Az ellátások fedezete
A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére
A biztosított
– természetbeni egészségbiztosítási járulékot
– pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és
– munkaerő-piaci járulékot
(a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék)
– és nyugdíjjárulékot,
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó
– nyugdíjjárulékot,
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó,
a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint
az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult,
– egészségügyi szolgáltatási járulékot,
Az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározott személy
– egészségügyi hozzájárulást,
A foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó
– korkedvezmény-biztosítási járulékot
fizet. [Tbj. 18. § (1)]
A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul. [Tbj. 18. § (4)]
A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. [Tbj. 18. § (5)]
A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék,
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. [Tbj. 19. § (2)]
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék.
Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül
– a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék,
– a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék,
– a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. [Tbj. 19. § (3)]
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult belföldi személy által fizetendő
– egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege (2013.-ban) 6660 forint (napi összege 222 forint). [Tbj. 19. § (4)]
A foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított
– táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. [Tbj. 19. § (5)]
A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő
– korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. [Tbj. 19. § (6)]
A foglalkoztató a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a 4. § k) pont szerinti jövedelem (kivéve a 21. § szerinti [Járulékalapot nem képező] jövedelmeket) alapulvételével korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.
Járulékalapot nem képező jövedelem
Nem képezi a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:
– a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,
– az Szja.tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás,
– a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),
– a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,
– a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. [Tbj. 21. §]
A 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett szervek a hivatásos, szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatásokat a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják. [Tbj. 23. §]
A biztosított
– természetbeni egészségbiztosítási járulékot
– pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és
– munkaerő-piaci járulékot
(a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék)
– és nyugdíjjárulékot,
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó
– nyugdíjjárulékot,
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó,
a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint
az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult,
– egészségügyi szolgáltatási járulékot,
A biztosítottak felsorolása a Tbj. 5. § - ban, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak felsorolása a Tbj. 16. § -ban található.
Az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározott személy
– egészségügyi hozzájárulást,
1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
A foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó
– korkedvezmény-biztosítási járulékot
fizet. [Tbj. 18. § (1)]
A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul. [Tbj. 18. § (4)]
A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. [Tbj. 18. § (5)]
A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék,
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. [Tbj. 19. § (2)]
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék.
Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül
– a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék,
– a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék,
– a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. [Tbj. 19. § (3)]
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult belföldi személy által fizetendő
– egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege (2013.-ban) 6660 forint (napi összege 222 forint). [Tbj. 19. § (4)]
Belföldi [Tbj. 4. § u)]
1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
3. a hontalan
1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
3. a hontalan
A foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított
– táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. [Tbj. 19. § (5)]
A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő
– korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. [Tbj. 19. § (6)]
A foglalkoztató a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a 4. § k) pont szerinti jövedelem (kivéve a 21. § szerinti [Járulékalapot nem képező] jövedelmeket) alapulvételével korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.
Tbj. 4. § k) Járulékalapot képező jövedelem:
1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.
A korkedvezmény-biztosítási járulék
fizetésére és bevallására, az ezzel összefüggő nyilvántartási és
adatszolgáltatási kötelezettségre az Art. szabályait megfelelően
alkalmazni kell. [Tbj. 20/A. § (1)-(2)]1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.
Járulékalapot nem képező jövedelem
Nem képezi a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:
– a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,
– az Szja.tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás,
– a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),
– a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,
– a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. [Tbj. 21. §]
A 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett szervek a hivatásos, szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatásokat a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják. [Tbj. 23. §]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése