Táppénzre vonatkozó szabályok
Táppénzre jogosult az, aki a
Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.
E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. [Eb. 43. § (2)]
Keresőképtelen,
– aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
– aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
– az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
– a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
– aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
– akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy
akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá
aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. [Eb. 44. § a)-g)]
A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. [Eb. 45. § (1)]
A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. [Eb. 45. § (2)]
A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. [Eb. 45. § (3)]
Kivételesen indokolt esetben az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget, a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja. [Eb. 45. § (4)]
Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban
– a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;
– egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén, a gyermek egyéves koráig;
– egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén, évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
– háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén, évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
– hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át. [Eb. 46. § (1)]
A biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, és azért keresőképtelen, mert betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, illetve fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül, betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt, táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. [Eb. 46. § (2)]
Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. [Eb. 46. § (3)]
Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki
– tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
– iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. [Eb. 46. § (4)]
Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. [Eb. 46. § (5)]
Az fenti bekezdés alkalmazásában nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított
– egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,
– beteg gyermek ápolása,
– közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat
miatt részesült táppénzben. [Eb. 46. § (6)]
Folyamatos biztosítási idő
A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. [Eb. 46. § (7)]
A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. [Eb. 47. § (1)]
Nem jár táppénz
– a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,
– a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,
– a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,
– az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,
– a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
– a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt. [Eb. 47. § (2)]
A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá.
Az ellenőrző (fő)orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti.
A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti. [Eb. 47. § (3)]
Irányadó időszak
I. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. [Eb. 48. § (2)]
II. Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani.
A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. [Eb. 48. § (3)]
III. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. [Eb. 48. § (2)-(3)]
Ha a biztosított az irányadó időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem. [Eb. 48. § (4)]
Ha a biztosítottnak azért nem volt az irányadó időszakban táppénzalapként figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a fenti bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb. [Eb. 48. § (5)]
A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha
– a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és
– a korábbi táppénzét az irányadó időszak figyelembevétele alapján állapították meg. [Eb. 48. § (6)]
A táppénz alapjaként figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg. [Eb. 48. § (7)]
A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét. [Eb. 48. § (8)]
A gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
– a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
– a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az előző pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni. [Eb. 49. § (1)]
A fenti bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni arra a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottra, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. [Eb. 49. § (2)]
biztosítás fennállása alatt
keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. [Eb. 43. § (1)] Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.
E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. [Eb. 43. § (2)]
Keresőképtelen,
– aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
– aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
– az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
– a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
– aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
– akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy
akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá
aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. [Eb. 44. § a)-g)]
A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. [Eb. 45. § (1)]
A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. [Eb. 45. § (2)]
A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható. [Eb. 45. § (3)]
Kivételesen indokolt esetben az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget, a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja. [Eb. 45. § (4)]
Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban
– a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;
– egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén, a gyermek egyéves koráig;
– egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén, évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
– háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén, évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
– hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át. [Eb. 46. § (1)]
A biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, és azért keresőképtelen, mert betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, illetve fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül, betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt, táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult. [Eb. 46. § (2)]
Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. [Eb. 46. § (3)]
Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki
– tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
– iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. [Eb. 46. § (4)]
Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. [Eb. 46. § (5)]
Az fenti bekezdés alkalmazásában nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított
– egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,
– beteg gyermek ápolása,
– közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat
miatt részesült táppénzben. [Eb. 46. § (6)]
Folyamatos biztosítási idő
A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. [Eb. 46. § (7)]
A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. [Eb. 47. § (1)]
Nem jár táppénz
– a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,
– a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,
– a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,
– az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,
– a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
– a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt. [Eb. 47. § (2)]
A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá.
Az ellenőrző (fő)orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti.
A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti. [Eb. 47. § (3)]
A táppénz összege
Irányadó időszak
I. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. [Eb. 48. § (2)]
A táppénzjogosultság kezdő napját megelőző év |
II. Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani.
A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. [Eb. 48. § (3)]
A
táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 nap, amelyben
jövedelemmel rendelkezik. Ha a biztosítás folyamatos, akkor a 180 napot a
táppénzjogosultság kezdő napját megelőző év első napjáig lehet
figyelembe venni. |
III. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. [Eb. 48. § (2)-(3)]
A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30
napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába
nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi
segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának
az ideje. [Eb. 46. § (7) bek.]
| A táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 nap, amelyben jövedelemmel rendelkezik. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítás előtti időszakban elért jövedelmet nem lehet figyelembe venni.  |
Ha a biztosított az irányadó időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem. [Eb. 48. § (4)]
Ha a biztosítottnak azért nem volt az irányadó időszakban táppénzalapként figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a fenti bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb. [Eb. 48. § (5)]
A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha
– a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és
– a korábbi táppénzét az irányadó időszak figyelembevétele alapján állapították meg. [Eb. 48. § (6)]
A táppénz alapjaként figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg. [Eb. 48. § (7)]
A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét. [Eb. 48. § (8)]
A gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
– a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
– a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az előző pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni. [Eb. 49. § (1)]
A fenti bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni arra a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottra, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. [Eb. 49. § (2)]
Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.
Egyedülállónak kell tekinteni továbbá,
– azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
– akinek a házastársa munkaképtelen és az orvosszakértői szerv szakvéleménye szerint I. vagy II. csoportos rokkant, vagy előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
A fenti bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is. [Eb.R. 27. § (1)-(4)]
A táppénz összegének megállapításánál a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt az irányadó időszakban megszűnt biztosításból származó, rendszeres jövedelemként a számítási időszakra vagy nem rendszeres jövedelemként a számítási időszakban fizették ki.
Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult táppénzre, az egy-egy biztosítási jogviszony alapján járó táppénz összegének megállapításánál az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek a számítási időszakra jutó részét annak a táppénznek az alapjába kell beszámítani, ahol az egyidejűleg fennálló több jogviszony közül a jogviszony korábban kezdődött. Egyidejűleg kezdődő több jogviszony esetén abba a jogviszonyba kell beszámítani, ahol az igényt korábban érvényesítették.
Ha az irányadó időszakban a biztosítottnak a jogosultságot megalapozó jogviszonyában azért nincs 180 napi jövedelme, mert a Tbj. az egyidejűleg fennálló másik jogviszonyára vonatkozóan írja elő a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget, a fenti bekezdésben foglaltaktól eltérően az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó, a számítási időszakra jutó jövedelmet és osztószámot kell a táppénz alapjának megállapításánál figyelembe venni. [Eb.R. 27/A. § (1)-(3)]
A tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén járó táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre ugyanazon gyermek ápolása címén a gyermek első születésnapjáig születésének napját, azután pedig a legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak.
A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítás sincs.
Ha a folyamatos biztosítás időtartama egy évnél rövidebb, a táppénzre való jogosultság időtartamának a megállapításánál előzményként csak a folyamatos biztosítás ideje alatti táppénzfolyósítás időtartamát lehet figyelembe venni.
A táppénzre való jogosultság időtartamának és mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a biztosítottat terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség nélkül fennálló jogviszonynak azt a korábbi időtartamát, amely alatt a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. [Eb.R. 28. § (1)-(4)]
Ha a bedolgozónál a keresőképtelensége első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának a napjától jár, kivéve, ha a foglalkoztató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt a bedolgozó bedolgozói munkát nem végez. [Eb.R. 29. § (2)]
A táppénz folyósításának megszüntetésére okot adó magatartás [Ebtv. 47. §-ának (3) bekezdése] esetében a táppénzfolyósítás megszüntetéséről a táppénzfolyósító szerv határozattal intézkedik a biztosítottat keresőképtelen állományban tartó orvos, valamint az ellenőrző főorvos külön jogszabály szerinti vizsgálatot követő javaslatára. [Eb.R. 30. §]
A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem.
Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet kell figyelembe venni.
Az egyéni és a társas vállalkozók részére e jogcímen járó táppénz összegének megállapításánál a vállalkozóként elért, bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet rendszeres jövedelemnek kell tekinteni.
A táppénz alapját képező naptári napi átlagjövedelem kiszámításánál az irányadó időszakra járó rendszeres jövedelmet el kell osztani ebben az időszakban biztosításban töltött napoknak a azokkal napokkal csökkentett számával (osztóval), melyben a biztosított jövedelemmel nem rendelkezett.
Az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban biztosításban töltött napok számát csökkenteni kell
– a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
– a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama naptári napjainak számával.
Az irányadó időszakban a figyelembe vett 180 naptári napra kifizetett rendszeres jövedelem egy naptári napi összegét kell megállapítani.
Az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál a nem rendszeres jövedelem összegét annak az időtartamnak naptári napjai számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt kifizették.
A nem rendszeres jövedelemre való jogosultság időtartamát a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani.
A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok számánál.
A táppénz alapját képező naptári napi jövedelem kiszámításánál a rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelem naptári napi összegét.
Ha a biztosított az irányadó időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem a minimálbér harmincad része.
A szerződés szerinti jövedelmet a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes szerződésben megállapított jövedelem harmincad részében kell megállapítani.
Szerződés hiányában a tényleges jövedelem naptári napi összegét az irányadó időszak alatt elért jövedelemből kell kiszámítani.
Ha a biztosított az irányadó időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni.
A megszűnt jogviszonyból származó rendszeres jövedelmet egy összegben kell hozzáadni a táppénzre való jogosultságot megalapozó jogviszonyból származó rendszeres jövedelemhez.
Az összesített rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez kell hozzáadni a nem rendszeres jövedelem (jövedelmek) naptári napi összegét.
Az elmebetegek adaptációs szabadsága idejére - esetenként legfeljebb 60 napra - vonatkozó keresőképtelenséget a kórház igazolja. Az adaptációs szabadság idejére járó táppénz mértékét az általános szabályok szerint - és nem a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra előírtak szerint - kell megállapítani.
A biztosítási jogviszony megszűnését követően megállapított ellátások esetében az Ebtv. 48. § (4) bekezdésének alkalmazásakor a megszűnt biztosítási jogviszony alapjául szolgáló szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. [Eb.R. 31. § (1)-(11)]
Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.
