Munkaügyi ellenőrzés

Munkaügyi ellenőrzés

 

A munkaügyi ellenőrzési feladatokat Magyarországon az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) látja el (lásd www.ommf.gov.hu). Az OMMF központi közigazgatási szervezetként törvény által megszabott keretek között látja el feladatait és alkalmaz intézkedéseket a jogsértést elkövető munkáltatókkal szemben. Az OMMF feladatát és intézkedési lehetőségeit a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény tartalmazza.

Az OMMF ellenőrzi különösen:

• a foglalkoztatás létesítésével,
• a munkaszerződések kötelező tartalmi elemeivel,
• a munka- és pihenőidővel,
• a bérfizetéssel, a minimálbér mértékének megadásával,
• a foglalkoztatási specifikumokkal (nők, fiatal munkavállalók, megváltozott munkaképességű munkavállalók),
• a munkajogviszony bejelentésével (regisztrálásával),
• a kiküldetéssel, kirendeléssel, munkaerő-kölcsönzéssel és
• a külföldiek Magyarországi munkavégzésével kapcsolatos jogszabályi előírások megtartását.

Az OMMF ellenőrzési feladatait a területi felügyelőségeken keresztül látja el. A felügyelőségek összesen 7 régióban működnek.

A felügyelőségekhez panaszt, kérelmet, egyéb beadványt is benyújthat a munkavállaló. A panasz írásban, szóban és elektronikus úton is benyújtható. A felügyelőség a panaszt kivizsgálja, és intézkedik a jogsértés megszüntetése érdekében (bővebb információ www.ommf.gov.hu oldalon)

Az ellenőrzések során feltárt jogsértések megszüntetése iránt a regionális felügyelőség intézkedik közigazgatási határozattal. A felügyelőség határozata ellen az OMMF központjához lehet fordulni jogorvoslattal.

Szintén az OMMF központja bírálja el azokat a panaszokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a felügyelőségek az ügyben nem jártak vagy nem megfelelően jártak el. Erre vonatkozó panaszt a munkáltató és a panaszos is benyújthat.

Az OMMF intézkedési lehetőségei sokrétűek:

• Enyhébb esetekben a munkáltató figyelmét felhívja a jogkövető magatartásra.
• Ha a jogsértés az ellenőrzés pillanatában is fennáll, közigazgatási határozattal kötelezi a munkáltatót a jogsértés megszüntetésére. Az OMMF a határozat végrehajtását nyomon követi, és ha azt tapasztalja, hogy a munkáltató nem tett eleget a határozati kötelezésnek, azt hatósági eszközökkel kikényszeríti (többek között eljárási bírságot szabhat ki, melynek felső határa egymillió forint)
• Súlyos jogsértés elkövetése esetén az OMMF munkaügyi bírságot alkalmaz a jogsértő munkáltatóval szemben. A munkaügyi bírság mértéke 30 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet.
  A bírság mértékét befolyásoló tényezők:
  • első vagy ismételt jogsértést követett el a munkáltató,
  • hány munkavállalót érintett a jogsértés,
  • milyen típusú,
  • hány jogszabályi rendelkezés megsértése állapítható meg a munkáltató terhére,
  • a jogsértés milyen hosszú ideig állt fenn, illetőleg
  • annak milyen hatása volt a munkavállalókra (bérkiesés, a munkavállaló igényérvényesítési lehetőségének kizárása stb.),
  • a munkáltató igyekezett-e a jogsértést mielőbb felszámolni (akár az eljárás közben a ki nem fizetett bért, pótlékokat megfizette a munkavállalóknak).
• Eltilthatja azon munkavállalók további foglalkoztatását, akiket a jogszabályok megsértésével, egészségkárosodásuk veszélyeztetésével foglalkoztatattak,

Például nők, fiatal munkavállalók esetében széles körben élhet az OMMF ezzel a lehetőséggel, a törvényes munkaidő mértékének túllépése, vagy a pihenőidő törvényi minimális mértékének meg nem tartása esetén pedig minden munkavállaló esetén fennáll ez a lehetőség. Az eltiltás időtartamára a munkáltató személyi alapbért köteles fizetni a munkavállalónak.

• Külföldi engedély nélküli foglalkoztatása esetén meghatározott összegnek a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésére kötelezheti a munkáltatót. Az összeg mértéke a kifizetett bérhez igazodik (annak kétszerese), de első esetben nem lehet kevesebb, mint - az engedély nélkül foglalkoztatott külföldi munkavállalónként - a mindenkori minimálbér nyolcszoros összege.
• Minősítheti a felek közötti jogviszonyt. A minősítési jogkör fennáll:
  • ha a munkáltató szerződés szerint polgári jellegű jogviszonyt köt, de ténylegesen a munkajogviszony törvényi elemeit megvalósítva foglalkoztatja a munkavállalóit (beosztja a munkaidőt, személyes munkavégzésre kötelezi a foglalkoztatottat, eredménytől függetlenül a megállapodott összeget fizeti bérként stb.), vagy
  • a foglalkoztatás jogcíme ténylegesen eltér a felek között létrejött megállapodástól (pl. a felek kiküldetésben vagy kirendelésben állapodnak meg, de a foglalkoztatás során ténylegesen munkaerő-kölcsönzés valósul meg), másrészt akkor, ha két vállalkozás polgári jellegű (tipikusan vállalkozási, pl. bérmunka) szerződést köt, de ténylegesen a munkavállalók munkaerő-kölcsönzését valósítja meg.
  Az OMMF határozata alapján a vállalkozás köteles a határozatban megállapított foglalkoztatási forma (szerződés) alapján teljesíteni valamennyi adó és társadalombiztosítási kötelezettségét.
  
• Abban az esetben, ha a munkaerő kölcsönzését végző vállalkozás kölcsönbeadóként munkaszerződés nélkül foglalkoztatja a munkavállalókat, megállapítja, hogy a munkajogviszony a kölcsönbevevő (tényleges foglalkoztató) és a munkavállaló között jött létre. Az OMMF jogosult a foglalkoztatás jogcíméül szolgáló iratokat, szerződéseket elkérni.
• Eltilthatja a vállalkozást a tevékenységtől, ha az ahhoz szükséges engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik.
• Kisebb jelentőségű, egyedi mulasztás esetén szabálysértési eljárást folytathat le. A szabálysértési eljárás során az OMMF - a többi pénzfizetési kötelezettséggel ellentétben - a személyi felelőst sújtja bírsággal, a bírság felső határa 100 000 forint.

Az OMMF eljárását a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályozza. A felügyelő legfontosabb jogosultságai az ellenőrzés során:

• Jogosult belépni és ellenőrzést lefolyatni valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség közreműködését veheti igénybe,
• Az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartásokba beletekinthet, azokról fénymásolatot készíthet, indokolt esetben azokat nyolc napra lefoglalhatja,
• Az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvételt készíthet,
• A munkahelyen tartózkodó személyektől felvilágosítást kérhet, megállapíthatja személyazonosságukat,
• Használhatja a munkavállaló Társadalombiztosítási Azonosítási Jelét.

Az OMMF szervezetébe tartozik a munkavédelem ellenőrzése is. Az OMMF jogosult valamennyi, a Magyarország területén történő munkavégzés ellenőrzésére függetlenül attól, hogy a vállalkozás vagy a munkavállalók mely állam polgárai, illetőleg milyen jogcímen történik a munkavégzés Magyarországon.