjegyzésre történő felvétel időpontjára vonatkozó adatot. Az egyedi azonosítót az azt meghatározó szerv a biztosított kezelőorvosa útján közli a biztosítottal.

(6) Az egyedi azonosító tartalmára vonatkozó szabályokról a biztosítottat kezelőorvosa tájékoztatja. Amennyiben a kormányrendeletben kijelölt szerv, illetve az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólista kezeléséért felelős személy észleli, hogy az adott várólistára érkező egyedi azonosító egy másik, az adott várólistán levő biztosított egyedi azonosítójával megegyezik, akkor a később beérkezett egyedi azonosítót olyan sorszámmal látja el, amely egyértelműen alkalmas az egyedi azonosítók megkülönböztetésére. Erről a biztosítottat a kezelőorvos útján a kormányrendeletben kijelölt szerv, illetve az intézményi várólista kezeléséért felelős személy tájékoztatja.

(7)¹⁰⁶ A betegfogadási lista az adott egészségügyi ellátásra előjegyzett biztosítottak családi és utónevét, társadalombiztosítási azonosító jelét valamint az ellátásra történő jelentkezés és az ellátás igénybevételének pontosan meghatározott időpontját és helyét tartalmazza.

(8)¹⁰⁷ A betegfogadási lista külön jogszabályban meghatározottak szerint összesített statisztikai adatait - kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon - az egészségbiztosító honlapján közzé kell tenni.

(9)¹⁰⁸ Az országos várólista-nyilvántartás az intézményi várólista alapján ellátást igénybe vevő biztosítottnak az (1) bekezdés szerinti személyazonosító adatait, egyedi azonosítóját, az igénybevételre kerülő ellátás megjelölését, az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megnevezését és az ismertté válása esetén az ellátás igénybevételének időpontját tartalmazza. Az országos várólista-nyilvántartás az adatokat betegútszervezés céljából az ellátás elvégzésének az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató általi - külön jogszabályban foglaltak szerinti - jelentéséig tartalmazhatja. Betegútelemzés és a kapacitáskihasználtság elemzése céljából személyazonosításra alkalmatlan módon további négy évig kezelhetőek az adatok.

2. Cím

Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások

21. §¹⁰⁹ (1) A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben

a)¹¹⁰ árához

aa)¹¹¹ forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer esetében az egészségbiztosító,

ab)¹¹² magisztrális gyógyszerek esetében a külön jogszabály,

támogatást állapít meg,

b)¹¹³ azt a finanszírozott egészségügyi szolgáltató e jogosultságra kijelölt orvosa, illetve az egészségbiztosítóval e jogosultságra szerződést kötött orvos rendeli, és

c)¹¹⁴ a rendelés a (4) bekezdésben foglaltak szerint történik, és

d)¹¹⁵ az adott gyógyászati segédeszköz árához, illetve kölcsönzési díjához az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint támogatást állapít meg, továbbá javítási díjához, illetőleg a gyógyászati ellátás árához külön jogszabály támogatást rendel, és

e)¹¹⁶ a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyes gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásához az egészségbiztosító ellenőrző főorvosa a miniszteri rendeletben foglaltak szerint ellenjegyzésével hozzájárult, és

f)¹¹⁷ a kiszolgálásra, kölcsönzésre vagy javításra az egészségbiztosítóval e feladatra szerződött (a továbbiakban: szerződött) forgalmazónál vagy gyártónál kerül sor.

(2)¹¹⁸ A biztosított az (1) bekezdésben foglaltakon túl akkor is jogosult a külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatásra, ha annak kiszolgáltatására egészségügyi ellátás keretében a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kerül sor.

(3)¹¹⁹ Amennyiben a biztosított a gyógyászati segédeszköz árához, kölcsönzési díjához társadalombiztosítási támogatást vett igénybe, köteles az eszköz használata során a tőle elvárható gondossággal eljárni, az eszközt rendeltetésszerűen használni, valamint az eszköz állagának megóvására törekedni.

(4)¹²⁰ Gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történő rendelése során, illetve gyógyászati segédeszköz javításának és kölcsönzésének társadalombiztosítási támogatással történő rendelése során

a) a rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak, és

b) a finanszírozási eljárásrendekben, ennek hiányában az érvényes szakmai protokollokban foglaltaknak, vagy

c) az a) és b) pontban foglaltak hiányában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 119. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt szakmai előírásoknak

megfelelően kell eljárni.

(5)¹²¹

21/A. §¹²² (1)¹²³ Az egészségbiztosító által - a külön jogszabály szerint - kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért a biztosított dobozonként a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat fizet.

(2) A 21. § (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott magisztrális gyógyszerek árához nyújtott támogatás megállapítására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

Utazási költségtérítés

22. § (1)¹²⁴ A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg,

a) ha orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be; vagy

b) ha a beutalás olyan egészségügyi szolgáltatóhoz történik,

ba) amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy

bb) amely a ba) pont szerinti egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett; vagy

c) a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más - a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső - egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására a b) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak.

(2) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben említett egészségügyi ellátást azért veszi beutaló nélkül igénybe, mert egészségi állapota az azonnali ellátását indokolta, az egészségügyi szolgáltatótól otthonába (tartózkodási helyére) történő utazási költségeihez való támogatásra jogosult.

(3)¹²⁵ A biztosított a gyógyászati segédeszköz próbájával, illetve kiszolgáltatásával kapcsolatos utazási költségeinek támogatására akkor jogosult, ha a gyógyászati segédeszközt a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, a rendelt gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására az egészségbiztosítóval szerződött forgalmazónál szerzi be.

(4)¹²⁶ A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.

(5)¹²⁷ A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez támogatás jár. A biztosított a támogatásra akkor jogosult, ha a jogszabályban meghatározott szűrővizsgálatot behívás alapján vette igénybe.

(6)¹²⁸ Az utazási költséghez nyújtott támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint illeti meg¹²⁹

a) a 16 éven aluli gyermek kísérőjét,

b) a 16 éven felüli biztosított kísérőjét, amennyiben egészségi állapota miatt a kíséretet a beutaló orvos szükségesnek tartja.

(7)¹³⁰ Helyi utazás költségeihez támogatás nem jár.

(8)¹³¹ Az utazási költséghez nyújtott támogatás mértékét és módját külön jogszabály tartalmazza.

3. Cím

A biztosított által részleges térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások

23. § A biztosított részleges térítés mellett jogosult

a) 18 éves életkor alatt fogszabályozó készülékre;

b)¹³² a külön jogszabály szerinti terhesgondozás és a szülészeti ellátás kivételével az ellátást végző orvos 19. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti megválasztására;

c) a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlásra;

d)¹³³ a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha azt a biztosított beutaló nélkül veszi igénybe, kivéve az Eütv. 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség körébe tartozó - külön jogszabályban megnevezett - ellátásokat;

e)¹³⁴ a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásnak a beutalási rendtől eltérő igénybevételére, ide nem értve az Eütv. 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség körébe tartozó - külön jogszabályban megnevezett - ellátásokat;

f)¹³⁵

g)¹³⁶

h)¹³⁷

i)¹³⁸

j)¹³⁹

k)¹⁴⁰ külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél.

23/A. §¹⁴¹ A biztosított kiegészítő térítési díj mellett jogosult

a) saját kezdeményezésére az ellátás 19. § (1) bekezdésében foglaltaktól - többletköltséget okozó - eltérő tartalommal történő igénybevételére,

b) az egészségügyi ellátás keretében saját kezdeményezésére igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra, és

c) amennyiben állapota indokolja, az e feladatra finanszírozott szolgáltatónál ápolás céljából történő elhelyezésre és ápolásra, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is.

24. § (1)¹⁴² A biztosított által is csak részleges vagy kiegészítő térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díját arra tekintettel kell megállapítani, hogy az adott ellátás keretében a biztosított részére nyújtanak-e olyan szolgáltatást, amelyre a biztosított térítésmentesen jogosult.

(2)¹⁴³ Az e fejezetben foglaltak szerint megállapított részleges és kiegészítő térítési díjak az egészségügyi szolgáltató bevételét képezik azzal, hogy a szolgáltató a finanszírozási szerződés alapján nem számolhatja el a részleges térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatás részleges térítési díjjal fedezett részét. A 23. § b) pontja alapján fizetett részleges térítési díjból az egészségügyi szolgáltató a térítési díj ellenében végzett ellátásban közreműködő személyeket a szabályzatában meghatározott módon külön juttatásban részesítheti.

(3)¹⁴⁴

(4)¹⁴⁵ A finanszírozott egészségügyi szolgáltató a 23/A. § b) pontja alapján a biztosított részére - annak kezdeményezése alapján, az egészségügyi ellátás szakmai színvonalának érintése nélkül - kiegészítő térítési díj ellenében egyéni igénye szerinti étkezést, valamint az egészségi állapota által nem indokolt, a 14. § (2) bekezdés f) pontja szerinti elhelyezéstől eltérő, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezést nyújthat, amennyiben

a) a többletszolgáltatáshoz szükséges feltételek rendelkezésre állnak,

b) a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál az ellátást a többletszolgáltatás nélkül is igénybe vehetné, és

c) az egészségügyi szolgáltató a többletszolgáltatás nyújtása mellett a finanszírozási szerződése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljeskörűen tud ellátást nyújtani.

25. § (1)¹⁴⁶ Az egészségügyi szolgáltató jól látható helyen kifüggeszti a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét, továbbá a szolgáltatás megkezdése előtt a biztosítottat tájékoztatja az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról.

(2)¹⁴⁷ A (3) bekezdésben említett szolgáltatások kiegészítő térítési díját a szolgáltató állapítja meg azzal, hogy ez nem tartalmazhat az ellátással kapcsolatban olyan beavatkozásra számított díjat, amelyet a biztosított térítésmentesen jogosult igénybe venni.

(3)¹⁴⁸ A (2) bekezdésben foglaltak alapján a kiegészítő térítési díj számításánál

a)¹⁴⁹

b)¹⁵⁰ a 23/A. § a) pontja tekintetében a vizsgálati és terápiás rend szerinti és az attól eltérő ellátáshoz szükséges diagnosztikus és terápiás anyag- és gyógyszerköltség különbözetét, valamint fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén az ebből eredő többlet ápolási időt is, az ápolási naponkénti étkezési és elhelyezési költséggel,

c)¹⁵¹ a 24. § (4) bekezdésben foglalt egyéni igény szerinti étkezés tekintetében az intézeti nyersanyagnorma és a többlet-nyersanyagköltség különbözetét

kell alapul venni.

(4)¹⁵² A 24. § (4) bekezdésében foglalt magasabb színvonalú elhelyezés tekintetében a szolgáltató ápolási naponkénti díjat állapít meg.

(5)¹⁵³ A részleges térítési díjat a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendelet állapítja meg a 23. § a), c), i) és k) pontjában és a 23/A. § c) pontjában foglalt ellátások tekintetében.

(6)¹⁵⁴ A biztosított által a 23. § b), d) és e) pontja alapján fizetendő részleges térítési díj mértéke annak az összegnek a 30 százaléka, ami az adott ellátásért a külön jogszabályban foglaltak szerint az egészségbiztosító felé elszámolható, azzal, hogy a biztosított által fizetendő összeg nem haladhatja meg a külön jogszabályban meghatározott összeget.

4. Cím

Méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások

26. § (1)¹⁵⁵ Az egészségbiztosító - az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból

a)¹⁵⁶ a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, illetve a biztosított által részleges, illetve kiegészítő térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja,

b)¹⁵⁷

c)¹⁵⁸ a társadalombiztosítási támogatásba még be nem fogadott, támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához támogatást nyújthat.

d)¹⁵⁹ támogatást nyújthat méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához,

e)¹⁶⁰ támogatást nyújthat már támogatott, egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszköz alkatrészének cseréjéhez, amennyiben a cserét a beteg testi állapotában bekövetkezett változás indokolja.

(2)¹⁶¹ Az egészségbiztosító méltányosságból a gyógyászati segédeszközök árához a külön jogszabályban foglaltaktól eltérő gyakorisággal támogatást nyújthat.

(2a)¹⁶² Az egészségbiztosító méltányosságból - az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott eszközök esetében - a támogatással rendelhető gyógyászati segédeszköz árához az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott indikációtól és ahhoz tartozó kiegészítő feltételektől eltérően támogatást nyújthat.

(3)¹⁶³ A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki

a)¹⁶⁴ a 23. § b), d)-e) és a 23/A. § a)-b) pontjai alapján, valamint

b) a szakmai szempontok figyelembevételével összeállított várólista alapján

igénybe vehető ellátásokra,

c)¹⁶⁵

d) az (1) bekezdés c) pontja szerinti gyógyászati segédeszközre, amennyiben a biztosított adott indikációban a gyógyászati segédeszközt - külön jogszabály alapján - támogatással kölcsönzi.

(4)¹⁶⁶ Nem nyújtható az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás

a)¹⁶⁷ olyan gyógyszerhez, amelyre vonatkozóan a Gyftv. szerinti támogatásba való befogadást a méltányossági kérelem benyújtását megelőző 5 évben kérelmezte, és az egészségbiztosítási szerv elutasító határozatot hozott, kivéve, ha az elutasítás költségvetési fedezet hiányán alapult,

b)¹⁶⁸ olyan, Magyarországon az adott indikációra forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerhez, amely esetén

ba) a kérelem benyújtása hónapját megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapban az azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszerekkel méltányosság alapján kezelt betegek száma elérte az 50 főt, vagy

bb) egy beteg tekintetében elérte az engedély időtartamára vonatkozóan a 8 millió Ft támogatás összeget,

kivéve azon gyógyszereket, melyekre vonatkozó azonos indikációs területre benyújtott társadalombiztosítási támogatás iránti kérelem elbírálása az egészségbiztosítási szervnél már folyamatban van,

c)¹⁶⁹ az 1000 forint havi terápiás költséget el nem érő készítményekre.

(5)¹⁷⁰ Az (1) bekezdés alapján méltányosságból támogatás

a)¹⁷¹ gyógyszerhez az E. Alap gyógyszertámogatás jogcímcsoport előirányzatának a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén felhasználható összeg időarányos részének terhére,

b) gyógyászati segédeszközhöz az E. Alap Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatának a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén felhasználható összeg időarányos részének terhére

nyújtható.

Amennyiben a méltányosságból megítélt támogatás adott hónapban meghaladja az a), illetve b) pontban meghatározott keretet, az a következő havi időarányos részt terheli.

5. Cím

Külföldön történő gyógykezelés

27. §¹⁷² (1)¹⁷³ Amennyiben a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat - az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező állam (a továbbiakban: EGT tagállam) területén kívüli állam (a továbbiakban: harmadik állam) területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb jogcímen és a 12-14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást - a feltétlenül szükséges mértékig -, továbbá sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(2)¹⁷⁴ Amennyiben a biztosított munkáltatója a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony fenntartása mellett egybefüggően három hónapot meghaladó időtartamra a biztosítottat harmadik állam területén foglalkoztatja, és ez idő alatt a biztosított, illetve a vele együtt harmadik állam területén tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke a 12-14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást, továbbá sürgősségi betegszállítást indokoltan vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(3)¹⁷⁵ Amennyiben a biztosított az uniós rendeletek hatálya alá tartozik, EGT tagállam területén egészségügyi szolgáltatást az uniós rendeletek rendelkezései szerint vehet igénybe.

(4) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetében a biztosított és a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke nem Magyarországon történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha eleget tettek a külön jogszabályban foglaltak szerint a nem Magyarországon történő munkavégzésre való alkalmasság megállapítását célzó orvosi vizsgálati kötelezettségüknek.

(5)¹⁷⁶ A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan harmadik államban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az egészségbiztosító megtéríti. Amennyiben a Magyarországon történő ellátás és a haza- és visszaszállítás vagy utazás együttes költsége nem éri el a külföldi ellátás költségeinek 85 százalékát, az egészségbiztosító a haza- és visszaszállítás vagy utazás költségét teljes mértékben megtéríti. Amennyiben az e bekezdés hatálya alá tartozó személy - a sürgős szükség esetét kivéve - az ellátás céljából történő haza- és visszaszállítást vagy utazást nem vállalja, az egészségbiztosító a külföldön igénybe vett ellátás költségeit a belföldi költségmértéknek megfelelően téríti meg.

(6)¹⁷⁷ Amennyiben a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat - EGT tagállam területén a 11. § (1) bekezdésének b) és c) pontjaiban, a 12. § (1) bekezdésében és a 13. § a) és b) pontjaiban meghatározott tervezett ellátást nem az uniós rendeletek alapján vesz igénybe, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség, legfeljebb azonban a tényleges költség mértékének megfelelő összegben megtéríti.

(7)¹⁷⁸ A (3) bekezdéstől eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan valamely EGT tagállamban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke választhat, hogy a kiküldetés helye szerinti EGT tagállamban az egészségügyi szolgáltatást az uniós rendeletek rendelkezései szerint veszi igénybe vagy az általa igénybe vett egészségügyi ellátás költségeinek (5) bekezdés szerinti megtérítését kéri az egészségbiztosítótól.

(8)¹⁷⁹ Az (1)-(2) és (6) bekezdés szerinti belföldi költségek - ideértve az egészségbiztosításért felelős miniszter által elismert határon átnyúló egészségügyi együttműködés keretében nyújtott szolgáltatások költségeit is - megtérítésének módját és feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg.

(9)¹⁸⁰ A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatói és szolgáltatási együttműködések finanszírozásának részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg. A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó együttműködési megállapodásokat az egészségbiztosításért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé.

(10)¹⁸¹ Amennyiben a biztosított valamely EGT tagállam területén ellátást vesz igénybe, az egészségbiztosító engedélyezheti a magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás megtérítését.

(11)¹⁸² A biztosított által valamely EGT tagállam területén történő ideiglenes tartózkodása során igénybe vett egészségügyi szolgáltatásra - az uniós rendeletek szerint - jogosító, az egészségbiztosító által kibocsátott Európai Egészségbiztosítási Kártyát (a továbbiakban: EU-Kártya), illetve az azt helyettesítő nyomtatványt az egészségbiztosító a biztosított kérelmére, a (12) bekezdésben foglaltak kivételével díjmentesen, a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével bocsátja a biztosított rendelkezésére.

(12)¹⁸³ Az EU-Kártya kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a biztosítottnak, ha annak kiadása a még érvényes EU-Kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé.

28. §¹⁸⁴ (1) A Magyarországon nem hozzáférhető gyógyító eljárások más országban való igénybevételéhez a biztosítottaknak - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat - az E. Alap terhére támogatás nyújtható.

(2) Az egészségbiztosító megtéríti

a) a biztosított recipiensbe való átültetés céljából külföldön történő szerv- és szöveteltávolításnak,

b) az a) pont szerinti szerv és szövet magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállításának, ideértve a külföldi donor külföldön történő kivizsgálásának, valamint

c) a biztosított recipiens külföldi vagy nemzetközi várólistára helyezésének igazgatási

költségeit, amelyek máshonnan nem térülnek meg.

(3) A külföldi donor külföldi ellátásával kapcsolatban az Eütv. 207. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

(4) A támogatás és a megtérítés rendjét a Kormány rendeletben szabályozza.

III. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAIRA VALÓ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

29. §¹⁸⁵ (1) A biztosított - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -

a)¹⁸⁶

b) az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető ellátásokra való jogosultságát

ba) a gyógyászati ellátások tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény és kezelőlap bemutatásával,

bb) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény bemutatásával,

c) az utazási költségeihez nyújtott támogatásra való jogosultságát a beutaló orvos által, illetve amennyiben az ellátásra - azonnali ellátás szükségessége miatt - beutaló nélkül került sor, a szolgáltató orvosa által kiállított igazolással

igazolja.

(2)¹⁸⁷ Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátásokat árhoz nyújtott támogatással rendelik, a biztosított a kezelőorvos kérelmére nyilatkozik arról, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos által rendelt gyógyászati ellátást az adott naptári évben hány alkalommal vett igénybe, illetve, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos a betegségével összefüggésben 30 napon belül milyen gyógyszert, milyen mennyiségben vagy annak kihordási idején belül milyen gyógyászati segédeszközt rendelt számára.

(3)¹⁸⁸ A Közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy a Közösségi rendelet szerinti formanyomtatvány, illetve hatósági igazolvány bemutatása esetén jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.

(4)¹⁸⁹ A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ-szám) igazoló hatósági igazolványát és - amennyiben a biztosított a 14. életévét betöltötte - érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát köteles bemutatni. A biztosított a TAJ-számát a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint is igazolhatja.

(5)¹⁹⁰ A 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt legkésőbb a hazaérkezést követő harminc napon belül, a 27. § (6) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt pedig a hazaérkezést követő tizenöt napon belül kell az egészségbiztosítónál bejelenteni.

(6)¹⁹¹

(7)¹⁹² A 22. § szerinti utazási költséghez nyújtott támogatás iránti, valamint a 27. § (1) és (2) bekezdéseiben említett ellátások költségeinek megtérítése iránti kérelem elbírálására a 61. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A 27. § (3) bekezdésben említett ellátások költségeinek utólagos megtérítésére vonatkozó igény az ellátás igénybevételétől számított hat hónapon belül érvényesíthető. A 27. § (6) bekezdésében említett ellátások költségeinek megtérítése iránti igény a külföldi gyógykezelés befejezésétől számított harminc napon túl nem érvényesíthető.

(8) A nemzetközi egyezmény vagy a Közösségi rendelet hatálya alá tartozó külföldi az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogosultságát az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott módon igazolja.

(9)¹⁹³ Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően

a) 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,

b) amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,

c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

(10)¹⁹⁴ A (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók.

IV. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS KERETÉBEN IGÉNYBE VEHETŐ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA

Szerződéses kapcsolatok

30. §¹⁹⁵ (1)¹⁹⁶ Az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatások nyújtására - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - finanszírozási szerződést köt az adott szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval, amennyiben az nem rendelkezik olyan, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. §-ának 20. pontjában meghatározott köztartozással (a továbbiakban: köztartozás), amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.

(2)¹⁹⁷ Az (1) bekezdésben foglaltakon túl gyógyszerárhoz nyújtott támogatással történő kiszolgáltatására, gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő forgalmazására, kölcsönzésére, javítására és amennyiben a gyártó az eszköz kiszolgáltatását is végzi, egyedi méretvétel alapján történő gyártására (a továbbiakban együtt: forgalmazás), valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására az egészségbiztosító szerződést köt a szolgáltatóval, amennyiben az¹⁹⁸

a) erre külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult, valamint

b) megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek, így különösen a finanszírozással kapcsolatos adatkezeléssel, adatellenőrzéssel és a társadalombiztosítási támogatás elszámolásával kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeknek, és¹⁹⁹

c) nem rendelkezik olyan köztartozással, amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.

(3)²⁰⁰ Az egészségbiztosító külön jogszabályban meghatározott esetben külön jogszabály szerinti hatósági bizonyítvánnyal rendelkező nem egészségügyi szolgáltatóval is köthet szerződést gyógyászati segédeszköz egyedi méretvétel alapján társadalombiztosítási támogatással történő gyártására, illetve ezen eszközök társadalombiztosítási támogatással történő javítására.

(3a)²⁰¹ Az egészségbiztosító a (2) bekezdésben meghatározottakon túl szerződést köthet gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatással történő javítására egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő gyártóval és gyógyászati segédeszköz javítását végző szervezettel, amennyiben az megfelel a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek.

(4)²⁰² Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésének, az egészségügyi szolgáltató által kezdeményezett módosításának, illetve az egészségügyi szolgáltató általi felmondásának - a 31. § (1) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - érvényességi feltétele az egészségügyi szakellátások esetében az egészségügyi szolgáltató fenntartója általi jóváhagyás.

(5)²⁰³ Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási szerződés olyan egészségügyi szolgáltatóval köthető, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősül.

(6)²⁰⁴ Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató a finanszírozott szolgáltatásai vonatkozásában csak olyan közreműködő egészségügyi szolgáltatót vehet igénybe, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősül.

(7)²⁰⁵ Az (5)-(6) bekezdésben és a 31. § (5) bekezdés b)-d) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozói formában működő egészségügyi szolgáltatók esetében.

30/A. §²⁰⁶ Az egészségbiztosító szerződést köthet a gyógyszer forgalomba hozatalára jogosulttal, a gyógyászati segédeszközt forgalomba hozóval, illetve a gyógyászati ellátást nyújtóval az árhoz nyújtott támogatással forgalmazható termék és ellátás áráról, mennyiségéről, minőségi követelményéről, illetve a felek által lényegesnek ítélt egyéb kérdésről.

31. § (1) Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni

a)²⁰⁷ a lekötött kapacitáson nyújtandó szolgáltatásokat szakmánkénti bontásban, a területi ellátási kötelezettség és a rendelkezésre állás megjelölésével, ideértve azt is, hogy az adott szolgáltatást saját maga vagy közreműködő egészségügyi szolgáltató igénybevételével nyújtja,

b)²⁰⁸ a tárgyi és személyi feltételek azonosítására szolgáló, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által vezetett nyilvántartás szerinti adatot, valamint a szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre álló, a finanszírozás szempontjából meghatározó feltételeket,

c)²⁰⁹ az egészségügyi szakellátásra történő beutalásra jogosult, a táppénzfizetés alapjául szolgáló keresőképesség elbírálására, továbbá a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás támogatással történő rendelésére jogosult orvos családi és utónevét, orvosi bélyegzőjének számát,

d) az egészségügyi szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségét,

e) a külön jogszabály rendelkezései szerinti feltételeket,

f)²¹⁰ a külön jogszabályban meghatározott esetben az elszámolható szolgáltatások mennyiségi korlátjait,

g)²¹¹

h)²¹² a szerződés hatályát, a módosítására és felmondására vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszegése esetén követendő eljárást, ideértve a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítési rendjét is,

i)²¹³

(2)²¹⁴ Az egészségügyi szolgáltató gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, valamint gyógyászati ellátást árhoz nyújtott támogatással az egészségbiztosító által minősített, a minőségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelést elősegítő számítógépes rendszer alkalmazásával rendelhet.

(3)²¹⁵ A finanszírozási szerződés részét képezi²¹⁶

a)²¹⁷ az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély,

b)²¹⁸ amennyiben az egészségügyi szolgáltató a külön törvény szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel egészségügyi ellátási szerződést kötött az egészségügyi közszolgáltatás nyújtására, e szerződés

másolata,

c)²¹⁹ az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (1) bekezdése szerinti lejárt esedékességű köztartozása,

d)²²⁰ a külön jogszabályban meghatározott egyéb okirat, irat, adat.

e)²²¹ az egészségügyi szolgáltató, valamint - ha az egészségügyi szolgáltató közreműködő egészségügyi szolgáltatót vesz igénybe - a közreműködő egészségügyi szolgáltató teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősül.

(4)²²² A finanszírozási szerződés módosítását - a kapacitásokat szabályozó külön jogszabályokra figyelemmel - bármelyik fél kezdeményezheti.

(5)²²³ Az egészségügyi szolgáltató - a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül - köteles bejelenteni

a) a személyi és tárgyi feltételek változását, amennyiben azok a finanszírozott feladatkör ellátását érintik,

b) ha nem minősül a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek,

c) ha az általa igénybe vett közreműködő egészségügyi szolgáltató - annak a közreműködői szerződésben foglaltak szerinti bejelentése alapján - nem minősül a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek,

d) ha vele szemben csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás megindítására került sor.

(6)²²⁴ Amennyiben az egészségügyi szolgáltató az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét elmulasztja, köteles az ebből eredő finanszírozási többletet visszatéríteni.

(7)²²⁵ Az egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha köztartozása esedékességének időpontja lejárt, illetve ha lejárt esedékességű köztartozásában változás következik be.

(8)²²⁶ Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettségének legkésőbb a köztartozás esedékessége időpontjának lejártától, illetve a lejárt esedékességű köztartozásában bekövetkezett változás időpontjától számított 30 napon belül nem tesz eleget, illetőleg ha a lejárt esedékességű köztartozását 90 napon belül nem egyenlíti ki, a finanszírozási szerződését fel kell mondani.

(9)²²⁷ Az egészségügyi szakellátást nyújtó, érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató negyedévente, a tárgyidőszakot követő 30 napon belül köteles

a) a bevételeire,

b) a ráfordításaira,

c) a követeléseire,

d) a kötelezettségei állományára, azok korosítására,

e) a pénzeszközállományára,

f) a készletállományára és

g) a beruházásaira

vonatkozó - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. §-a alapján üzleti titoknak nem minősülő - adatokat az egészségbiztosító számára megküldeni. Az egészségbiztosító köteles a beérkezett adatokat a beérkezést követő 15 napon belül továbbítani az egészségbiztosításért felelős miniszter részére.

(10)²²⁸ Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (9) bekezdés szerinti kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az egészségbiztosító új határidő kitűzésével és a mulasztás (11), illetve (12) bekezdés szerinti következményeiről történő tájékoztatással felszólítja az egészségügyi szolgáltatót a (9) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítésére. A felszólítással egyidejűleg - annak tényéről - értesíteni kell az egészségügyi szolgáltató fenntartóját is.

(11)²²⁹ Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (10) bekezdés szerinti felhívására sem teljesíti az abban megadott határidőn belül a (9) bekezdésben előírt kötelezettséget, az egészségbiztosító - az e törvény végrehajtásáról szolgáló kormányrendeletben meghatározott összegű - bírságot szab ki, azzal, hogy az nem mentesíti az egészségügyi szolgáltatót a (9) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése alól.

(12)²³⁰ Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (11) bekezdésben foglalt bírság kiszabását követő 15 napon belül sem tesz eleget a (9) bekezdés szerinti kötelezettségének, az egészségbiztosító - az egészségbiztosításért felelős miniszter egyetértésével - felmondja a szolgáltató finanszírozási szerződését.

32. §²³¹ (1)²³² A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával az egészségbiztosító - külön jogszabályban foglaltak szerint - gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt, amennyiben az orvos

a) a külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosult,

b) a szerződés megkötését kezdeményezi,

c) a szerződéskötés feltételéül a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének eleget tesz,

d) nem áll gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártóval, -forgalmazóval, -nagykereskedővel gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-ismertető tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban,

e) nem rendelkezik gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -nagykereskedő vagy gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszköz-szaküzletet működtető gazdasági társaságban ötven százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal, és

f) gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -nagykereskedő vagy gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszköz-szaküzletet működtető gazdasági társaságnak nem vezető tisztségviselője,

g)²³³ tekintetében a szerződéskötést jogszabály nem zárja ki.

(2)²³⁴ A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, valamint gyógyászati ellátást árhoz nyújtott támogatással az egészségbiztosító által előzetesen minősített, a minőségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelést elősegítő számítógépes rendszer alkalmazásával rendelhet.

(3)²³⁵ A támogatással történő rendelésre jogosító szerződésben meg kell határozni

a) az orvos szakorvosi szakképesítését,

b) azokat a jogcímeket, amelyek alapján az orvos támogatással történő rendelésre válik jogosulttá,

c) a szerződés hatályát, a módosítására és felmondására vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszegése esetén követendő eljárást, ideértve a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítési rendjét is,

d)²³⁶ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint gyógyászati ellátás árhoz nyújtott támogatással történő rendeléséhez alkalmazott számítógépes rendszer minősítéséről szóló jóváhagyást.

(4)²³⁷

(5)²³⁸ Az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltételeknek és külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyászati ellátás rendelésére jogosult.

(6)²³⁹ Az egészségbiztosító külön jogszabályban foglaltak szerint anyatej, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója részére (pro família) támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(7)²⁴⁰ Az az orvos, aki rendelkezik a (6) bekezdés szerinti szerződéssel, jogosult saját maga vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója részére

a) szakorvosi vizsgája vagy szakorvos javaslata alapján olyan szakorvosi szakképesítéshez vagy szakorvosi javaslathoz kötött gyógyszer rendelésére, amelynek rendelési feltételeként miniszteri rendeletben meghatározott munkahelye megkötés nélküli, valamint amelyet járóbeteg-szakrendelésen vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben az adott szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos rendelhet vagy javasolhat,

b) szakorvosi szakképesítéshez vagy szakorvosi javaslathoz kötött gyógyászati segédeszköz rendelésére szakorvosi vizsgája vagy szakorvos javaslata alapján a rendelés feltételeként miniszteri rendeletben meghatározott munkahelyi követelménytől függetlenül,

c) szakorvosi szakképesítéshez vagy szakorvosi javaslathoz nem kötött gyógyszer, gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére, és

d) szakorvosi ellátásra jogosító beutaló kiállítására, ha e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik.

(8)²⁴¹ Az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározott feladatot ellátó nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval a 18. § (1) bekezdés szerinti beutalásra jogosító szerződést köt.

(9)²⁴² Az orvos 8 napon belül köteles bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok valamelyike felmerül a vényírási szerződés hatálya alatt. Az egészségbiztosító a kizáró okról történt tudomásszerzést követően a vényírási szerződést 30 napos határidővel felmondja. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, köteles megtéríteni a kizáró ok felmerülését követően rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz után folyósított társadalombiztosítási támogatást.

33. § (1)²⁴³ A gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyászati segédeszköz forgalmazójával kötött ártámogatási szerződésben meg kell határozni

a) az elszámolási gyakoriságot,

b) az általánostól eltérő vagy jogszabályban nem szabályozott rendelkezéseket.

(2)²⁴⁴ A szerződés részét képezi²⁴⁵

a) a forgalmazás és a kiszolgáltatás végzésére jogosító - külön jogszabály szerinti - engedély másolata,

b) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti lejárt esedékességű köztartozása,

c) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás, illetve forgalmazás valamennyi tárgyi, személyi feltételét folyamatosan biztosítja.

(3)²⁴⁶ A gyógyszer kiszolgáltatójának és a gyógyászati segédeszköz forgalmazójának tekintetében a 31. § (6)-(7) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(4)²⁴⁷ A gyógyszer kiszolgáltatója és a gyógyászati segédeszköz forgalmazója köteles bejelenteni

a) ha a működési engedélyét módosították vagy visszavonták,

b) a személyi és tárgyi feltételek változását, amennyiben azok az ártámogatási szerződés teljesítéséhez kapcsolódó feladatok ellátását érintik.

(5)²⁴⁸ Amennyiben a gyógyszer kiszolgáltatója és a gyógyászati segédeszköz forgalmazója a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, köteles az ebből eredő ártámogatást érintő többletet megtéríteni.

33/A. §²⁴⁹ (1) A gyógyászati ellátás szolgáltatójával kötött szerződésben meg kell határozni

a) az ellátás nyújtására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

b)²⁵⁰ a 32. § (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakat.

(2)²⁵¹ A szerződés mellékletét képezi

a) a gyógyászati ellátás végzésére jogosító - külön jogszabály szerinti - engedély másolata,

b) a szolgáltató nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy az ellátás nyújtásához kapcsolódó - külön jogszabályban meghatározott - feltételeket folyamatosan biztosítja,

c) a szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti lejárt esedékességű köztartozása.

(3)²⁵² A gyógyászati ellátás szolgáltatójának tekintetében a 31. § (6)-(7) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása

34. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása

a) a ráfordítások alapján meghatározott normán,

b) az ellátandó feladatokon,

c) az ellátott esetek számbavételén,

d) fejkvótán,

e) a nyújtott szolgáltatások teljesítményarányain,

f)²⁵³ egyes szolgáltatások tekintetében teljesítményegységének mennyiségén,

g)²⁵⁴ az a)-f) pontban foglaltak kombinációján, és

h)²⁵⁵

alapuló rendszerben történik.

(2)²⁵⁶ Az (1) bekezdésben foglalt elveken alapuló finanszírozás szabályait külön törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok tartalmazzák, azzal, hogy az egészségügyi szolgáltató legfeljebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, ahány hónapig a hatályos szerződése alapján szolgáltatást nyújtott.

(3) A finanszírozásra vonatkozó jogszabályokat a bevezetésük előtt 30 nappal ki kell hirdetni.

35. § (1)²⁵⁷ Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli. Az egészségügyi szolgáltató azon számlájának megterheléséhez, amelyre a finanszírozás keretében kapott összeg utalásra került, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott esetben szükséges az egészségügyi szolgáltató fenntartójának és - ha a megterhelést nem az egészségügyi szolgáltató kezdeményezte - az egészségügyi szolgáltatónak az előzetes jóváhagyása. A finanszírozás keretében járó összegnek legfeljebb 10 százaléka engedményezhető.

(1a)²⁵⁸

(2) Az E. Alapból a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra folyósított összeg nem mentesíti a szolgáltató fenntartóját (tulajdonos, kezelő) az egyéb jogszabályokban előírt fenntartási és fejlesztési kötelezettségek alól. A finanszírozás keretében folyósított összeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra használható fel.

(3) Abban az esetben, amikor a finanszírozási szerződés megkötésének szempontjából a helyi önkormányzat minősül egészségügyi szolgáltatónak, a finanszírozás keretében kapott összeg az egészségügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos igazgatási kiadásaira nem használható fel.

(4)²⁵⁹ A finanszírozott egészségügyi szolgáltató részére - a biztosítási jogviszony keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások igénybevehetőségét veszélyeztető - kritikus gazdálkodási helyzet esetén, amennyiben annak megelőzésére, illetve elhárítására saját hatáskörben bizonyíthatóan minden lehetséges intézkedést megtett, valamint a tulajdonos - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - saját forrásaiból meghatározott arányú konkrét hozzájárulást és garanciát vállal, az egészségbiztosító - az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére - egyszeri, kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat.

(5)²⁶⁰ Azon gyógyszertár számára, amely járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság biztonságos ellátása érdekében az egészségbiztosító - az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére - kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat.

(6)²⁶¹ Ha az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató, illetőleg a (3) bekezdésben szabályozott helyi önkormányzat a finanszírozási szerződés alapján az E. Alapból kapott összeget nem a finanszírozási szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használja fel, köteles a kapott összeget - a szerződésszegés esetére kikötött egyéb jogkövetkezmények mellett - az E. Alap számára megtéríteni.

(7)²⁶² Ha az egészségbiztosító a szolgáltató részére járó havi finanszírozási összeg utalványozását nem a szolgáltató hibájából külön jogszabályban meghatározott határidőig nem teljesíti, a határidő lejártát követő naptól köteles a szolgáltató részére a Ptk. szabályainak megfelelően az E. Alap ellátási költségvetés egyéb kiadásai terhére késedelmi kamatot fizetni, amennyiben a kamat összege meghaladja az 1000 forintot.

35/A. §²⁶³

A szerződés teljesítésének ellenőrzése

36. § (1)²⁶⁴ Az egészségbiztosító ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatás nyújtására kötött szerződés teljesítését.

(2)²⁶⁵ Az egészségbiztosító jogosult a szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálatára - ideértve a helyszíni ellenőrzést is -, a biztosított ellátására vonatkozó dokumentumokba és az elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba való betekintésre, a külön jogszabályban foglaltak szerint a biztosított vizsgálatára, a biztosított ellátása orvosszakmai indokoltságának felülvizsgálatára, valamint a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére.

(3)²⁶⁶ Az egészségbiztosító ellenőrzi a finanszírozott egészségügyi szolgáltatások elszámolási rendjét, az elszámolások valódiságát, a folyósított pénzeszközök felhasználásának pénzügyi szabályszerűségét és elkülönítését.

(4)²⁶⁷ Az egészségbiztosító ellenőrzi az egészségügyi dokumentáció vezetésére, a beutalás rendjére, továbbá a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére, készletben tartására, kiszolgáltatására és nyilvántartására, valamint gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére és nyújtására vonatkozó előírások megtartását, érvényesülését. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére a 32. § alapján jogosult orvos az ellenőrzést végző személy rendelkezésére bocsátja az érintett biztosítottra vonatkozó, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges egészségügyi dokumentációt.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak során az ellenőrzéssel érintett személyes és egészségügyi adatok kezelésére az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)²⁶⁸ Az egészségbiztosító az ellenőrzés megállapításairól és javaslatairól tájékoztatja a szolgáltatót és a közszolgáltatásért felelős szervet, továbbá az egészségügyi szolgáltató fenntartóját, ha az nem a közszolgáltatásért felelős szerv.

(7)²⁶⁹ Amennyiben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosult orvos az ellenőrzés során megállapított jogosulatlan rendelés tényét vitatja, akkor az egészségbiztosítónál a jogosulatlan rendeléssel érintett személlyel történő adategyeztetést kezdeményezhet, amelyre a 38/B. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(8)²⁷⁰ Amennyiben az egészségbiztosító az (1)-(7) bekezdés szerinti ellenőrzés során a szakmai előírások be nem tartását állapítja meg, erről tájékoztatja a szakmai felügyeletet ellátó szervet.

(9)²⁷¹ Az egészségbiztosító az (1)-(7) bekezdésekben foglalt ellenőrzések során a 30. § és a 31-33/A. §-ok szerinti szerződések alapján, mint szerződő fél jár el.

37. §²⁷² (1) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti az elszámolt ellátás finanszírozási összegének 150 százalékát, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató el nem végzett ellátást vagy a finanszírozási szerződésében nem szereplő ellátást számolt el.

(2) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti az elszámolt ellátás finanszírozási összegét, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató

a) vagy a beutalásra jogosult orvosa nem a hatályos jogszabályoknak vagy szakmai előírásoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatások rendelésénél,

b) a miniszteri rendeletben kihirdetett finanszírozási eljárásrendeknek, ennek hiányában az érvényes szakmai protokolloknak vagy mindezek hiányában az Eütv. 119. § (3) bekezdésében foglalt szakmai előírásoknak (a továbbiakban együtt: orvosszakmai előírások) nem megfelelően nyújtott ellátást számolt el, vagy

c) más forrásból megtérülő ellátást számolt el.

(3) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a kifizetett finanszírozási többletet, ha az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy egy ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen számolt el.

(4) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató - az (1)-(3) bekezdés alá nem tartozó esetekben - megtéríti az elszámolt ellátás finanszírozási összegének 20 százalékát, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató orvosszakmai szempontból indokolt ellátást nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően számolt el.

(5) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének 150 százalékát, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató vagy a szolgáltató orvosa

a)²⁷³ betegdokumentációban szereplőnél nagyobb mennyiségű gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást,

b) el nem végzett ellátás keretében gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást,

vagy

c) a szerződésében nem szereplő gyógyászati ellátást

társadalombiztosítási támogatással rendelt.

(5a)²⁷⁴ A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének 150 százalékát, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató vagy a szolgáltató orvosa

a) el nem végzett ellátás keretében gyógyszer emelt, kiemelt indikációhoz kötött támogatással történő rendeléséhez adott szakorvosi javaslatot,

b) gyógyszer emelt, kiemelt indikációhoz kötött támogatással történő rendeléséhez jogosulatlanul adott szakorvosi javaslatot,

c) el nem végzett ellátás keretében gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendeléséhez adott szakorvosi javaslatot,

d) gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendeléséhez jogosulatlanul adott szakorvosi javaslatot.

(6) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegét, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató vagy a szolgáltató orvosa az orvosszakmai előírásoknak nem megfelelően, indokolatlanul rendelt társadalombiztosítási támogatással gyógyszert, gyógyászati segédeszközt vagy gyógyászati ellátást vagy más forrásból megtérülő gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást társadalombiztosítási támogatással rendelt.

(7) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének 20 százalékát, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történt rendelése a hatályos jogszabályoknak nem felelt meg, de orvosszakmai szempontból indokolt, szükséges és az orvosszakmai előírásoknak megfelelő volt.

(8)²⁷⁵ A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató vagy a szolgáltató orvosa gyógyszert, gyógyászati segédeszközt nem a finanszírozási eljárásrendnek megfelelően, ennek hiányában nem a kiemelt és emelt társadalombiztosítási támogatásra jogosító indikációnak megfelelően vagy jogosulatlanul rendelt. Amennyiben a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelése a rendelés időpontjában érvényes szakorvosi javaslat alapján történt és az (5a) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn, a szakorvosi javaslatot adó, finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató téríti meg a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult.

(9) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással való rendelésére a 32. § szerinti szerződés alapján jogosult orvos tekintetében az (5)-(8) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(10)²⁷⁶ Az (1)-(9) bekezdés, a (12) bekezdés, valamint a 31. § (6) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szerinti követelést az egészségbiztosító jogosult az igénybe vett finanszírozás, illetve az ártámogatás folyósítását követő öt éven belül a finanszírozás elszámolása során is érvényesíteni.

(11) Amennyiben a (9) bekezdés alapján megállapított megtérítési kötelezettség összege meghaladja a tárgyhónapban az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértéket, a támogatással történő rendelésre való jogosultságot - a megtérítési kötelezettség érvényesítése mellett - legfeljebb egy évre fel kell függeszteni vagy fel kell mondani, és a szerződés megszűnésétől számított legalább egy, legfeljebb három évig az érintett orvossal a 32. § szerinti szerződés nem köthető.

(12) Amennyiben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás (5)-(6) bekezdés szerinti jogosulatlan rendelése közgyógyellátás jogcímen történt, a jogosulatlanul rendelt gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, gyógyászati ellátásra vonatkozóan az (5)-(6) bekezdésben megállapított összegen túl a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is meg kell téríteni.

(13)²⁷⁷ A (2)-(4) bekezdés, a (6)-(9) bekezdés, a (12) bekezdés, a (16) bekezdés, valamint a 31. § (6) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szerinti követelés összege után a fizetési kötelezettség megállapításakor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresét kell fizetni, amennyiben a kamat összege meghaladja az 1000 forintot. A kamatkövetelés öt éven belül a finanszírozás elszámolása során is érvényesíthető.

(14)²⁷⁸ Amennyiben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére jogosult orvos a Gyftv.-ben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt, a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegi, úgy - az eljáró hatóság kezdeményezésére - a támogatással történő rendelésre való jogosultságát legfeljebb egy hónapra fel kell függeszteni.

(15)²⁷⁹ Amennyiben az (1)-(4) bekezdés, valamint a 35. § (6) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltató megtérítési kötelezettsége meghaladja az ellenőrzött időszak alatt az egészségügyi szolgáltatónak járó teljes finanszírozási összeg húsz százalékát, az egészségbiztosító a finanszírozási szerződést felmondhatja.

(16) Amennyiben a 32. § (8) bekezdés szerinti szerződés alapján a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa nem a hatályos jogszabályoknak vagy szakmai szabályoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatásokra történő beutalás során, a nem finanszírozott szolgáltató köteles megtéríteni az elszámolt ellátás finanszírozási összegét.

(17)²⁸⁰ A finanszírozás keretében kapott összeg elkülönített kezelésére vonatkozó - 35. § (1) bekezdése szerinti - kötelezettség nemteljesítése esetén a finanszírozási szerződést az egészségbiztosítási szerv felmondhatja.

(18)²⁸¹ Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a 36. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségbiztosítási szerv a finanszírozási szerződést felmondhatja.

38. §²⁸² (1) Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő forgalmazásának ellenőrzése során az egészségbiztosító vizsgálja²⁸³

a) az egyéves leltáridőszakon belüli beszerzésre, készletváltozásra és értékesítésre vonatkozó okmányokat, valamint a támogatott termékekre vonatkozó leltár termékenkénti adatait,

b) a tényleges készlet összhangját a támogatás alapjául elszámolt vényekkel,

c) a támogatási összeg kiszámításának jogszerűségét és pontosságát,

d) az elszámolás alapját képező adatok nyilvántartására vonatkozó előírások megtartását,

e)²⁸⁴ az egyedi méretvétel alapján rendelésre készített gyógyászati segédeszköz hibás teljesítése esetén a szavatossági igény külön jogszabály szerinti érvényesítéséhez kapcsolódó adatokat,

f)²⁸⁵ a 30. § (2) bekezdése szerinti, és a kiszolgáltatásra, valamint a forgalmazásra vonatkozó külön jogszabályban foglalt feltételek teljesülését,

g)²⁸⁶ az egészségbiztosító és a szolgáltató közötti szerződésben foglalt feltételek teljesülését.

(2)²⁸⁷ Gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtásának az ellenőrzése során az egészségbiztosító az (1) bekezdés c)-d) pontjában foglaltakat vizsgálja.

(3)²⁸⁸ Ha az (1)-(2) bekezdés alapján megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó szabályokat megszegte, az az így elszámolt támogatásnak a fizetési kötelezettség megállapításakor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszatéríti. Nem kell megfizetni a kamatot, ha annak összege az 1000 forintot nem éri el. A visszatérítési kötelezettség a támogatás jogalap nélküli elszámolását követő 5 éven belül támogatás elszámolása során is érvényesíthető.

(4)²⁸⁹ Amennyiben a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó előírásokat

a) megszegi, vagy két éven belül ismételten megszegi, és

b) az előírások megszegése vagy az a) pont szerinti időtartamon belül az előírások ismételt megszegése következtében kifizetett támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban foglalt mértéket,

a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, illetve ellátás nyújtására jogosító szerződést az egészségbiztosító felmondja. Az érintett egészségügyi szolgáltatóval a 30. § (2) bekezdés alapján új szerződés a szerződés megszűnésétől számított egy évig nem köthető. Nem köthető továbbá a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül olyan egészségügyi szolgáltatóval sem szerződés, amelyben a felmondással érintett egészségügyi szolgáltató tagja vagy vezető tisztségviselője tag vagy vezető tisztségviselő.

(5)²⁹⁰ Amennyiben az egészségbiztosító végzett ellenőrzés során az egyedi méretvétel alapján rendelésre készített gyógyászati segédeszköz vonatkozásában olyan hibás teljesítést állapít meg, amely szavatossági igény érvényesítésével nem szüntethető meg, és a gyógyászati segédeszköz készítéséért elszámolt támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket, akkor a társadalombiztosítási támogatás elszámolására vonatkozó szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(6)²⁹¹ A közgyógyellátás jogcímén történő gyógyszer-kiszolgáltatás, gyógyászati segédeszköz-forgalmazás, illetőleg egyéb közgyógyellátás keretében nyújtott ellátás esetében az egészségbiztosító az (1) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenysége során - az ott megjelölteken túl - vizsgálja

a) a kiszolgáltatás, forgalmazás, ellátásnyújtás jogcímét,

b) a gyógyszer-kiszolgáltatás gyógyszerkeret összegéig terjedő mértékét,

c) a közgyógyellátás keretében elszámolt térítési díj kiszámításának jogszerűségét és pontosságát.

(7)²⁹² Ha megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó, ellátást nyújtó a közgyógyellátásra vonatkozó szabályokat megszegte, az elszámolt támogatásnak a (3) bekezdés szerinti összegén túlmenően a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összegnek a fizetési kötelezettség megállapításakor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét is visszatéríti.

(8)²⁹³ Amennyiben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök forgalmazására jogosult személy a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletben foglalt, a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegi, úgy - az eljáró hatóság kezdeményezésére - a támogatással történő forgalmazást legfeljebb egy év időtartamra fel kell függeszteni.

38/A. §²⁹⁴ Ha az egészségbiztosító az ellenőrzés során megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató

a) a finanszírozási szerződés szerinti,

b) más forrásból megtérülő,

c) el nem végzett

ellátásért a biztosítottal térítési díjat fizettetett, kötelezi az egészségügyi szolgáltatót a térítési díjnak a biztosított részére történő visszafizetésére.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének ellenőrzése²⁹⁵

38/B. §²⁹⁶ (1)²⁹⁷ Az egészségbiztosító összesíti az egészségügyi szolgáltatóknál és forgalmazóknál vezetett hiteles dokumentációk és a rendelkezésére álló adatok alapján a biztosított által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat.

(2)²⁹⁸ Az egészségbiztosító a biztosított lakóhelyén, tartózkodási helyén - az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével - a biztosított személyes adataira és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyeztetést kezdeményezhet, helyszíni ellenőrzést végezhet (a továbbiakban együtt: adategyeztetés).

(3)²⁹⁹ Az adategyeztetésen az egészségbiztosító képviselőjén túl kizárólag az érintett biztosított, valamint az általa erre felhatalmazott személy vehet részt. A biztosítottnak az adategyeztetésen közreműködési kötelezettsége van.

(4)³⁰⁰ Amennyiben a biztosított az (1) bekezdés szerinti összesítésben szereplő valamely egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az adategyeztetés során vitatja, az egészségbiztosító az adott egészségügyi szolgáltatást elrendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre álló, a vitatott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi dokumentációt ellenőrzi.

(5)³⁰¹ Az adategyeztetés során az egészségbiztosító a 36. § (2)-(3) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével jár el.

Záró ellenőrzés³⁰²

38/C. §³⁰³ (1) Ha az egészségügyi szolgáltató 30. § (1)-(2) bekezdése szerinti szerződése megszűnik, az egészségbiztosító záró ellenőrzést végezhet, amelyet a szerződés megszűnését követő kilencven napon belül indít meg.

(2) A záró ellenőrzés tekintetében a 35. § (2) és (6) bekezdése, a 36. §, a 37. § (1)-(8) és (12)-(14) bekezdése, a 38. § (1)-(3) és (6)-(7) bekezdése, a 38/A. § és a 38/B. § szerinti, a szerződés teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó szabályok alkalmazandók. Amennyiben az ellenőrzött egészségügyi szolgáltató nem biztosítja az ellenőrzés elvégzéséhez az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerint szükséges adatokat, a szolgáltató köteles az ellenőrzés tárgyát képező időszak alatt részére folyósított finanszírozási összeget visszatéríteni.

(3) Ha a záró ellenőrzés megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató az E. Alapból kapott összeget nem a megszűnt finanszírozási szerződésében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használta fel vagy azt nem használta fel, köteles a kapott összeget - a szerződésszegés esetére kikötött egyéb jogkövetkezmények mellett - az E. Alap számára megtéríteni.

(4) A záró ellenőrzést követően az egészségbiztosító a szolgáltatótól kapott adatokat az esetleges elszámolásokkal kapcsolatos igényérvényesítés határidejének lejártáig, és kizárólag az igényérvényesítés elbírálásának érdekében kezelheti.

38/D. §³⁰⁴

V. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI³⁰⁵

Általános rendelkezések

39. §³⁰⁶ (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2)³⁰⁷ Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

(4)³⁰⁸ Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.

(6)³⁰⁹ Az (1)-(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetve a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátásra való jogosultságot a biztosított, illetve a szülő által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultság feltételeivel már ekkortól rendelkezik.

(7)³¹⁰ A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. A választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével. Az ellátások közötti különbözet kamatmentes kifizetésére a csökkentés teljesítését követő három munkanapon belül kerül sor.

39/A. §³¹¹ (1)³¹² Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.

(2) A biztosítás megszűnését követően járó pénzellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

39/B. §³¹³ (1) Pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, amennyiben a pénzbeli ellátás összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - harminc napon belül nem határozható meg, a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani. A pénzbeli ellátás határozattal történő megállapításakor a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

(2) Amennyiben az igénylő a pénzbeli ellátás iránti kérelmét visszavonja, a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(3) Amennyiben az ellátást folyósító szerv az előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő pénzbeli ellátásra nem jogosult, az igénylő köteles a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

(4) Amennyiben az előleg folyósítását követően az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a pénzbeli ellátás a folyósított előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

Terhességi-gyermekágyi segély

40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és³¹⁴

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

b)³¹⁵ a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2)³¹⁶ A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a)³¹⁷ a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,

b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

c)³¹⁸ a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

(3)³¹⁹ A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A terhességi-gyermekágyi segély legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

(4)³²⁰ Terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára

a) annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,

b) annak a gyámnak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,

c) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,

e) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

f) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,

g) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától,

ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

b) ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.

(2)³²¹ A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(3)³²² A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.³²³

(4) A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Gyermekgondozási díj³²⁴

42/A. §³²⁵ (1)³²⁶ Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.³²⁷

(2)³²⁸ Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő.

(3)³²⁹

(4)³³⁰ A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a)³³¹ a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c)³³² a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

42/B. §³³³ (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.

(3)³³⁴

(4)³³⁵ Amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelem a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap.

42/C. §³³⁶ Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;

b)³³⁷ a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;

c)³³⁸ a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];

d) a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

e) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

f) a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

42/D. §³³⁹ (1)³⁴⁰ A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2)³⁴¹ A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.

(3)³⁴²

(4)³⁴³ A 48. § (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5)³⁴⁴ Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.

(6)³⁴⁵ Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.

Táppénz

43. § (1)³⁴⁶ Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

(2)³⁴⁷ Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

(3)³⁴⁸

44. § Keresőképtelen,

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;

c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

d)³⁴⁹

e)³⁵⁰ a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;

f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

(2) A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

(3) A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.

(4)³⁵¹ Kivételesen indokolt esetben - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

a)³⁵² a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;

b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;

c) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;

d) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;

e) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, a 44. § a) és f) pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.

(3) Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat.

(4) Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki

a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy

b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

(5) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított

a) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,

b) beteg gyermek ápolása,

c) közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat

miatt részesült táppénzben.

(7)³⁵³ A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

47. § (1) A táppénz - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

(2) Nem jár táppénz

a)³⁵⁴ a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,

b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,

c) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,

d) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,

e)³⁵⁵ a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,

f)³⁵⁶ a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.

(3)³⁵⁷ A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá. Az ellenőrző (fő)orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti.

48. § (1)³⁵⁸

(2)³⁵⁹ A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3)³⁶⁰ Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(4)³⁶¹ Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

(5)³⁶² Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

(6) A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha

a) a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és

b)³⁶³ a korábbi táppénzét a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján állapították meg.

(7)³⁶⁴ A táppénz alapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(8)³⁶⁵ A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.

48/A. §³⁶⁶

49. §³⁶⁷ (1)³⁶⁸ A gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy³⁶⁹

a)³⁷⁰ a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,

b)³⁷¹ a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.

(2)³⁷² Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni arra a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottra, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

50. §³⁷³ (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

(2)³⁷⁴ Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a 44. § e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.

(3)³⁷⁵

(4)³⁷⁶ A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

a) terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,

b)³⁷⁷ gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,

c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,

d)³⁷⁸

(5)³⁷⁹ Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt indokolt esetben segélyben részesítheti.

VI. Fejezet

BALESETI ELLÁTÁS

Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés

51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

52. § (1)³⁸⁰ Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

(2)³⁸¹ A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

(3)³⁸² Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

52/A. §³⁸³ (1) Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a Ket. 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - harminc napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére végzésben táppénz előleget kell megállapítani.

(2) Amennyiben a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő részére határozattal baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani.

(3) Amennyiben az igénylő a baleset üzemiségének elismerésére irányuló kérelmét visszavonja, a folyósított táppénz előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(4) Amennyiben a baleset nem minősül üzemi balesetnek, táppénzre való jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell megállapítani. A baleset üzemiségének elutasítása esetén a baleseti táppénz iránti kérelmet táppénz iránti kérelemnek kell tekinteni. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani.

(5) Amennyiben az ellátást folyósító szerv a táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz vagy a (4) bekezdésben megállapított ellátás a folyósított táppénz előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely

a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy

b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy

c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt.

(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Baleseti egészségügyi szolgáltatás

54. § (1)³⁸⁴ Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből (a továbbiakban együtt: üzemi baleset) eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához - amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja - százszázalékos mértékű támogatás jár.

(2)³⁸⁵ Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege azonos a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás - az igénybevételkor érvényes, külön jogszabály szerint a támogatás alapjául elfogadott - árával, illetve a gyógyászati segédeszköz javítási díjával.

(3)³⁸⁶ A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő, a 23. § c) pontjában meghatározott fogászati ellátásra.

Baleseti táppénz

55. § (1)³⁸⁷ Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

(2) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

(3) A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(4)³⁸⁸ Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül.

(5)³⁸⁹ A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6)³⁹⁰ A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll.

(7)³⁹¹ A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.

(8)³⁹² Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem száz százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.

(9)³⁹³ Ha a biztosított a (7) bekezdésben említett időtartam alatt - jövedelem hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával.

55/A. §³⁹⁴ (1) Baleseti táppénzre való jogosultság esetén, amennyiben a baleseti táppénz összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a Ket. 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - harminc napon belül nem határozható meg, a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben baleseti táppénz előleget kell megállapítani. A baleseti táppénz határozattal történő megállapításakor a baleseti táppénz összegébe a folyósított baleseti táppénz előleg összegét be kell számítani.

(2) Amennyiben az igénylő a baleseti táppénz iránti kérelmét visszavonja, a folyósított baleseti táppénz előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(3) Amennyiben az ellátást folyósító szerv a baleseti táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő baleseti táppénzre nem jogosult, a folyósított baleseti táppénz előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(4) Amennyiben az ellátást folyósító szerv a baleseti táppénz előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz a folyósított baleseti táppénz előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

56. § (1) A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

(2)³⁹⁵ Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege százötven százalékának naptári napi összegével azonos, úti üzemi baleset esetén annak kilencven százalékával egyezik meg.

(3) A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben említett jövedelmet lehet figyelembe venni.

(4) A baleseti táppénzre - ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5)³⁹⁶ Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában, amelyben a baleset érte újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.

(6) Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni.

Baleseti járadék

57. §³⁹⁷ (1)³⁹⁸ Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

(2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

(4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították.

58. §³⁹⁹ (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően

a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,

b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,

c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,

d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

(2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

59. § (1) A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.

(3) A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

(4) A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A havi átlagkereset megállapításánál

a) a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet kell figyelembe venni,

b) a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adójával).

(6) Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

60. § (1) A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

(2)⁴⁰⁰ A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

(3)⁴⁰¹ Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára - legfeljebb két éven át - újból jár.

(4) A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

VII. Fejezet

A PÉNZBELI ELLÁTÁSOKKAL KAPCSOLATOS IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

Általános rendelkezések

61. § (1)⁴⁰²

(2)⁴⁰³ Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

(3)⁴⁰⁴ Az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának - vagy ha a kérelmet posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának - igazolt napja.

(4)⁴⁰⁵ Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás tárgyában benyújtott kérelem érdemi elbírálása tárgyában kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben nem kell határozatot hozni, ha a hatóság a kérelemnek teljes mértékben helyt ad.

(5)⁴⁰⁶ A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő.

(5a)⁴⁰⁷ A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmekhez, továbbá a kifizetőhelyi feladatellátás során az OEP által rendszeresített, az OEP honlapján közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell használni.

(6)⁴⁰⁸ Az igényelbíráló szerv az ügyfelet személyes megjelenésre is felhívhatja az igény elbírálása érdekében. Ha az ellátásban részesülő az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, vagy az orvosi felülvizsgálatnak, kórházi megfigyelésnek elfogadható indok nélkül nem veti magát alá és emiatt a kérelmet elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni.

(7)⁴⁰⁹ Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó - az Art.-ban meghatározott - késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni.

(8) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

(9)⁴¹⁰

(10) A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül.

Betegség és anyaság esetére járó pénzbeli ellátások iránti igény

62. §⁴¹¹ (1)⁴¹² A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni.

(2)⁴¹³ A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet

a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

b)⁴¹⁴

c)⁴¹⁵ egyéb esetben az egészségbiztosító

bírálja el és folyósítja.

(3)⁴¹⁶

(4)⁴¹⁷ A kérelemben foglaltak teljesítése esetén nem kell határozatot hozni.

(5)⁴¹⁸ A táppénzt utólag kell folyósítani, a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a bérfizetési napon.

(6)⁴¹⁹ A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat havonta utólag kell folyósítani, a (2) bekezdés a) pontjában említett esetekben a bérfizetési napon, egyéb esetekben a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.

63. § (1)⁴²⁰ Annak, aki egyidejűleg több - biztosítással járó - jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti kérelmét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több - társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező - munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás annál a munkáltatónál történik, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött. Amennyiben a biztosítási jogviszonyok ugyanazon a napon kezdődnek, a pénzbeli ellátás iránti kérelmet annál a munkáltatónál működő kifizetőhely bírálja el, ahol a biztosított szerződés szerinti jövedelme magasabb.

(2)⁴²¹ A táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét jogviszonyonként kell megállapítani.

(3) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

Baleseti ellátások iránti igény

64. § (1)⁴²² A bejelentett üzemi baleset tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt.

(2)⁴²³ A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet - a foglalkozási megbetegedést kivéve - legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

(3) A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár.

(4)⁴²⁴

(5)⁴²⁵ Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot közölni kell a biztosítottal, a kezelő orvossal, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló orvossal.

65. § (1)⁴²⁶ Az üzemi balesettel összefüggésben egészségbiztosítási baleseti ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén állapítható meg.

(2)⁴²⁷ Az üzemi baleset jogerős megállapításáig a biztosítottnak az általános szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, továbbá az 54. § (3) bekezdésében foglalt fogászati ellátásért a biztosított által kifizetett térítési díjat a baleset üzemiségének elismerését követően az egészségbiztosító, vasutas dolgozók esetén a vasutas egészségbiztosítási szerv a rendelkezésre álló nyilvántartás, az üzemi baleset megállapításáról szóló határozat, valamint a kezelőorvos igazolása alapján téríti meg.

(3)⁴²⁸ A baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a baleseti táppénz meghosszabbítása esetén az orvosszakértői szervet szakértőként kell igénybe venni.

(4)⁴²⁹ A baleseti járadék iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél kell bejelenteni.

(5)⁴³⁰ A baleseti járadék iránti kérelem elbírálására és folyósítására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)⁴³¹ A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

VIII. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

66. § (1)⁴³² Az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás) jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.

(2)⁴³³ Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.

(3)⁴³⁴ A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint az egészségügyi szolgáltató köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást az (1) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.

(4)⁴³⁵ Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgáltatót és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

(5)⁴³⁶ Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgáltatót terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

(6) A jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték.

(7)⁴³⁷ Az a személy, aki EU-Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal, valamint az uniós rendeletek szerinti egyéb nyomtatvánnyal úgy vett igénybe egészségügyi szolgáltatást valamely EGT tagállamban, hogy a 6-7. §-ok és a 8/A. § alapján nem volt jogosult annak igénybevételére, köteles az egészségügyi szolgáltatás E. Alapot terhelő költségeit megtéríteni.

67. §⁴³⁸ (1)⁴³⁹ A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

(2)⁴⁴⁰ Munkaerő-kölcsönzés esetén az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a foglalkoztató alatt az Mt.-ben meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.

68. §⁴⁴¹ (1)⁴⁴² Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2)⁴⁴³ A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

(3)⁴⁴⁴ A 66. § (3)-(6) bekezdése, a 67. § és az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

(4)⁴⁴⁵ A 66. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

68/A. §⁴⁴⁶ (1)⁴⁴⁷ A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás.

(2)⁴⁴⁸ A 66. § (2)-(6) bekezdése alapján visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.⁴⁴⁹

(3)⁴⁵⁰ A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti.

(4)⁴⁵¹ Az egészségbiztosító jogosult a 67-68. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére. Biztosítani kell az egészségbiztosító részére, hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthessen és arról másolatot készíthessen. Az egészségbiztosító megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv harminc napon belül megküldi a megkereső részére.

68/B. §⁴⁵² (1) A biztosított köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összegét, közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatából finanszírozott összeget is, ha arra a 38/B. § alapján lefolytatott eljárást követően írásban kötelezték.

(2) A biztosítottat a megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell megfizetni a kamatot, ha annak összege az 1000 forintot nem éri el.

Az ellátások késedelmes kifizetése

69. §⁴⁵³ Ha az egészségbiztosító, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a pénzbeli ellátási, valamint baleseti táppénz iránti igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot a 39/B. §, 52/A. § és 55/A. § szerinti előleg összege után, valamint ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.

A követelés érvényesítése

70. §⁴⁵⁴ (1)⁴⁵⁵ Az egészségbiztosító a követelését

a) a 66. § szerinti visszafizetésre kötelező határozattal, illetve megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

b) a 67-68. § szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

c) a 68/B. § szerinti megtérítésre kötelező határozattal

érvényesíti. A fizetési meghagyás hatósági határozat, a kiadására irányuló eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2)⁴⁵⁶ A 66-68. §-on alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül, míg a 68/B. §-on alapuló követelés a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz vagy gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a 66-68. §-on alapuló követelés öt éven túl, a 68/B. §-on alapuló követelés pedig öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(3)⁴⁵⁷ A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti táppénz visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az ellátást folyósította. A 66. §-on alapuló megtérítésre kötelező fizetési meghagyást az egészségbiztosító, vagy a vasutas egészségbiztosítási szerv hozza. Ez utóbb említett igazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel a visszafizetésre kötelező határozat meghozatalára is, ha a visszafizetési kötelezettség mellett a foglalkoztató vagy egyéb szerv (személy) megtérítési kötelezettsége is megállapítható.

(4)⁴⁵⁸ A 67. §-on alapuló, fizetési meghagyást az egészségbiztosító, vagy a vasutas egészségbiztosítási szerv hozza.

(5)⁴⁵⁹ A 68. §-on alapuló fizetési meghagyást és a 68/B. §-on alapuló határozatot az egészségbiztosító hozza.

(6)⁴⁶⁰ A 66-68/B. §-on és a 80. § (6) bekezdésén alapuló követelés és az érvényesítéséhez kapcsolódó járulékos költség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(7)⁴⁶¹ Nem kell behajtani a kamat- és késedelmipótlék-tartozást akkor, ha a kötelezett terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg.

71. §⁴⁶² (1) Amennyiben a fizetésre kötelezett a fizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az egészségbiztosítási szerv a követelését

a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,

b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból történő letiltással érvényesíti.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet eredményre, a követelést az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

(3) A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban táppénzből, baleseti táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

(4) A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.

(5) A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét - az örökség erejéig - az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető egészségbiztosítási ellátásból - ide nem értve a jogosult halála hónapjában általa már fel nem vett és a hozzátartozónak járó ellátást - a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle behajtani nem lehet.

Mérséklés, elengedés

72. §⁴⁶³ (1) A magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett, illetőleg igénybe vett ellátás visszatérítése, illetőleg megtérítése címen fennálló követelést az egészségbiztosító méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet.

(2) Az egészségbiztosító méltányosságból a kirótt kamatot, késedelmi pótlékot, illetve mulasztási bírságot mérsékelheti, elengedheti vagy részletfizetést engedélyezhet.

73. §⁴⁶⁴ A baleseti járadékkal összefüggő felelősség érvényesítésére a Tny.-nek a nyugellátásokkal kapcsolatos felelősségi szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a visszafizetéssel, illetőleg megtérítéssel kapcsolatos feladatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv látja el.

IX. Fejezet

JOGORVOSLAT

Visszavonás, módosítás

74. §⁴⁶⁵ Ha a kérelem elbírálása vagy követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált határozat jogszabályt sért, vagy a kérelmet tévesen utasították el, illetve az ellátás összegét tévesen állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyósították, a hatóság a határozat közlésétől számított öt éven belül a határozatot módosítja vagy visszavonja.

75. §⁴⁶⁶

Illeték- és költségmentesség⁴⁶⁷

75/A. §⁴⁶⁸ A Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási és baleseti ellátások (beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) biztosított általi igénybevételével kapcsolatos eljárások, a bírságok kiszabásával kapcsolatos eljárások, valamint a 72. § (1)-(2) bekezdésében szereplő eljárások illeték- és költségmentesek.

Határozat bírósági felülvizsgálata

76. §⁴⁶⁹

77. § (1)⁴⁷⁰ A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat az orvosszakértői szervhez. Az orvosszakértői szerv döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2)⁴⁷¹ A méltányossági eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.

(3)⁴⁷² A 67-68. § és 68/B. § szerinti eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálatára az a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a megtérítésre kötelezett belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye - jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye - található.

78. § A baleseti járadékkal kapcsolatos jogorvoslatokra a Tny.-nek a nyugellátások esetében érvényesíthető jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

X. Fejezet

NYILVÁNTARTÁSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

79. § (1)⁴⁷³ Az egészségbiztosító - ideértve a társadalombiztosítási feladatokat külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó munkáltatókat és egyéb szerveket - természetes személyről adatokat az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, illetőleg a társadalombiztosítási feladatot ellátó szervek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából TAJ-számon, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, illetőleg nyugdíjfolyósítási törzsszámon tarthat nyilván.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:

a)⁴⁷⁴ természetes személyazonosító adatok,

b) családi állapot, állampolgárság, eltartott hozzátartozó és élettárs esetén a hozzátartozói minőség,

c)⁴⁷⁵ lakóhely és tartózkodási hely,

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e) az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges egészségügyi adatok,

f) jövedelemre vonatkozó adatok.

(3)⁴⁷⁶ Az egészségbiztosító nem társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.

(4)⁴⁷⁷ A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére - figyelemmel az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire is - jogosultak.

(5)⁴⁷⁸ A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében, statisztikai célból e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok közül a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok igénylésére - figyelemmel az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire is - jogosult.

79/A. §⁴⁷⁹ (1) Az egészségbiztosító az e törvény alapján kötött szerződésekhez kapcsolódóan az Eüak. 4. §-a (2) bekezdésének g) pontjában foglalt célok teljesítése érdekében kezeli az Eüak. 22. §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2) Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésében meghatározott adatok kezelését, az egészségbiztosító felé történő továbbítását a külön jogszabályban és a szerződésében előírt formában és módon teljesíti.

(3)⁴⁸⁰

80. § (1)⁴⁸¹ A foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók és egyéb szervek az egészségbiztosítás pénzbeli és baleseti ellátásainak megállapításához szükséges nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezhetők. A foglalkoztatók és egyéb szervek nem kezelhetnek egészségügyi adatot. A nyilvántartások vezetése, illetve az adatszolgáltatás az egészségbiztosító által meghatározott esetben és módon elektronikus adathordozón is teljesíthető. A foglalkoztató e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeit a felszámolás és a végelszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, illetve a végelszámoló teljesíti.

(2)⁴⁸² Az egészségbiztosító felhívására a társadalombiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

(3)⁴⁸³ Az ellátásban részesülő - ha a jogszabály kivételt nem tesz - köteles az egészségbiztosítónak bejelenteni minden olyan tényt, illetőleg adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti.

(4)⁴⁸⁴ A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítás megszűnését követően folyósított terhességi-gyermekágyi segélyről és gyermekgondozási díjról az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatok feltüntetésével a folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül elektronikus úton köteles bejelentést tenni az egészségbiztosítónak.

(5)⁴⁸⁵ Ha az uniós rendeletek vagy a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy, valamint a Tbj. 11. §-a a) pontjának hatálya alá tartozó magyar állampolgár TAJ számmal rendelkezik, köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.

(6)⁴⁸⁶ Az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesítő, annak nem az előírt módon eleget tevő vagy valótlan adatokat közlő

a) természetes személy 10 ezertől 100 ezer forintig,

b) a Tbj. 4. § a) pontjában meghatározott foglalkoztató, és a Tbj. 4. § b) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó 10 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő összegű,

az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. A mulasztási bírságot kiszabó elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

81. § (1)⁴⁸⁷ Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

(2)⁴⁸⁸

81/A. §⁴⁸⁹ Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcsere körébe tartozó, az egészségbiztosító által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

XI. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

82. § (1)⁴⁹⁰ A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, illetőleg baleseti ellátásra való jogosultság megállapítása iránti ügyekben e törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(2)⁴⁹¹ A külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó adatok összeállításáról szóló 311/76/EGK rendelet által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat az egészségbiztosító a rendelkezésére álló társadalombiztosítási nyilvántartások alapján szolgáltatja a Központi Statisztikai Hivatal részére.

(3)⁴⁹² Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 37. §-t a 2011. január 1-jét követően keletkezett jogsértések vonatkozásában kell alkalmazni.

(4)⁴⁹³ Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 66. § (1) bekezdést a 2011. január 1-jét követően jogalap nélkül igénybe vett pénzbeli ellátásra, baleseti járadékra, baleseti táppénzre vagy utazási költséghez nyújtott támogatásra kell alkalmazni.

(5)⁴⁹⁴ Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvénnyel megállapított 48. § (8) bekezdést a 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(6)⁴⁹⁵ Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 20. § (1) és (4) bekezdést, 43. § (1) és (3) bekezdést, 46. § (1) bekezdés a) pontját, 48. § (8) bekezdést, 48/A. §-át, 50. § (3) bekezdést, 50. § (4) bekezdés d) pontját, valamint 80. § (4) bekezdést a 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(7)⁴⁹⁶ Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 40. § (1) bekezdés b) pontját a 2011. augusztus 31-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.

(8)⁴⁹⁷ Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 40. § (2) bekezdés a) pontját, valamint a 42/A. § (4) bekezdés a) pontját a 2013. július 31-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.

(9)⁴⁹⁸

(9)⁴⁹⁹ A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvénnyel megállapított 35. § (la) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettséget a 2012. január 1-jén hatályos finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató 2012. március 31-éig teljesíti.

(10)⁵⁰⁰ A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 20. § (2a) bekezdése szerinti országos várólistanyilvántartást az egészségügyi szolgáltatók által vezetett intézményi várólisták alapján - kormányrendeletben meghatározottak szerint - 2012. június 30-áig kell létrehozni.

(11)⁵⁰¹ A Módtv1. által megállapított 30. § (4) bekezdését a Módtv1. hatálybalépésekor érvényes finanszírozási szerződések, valamint a 2011. december 31. után kezdeményezett finanszírozási szerződés-módosítások tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a még jóvá nem hagyott szerződésmódosítások a Módtv1. hatálybalépésének időpontjában érvényessé válnak.

(12)⁵⁰² Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésének napján finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók, illetve az általuk igénybe vett közreműködő egészségügyi szolgáltatók 2012. december 31-éig nyilatkoznak arról, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősülnek. A Módtv. hatálybalépésének napján finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában a Módtv.-nyel megállapított 30. § (5) és (6) bekezdése és 31. § (5) bekezdés c) és d) pontja, illetve az abban foglaltak elmulasztásához fűződő jogkövetkezmény - ideértve a finanszírozási szerződés felmondását is - 2013. január 1-jétől alkalmazható.

(12a)⁵⁰³ A (12) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozói formában működő egészségügyi szolgáltató esetében.

(13)⁵⁰⁴ A Módtv.-nyel megállapított 37. § (5a) és (8) bekezdést a 2012. június 30-át követően keletkezett jogsértések vonatkozásában kell alkalmazni.

(14)⁵⁰⁵ A Módtv.-nyel megállapított 39/B. §-t a 2012. június 30-át követően benyújtott kérelmek tekintetében kell alkalmazni.

(15)⁵⁰⁶ A Módtv.-nyel megállapított 52/A. §-t, 55/A. §-t, valamint a 65. § (2) bekezdést a 2012. június 30-át követően bekövetkezett balesetek tekintetében kell alkalmazni.

82/A. §⁵⁰⁷ (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXII. törvény hatálybalépése nem érinti az annak hatálybalépése előtt szerv- vagy szövetátültetésre jogosító várólistára felkerült személyek szerv- vagy szövetátültetésre való jogosultságát.

(2) Azt a személyt, akinek esetében ugyanazon szerv vagy szövet átültetése a Magyarországon elvégzett korábbi szerv- vagy szövetátültetést követően, a beültetett szerv vagy szövet kilökődése miatt indokolttá vált, arra tekintet nélkül kell felvenni a várólistára, hogy az érintett személy 2006. január 1-jétől az (1) bekezdésben meghatározott törvény alapján arra jogosult.

82/B. §⁵⁰⁸ Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvénnyel megállapított 64. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmeket a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni.

82/C. §⁵⁰⁹ Az irányított betegellátási rendszerben részt vett ellátásszervező (a továbbiakban e § alkalmazásában: ellátásszervező), amely az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 75. §-a szerinti záróelszámolást még nem készített, köteles az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvény hatálybalépését, illetve - ha az későbbi - az irányított betegellátási rendszerrel összefüggésben lévő per jogerős befejezését, vagy - ha a jogerős ítélet alapján az egészségbiztosítónak fizetési kötelezettsége keletkezik az ellátásszervező részére - a jogerős ítélet alapján az egészségbiztosító által folyósított pénzeszköz folyósítását követő 90 napon belül az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 75. §-ának és a végrehajtásáról szóló rendeletnek a 2009. január 1-jén hatályos szabályai szerint - az ellátásszervező által dokumentált betegút-szervezési és -nyilvántartási adatok alapján - záróelszámolást készíteni, és az alapján elszámolási kötelezettségét teljesíteni az egészségbiztosító részére. A záróelszámolás ellenőrzése tekintetében az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 75. §-ának és a végrehajtásáról szóló rendeletnek a 2009. január 1-jén hatályos szabályait kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

83. § (1) E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezik.

(2)⁵¹⁰ Felhatalmazást kap a Kormány

a)⁵¹¹ a finanszírozási szerződések megkötésére és tartalmára, valamint az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására és az Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszközök felhasználásának pénzügyi ellenőrzésére, továbbá a kifizetéshez szükséges jóváhagyás esetköreire, jogcímeire vonatkozó szabályok,

b) a keresőképesség elbírálásával kapcsolatos eljárás rendjének,⁵¹²

c)⁵¹³ a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás, illetve a gyógyászati segédeszközök javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás formájának, alapjának, mértékének megállapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályok,

d) a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolási rendjének,⁵¹⁴

e)⁵¹⁵ a beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a beutalásra jogosult orvosok körének, a beutalási rendnek, a szolgáltató-választás feltételeinek és eljárási szabályainak,

f)⁵¹⁶ a magánszemély által jogalap nélkül felvett, igénybe vett ellátás visszatérítése, illetve megtérítése iránti követelés mérséklése, elengedése esetén gyakorolható méltányosság szempontjainak, valamint a kirótt kamat, késedelmi pótlék, mulasztási bírság mérséklése, elengedése során gyakorolható méltányosság szempontjainak,

g) az utazási költségekhez nyújtott támogatás mértékének és módjának,

h)⁵¹⁷ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogosító, illetőleg a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy a gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződés felfüggesztését, illetve felmondását megalapozó értékhatár,

i)⁵¹⁸ a kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultságot megalapozó üzemi balesetek,

j)⁵¹⁹ a szolgálati viszonyban álló személyek, a Magyar Honvédség állományába tartozó személyek, valamint egyes meghatározott tevékenységet végző személyek és a fogvatartottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályainak,

k)⁵²⁰ a pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályok,

l) a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak a táppénz igénybejelentésével kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapítására, folyósítására és elszámolására vonatkozó feladatai,

m) a foglalkoztatóknak és egyéb szerveknek az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatainak,

n) az eltartott hozzátartozók jövedelemszámítási szabályainak,⁵²¹

o)⁵²² a részleges és kiegészítő térítési díjak megállapítási módszerének, az egyes díjtételek képzésénél számításba vehető költségelemeknek, valamint a díjak befizetésére és elszámolására vonatkozó szabályoknak, a térítési díjak egészségügyi szolgáltató általi megállapítása szabályainak, illetve egyes ellátások részleges, kiegészítő térítési díjának,⁵²³

p)⁵²⁴ az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételének, az igényjogosultság igazolásának, valamint a külön jogszabályban meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátási rend szabályainak,

q)⁵²⁵ a szolgáltató teljesítményjelentésére az ártámogatás elszámolására kötött szerződések alapján történő elszámolásra, továbbá a szerződésekkel kapcsolatos egyes bejelentések elektronikus aláírással ellátott formában történő megküldésére vonatkozó részletes szabályok,

r)⁵²⁶ az egészségbiztosítást érintő hatásköri és eljárási szabályok,

s) a gyógyszerek árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósítása szabályainak,

t)⁵²⁷ a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelvei, feltételrendszere és részletes szabályai, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó szabályok,⁵²⁸

u)⁵²⁹ a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére, illetőleg támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, egyedi méretvétel alapján történő gyártására és az ilyen eszköz javítására, valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződésekre vonatkozó szabályok,

v)⁵³⁰ a 37. § szerinti megtérítésre, visszatérítésre, felfüggesztésre és felmondásra vonatkozó részletes szabályok,

w)⁵³¹ az egészségügyi ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének és az ezek kiszolgáltatására jogosult egészségügyi szolgáltatók körének,

x)⁵³² a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolására és folyósítására vonatkozó szabályok,

y)⁵³³ az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos részletes szabályok,

z)⁵³⁴ az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátása szabályainak,

zs)⁵³⁵ az országos várólista nyilvántartásra, a központi várólistára, a transzplantációs várólistára, a térségi várólistára, az intézményi előjegyzésre, intézményi várólistára és a betegfogadási listára vonatkozó szabályok

meghatározására.⁵³⁶

(2a)⁵³⁷ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) határozza meg az országos várólista nyilvántartás, valamint a térségi várólistáknak a korábbi intézményi várólisták alapján történő létrehozásának szabályait,

b) jelölje ki a térségi betegút-szervezésért felelős szervet,

c) jelölje ki az országos várólista nyilvántartást vezető szervet,

d)⁵³⁸ határozza meg a térségi várólista alapján történő ellátás-igénybevétel, az annak érdekében szükséges kapcsolattartás és a térségi várólista alapján történő szolgáltató-választás, valamint a térségi várólista alapján, az intézményi előjegyzés alapján, intézményi várólista alapján, illetve a betegfogadási lista alapján végzett ellátásokkal kapcsolatos jelentés szabályait.

(2b)⁵³⁹ Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg az egészségbiztosító által a 31. § (11) bekezdése alapján kiszabható bírság mértékét.

(2c)⁵⁴⁰ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az alapellátási vállalkozás körében betegellátást szolgáló eszközök beszerzéséhez nyújtható támogatás feltételeit és részletes szabályait, valamint a támogatásra jogosult alapellátási vállalkozások körét rendeletben meghatározza.

(2d)⁵⁴¹ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a finanszírozási szerződés részét képező, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősülésről szóló nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit rendeletben meghatározza.

(2e)⁵⁴² Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg azoknak az eseteknek a körét, amikor nem köthető a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződés.

(2f)⁵⁴³ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelése, kiadása és felhasználása ellenőrzésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

(3)⁵⁴⁴ Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg

a)⁵⁴⁵ a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét funkcionális csoport vagy alcsoport szintig, az árukhoz nyújtott támogatás mértékét, az egyes funkcionális csoportokra vagy alcsoportokra megállapított támogatási módszert, a támogatási csoportra vonatkozó kihordási időket, a kihordási időre maximálisan felírható mennyiségeket, rendelhetőségi feltételeket,

b)⁵⁴⁶ a társadalombiztosítási támogatással kölcsönözhető, kizárólag kölcsönzés keretében kiszolgáltatható vagy a beteg tulajdonába csak a kölcsönzési időszakot követően adható gyógyászati segédeszközök körét funkcionális csoport vagy alcsoport szintig, valamint a kölcsönzési díjhoz nyújtott támogatás mértékét,

c)⁵⁴⁷ a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának szempontrendszerét, valamint a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök hivatalból történő felülvizsgálatának szempontjait és eljárási szabályait,

d)⁵⁴⁸ a nagy értékű, országosan nem elterjedt műtéti eljárások, beavatkozások díjtételeit, valamint az aktív fekvőbeteg-szakellátásban a sürgősségi ellátási formák havi fix összegű díjazását,

e)⁵⁴⁹ a biztosítottnak a gyógyászati segédeszköz ára után járó támogatás betegségtől függő keretösszegben történő megállapítására vonatkozó szabályokat,

f)⁵⁵⁰ az európai egészségbiztosítási kártya, illetve a TAJ-számot igazoló okmány kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

g)⁵⁵¹ a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatára irányuló külön jogszabály szerinti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket,

h)⁵⁵² a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket.⁵⁵³

(4)⁵⁵⁴ Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokat,⁵⁵⁵

b) a szűrővizsgálatok igazolására vonatkozó rendelkezéseket,⁵⁵⁶

c)⁵⁵⁷ az egyes főbb betegségcsoportok finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendje, valamint a gyógyszerterápiás ajánlások kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályait,⁵⁵⁸

d) a meddőség kezelésére vonatkozó rendelkezéseket,

e)⁵⁵⁹

f) a betegszállításra jogosító kúraszerű kezeléseket,

g)⁵⁶⁰ a központi várólista, a transzplantációs várólista, a térségi várólista, az intézményi előjegyzés, intézményi várólista, valamint a betegfogadási lista tekintetében a sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének feltételeit és szabályait, továbbá a várólista, illetve az intézményi előjegyzés, intézményi várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályokat,

h) a beutalás szakmai szabályait,

i) az egyes egészségügyi szolgáltatások körébe tartozó beavatkozásokat,

j) a gyógyászati ellátások körébe tartozó szolgáltatásokat,⁵⁶¹

k)⁵⁶² az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának körében a határnapon belüli ismételt felvételre vonatkozó összevonási szabály alóli kivételeket, a tételes elszámolás alá eső egyszerhasználatos eszközök és implantátumok jegyzékét; a tételes elszámolás alá eső hatóanyagok körét, kódját és a tételes elszámolás részletszabályait; a J0 ellátási szintű laboratóriumokból jelenthető eljárásokat (OENO); a meghatározott intézeti körben végezhető ellátásokat tartalmazó homogén betegségcsoportokat; az egynapos beavatkozásokat (kivéve 1 éves kor alatt); az aktív fekvőbeteg-ellátási háttér mellett ambuláns formában is nyújtható kúraszerű kezeléseket; a dializálási eljárásokat; és a vérkészítmények térítési díját,

l) a finanszírozás alapjául szolgáló homogén betegségcsoportokat és azok súlyszámértékét,

m)⁵⁶³ a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok pontértékét, valamint a járóbeteg-szakellátás egyes tevékenységeinek minimális ellátási idejét,

n)⁵⁶⁴ a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésének szakmai követelményeit és a rendelésre jogosultak körét,

o) a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak rendelésére vonatkozó szabályokat,

p) az egészségügyi szolgáltatók által kiállított igazolások kiadási rendjét,

q) az anyatejellátásra való jogosultság feltételeit,

r) az anyatejellátás szakmai és közegészségügyi követelményeit,

s) az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapjául szolgáló literenkénti árát, valamint a támogatás elszámolási módját,

t)⁵⁶⁵ a magyar egészségbiztosítási jogszabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, Magyarország területén tartózkodó személyek betegellátásának szabályait,⁵⁶⁶

u)⁵⁶⁷ a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeit,

v)⁵⁶⁸ az egyes gyógyászati segédeszközök egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgáltatásának szakmai feltételeit,

x)⁵⁶⁹ a gondozóintézeti gondozás szakmai szabályait,

z)⁵⁷⁰ szenvedélybetegségek esetén a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető rehabilitációs ellátások körét,

zs)⁵⁷¹ az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat.

(5)⁵⁷² Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az egészségbiztosítási szervet vagy szerveket, valamint a vasutas egészségbiztosítási szervet vagy szerveket.⁵⁷³

(6)⁵⁷⁴ Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletben előírt szabályoknak megfelelően a finanszírozási eljárásrendeket,⁵⁷⁵

b) a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokat,

c) az orvosi bélyegzők formai és tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat,

d) a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó eljárás során alkalmazandó szakmai szempontrendszert és szakmapolitikai prioritásokat,⁵⁷⁶

e)⁵⁷⁷ a háziorvosi indikátorrendszerre vonatkozó részletes szabályokat, az egyes indikátorok meghatározását, a háziorvosok gyógyító-megelőző tevékenységének értékelési módszerét és ennek alapjául szolgáló célértékeket,⁵⁷⁸

f)⁵⁷⁹ az egészségügyi ellátás finanszírozásában használt kódrendszerek meghatározását és alkalmazásainak részletszabályait,⁵⁸⁰

g)⁵⁸¹ az egészségbiztosítói ellenjegyzéssel kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körét, az egészségbiztosítói ellenjegyzés feltételeit és a mérlegelés szempontjait, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos eljárási szabályokat,

h)⁵⁸² a társadalombiztosítási támogatással javítható gyógyászati segédeszközök körét,

i)⁵⁸³ azoknak a gyógyászati segédeszközöknek a körét, amelyek esetében az egészségbiztosító méltányosságból a gyógyászati segédeszköz árához az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott indikációtól és ahhoz tartozó kiegészítő feltételektől eltérően támogatást nyújthat.

(7)⁵⁸⁴

(8)⁵⁸⁵ E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács 1978. december 19-i 79/7/EGK irányelvével a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról.

83/A. §⁵⁸⁶ Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

83/B. §⁵⁸⁷ Ez a törvény az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

83/C. §⁵⁸⁸ E törvény 9/A. §-a a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

---

¹  Kihirdetve: 1997. VII. 25.

²  Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § a).

³  Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/81.

⁴  Módosította: 2007. évi LXXXIV. törvény 31. § ba).

⁵  Megállapította: 2011. évi CXCI. törvény 105. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁶  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 19. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁷  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) a), 2009. évi XXXV. törvény 49. § (2).

⁸  Számozását módosította: 2006. évi CXXI. törvény 15. § (1).

⁹  Beiktatta: 2006. évi CXXI. törvény 15. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹⁰  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

¹¹  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 11. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

¹²  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

¹³  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

¹⁴  Módosítva: 2012. évi CCXII. törvény 36. § a) alapján.

¹⁵  Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) g).

¹⁶  Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 1. §. Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (12) a), 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § a).

¹⁷  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) a). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

¹⁸  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 2. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹⁹  Megállapította: 2008. évi I. törvény 120. § (1). Hatályos: 2008. II. 19-től.

²⁰  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 2. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

²¹  Lásd: 37/2008. (II. 23.) Korm. rendelet 1. §.

²²  Beiktatta: 2008. évi I. törvény 120. § (2). Hatályos: 2008. II. 19-től.

²³  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 12. §. Módosította: 2010. évi LXXXIX. törvény 25. § (1) ha).

²⁴  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.

²⁵  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

²⁶  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 14. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁷  Megállapította: 2005. évi CLXXXII. törvény 2. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

²⁸  Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (6) aa).

²⁹  Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (6) aa).

³⁰  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 21. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.

³¹  Beiktatta: 2001. évi LXX. törvény 14. §. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

³²  Megállapította: 2010. évi XCII. törvény 7. §. Hatályos: 2010. X. 3-tól.

³³  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14). Az utolsó mondatot beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 2. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

³⁴  Beiktatta: 2013. évi XL. törvény 4. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

³⁵  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 3. §. Módosította: 2008. évi IX. törvény 1. § (1) a).

³⁶  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

³⁷  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LVII. törvény 37. § (2). Hatálytalan: 2001. VII. 5-től.

³⁸  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).

³⁹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) c).

⁴⁰  Beiktatta: 2001. évi LVII. törvény 36. § (2). Hatályos: 2001. VII. 5-től.

⁴¹  Módosította: 2002. évi LVIII. törvény 49. § (5) b).

⁴²  A második mondatot beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 45. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) o). Az első mondat szövegét módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).

⁴³  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁴⁴  Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (6) ab).

⁴⁵  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁴⁶  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁴⁷  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 1. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

⁴⁸  Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) a) 9., 2012. évi LXXIX. törvény 14. § a).

⁴⁹  Beiktatta: 2001. évi LXX. törvény 15. §. Hatályos: 2001. XI. 9-től.

⁵⁰  Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (6) ab). Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁵¹  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 4. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁵²  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 5. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁵³  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁵⁴  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 22. §. Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § b).

⁵⁵  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁵⁶  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁵⁷  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 37. § a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

⁵⁸  Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 37. § b).

⁵⁹  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 17. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

⁶⁰  Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/81.

⁶¹  Megállapította: 2003. évi CXVI. törvény 98. § (1). Hatályos: 2004. I. 1-től.

⁶²  Számozását módosította: 2003. évi CXVI. törvény 98. § (1).

⁶³  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (1).

⁶⁴  Beiktatta: 2003. évi CXVI. törvény 98. § (1). Hatályos: 2004. I. 1-től.

⁶⁵  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 6. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁶⁶  Megállapította: 2012. évi XXXVIII. törvény 17. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁶⁷  Megállapította: 2012. évi XXXVIII. törvény 17. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁶⁸  Megállapította: 2012. évi XXXVIII. törvény 17. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁶⁹  Megállapította: 2008. évi I. törvény 124. § (1). Hatályos: 2008. II. 19-től.

⁷⁰  Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) ha).

⁷¹  Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) hb).

⁷²  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁷³  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 13. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁷⁴  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi I. törvény 157. § (6) c). Hatálytalan: 2008. II. 19-től.

⁷⁵  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi IX. törvény 1. § (1) c). Hatálytalan: 2008. IV. 1-től.

⁷⁶  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁷⁷  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 3. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁷⁸  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 429. § (1). Hatályos: 2009. VII. 1-től.

⁷⁹  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 429. § (2). Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.

⁸⁰  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi IX. törvény 1. § (2). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.

⁸¹  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 8. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁸²  Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 10. § a).

⁸³  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 14. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁸⁴  Beiktatta: 2010. évi LXXXIX. törvény 14. §. Hatályos: 2010. VIII. 17-től.

⁸⁵  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 9. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁸⁶  Megállapította: 2008. évi I. törvény 127. §. Módosította: 2010. évi LXXXIX. törvény 15. §, 2011. évi LXXXI. törvény 9. § a), 2012. évi XXXVIII. törvény 23. § a).

⁸⁷  Megállapította: 2008. évi I. törvény 127. §. Hatályos: 2008. II. 19-től.

⁸⁸  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁸⁹  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁹⁰  Megállapította: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁹¹  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁹²  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 15. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁹³  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 1. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁹⁴  Számozását módosította: 2008. évi I. törvény 127. §.

⁹⁵  Módosította: 2010. évi XCII. törvény 8. §.

⁹⁶  Számozását módosította: 2008. évi I. törvény 127. §.

⁹⁷  Megállapította: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (4). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁹⁸  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (5). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁹⁹  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (5). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

¹⁰⁰  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 18. § (5). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

¹⁰¹  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 15. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

¹⁰²  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 10. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹⁰³  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 24. §. A korábbi negyedik mondatot hatályon kívül helyezte: 2010. évi LXXXIX. törvény 25. § (1) hb). Hatálytalan: 2010. IX. 16-tól.

¹⁰⁴  Módosította: 2010. évi LXXXIX. törvény 15. §, 2012. évi XXXVIII. törvény 23. § b).

¹⁰⁵  Megállapította: 2012. évi XXXVIII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

¹⁰⁶  Beiktatta: 2008. évi I. törvény 128. §. Hatályos: 2008. II. 19-től.

¹⁰⁷  Beiktatta: 2008. évi I. törvény 128. §. Módosította: 2010. évi LXXXIX. törvény 15. §.

¹⁰⁸  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 19. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

¹⁰⁹  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 47. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Lásd: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (10)-(15).

¹¹⁰  Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 104. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től.

¹¹¹  Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (6) ac), 2009. évi LVI. törvény 177. §.

¹¹²  Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (5) aa).

¹¹³  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2009. évi LVI. törvény 177. §.

¹¹⁴  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 16. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

¹¹⁵  Megállapította: 2005. évi CLXXXII. törvény 4. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

¹¹⁶  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

¹¹⁷  Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

¹¹⁸  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

¹¹⁹  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 25. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

¹²⁰  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 25. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

¹²¹  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (7) aa). Hatálytalan: 2005. VII. 1-től.

¹²²  Megállapította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (1). Hatályos: 2006. XII. 29-től.

¹²³  Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 2. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §, 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) d).

¹²⁴  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 2. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

¹²⁵  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

¹²⁶  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (11) ab).

¹²⁷  Beiktatta: 2002. évi LXII. törvény 96. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

¹²⁸  Számozását módosította: 2002. évi LXII. törvény 96. §.

¹²⁹  Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) k).

¹³⁰  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 3. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

¹³¹  Számozását módosította: 2002. évi LXII. törvény 96. §.

¹³²  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 25. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.

¹³³  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 11. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹³⁴  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 11. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹³⁵  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXIII. törvény 20. § a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

¹³⁶  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (8) h). Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.

¹³⁷  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXIII. törvény 20. § a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

¹³⁸  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 37. § c). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

¹³⁹  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXIII. törvény 20. § a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

¹⁴⁰  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 11. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹⁴¹  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 4. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

¹⁴²  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § c).

¹⁴³  A második mondatot beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 12. § (1). Az első mondat szövegét módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § d).

¹⁴⁴  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXIII. törvény 20. § b). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

¹⁴⁵  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 26. §. Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § e), 19. § a).

¹⁴⁶  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

¹⁴⁷  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § b).

¹⁴⁸  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § b).

¹⁴⁹  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXX. törvény 42. § (2). Hatálytalan: 2001. XI. 9-től.

¹⁵⁰  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § c).

¹⁵¹  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § d).

¹⁵²  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § e).

¹⁵³  Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) la), 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § f), 19. § f), 20. § c).

¹⁵⁴  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 13. §. Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) lb).

¹⁵⁵  Megállapította: 2007. évi CXLVI. törvény 13. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.

¹⁵⁶  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § g).

¹⁵⁷  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) e). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

¹⁵⁸  Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) f).

¹⁵⁹  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.

¹⁶⁰  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 17. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

¹⁶¹  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

¹⁶²  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 17. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

¹⁶³  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 2. § (3). Számozását módosította: 2006. évi CXV. törvény 14. §.

¹⁶⁴  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § g).

¹⁶⁵  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 37. § d). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

¹⁶⁶  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 5. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

¹⁶⁷  Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 37. § e).

¹⁶⁸  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 26. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

¹⁶⁹  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 17. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.

¹⁷⁰  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 16. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

¹⁷¹  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 17. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.

¹⁷²  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 48. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

¹⁷³  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

¹⁷⁴  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

¹⁷⁵  Módosította: 2010. évi XCII. törvény 9. § (1).

¹⁷⁶  Megállapította: 2004. évi LXXII. törvény 1. § (1). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14). Az utolsó két mondatot beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 2. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

¹⁷⁷  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2010. évi XCII. törvény 9. § (1), 2011. évi LXXXI. törvény 10. § b).

¹⁷⁸  Beiktatta: 2004. évi LXXII. törvény 1. § (2). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2010. évi XCII. törvény 9. § (1), 2012. évi LXXIX. törvény 14. § b).

¹⁷⁹  Módosította: 2004. évi LXXII. törvény 1. § (2), 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).

¹⁸⁰  Módosította: 2004. évi LXXII. törvény 1. § (2), 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).

¹⁸¹  Beiktatta: 2004. évi LXXII. törvény 1. § (3). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

¹⁸²  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 6. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2010. évi XCII. törvény 9. § (1).

¹⁸³  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 6. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

¹⁸⁴  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 27. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

¹⁸⁵  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 49. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

¹⁸⁶  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXXI. törvény 31. § (5). Hatálytalan: 2007. IV. 1-től.

¹⁸⁷  Megállapította: 2005. évi CLXXXII. törvény 7. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

¹⁸⁸  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 147. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.

¹⁸⁹  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 18. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

¹⁹⁰  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

¹⁹¹  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 178. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.

¹⁹²  Megállapította: 2008. évi I. törvény 130. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

¹⁹³  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 17. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

¹⁹⁴  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 17. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

¹⁹⁵  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 3. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5)-(6).

¹⁹⁶  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2012. évi LXXIX. törvény 14. § c).

¹⁹⁷  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14). Lásd: 2008. évi I. törvény 168. § (5).

¹⁹⁸  Lásd: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (2).

¹⁹⁹  Alkalmazására lásd: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (6).

²⁰⁰  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 8. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁰¹  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 3. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²⁰²  Megállapította: 2012. évi XXXVIII. törvény 20. §. Hatályos: 2012. IV. 28-tól.

²⁰³  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 3. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²⁰⁴  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 3. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²⁰⁵  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 19. §. Hatályos: 2012. XII. 28-tól.

²⁰⁶  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 4. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14). Lásd: 2008. évi I. törvény 168. § (5).

²⁰⁷  Megállapította: 2001. évi XXXIV. törvény 9. § (6). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

²⁰⁸  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

²⁰⁹  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 28. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

²¹⁰  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 5. § (1). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).

²¹¹  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 37. § f). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

²¹²  Jelölését módosította: 2005. évi XLIX. törvény 5. § (1).

²¹³  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) g). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

²¹⁴  Beiktatta: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (2). Módosította: 2010. évi LXXXIX. törvény 15. §. Lásd még: 2010. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).

²¹⁵  Számozását módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (2).

²¹⁶  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 18. § (1). Hatályos: 2010. X. 1-től. Lásd még: 2009. évi CLIV. törvény 125. § (7).

²¹⁷  Módosította: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (7) ac).

²¹⁸  Megállapította: 2003. évi XLIII. törvény 33. § (3) g). Hatályos: 2003. VII. 1-től.

²¹⁹  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 5. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).

²²⁰  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 18. § (2). Hatályos: 2010. X. 1-től. Lásd még: 2009. évi CLIV. törvény 125. § (7).

²²¹  Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 4. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²²²  Megállapította: 2007. évi LXXI. törvény 28. § (3). Hatályos: 2007. VII. 1-től.

²²³  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

²²⁴  Számozását és szövegét módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (2), 83. § (6) aa).

²²⁵  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 5. § (3). Számozását módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (2). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²²⁶  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 5. § (3). Számozását és szövegét módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (2), 83. § (6) ab).

²²⁷  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 29. §. Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 36. § b).

²²⁸  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 29. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

²²⁹  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 29. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

²³⁰  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 29. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

²³¹  Lásd: 2008. évi I. törvény 168. § (4).

²³²  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 19. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²³³  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 5. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²³⁴  Beiktatta: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (4). Módosította: 2010. évi LXXXIX. törvény 15. §. Lásd még: 2010. évi LXXXIX. törvény 27. § (2).

²³⁵  Számozását módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (4).

²³⁶  Beiktatta: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (5). Hatályos: 2006. XII. 29-től.

²³⁷  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) h). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

²³⁸  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 6. § (2). Számozását módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (4). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²³⁹  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 6. § (2). Számozását módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (4). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § g), 2013. évi XL. törvény 6. §.

²⁴⁰  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

²⁴¹  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 19. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁴²  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 19. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁴³  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 20. § (1). Hatályos: 2010. X. 1-től. Lásd még: 2009. évi CLIV. törvény 125. § (7).

²⁴⁴  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 7. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).

²⁴⁵  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 20. § (2). Hatályos: 2010. X. 1-től. Lásd még: 2009. évi CLIV. törvény 125. § (7).

²⁴⁶  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 7. § (3). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).

²⁴⁷  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 21. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁴⁸  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 21. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁴⁹  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 50. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

²⁵⁰  Módosította: 2006. évi XCVIII. törvény 83. § (6) b).

²⁵¹  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 8. § (1). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).

²⁵²  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 8. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 38. § (5).

²⁵³  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 9. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től.

²⁵⁴  Módosította: 2005. évi XLIX. törvény 9. §, 38. § (8) b).

²⁵⁵  Jelölését módosította: 2005. évi XLIX. törvény 9. §. Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 38. § (7) ad). Hatálytalan: 2005. VII. 1-től.

²⁵⁶  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 21. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁵⁷  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 22. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁵⁸  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 37. § g). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

²⁵⁹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § h).

²⁶⁰  Beiktatta: 2001. évi LXXXIV. törvény 23. § (1). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁶¹  Számozását módosította: 2001. évi LXXXIV. törvény 23. § (1).

²⁶²  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 22. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁶³  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi IX. törvény 1. § (1) f). Hatálytalan: 2008. IV. 1-től.

²⁶⁴  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 18. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 43. § (7).

²⁶⁵  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 23. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁶⁶  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 22. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14). A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXIII. törvény 20. § d). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

²⁶⁷  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 10. § (2). Az utolsó mondatot beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 9. § (1). Az első mondat szövegét módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁶⁸  Megállapította: 2003. évi XLIII. törvény 33. § (3) h). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁶⁹  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 10. § (3). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁷⁰  Megállapította: 2005. évi CLXXXII. törvény 9. § (2). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁷¹  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 9. § (3). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁷²  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 7. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

²⁷³  Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 14. § d).

²⁷⁴  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 6. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²⁷⁵  Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 6. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

²⁷⁶  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 23. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁷⁷  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 23. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁷⁸  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 4. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

²⁷⁹  Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 36. § c).

²⁸⁰  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 23. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁸¹  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 23. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.

²⁸²  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 12. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

²⁸³  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 20. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.

²⁸⁴  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 20. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.

²⁸⁵  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 25. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁸⁶  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 25. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁸⁷  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁸⁸  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 8. §. Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 36. § d).

²⁸⁹  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 25. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁹⁰  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 20. § (4). Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) i).

²⁹¹  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 66. §. Számozását módosította: 2006. évi CXV. törvény 20. § (4). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁹²  Beiktatta: 2005. évi CLXX. törvény 66. §. Számozását módosította: 2006. évi CXV. törvény 20. § (4). Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § h).

²⁹³  Beiktatta: 2006. évi XCVIII. törvény 79. § (7). Hatályos: 2006. XII. 29-től. Számozását módosította: 2006. évi CXV. törvény 20. § (4).

²⁹⁴  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 54. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁹⁵  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 13. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

²⁹⁶  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 13. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

²⁹⁷  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

²⁹⁸  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 26. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

²⁹⁹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

³⁰⁰  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

³⁰¹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

³⁰²  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 9. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

³⁰³  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 24. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

³⁰⁴  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi CVI. törvény 73. § (4) aa). Hatálytalan: 2009. I. 1-től. Lásd: 2008. évi CVI. törvény 75. §.

³⁰⁵  Az ellátások megállapításához, illetve összegük módosításához lásd: 2008. évi IV. törvény 1. § (1) b). Lásd még: 2008. évi IX. törvény 7. § (3).

³⁰⁶  Megállapította: 1999. évi XCVII. törvény 1. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

³⁰⁷  Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 104. § (4). Hatályos: 2005. I. 1-től.

³⁰⁸  Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) a) 9.

³⁰⁹  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 10. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

³¹⁰  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 10. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

³¹¹  Beiktatta: 2002. évi LVIII. törvény 24. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

³¹²  Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c). Alkalmazására lásd: ugyane törvény 251. § (7).

³¹³  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 7. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

³¹⁴  Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 40. § (1). Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6). Lásd: 6/2012. (II. 1.) Korm. rendelet.

³¹⁵  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 27. §. Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § a).

³¹⁶  Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 40. § (2). Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6).

³¹⁷  Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 10. § c).

³¹⁸  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 105. § (2) a).

³¹⁹  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 30. § (1). Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 14. § e), 2012. évi CCXII. törvény 36. § e).

³²⁰  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 30. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

³²¹  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 21. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

³²²  Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c). Alkalmazására lásd: ugyane törvény 251. § (7).

³²³  Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/81.

³²⁴  Beiktatta: 1999. évi XCVII. törvény 3. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

³²⁵  Beiktatta: 1999. évi XCVII. törvény 3. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

³²⁶  Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 41. § (1). Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6).

³²⁷  Lásd: 6/2012. (II. 1.) Korm. rendelet.

³²⁸  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 12. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § h).

³²⁹  Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) b) 4. Hatálytalan: 2001. I. 1-től.

³³⁰  Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 41. § (2). Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6)-(7).

³³¹  Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § b).

³³²  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 105. § (2) b).

³³³  Megállapította: 2009. évi LXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2010. V. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXIX. törvény 51. § (6).

³³⁴  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXVI. törvény 38. § b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.

³³⁵  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 13. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

³³⁶  Beiktatta: 1999. évi XCVII. törvény 3. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

³³⁷  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 25. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

³³⁸  Módosította: 2009. évi LXXIX. törvény 52. § (4).

³³⁹  Beiktatta: 1999. évi XCVII. törvény 3. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

³⁴⁰  Megállapította: 2005. évi CLIII. törvény 94. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

³⁴¹  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 234. § (2). Módosította: 2001. évi LXX. törvény 42. § (3), 2009. évi LXXIX. törvény 55. § (2) a).

³⁴²  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXIX. törvény 55. § (1). Hatálytalan: 2010. V. 1-től.

³⁴³  Megállapította: 2001. évi LXX. törvény 20. §. Módosította: 2009. évi LXXIX. törvény 55. § (2) b).

³⁴⁴  Beiktatta: 2001. évi LXX. törvény 20. §. Hatályos: 2001. XI. 24-től. Alkalmazni kell: 2001. I. 1-től.

³⁴⁵  Beiktatta: 2002. évi LVIII. törvény 26. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

³⁴⁶  Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c), 2011. évi LXXXI. törvény 11. § c).

³⁴⁷  Az utolsó mondatot beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 235. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.

³⁴⁸  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § d). Hatálytalan: 2011. VII. 1-től.

³⁴⁹  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi XXVI. törvény 94. § (3) da). Hatálytalan: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

³⁵⁰  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 14. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

³⁵¹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

³⁵²  Megállapította: 2009. évi XXXV. törvény 28. §. Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § e).

³⁵³  Az utolsó mondat szövegét megállapította: 1999. évi XCVII. törvény 4. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

³⁵⁴  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 29. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

³⁵⁵  Beiktatta: 1999. évi XCIX. törvény 123. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

³⁵⁶  Beiktatta: 2011. évi CLXVII. törvény 71. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

³⁵⁷  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 11. §. A második mondat szövegét megállapította, a harmadik mondatot beiktatta: 2003. évi CXVI. törvény 98. § (3). Hatályos: 2004. I. 1-től.

³⁵⁸  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi LVIII. törvény 49. § (4) b). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.

³⁵⁹  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 236. §. Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c). Alkalmazására lásd: ugyane törvény 251. § (7).

³⁶⁰  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 236. §. A második mondatot módosította: 2001. évi LXX. törvény 42. § (3).

³⁶¹  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 236. §. Hatályos: 2001. I. 1-től. Rendelkezését a 2000. XII. 31-ét követően kezdődött keresőképtelenség, illetőleg ellátásra való jogosultság esetén kell alkalmazni.

³⁶²  Megállapította: 2001. évi LXX. törvény 21. § (2). Hatályos: 2001. XI. 24-től.

³⁶³  Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) a) 9.

³⁶⁴  Megállapította: 2003. évi CXVI. törvény 98. § (4). Hatályos: 2004. I. 1-től.

³⁶⁵  Megállapította: 2011. évi XXXI. törvény 6. § (1). Hatályos: 2011. V. 1-től. Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § f).

³⁶⁶  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § g). Hatálytalan: 2011. VII. 1-től.

³⁶⁷  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 237. §. Hatályos: 2001. I. 1-től. Rendelkezését a 2000. XII. 31-ét követően kezdődött keresőképtelenség, illetőleg ellátásra való jogosultság esetén kell alkalmazni.

³⁶⁸  Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 20. § e).

³⁶⁹  Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 72. §.

³⁷⁰  Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 104. § (5). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 72. §.

³⁷¹  Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 104. § (5). Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c). Alkalmazására lásd: ugyane törvény 251. § (7).

³⁷²  Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c). Alkalmazására lásd: ugyane törvény 251. § (7).

³⁷³  Megállapította: 2009. évi XXXV. törvény 30. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től. Lásd még: 2009. évi XXXV. törvény 67. § (2).

³⁷⁴  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 29. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

³⁷⁵  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § h). Hatálytalan: 2011. VII. 1-től.

³⁷⁶  Számozását módosította: 2009. évi CLIV. törvény 29. §.

³⁷⁷  Módosította: 2009. évi LXXIX. törvény 55. § (2) c).

³⁷⁸  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § i). Hatálytalan: 2011. VII. 1-től.

³⁷⁹  Számozását módosította: 2009. évi CLIV. törvény 29. §. Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 36. § f).

³⁸⁰  Módosította: 2009. évi XXXV. törvény 49. § (3).

³⁸¹  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (4). Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).

³⁸²  A korábbi második mondatot megsemmisítette: 21/2006. (V. 31.) AB határozat. Hatálytalan: 2006. XII. 31-től.

³⁸³  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 8. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

³⁸⁴  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 31. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

³⁸⁵  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 31. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

³⁸⁶  Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (9) q).

³⁸⁷  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 31. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.

³⁸⁸  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 56. §. Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 105. § (3).

³⁸⁹  Számozását módosította: 2004. évi XXVI. törvény 56. §.

³⁹⁰  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 239. §. Számozását módosította: 2004. évi XXVI. törvény 56. §.

³⁹¹  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 239. §. Számozását módosította: 2004. évi XXVI. törvény 56. §. Módosította: 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c), 2009. évi XXXV. törvény 49. § (3). Utóbbi alkalmazására lásd: 2009. évi XXXV. törvény 67. § (1).

³⁹²  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 31. § (2). Számozását módosította: 2004. évi XXVI. törvény 56. §. Módosította: 2009. évi XXXV. törvény 49. § (3). Alkalmazására lásd: 2009. évi XXXV. törvény 67. § (1).

³⁹³  Beiktatta: 2002. évi LVIII. törvény 31. § (2). Módosította: 2004. évi XXVI. törvény 56. §, 94. § (4) eb), 2006. évi LXI. törvény 251. § (3) c), 2009. évi XXXV. törvény 49. § (3). Utóbbi alkalmazására lásd: 2009. évi XXXV. törvény 67. § (1).

³⁹⁴  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 9. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

³⁹⁵  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 25. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

³⁹⁶  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 25. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

³⁹⁷  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (5). Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).

³⁹⁸  Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 105. § (2) c).

³⁹⁹  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (5). Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).

⁴⁰⁰  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (6). Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).

⁴⁰¹  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (6). Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).

⁴⁰²  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 178. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.

⁴⁰³  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴⁰⁴  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴⁰⁵  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 19. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §. A korábbi első mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 178. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.

⁴⁰⁶  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁴⁰⁷  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 26. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁴⁰⁸  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §. A korábbi harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 178. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.

⁴⁰⁹  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §, 2012. évi CCXII. törvény 36. § g)

⁴¹⁰  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXV. törvény 43. § (11) aa). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.

⁴¹¹  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 124. §. Hatályos: 2000. I. 1-től. Rendelkezését az 1999. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség, illetőleg a 2000. január 1-jétől megnyíló táppénzjogosultságra kell alkalmazni.

⁴¹²  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴¹³  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴¹⁴  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 82. § (1) h). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.

⁴¹⁵  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴¹⁶  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXV. törvény 43. § (11) aa). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.

⁴¹⁷  Módosította: 2005. évi LXXXIII. törvény 339. § 21., 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴¹⁸  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴¹⁹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴²⁰  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 30. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴²¹  A korábbi második és harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) b) 4. Hatálytalan: 2001. I. 1-től.

⁴²²  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴²³  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 27. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁴²⁴  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi LVIII. törvény 49. § (4) b). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.

⁴²⁵  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴²⁶  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 33. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.

⁴²⁷  Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 10. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁴²⁸  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 30. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴²⁹  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2007. évi CLVI. törvény 23. § (1) b) ba).

⁴³⁰  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴³¹  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 57. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

⁴³²  Módosította: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (8) f), 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § i).

⁴³³  Módosította: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (7) ae).

⁴³⁴  Módosította: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (7) ae), 2011. évi LXXXI. törvény 9. § b).

⁴³⁵  Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 9. § c).

⁴³⁶  Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 9. § d).

⁴³⁷  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 12. §. Módosította: 2010. évi XCII. törvény 9. § (2).

⁴³⁸  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 13. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

⁴³⁹  Számozását módosította: 2001. évi XVI. törvény 38. §.

⁴⁴⁰  Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 58. §. Módosítva: 2012. évi LXXIX. törvény 14. § f) alapján.

⁴⁴¹  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 14. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

⁴⁴²  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (7). Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni. Lásd még: 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3)-(6).

⁴⁴³  Módosította: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (8) g).

⁴⁴⁴  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 16. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

⁴⁴⁵  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 16. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

⁴⁴⁶  Beiktatta: 1998. évi LXVIII. törvény 15. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

⁴⁴⁷  Számozását módosította: 2000. évi CXIII. törvény 241. §.

⁴⁴⁸  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 241. §. Módosította: 2005. évi CLXXXII. törvény 19. § (5) ab).

⁴⁴⁹  A 2000. évi CXIII. törvény 281. § (8) bekezdése szerint a kamatot a 2000. XII. 31-ét követően kibocsátott visszafizetésre kötelező határozatban, illetőleg megtérítésre kötelező fizetési meghagyásban megállapított összeg után kell felszámítani.

⁴⁵⁰  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 31. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴⁵¹  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 13. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2010. évi CLXXIII. törvény 19. § j).

⁴⁵²  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 28. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁴⁵³  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 29. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁴⁵⁴  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 16. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.

⁴⁵⁵  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 30. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁴⁵⁶  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 18. § (2). Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (12) c). Lásd még: 2009. évi CLIV. törvény 128. § (4).

⁴⁵⁷  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴⁵⁸  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴⁵⁹  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 18. § (3). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴⁶⁰  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 32. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴⁶¹  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 32. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴⁶²  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 33. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴⁶³  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 23. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁴⁶⁴  Megállapította: 1998. évi LXVIII. törvény 17. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴⁶⁵  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §, 178. §.

⁴⁶⁶  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXV. törvény 43. § (11) ac). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.

⁴⁶⁷  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 24. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁴⁶⁸  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 34. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁴⁶⁹  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 178. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.

⁴⁷⁰  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴⁷¹  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 176. § (1). Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 36. § h).

⁴⁷²  Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 34. §. Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 30. §.

⁴⁷³  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), (15) e).

⁴⁷⁴  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴⁷⁵  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 177. §.

⁴⁷⁶  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴⁷⁷  Módosítva: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) j) alapján. A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) j). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

⁴⁷⁸  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 32. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁴⁷⁹  Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 25. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁴⁸⁰  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) k). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

⁴⁸¹  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 15. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁴⁸²  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴⁸³  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴⁸⁴  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 148. §. Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 11. § j).

⁴⁸⁵  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 148. §. Módosította: 2010. évi XCII. törvény 9. § (1), 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § i).

⁴⁸⁶  Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 15. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁴⁸⁷  Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14), (16).

⁴⁸⁸  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXV. törvény 119. § (1) e). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.

⁴⁸⁹  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 33. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁴⁹⁰  Számozását módosította: 2003. évi XCIV. törvény 6. §.

⁴⁹¹  Megállapította: 2005. évi LXXXV. törvény 52. §. Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (14).

⁴⁹²  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 16. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁴⁹³  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 16. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁴⁹⁴  Beiktatta: 2011. évi XXXI. törvény 6. § (2). Hatályos: 2011. V. 1-től.

⁴⁹⁵  Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁴⁹⁶  Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁴⁹⁷  Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁴⁹⁸  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XXXVIII. törvény 22. §. Hatálytalan: 2012. IV. 28-tól.

⁴⁹⁹  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 89. §. Hatályos: 2012. III. 15-től.

⁵⁰⁰  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 21. §. Hatályos: 2012. IV. 28-tól.

⁵⁰¹  Beiktatta: 2012. évi XXXVIII. törvény 21. §. Hatályos: 2012. IV. 28-tól.

⁵⁰²  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁰³  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 31. §. Hatályos: 2012. XII. 28-tól.

⁵⁰⁴  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁰⁵  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁰⁶  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁰⁷  Beiktatta: 2012. évi LXXVI. törvény 43. §. Hatályos: 2012. VI. 27-től.

⁵⁰⁸  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 32. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁵⁰⁹  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 33. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁵¹⁰  Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 37. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

⁵¹¹  Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 34. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁵¹²  Lásd: 252/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet.

⁵¹³  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (1). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵¹⁴  Lásd: 227/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet.

⁵¹⁵  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁵¹⁶  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 176. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től.

⁵¹⁷  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵¹⁸  Módosítva: 21/2006. (V. 31.) AB határozat alapján.

⁵¹⁹  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 2. § (1). Hatályos: 2008. VII. 1-től.

⁵²⁰  Megállapította: 2007. évi LXXXIV. törvény 19. § (8). Hatályos: 2008. I. 1-től.

⁵²¹  Lásd: 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet.

⁵²²  Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 3. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 18. § i).

⁵²³  Lásd: 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet.

⁵²⁴  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 2. § (2). Hatályos: 2008. VII. 1-től.

⁵²⁵  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁵²⁶  Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 26. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.

⁵²⁷  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁵²⁸  Lásd: 180/2010. (V. 13.) Korm. rendelet.

⁵²⁹  Megállapította: 2005. évi CLXXXII. törvény 15. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.

⁵³⁰  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁵³¹  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (3). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵³²  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (3). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵³³  Beiktatta: 2008. évi I. törvény 132. § (1). Hatályos: 2008. II. 19-től.

⁵³⁴  Beiktatta: 2005. évi CLXXXII. törvény 15. § (4). Hatályos: 2006. I. 1-től.

⁵³⁵  Megállapította: 2008. évi I. törvény 132. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § j), 2012. évi XXXVIII. törvény 23. § c).

⁵³⁶  Lásd: 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet.

⁵³⁷  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁵³⁸  Módosította: 2012. évi XXXVIII. törvény 23. § d).

⁵³⁹  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁵⁴⁰  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 13. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁴¹  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 13. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁴²  Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 13. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁴³  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 34. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁵⁴⁴  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (4). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).

⁵⁴⁵  Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 13. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁴⁶  Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 13. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

⁵⁴⁷  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁵⁴⁸  Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 2. § (3). Hatályos: 2008. VII. 1-től.

⁵⁴⁹  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (5). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵⁵⁰  Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 3. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től.

⁵⁵¹  Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 3. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től.

⁵⁵²  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (7). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁵⁵³  Lásd: 28/2010. (V. 12.) EüM rendelet 2-5. §.

⁵⁵⁴  Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (6). Módosította: 2006. évi CXV. törvény 43. § (15) b).

⁵⁵⁵  Lásd: 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet.

⁵⁵⁶  Lásd: 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet.

⁵⁵⁷  Megállapította: 2005. évi CLXXXII. törvény 15. § (5). Hatályos: 2006. I. 1-től.

⁵⁵⁸  Lásd: 23/2006. (V. 18.) EüM rendelet, 47/2006. (XII. 27.) EüM rendelet, 13/2009. (IV. 22.) EüM rendelet, 18/2013. (III. 5.) EMMI rendelet.

⁵⁵⁹  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 37. § h). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

⁵⁶⁰  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től. Módosította: 2012. évi XXXVIII. törvény 23. § e).

⁵⁶¹  Lásd: 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet.

⁵⁶²  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (6). Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 14. § g).

⁵⁶³  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (9). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁵⁶⁴  Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 8. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁵⁶⁵  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 59. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 37. § k).

⁵⁶⁶  Lásd: 87/2004. (X. 4.) ESzCsM rendelet, 59/2007. (XII. 29.) EüM rendelet.

⁵⁶⁷  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (8). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵⁶⁸  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (8). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵⁶⁹  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (8). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵⁷⁰  Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 21. § (8). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

⁵⁷¹  Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (10). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁵⁷²  Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 79. § (2). Módosította: 2007. évi LXXXIV. törvény 31. § bc).

⁵⁷³  Lásd: 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, 367/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet, 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet.

⁵⁷⁴  Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 35. § (11). Hatályos: 2010. I. 1-től.

⁵⁷⁵  Lásd: 31/2010. (V. 13.) EüM rendelet, 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet, 10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet 17. § (12), 18-19. §, 1., 10., 14-15. melléklet.

⁵⁷⁶  Lásd: 28/2010. (V. 12.) EüM rendelet.

⁵⁷⁷  Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 17. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

⁵⁷⁸  Lásd: 11/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet.

⁵⁷⁹  Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

⁵⁸⁰  Lásd: 71/2011. (XII. 23.) NEFMI rendelet, 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet, 10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet, 11/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet.

⁵⁸¹  Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 35. § (7). Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁵⁸²  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 34. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁵⁸³  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 34. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁵⁸⁴  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (7) l). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

⁵⁸⁵  Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 59. § (3). Számozását módosította: 2006. évi CXV. törvény 26. § (5).

⁵⁸⁶  Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 36. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

⁵⁸⁷  Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 35. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

⁵⁸⁸  Beiktatta: 2013. évi XL. törvény 5. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.