Egyedülállónak kell tekinteni továbbá,
– azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
– akinek a házastársa munkaképtelen és az orvosszakértői szerv szakvéleménye szerint I. vagy II. csoportos rokkant, vagy előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
A fenti bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is. [Eb.R. 27. § (1)-(4)]
A táppénz összegének megállapításánál a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt az irányadó időszakban megszűnt biztosításból származó, rendszeres jövedelemként a számítási időszakra vagy nem rendszeres jövedelemként a számítási időszakban fizették ki.
Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult táppénzre, az egy-egy biztosítási jogviszony alapján járó táppénz összegének megállapításánál az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek a számítási időszakra jutó részét annak a táppénznek az alapjába kell beszámítani, ahol az egyidejűleg fennálló több jogviszony közül a jogviszony korábban kezdődött. Egyidejűleg kezdődő több jogviszony esetén abba a jogviszonyba kell beszámítani, ahol az igényt korábban érvényesítették.
Ha az irányadó időszakban a biztosítottnak a jogosultságot megalapozó jogviszonyában azért nincs 180 napi jövedelme, mert a Tbj. az egyidejűleg fennálló másik jogviszonyára vonatkozóan írja elő a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget, a fenti bekezdésben foglaltaktól eltérően az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó, a számítási időszakra jutó jövedelmet és osztószámot kell a táppénz alapjának megállapításánál figyelembe venni. [Eb.R. 27/A. § (1)-(3)]
A tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén járó táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre ugyanazon gyermek ápolása címén a gyermek első születésnapjáig születésének napját, azután pedig a legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak.
A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítás sincs.
Ha a folyamatos biztosítás időtartama egy évnél rövidebb, a táppénzre való jogosultság időtartamának a megállapításánál előzményként csak a folyamatos biztosítás ideje alatti táppénzfolyósítás időtartamát lehet figyelembe venni.
A táppénzre való jogosultság időtartamának és mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a biztosítottat terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség nélkül fennálló jogviszonynak azt a korábbi időtartamát, amely alatt a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. [Eb.R. 28. § (1)-(4)]
Ha a bedolgozónál a keresőképtelensége első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának a napjától jár, kivéve, ha a foglalkoztató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt a bedolgozó bedolgozói munkát nem végez. [Eb.R. 29. § (2)]
A táppénz folyósításának megszüntetésére okot adó magatartás [Ebtv. 47. §-ának (3) bekezdése] esetében a táppénzfolyósítás megszüntetéséről a táppénzfolyósító szerv határozattal intézkedik a biztosítottat keresőképtelen állományban tartó orvos, valamint az ellenőrző főorvos külön jogszabály szerinti vizsgálatot követő javaslatára. [Eb.R. 30. §]
A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem.
Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet kell figyelembe venni.
Az egyéni és a társas vállalkozók részére e jogcímen járó táppénz összegének megállapításánál a vállalkozóként elért, bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet rendszeres jövedelemnek kell tekinteni.
A táppénz alapját képező naptári napi átlagjövedelem kiszámításánál az irányadó időszakra járó rendszeres jövedelmet el kell osztani ebben az időszakban biztosításban töltött napoknak a azokkal napokkal csökkentett számával (osztóval), melyben a biztosított jövedelemmel nem rendelkezett.
Az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban biztosításban töltött napok számát csökkenteni kell
– a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
– a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama naptári napjainak számával.
Az irányadó időszakban a figyelembe vett 180 naptári napra kifizetett rendszeres jövedelem egy naptári napi összegét kell megállapítani.
Az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál a nem rendszeres jövedelem összegét annak az időtartamnak naptári napjai számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt kifizették.
A nem rendszeres jövedelemre való jogosultság időtartamát a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani.
A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok számánál.
A táppénz alapját képező naptári napi jövedelem kiszámításánál a rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelem naptári napi összegét.
Ha a biztosított az irányadó időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem a minimálbér harmincad része.
A szerződés szerinti jövedelmet a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes szerződésben megállapított jövedelem harmincad részében kell megállapítani.
Szerződés hiányában a tényleges jövedelem naptári napi összegét az irányadó időszak alatt elért jövedelemből kell kiszámítani.
Ha a biztosított az irányadó időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni.
A megszűnt jogviszonyból származó rendszeres jövedelmet egy összegben kell hozzáadni a táppénzre való jogosultságot megalapozó jogviszonyból származó rendszeres jövedelemhez.
Az összesített rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez kell hozzáadni a nem rendszeres jövedelem (jövedelmek) naptári napi összegét.
Az elmebetegek adaptációs szabadsága idejére - esetenként legfeljebb 60 napra - vonatkozó keresőképtelenséget a kórház igazolja. Az adaptációs szabadság idejére járó táppénz mértékét az általános szabályok szerint - és nem a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra előírtak szerint - kell megállapítani.
A biztosítási jogviszony megszűnését követően megállapított ellátások esetében az Ebtv. 48. § (4) bekezdésének alkalmazásakor a megszűnt biztosítási jogviszony alapjául szolgáló szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. [Eb.R. 31. § (1)-(11)]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése