Szociális hozzájárulási adó – SZOCHO kedvezmény 2013-tól
2012. október 1-jei ülésnapján fogadta el az Országgyűlés a Munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvényt. Ez a törvény tartalmazza azon szociális hozzájrulási adókedvezményeket, amelyeket a foglalkoztató érvényesíthet 2013. január 1.-től
A 2013. január 1.-én életbe lépő új kedvezmények igénybevétele a munkáltató oldaláról nincs speciális feltételekhez kötve, nincs továbbfoglalkoztatási, létszámbővítési előírás.
A kifizető azonban a jövőben is választhat, hogy a szociális hozzájárulási adókedvezmények közül melyiket veszi igénybe, amennyiben az ugyanazzal a személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel az adókedvezmények közül több érvényesítésére is jogosult lenne. A kifizető továbbra is dönthet úgy, hogy az új adókedvezmények egyikét sem veszi igénybe, és az adott munkavállaló után továbbra is, például a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt érvényesíti.
A kedvezmények nem vonhatók össze a START-, PLUSZ, EXTRA, BÓNUSZ és más szociális hozzájárulási adókedvezményekkel, DE A KEDVEZMÉNYEK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS JOGA A KIFIZETŐT ILLETI MEG!
Kedvezménykorlát: 100 ezer forintban maximálja a tv. a kedvezmény alapját, ami azt jelenti, hogy ennél magasabb bér esetén is érvényesíthető a kedvezmény, de a munkabér 100 ezer forint feletti részére már a teljes közterhet (27% szocho + 1,5% szakk. hozzáj.) meg kell fizetni.
Az adókedvezményt a kifizető kizárólag az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyek után érvényesítheti.
Munkaviszony a szociális hozzájárulási adó szabálya szerint értendő:
Nem munkaviszony:
pl:. Munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönbe adó a kifizető. Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén (Mt.195.§) kifizető az Art. szerint meghatározott munkáltató, vagyis akit a munkaviszony létesítésével maguk közül írásban kijelöltek.
A kedvezmény érvényesítése szempontjából érdektelen, hogy a munkavállaló után más munkáltató is jogosult kedvezmény érvényesítésére.
Kedvezmény: a munkavállaló után fizetendő szociális hozzájárulási adóból. A szociális hozzájárulási adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.
Munkabér: A bruttó munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. A munkavállalót az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér.
után a foglalkoztatás első két évében vehető igénybe a szociális hozzájárulási adókedvezmény mellett.
9 SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK
91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások
92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások
93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások
Kedvezmény összege: a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 14,5 százalékával.
A munkáltató a kedvezményt akkor is a teljes hónapra igénybe veheti, ha a szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Nem érvényesítheti azonban a részkedvezményt a tárgyhóban a munkáltató akkor, ha a foglalkoztatottat az adott hónapban nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta.
A kedvezmény 25. életév betöltéséig, vagy 2 évig számolható el, és a hónap egészére jár. Nem kell töredék hónappal számolni, abban a hónapban is jár a kedvezmény, amelyben a munkavállaló a 25. életévét betölti, vagy a foglalkoztatás 2. éve véget ér.
Az a körülmény, hogy a munkavállaló nyugdíj folyósítása mellett végez munkát, illetve a foglalkoztatása 2012. december 31-én már fennállt a kedvezmény érvényesítését nem befolyásolja.
Példa:
Az 55. életévét betöltött munkavállalót heti 30 órában foglalkoztatja a munkáltató. (A munkáltatónál az adott munkakörben a munkavállalók egyébként heti 40 órában dolgoznak.) A munkavállaló bruttó munkabére 130 ezer forint. Figyelemmel a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra a munkavállaló után érvényesíthető kedvezmény alapja: 100 000* (30/40) = 75 000 forint. A kedvezményalapot meghaladó bruttó munkabér után (55 000 forint) a munkáltató 27 százalék szociális hozzájárulási adó fizetésére köteles.
A kedvezmény igénybevételéhez NINCS SZÜKSÉG IGAZOLÁSRA.
Kedvezmény összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft, 14,5 %-a,
- a nem szakképzett munkavállaló,
- a 25 év alatti pályakezdő munkavállaló,
- a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállaló,
- tartósan álláskereső személy,
- a kisgyermekes munkavállaló után,
- kutatóként foglalkoztatott után,
- a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által foglalkoztatottak után.
