Így változnak a táppénzszámítás szabályai

Így változnak a táppénzszámítás szabályai

Júliustól alapvetően megváltozik a táppénz számítása. Minden olyan jövedelmet figyelembe vesznek, amely után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. 2015-től szintén változás lesz.

 

Júliustól alapvetően megváltozik a táppénz számítása. Minden olyan jövedelmet figyelembe vesznek, amely után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. A jövedelemadatokat ezentúl nem a foglalkoztatóknak kell megadniuk, hanem az adóhivatal küldi meg az OEP-nek.
Az ellátás összege főszabály szerint a jogosultság kezdő napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számított 180 napi jövedelem lesz. Amennyiben valakinek nincs ennyi jogviszonya, akkor a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző 180 napi jövedelem képezi az ellátási alapot. Akik az adott fél éven belül váltottak munkahelyet, azoknál csak az aktuális kereset számít a táppénz kiszámításánál. Aki pedig még fél év munkaviszonyt sem tud felmutatni, annál a minimálbérhez igazítják a táppénzt.
2015. január 1-jétől a mostanihoz képest más időszak alapján számolják majd a táppénz alapját. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. A részletes szabályokat kormányrendeletben állapítják meg. Emellett július 1-jétől, hétfőtől - függetlenül attól, hogy mióta dolgozik valaki egy munkahelyen - a táppénz összegének meghatározásánál csak az aktuális állásban megszerzett jövedelem számít majd. További változás, hogy már a gyermek ápolására is kérhető lesz betegállomány.
Eddig, ha a gyermek kórházban volt, és a szülő is vele ment, akkor számára nem lehetett megállapítani az adott időszakra gyermekápolási táppénzt. A júliusban életbe lépő jogszabályok értelmében azonban ez már megtehető – magyarázta szerdán a Híradónak Bogdán Zsuzsanna, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztály vezetője.
A 13 jogszabályt módosító, szerdán megszavazott egészségügyi salátatörvény rendezi a többi között az orvosok és egészségügyi szakdolgozók béremelését, amelyre összesen 30 milliárd forint jut idén, fedezete pedig a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójából befolyó összeg. A béremelés januárig visszamenőleges, a szeptemberi fizetéssel kapják meg az érintettek.
A patikatulajdonlást úgy rendezi a törvény, hogy ha a gyógyszerészek nem élnek a lehetőséggel, akkor az államé lehet a patikatulajdon elővásárlási joga. A kormány előírta, hogy a már meglévő gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25 százalékot, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.
Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény rögzíti az implantátumregiszter létrehozását is. A rendelkezés célja, hogy a beültetett orvostechnikai eszközök a betegbiztonság érdekében nyomon követhetőek legyenek. A nyilvántartás a beteg adatain túl rögzíti a beültetés, eltávolítás vagy csere időpontját, annak okát, továbbá az implantátum nevét, típusát, gyártási tételszámát, a gyártó nevét, a forgalmazó nevét, székhelyét, akitől az implantátumot az egészségügyi szolgáltató beszerezte, a beültetést végző orvos nevét, pecsétszámát, valamint a beültetést végző egészségügyi szolgáltató nevét, működési engedélye számát.
Az egészségügyi munkaerő feltérképezéséhez szükséges intézkedésekről is rendelkezik az elfogadott jogszabály. A törvény felhatalmazza a kormányt, hogy hozza létre a praxiskezelőt, amely nyilvántartást vezet a praxisjogokról és a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekről és gondoskodik azok meghirdetéséről, továbbá regisztrálja a praxisjogra vonatkozó adásvételeket is.

Egyre kevesebben mennek táppénzre
Hét év alatt felére esett a betegállományban lévők száma. Ezzel együtt arányaiban majdnem ötven százalékkal csökkentek az egészségbiztosító táppénzkiadásai is. A munkahelyféltés mellett ennek leginkább a táppénzszabályok fokozatos szigorítása az oka. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2007-ről 2012-re 3 millió 486 ezerről 3 millió 769 ezerre nőtt a táppénzre jogosultak száma, a táppénzes eseteké a hét évvel ezelőtti 1,2 millióról 810 ezerre csökkent. Ezzel párhuzamosan csökkent a betegség miatt munkából kieső idő is: 2005-ben összesen még több mint 37 millió, 2012-ben már csak 20 millió nap telt el betegállományban. Naponta egyébként átlagosan kevesebb, mint 55 ezren voltak betegállományban tavaly, miközben 7 évvel korábban számuk még meghaladta a 102 ezret.
Az OEP-statisztikák alapján a keresőképtelenség jellemző okai a légúti betegségek, a mozgásszervi problémák, a vírusfertőzések, a sérülések, valamint az emésztőszervi- és keringési rendszer problémák. Minél kevesebben és rövidebb ideig veszik igénybe a betegség idején járó kereset-kiegészítést, az annál kevesebbe kerül az államnak és a munkáltatóknak is. Ez utóbbi annak ellenére igaz, hogy a kiadásokon belül a munkaadói hozzájárulás aránya ugyanúgy 24 százalék volt 2012-ben, mint 2005-ben. Ám amíg az utóbbi esztendőben a 97 milliárd forintos, addig 6 évvel később már a mindössze 56,5 milliárdos táppénzkiadás mintegy egynegyedét – 23, illetve 13,9 milliárd forintot – kellett állniuk a cégeknek. Az Egészségbiztosítási Alapon belül is jelentősen visszaestek a táppénzkiadások: a 2005-ös 6,1 százalékos mértékhez képest 2012-re 3,2 százalékra.
A betegállományban lévők számának, ezzel a kiadások csökkenéséhez a munkahelyféltésen kívül az is hozzájárult, hogy több lépcsőben jelentősen szigorították a táppénz igénybe vételét. Két évvel ezelőtt megszüntették az úgynevezett passzív táppénz intézményét, vagyis a lehetőséget arra, hogy a munkaviszony megszűnését követő három napon belül még további 30 napig keresőképtelennek minősülhessenek a munkavállalók. Ezzel egy időben a „társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélés” tényállása bekerült a büntető törvénykönyvbe, aminek folytán a táppénzcsalások vagy a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.
A Széll Kálmán Terv nyomán 2011-ben 5.200 forintban maximálták – jelenleg ez 6533 forint –, és a napi átlagkereset 70 százalékáról 60-ra, kórházi kezelés esetén 60 százalékáról 50-re csökkentették a táppénz összegét. Tavaly nyár óta pedig már a betegség ideje alatt is felmondhatnak a munkavállalóknak. Igaz, a felmondási idő csak a táppénzt követően kezdődhet. A Munka törvénykönyve szerint a gyermeküket ápolókat is csak akkor illeti meg a védettség, ha erre az időszakra fizetés nélküli szabadságot kérnek.