Szociális hozzájárulási adókedvezményekre vonatkozó közös szabályok
A tv. a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetű munkavállalókra tekintettel jelentős mértékű kedvezményeket ad a foglalkoztatóknak az élő munkára rakódó közterhekből. A munkáltatói kedvezményre való jogosultság nem függ attól, hogy a munkavállalót hány órában foglalkoztatják, DE a kedvezmény mértéke igen. Részmunkaidős foglalkoztatás esetében a kedvezmény érvényesíthető, de mértéke arányosan csökken. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a kedvezmény legfeljebb havi 100 – kutató foglalkoztatása esetén legfeljebb 500 ezer – forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Abban az estben, ha a munkavállaló munkaideje az adómegállapítási időszakon belül változik (például 8 órás teljes munkaidős foglalkoztatásról 6 órás részmunkaidős foglalkoztatásra), akkor az adott hónapra vonatkozóan az adókedvezményt a kifizető még a teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra irányadó szabályok szerint érvényesítheti.A 2013. január 1.-én életbe lépő új kedvezmények igénybevétele a munkáltató oldaláról nincs speciális feltételekhez kötve, nincs továbbfoglalkoztatási, létszámbővítési előírás.
A kifizető azonban a jövőben is választhat, hogy a szociális hozzájárulási adókedvezmények közül melyiket veszi igénybe, amennyiben az ugyanazzal a személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel az adókedvezmények közül több érvényesítésére is jogosult lenne. A kifizető továbbra is dönthet úgy, hogy az új adókedvezmények egyikét sem veszi igénybe, és az adott munkavállaló után továbbra is, például a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt érvényesíti.
A kedvezmények nem vonhatók össze a START-, PLUSZ, EXTRA, BÓNUSZ és más szociális hozzájárulási adókedvezményekkel, DE A KEDVEZMÉNYEK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS JOGA A KIFIZETŐT ILLETI MEG!
Kedvezménykorlát: 100 ezer forintban maximálja a tv. a kedvezmény alapját, ami azt jelenti, hogy ennél magasabb bér esetén is érvényesíthető a kedvezmény, de a munkabér 100 ezer forint feletti részére már a teljes közterhet (27% szocho + 1,5% szakk. hozzáj.) meg kell fizetni.
Az adókedvezményt a kifizető kizárólag az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyek után érvényesítheti.
Munkaviszony a szociális hozzájárulási adó szabálya szerint értendő:
- Munka törvénykönyvében meghatározott munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati, hivatásos nevelőszülői, ösztöndíjas foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszony, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonya ……
- az előző jogviszonyoknak megfelelő külföldi jog alapján fennálló jogviszony
- az egyszerűsített foglalkoztatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó jogviszony (alkalmi-, idénymunka)
- Iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló / hallgató tagjával fennálló jogviszony
pl:. Munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönbe adó a kifizető. Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén (Mt.195.§) kifizető az Art. szerint meghatározott munkáltató, vagyis akit a munkaviszony létesítésével maguk közül írásban kijelöltek.
A kedvezmény érvényesítése szempontjából érdektelen, hogy a munkavállaló után más munkáltató is jogosult kedvezmény érvényesítésére.
Kedvezmény: a munkavállaló után fizetendő szociális hozzájárulási adóból. A szociális hozzájárulási adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.
Munkabér: A bruttó munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. A munkavállalót az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér.
Szakképzési hozzájárulási kedvezmény [2011. évi CLVI. tv. (Eat.)]
- A 25 év alatti pályakezdő munkavállaló [Eat. 462/B § (2)],
- a tartósan álláskereső személy [Eat. 462/C § (2)],
- a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló [Eat. 462/D. § (2)]
A NEM SZAKKÉPZETT MUNKAVÁLLALÓ UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 461. §]
A FOGLALKOZÁSOK EGYSÉGES OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERÉRŐL SZÓLÓ 2012. január 1-jétől hatályos KSH közlemény szerinti munkakörben foglalkoztatott után vehető igénybe.9 SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK
91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások
92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások
93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások
Kedvezmény összege: a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 14,5 százalékával.
A munkáltató a kedvezményt akkor is a teljes hónapra igénybe veheti, ha a szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Nem érvényesítheti azonban a részkedvezményt a tárgyhóban a munkáltató akkor, ha a foglalkoztatottat az adott hónapban nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta.
A 25 ÉV ALATTI PÁLYAKEZDŐ MUNKAVÁLLALÓ UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 462/B. § (1) (2) (5)-(7) bek.]
Időben korlátozottabb de még nagyobb összegű kedvezményt jelent. Legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti munkavállaló után érvényesítő. A 180 napba a biztosítási (járulékfizetési) kötelezettséggel járó munkaviszonyok számítanak be. Az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi, idénymunka), vagy az iskolaszövetkezetben végzett munka időtartamát nem kell figyelembe venni.A kedvezmény 25. életév betöltéséig, vagy 2 évig számolható el, és a hónap egészére jár. Nem kell töredék hónappal számolni, abban a hónapban is jár a kedvezmény, amelyben a munkavállaló a 25. életévét betölti, vagy a foglalkoztatás 2. éve véget ér.
Az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással (egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Az igazolás kiadása iránti kérelmet a munkavállaló (vagy nevében eljáró meghatalmazottja) kötetlen formában, papír alapon személyesen, vagy postai úton terjesztheti elő a lakóhelye szerint illetékes megyei/fővárosi adóigazgatóságon.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóhatóság az igazolás kiadására irányuló kérelem benyújtásának napjára vonatkozóan állapítja meg, hogy a kérelmező legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik-e. Abban az estben, ha a munkavállaló a kérelem benyújtásának napjáig 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal elutasítja. Az igazolás kiállítását elutasító határozat azonban tételesen tartalmazza a magánszemély munkaviszonyban töltött idejét (jogviszonyonként).
Ezeknek az adatoknak a 2012. december 31-én már fennálló foglalkoztatás esetén kiemelt jelentősége lehet. A kifizető ugyanis a kedvezményt az után a pályakezdő fiatal után is érvényesítheti, akit 2012. december 31-én már foglalkoztatott és megfelel az előző – a biztosítási
időre, illetve az életkorra vonatkozó – feltételeknek. A foglalkoztatás kezdő időpontjának ebben az esetben 2013. január 1-jét kell tekinteni (azaz a 27 százalék mértékű kedvezmény maximum két éves időtartama ettől az időponttól kezdődik).
Példák:
a) A munkáltatónál 2012 decemberében már dolgozó fiatal a 25. életévét 2013. január 5-én tölti be. Az adóhatóság igazolása szerint – amelynek a kiadását a munkavállaló 2013. január 2-án kérte – a munkavállaló nem volt biztosított 180 napot meghaladóan, így a munkáltató 2013. január hónapra vonatkozóan a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint erejéig érvényesítheti a 27 százalék mértékű adókedvezményt.
b) Az előző példában szereplő fiatal 2013. január 25-én kéri az adóhatóságtól az arra vonatkozó igazolás kiadását, hogy nem rendelkezik 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. Az adóhatóság megállapítja, hogy a fiatal munkavállalónak 2013. január 25-ig 183 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya van, ezért az igazolás kiadását határozattal megtagadja. Az adóhatóság a határozat indoklásában a foglalkoztató(k) mellett az adott foglalkoztatónál biztosításban töltött napok számát is feltünteti. A fiatal munkáltatója a határozatból egyértelműen megállapítja, hogy az általa 2012. december 31-én már foglalkoztatott munkavállalónak a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő napján – 2013. január 1-jén – kevesebb mint 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya volt. A munkáltató a határozat
birtokában (ebben az esetben ezzel igazolható, hogy 2013. január 1-ig a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő napjáig fiatal munkavállalónak nem volt 180 napnál több biztosításban töltött munkaviszonya) a pályakezdő fiatal után legfeljebb a 25. életévének betöltéséig, azaz kizárólag 2013. január hónapban ugyancsak érvényesítheti a 27 százalék mértékű adókedvezményt.
Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a 25. életév betöltése hónapját követően előterjesztett kérelmek esetén kizárólag az életkori korlát miatt az igazolás kiadását megtagadó határozat kerül kiadásra, mely alapján kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség.
Kedvezmény összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft. 27% + 1,5%-a,
Alkalmazható a 2012.12.31-én fennálló munkaviszony esetén is.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóhatóság az igazolás kiadására irányuló kérelem benyújtásának napjára vonatkozóan állapítja meg, hogy a kérelmező legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik-e. Abban az estben, ha a munkavállaló a kérelem benyújtásának napjáig 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal elutasítja. Az igazolás kiállítását elutasító határozat azonban tételesen tartalmazza a magánszemély munkaviszonyban töltött idejét (jogviszonyonként).
Ezeknek az adatoknak a 2012. december 31-én már fennálló foglalkoztatás esetén kiemelt jelentősége lehet. A kifizető ugyanis a kedvezményt az után a pályakezdő fiatal után is érvényesítheti, akit 2012. december 31-én már foglalkoztatott és megfelel az előző – a biztosítási
időre, illetve az életkorra vonatkozó – feltételeknek. A foglalkoztatás kezdő időpontjának ebben az esetben 2013. január 1-jét kell tekinteni (azaz a 27 százalék mértékű kedvezmény maximum két éves időtartama ettől az időponttól kezdődik).
Példák:
a) A munkáltatónál 2012 decemberében már dolgozó fiatal a 25. életévét 2013. január 5-én tölti be. Az adóhatóság igazolása szerint – amelynek a kiadását a munkavállaló 2013. január 2-án kérte – a munkavállaló nem volt biztosított 180 napot meghaladóan, így a munkáltató 2013. január hónapra vonatkozóan a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint erejéig érvényesítheti a 27 százalék mértékű adókedvezményt.
b) Az előző példában szereplő fiatal 2013. január 25-én kéri az adóhatóságtól az arra vonatkozó igazolás kiadását, hogy nem rendelkezik 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. Az adóhatóság megállapítja, hogy a fiatal munkavállalónak 2013. január 25-ig 183 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya van, ezért az igazolás kiadását határozattal megtagadja. Az adóhatóság a határozat indoklásában a foglalkoztató(k) mellett az adott foglalkoztatónál biztosításban töltött napok számát is feltünteti. A fiatal munkáltatója a határozatból egyértelműen megállapítja, hogy az általa 2012. december 31-én már foglalkoztatott munkavállalónak a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő napján – 2013. január 1-jén – kevesebb mint 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya volt. A munkáltató a határozat
birtokában (ebben az esetben ezzel igazolható, hogy 2013. január 1-ig a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő napjáig fiatal munkavállalónak nem volt 180 napnál több biztosításban töltött munkaviszonya) a pályakezdő fiatal után legfeljebb a 25. életévének betöltéséig, azaz kizárólag 2013. január hónapban ugyancsak érvényesítheti a 27 százalék mértékű adókedvezményt.
Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a 25. életév betöltése hónapját követően előterjesztett kérelmek esetén kizárólag az életkori korlát miatt az igazolás kiadását megtagadó határozat kerül kiadásra, mely alapján kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség.
Kedvezmény összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft. 27% + 1,5%-a,
Alkalmazható a 2012.12.31-én fennálló munkaviszony esetén is.
A 25 ÉV ALATTI ÉS AZ 55 ÉV FELETTI MUNKAVÁLLALÓ UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 462/B. § (1) (3) -(5) bek.]
A 25 év alatti 55 év feletti munkavállaló után érvényesítő. A hónap egészére elszámolható, nem kell töredék hónappal számolni, azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25., illetve az 55. életévét betölti, a kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.Az a körülmény, hogy a munkavállaló nyugdíj folyósítása mellett végez munkát, illetve a foglalkoztatása 2012. december 31-én már fennállt a kedvezmény érvényesítését nem befolyásolja.
Példa:
Az 55. életévét betöltött munkavállalót heti 30 órában foglalkoztatja a munkáltató. (A munkáltatónál az adott munkakörben a munkavállalók egyébként heti 40 órában dolgoznak.) A munkavállaló bruttó munkabére 130 ezer forint. Figyelemmel a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra a munkavállaló után érvényesíthető kedvezmény alapja: 100 000* (30/40) = 75 000 forint. A kedvezményalapot meghaladó bruttó munkabér után (55 000 forint) a munkáltató 27 százalék szociális hozzájárulási adó fizetésére köteles.
A kedvezmény igénybevételéhez NINCS SZÜKSÉG IGAZOLÁSRA.
Kedvezmény összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft, 14,5 %-a,
A TARTÓSAN ÁLLÁSKERESŐ SZEMÉLY UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 462/C. §]
A tartósan álláskeresők után nagyobb mértékű, de időben korlátozottabb adókedvezmény jár. Tartósan álláskereső: akit 9 hónapon belül, legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott az állami foglalkoztatási szerv. A 9, valamint a 6 hónap számítása során nem lehet figyelembe venni a közfoglalkoztatási jogviszonyát. Ez kedvezményt jelent, hiszen a munkavállaló ezáltal nem veszíti el a közfoglalkoztatást megelőzően, álláskeresőként szerzett jogosultsági idejét.
Az eddig ismertetett adókedvezményektől eltérően ezt a kedvezményt csak a 2013. január 1-jétől kezdődő munkaviszony esetében érvényesítheti a kifizető, tehát a 2012. december 31-én már foglalkoztatott személyek után nem vehető igénybe.
A kedvezmény egész hónapra jár. Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve hó közben jár le, az adókedvezmény egész hónapra elszámolható.
Kedvezmény összege:
A munkáltató a kedvezményt a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
Az eddig ismertetett adókedvezményektől eltérően ezt a kedvezményt csak a 2013. január 1-jétől kezdődő munkaviszony esetében érvényesítheti a kifizető, tehát a 2012. december 31-én már foglalkoztatott személyek után nem vehető igénybe.
A kedvezmény egész hónapra jár. Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve hó közben jár le, az adókedvezmény egész hónapra elszámolható.
Kedvezmény összege:
- 1-2. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft. 27% + 1,5 %-a,
- 3. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft. 14,5%-a
A munkáltató a kedvezményt a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
A KISGYERMEKESEK UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 462/D.]
Igénybe vehető:
- a gyermekgondozási díj (GYED) folyósítását követően, a gyermekgondozási segély (GYES), valamint a gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló után,
- az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, legfeljebb 3 évig számolható el
Az anyasági ellátás folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike az érintett személyt megillette. Egymást követő több ellátás esetén a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.
A tv. nem tesz különbséget, hogy a kisgyermekes munkavállaló 2013. január 1-je előtt, vagy után tér vissza a munkaerő-piacra, azaz a 2013. előtt visszatérő kisgyermekes munkavállalók után is igénybe vehető, legkorábban 2013. január 1-től, de csak az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig.
Abban az esetben, ha a foglalkoztatás 2013. január 1. előtt kezdődött, a „kedvezményezett”
foglalkoztatási időtartam onnan számítandó, amikor az anyasági ellátás lejártát követően, illetve az ellátás igénybevétele mellett a foglalkoztatás megkezdődött.
Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve hó közben jár le, az adókedvezmény egész hónapra elszámolható.
Példák:
a) Egy Kft.-nél 2005. március 15-től munkaviszonyban álló munkavállaló 2010. december 31-ig gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: GYES) részesült. A GYES lejártát követően a munkavállaló után – a jogvesztő határidőre tekintettel (45 hónap) – legfeljebb 2014. szeptember 30-ig érvényesíthető adókedvezmény. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontja 2011. január 1., így a munkáltató 2013. január 1-jétől – a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik évére – 2013. december 31-ig 14,5 százalék mértékű adókedvezmény igénybevételére jogosult.
b) Az előző példában szereplő munkavállaló munkaviszonya 2013. július 31-én megszűnik, majd 2013. november 1-jétől újabb munkaviszonyt létesít. A kedvezményezett foglalkoztatás első éve az új munkáltatónál 2013. november 1-től kezdődik, ezért a kedvezmény mértéke 27 százalék, de ezt a munkáltató –a jogvesztő határidőre tekintettel – 2014. szeptember 30-ig jogosult igénybe venni.
c) Egy munkavállaló 2009. október 1-jétől GYES folyósítása mellett napi 4 órában dolgozik. Mivel a kedvezményezett foglalkoztatás három éve 2012. szeptember 30-án lejárt a munkáltató a munkavállaló után a GYES folyósítására tekintettel kedvezményt nem vehet igénybe.
A kedvezmény érvényesítéséhez igazolás szükséges. Az igazolást kiállító szerv az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely.
Kedvezmény összege:
A kedvezmény érvényesítése szempontjából
kutatóhely:alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatásfejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó.
kutató, fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik (a továbbiakban: kutató).
A kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával. Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik vagy véget ér, a kedvezmény a kifizetőt az egész hónap tekintetében megilleti.
A munkáltató a részkedvezményt akkor is a teljes hónapra igénybe veheti, ha a kutató munkakörben történő foglalkoztatás hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Ha azonban a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag kutató tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.
Az adókedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a kifizető
a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre (a továbbiakban: fejlesztési adókedvezmény) jogosult adózónak minősül, és
b) a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli.
Az adókedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül legyen.
A kedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.A kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az előzőekben ismertetett új adókedvezményekhez kapcsolódóan – egyes esetekben – az adózó a szakképzési hozzájárulás alapját is csökkentheti, illetve, ha kisvállalati adó (a továbbiakban: Kiva) szerint adózó munkáltatóról van szó, az adóalap részét képező személyi jellegű kifizetések összegét is csökkentheti.
A tv. nem tesz különbséget, hogy a kisgyermekes munkavállaló 2013. január 1-je előtt, vagy után tér vissza a munkaerő-piacra, azaz a 2013. előtt visszatérő kisgyermekes munkavállalók után is igénybe vehető, legkorábban 2013. január 1-től, de csak az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig.
Abban az esetben, ha a foglalkoztatás 2013. január 1. előtt kezdődött, a „kedvezményezett”
foglalkoztatási időtartam onnan számítandó, amikor az anyasági ellátás lejártát követően, illetve az ellátás igénybevétele mellett a foglalkoztatás megkezdődött.
Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve hó közben jár le, az adókedvezmény egész hónapra elszámolható.
Példák:
a) Egy Kft.-nél 2005. március 15-től munkaviszonyban álló munkavállaló 2010. december 31-ig gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: GYES) részesült. A GYES lejártát követően a munkavállaló után – a jogvesztő határidőre tekintettel (45 hónap) – legfeljebb 2014. szeptember 30-ig érvényesíthető adókedvezmény. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontja 2011. január 1., így a munkáltató 2013. január 1-jétől – a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik évére – 2013. december 31-ig 14,5 százalék mértékű adókedvezmény igénybevételére jogosult.
b) Az előző példában szereplő munkavállaló munkaviszonya 2013. július 31-én megszűnik, majd 2013. november 1-jétől újabb munkaviszonyt létesít. A kedvezményezett foglalkoztatás első éve az új munkáltatónál 2013. november 1-től kezdődik, ezért a kedvezmény mértéke 27 százalék, de ezt a munkáltató –a jogvesztő határidőre tekintettel – 2014. szeptember 30-ig jogosult igénybe venni.
c) Egy munkavállaló 2009. október 1-jétől GYES folyósítása mellett napi 4 órában dolgozik. Mivel a kedvezményezett foglalkoztatás három éve 2012. szeptember 30-án lejárt a munkáltató a munkavállaló után a GYES folyósítására tekintettel kedvezményt nem vehet igénybe.
A kedvezmény érvényesítéséhez igazolás szükséges. Az igazolást kiállító szerv az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely.
Kedvezmény összege:
- 1-2. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft 27% + 1,5 %-a
- 3. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft 14,5%-a
KUTATÓK FOGLALKOZTATÁSA UTÁN JÁRÓ ADÓKEDVEZMÉNY
Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.A kedvezmény érvényesítése szempontjából
kutatóhely:alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatásfejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó.
kutató, fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik (a továbbiakban: kutató).
A kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával. Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik vagy véget ér, a kedvezmény a kifizetőt az egész hónap tekintetében megilleti.
A munkáltató a részkedvezményt akkor is a teljes hónapra igénybe veheti, ha a kutató munkakörben történő foglalkoztatás hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Ha azonban a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag kutató tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.
A SZABAD VÁLLALKOZÁSI ZÓNÁKBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK ADÓKEDVEZMÉNYE
A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.Az adókedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a kifizető
a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre (a továbbiakban: fejlesztési adókedvezmény) jogosult adózónak minősül, és
b) a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli.
Az adókedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül legyen.
A kedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.A kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az előzőekben ismertetett új adókedvezményekhez kapcsolódóan – egyes esetekben – az adózó a szakképzési hozzájárulás alapját is csökkentheti, illetve, ha kisvállalati adó (a továbbiakban: Kiva) szerint adózó munkáltatóról van szó, az adóalap részét képező személyi jellegű kifizetések összegét is csökkentheti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése