a közalkalmazottak jogállásáról1
1. § (1)2
E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a
helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi
önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó
közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti
jogviszonyára terjed ki.
(2)3
A 25/A-25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a
munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy
részének átadására tekintettel a munkaviszony létesítésére e törvény
szabályai szerint kerül sor.
(3)4
A 25/A-25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a
köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
munkáltatóra és a köztisztviselőre, illetve a munkavállalóra, ha a
munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a
közszolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony létesítésére e törvény
szabályai szerint kerül sor.
(4)5
Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed
ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által
közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az
egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján
foglalkoztatott munkavállalóra.
(5)6 A 20/A. § (4) bekezdés a) pontja,
a 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 30/E. §, a 44/A. §, az
53. § (1) bekezdés, az 53/A-53/B. § - az ott meghatározottak szerint -
kiterjed a munkáltató fenntartójára is.
(6)7
E törvény alkalmazásában fenntartó a munkáltató alapító szerve vagy az a
szerv, amelyre e jogot átruházták, illetve a jogszabály által kijelölt
szerv vagy személy. A munkáltató fenntartójának kell tekinteni az
önkormányzati társulást és azt az önkormányzatot is, amely megállapodás
alapján gyakorolja a fenntartói jogokat.
2. §
(1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény,
kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és
közalkalmazotti szabályzat rendezi.8
(2)
A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat nem lehet
jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik
semmis.
(2a)9 Törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - e törvény rendelkezéseitől eltérhet.
(3)10
A közalkalmazotti jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi
I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait az e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.11
(4)
Amennyiben e törvény közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt
említ, ezen az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell érteni.
3. §12
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. Általános
rendelkezései (Első Rész) közül a 13. § nem alkalmazható, a 10. § (2)
bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott
neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.
(2)13
Az Mt. 198-207. §, 213. §-a és 228. §-a a közalkalmazotti jogviszony
tekintetében nem alkalmazható. Az Mt. 208-211. §-a csak a 22/B. §
szerinti magasabb vezetőre alkalmazható.
(3)14
Munkaerő-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti tagság keretében
munkavállaló a munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható,
kivéve, ha az alaptevékenység szerinti feladat ellátása más módon nem
biztosítható. E bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosítható más módon
az alaptevékenység szerinti feladat ellátása, ha a munkakör
haladéktalan betöltése a tevékenység folyamatos ellátásának biztonságos
megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és az ehhez szükséges
személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók.
4. §15 (1)16
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT)
az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a honvédek jogállásáról
szóló törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő
munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos
szintű érdekegyeztetési fóruma.
(2)
Az OKÉT-ban a Kormány - az alapszabályban meghatározott - országos
szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdek-képviseleti
szervezetek képviselőivel egyeztet.
(3)
Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg szervezetét, működésének
rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális
partnereket megillető jogosítványokat.
(4)17 Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.
5. §18
(1) A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (a továbbiakban:
KOMT) a közalkalmazotti jogviszonyt érintő munkaügyi, foglalkoztatási,
bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű, ágazatközi
érdekegyeztetési fóruma.
(2)19 A KOMT-ban a Kormány
a) a reprezentatív, valamint az alapszabályában meghatározott országos szakszervezeti konföderációk, továbbá
b) az alapszabályában meghatározott országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.
(3)
A KOMT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a
működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint az
egyes oldalakat megillető jogosítványokat.
(4)20 A KOMT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.
(5)21
E törvény II. részének alkalmazásában országos szakszervezeti
konföderáción ágazati szakszervezeteket, illetve ágazati szakszervezeti
szövetségeket tömörítő, legalább három különböző ágazatot képviselő
munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet kell érteni.
a) ágazati
jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban:
miniszter) az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek
bevonásával az érintett ágazatban, alágazatban, szakágazatban (a
továbbiakban együtt: ágazat) reprezentatív szakszervezetekkel a KOMT-ban
vagy a (6) bekezdés szerinti ágazati érdekegyeztető fórumban,
b) területi
(megyei) vagy települési jelentőségű, ezen belül egyes ágazatokba
tartozó közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben a fenntartó az
érintett, területi vagy települési szinten reprezentatív
szakszervezetekkel a fenntartói szintű érdekegyeztető fórumban
(2)24 A miniszter az (1) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés alapján létrejött ágazati érdekegyeztető fórumban részt vevő szervezetekkel véleményezteti
a) az ágazatba (alágazatba, szakágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő döntések tervezetét,
b) az
ágazatra (alágazatra, szakágazatra) vonatkozó munkajogi szabályozással,
illetve a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli szabályokkal
kapcsolatos javaslatokat.
(3)25 A fenntartó döntése előtt az (1) bekezdés b) pontja alapján létrejött fórumban részt vevő szervezetekkel véleményezteti
a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint
b) a közalkalmazottak nagyobb, illetve egyes ágazatokba tartozó csoportját érintő intézkedés tervezetét.
(4)
A (3) bekezdésben foglalt tervezeteket az azokról történő döntés előtt
legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a véleményezésre jogosult
szakszervezeteknek.
(5)26 Az (1) bekezdés a) pontjától
eltérően, amennyiben az ágazatban (alágazatban, szakágazatban)
önkormányzati intézményfenntartó nem működik, az önkormányzati
érdekképviseleti szervezetek bevonása mellőzhető.
(6)27
A miniszter az ágazaton (alágazaton, szakágazaton) belül az ágazati
sajátosságoknak megfelelően, a tárcaszintű ágazati társadalmi párbeszéd
(1) bekezdés a) pontjában
foglaltaktól különböző egyéb fórumát is kialakíthatja (ágazati
érdekegyeztető fórum). Ekkor a munkaügyi kapcsolatokat és a
közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati kérdésekben az ágazati
érdekegyeztető fórumban egyeztet. Az ágazati érdekegyeztető fórumban -
az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az önkormányzati
érdekképviseleti szervezetek, az érintett költségvetési szervek, ágazati
szakmai érdekképviseletek, valamint a megfelelő szintű és
reprezentativitással rendelkező szakszervezetek részvételét, továbbá
véleményezési és konzultációs joguk érvényesülését e törvénynek
megfelelően biztosítani kell.
(7)28 Az (1) bekezdés b) pontja
szerinti érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá
személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a fenntartó
kötelessége. Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó
szabályokat - megállapodás útján - maguk alakítják ki.
6/A. §29 (1) Az 5-6. §-ban meghatározott jogokat az a szakszervezet gyakorolja, amely az adott körben reprezentatív.
(2) Területi (megyei) vagy települési szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,
a) amely
közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri a
fenntartó által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott
munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át,
vagy
b) amely
közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri a
fenntartó által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott
munkáltatóknál az adott ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak
létszámának 10%-át, vagy
(3)
Ágazati (alágazati, szakágazati) szinten azt a szakszervezetet kell
reprezentatívnak tekinteni, amely közalkalmazotti jogviszonyban álló
tagjainak száma tekintetében eléri az ágazatban (alágazatban,
szakágazatban) foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át.
(4)
Országos szinten azt az országos szakszervezeti konföderációt kell
reprezentatívnak tekinteni, amelynek legalább három reprezentatív
ágazati szakszervezet a tagja, és tagszervezetei a közalkalmazottak
legalább 5%-át képviselik.
(5) Amennyiben a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, az Mt. 289. §-ában meghatározott eljárásnak van helye.
6/B. §30
Ha a közalkalmazott a Magyar Rendvédelmi Kar tagja, akkor a
szakszervezeti érdekképviseletére a 6-6/A. § és az Mt. 270-275. §-ában
foglaltak helyett a hivatásos szolgálati viszonyban állók szakszervezeti
érdekképviseletére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fegyveres
szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói
érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX.
törvényt nem kell alkalmazni, a fegyveres szerv a közalkalmazott
illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a fegyveres szerv és a
közalkalmazott erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le.
7. §31
A szakszervezetek, a kollektív szerződés32
8-12/A. §33
13. §34
A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. § (1) és (2)
bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés
az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a
jogszabályok felhatalmazást adnak.
14. §
(1) A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban
álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül
választott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő
gyakorolja.
(2)
Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál,
ahol a közalkalmazottak létszáma a tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél
kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatónál közalkalmazotti
képviselőt kell választani.
(3)
A közalkalmazotti képviselőre a közalkalmazotti tanácsra, illetve a
közalkalmazotti tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
15. §35 A Kormány a KOMT-ban történt egyeztetést követően rendeletben meghatározza a reprezentativitás feltételei igazolásának rendjét.36
(3)38
A munkáltató legalább félévente köteles tájékoztatni a közalkalmazotti
tanácsot a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás
helyzetének alakulásáról.
(4)39
17. §
(1) A közalkalmazotti tanács e törvényben meghatározott jogai körében a
munkáltatóval együttesen megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot.
(2)
A közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő
egyes kérdések a közalkalmazotti szabályzatban állapíthatók meg.
(3)40 A közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat.
(4)41
18. §42
19. §43
A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. üzemi tanácsra
vonatkozó rendelkezései (XX. fejezet) közül a 235. § (2) bekezdése, 251.
§-a és 268. §-a nem alkalmazható.
(2)44 Közalkalmazotti jogviszony
c) magyar
állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett
(2a)46
Ha a rendőrségről szóló törvény az e törvényben meghatározott
munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a munkáltató
közalkalmazottai tekintetében, a közalkalmazotti jogviszony
létesítésének és fenntartásának feltétele az ellenőrzéshez való
hozzájárulás.
(2b)47
A munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében - ha a
rendőrségről szóló törvény előírja - a rendőrségről szóló törvény
szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
ellenőrizheti, hogy a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló
közalkalmazott eleget tesz-e az e törvényben meghatározott hivatali
kötelezettségének.
(3)48 Végrehajtási jogszabály a jogviszony létesítéséhez
(4)49 A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.
(5)50
A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni
szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti
jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.
(6)51
Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a
közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül -
ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak
megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja,
hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a
munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(7)52
Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a
(6) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a
munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából
kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett
igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti.
(8)53 A munkáltató a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint az (5)-(6) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli
azon
személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a
kizáró ok igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(9)54
A (4)-(7) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a
munkáltató a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés
időpontjáig vagy - közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén - a
közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.
20/A. §55 (1)56
Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan
közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a
pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki. Ha a
pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a
munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik.
(2)57 A 25. § (2) bekezdés b) pontja
szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető
közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör
betöltéséhez pályázat kiírása kötelező. Ezen túlmenően, a munkakör
pályázat kiírása nélkül is betölthető
a)58
olyan munkakör esetén, amely tekintetében - kilencven napon belül - már
legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás
kiírására,
b) ha
a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos
megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez
szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem
biztosíthatók,
c) ha
a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább
kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási
jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek
közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas
foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében
foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a
munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg,
d)59 helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén, vagy
a)60 a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői beosztás megnevezését,
b)61 a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői beosztással járó lényeges feladatokat,
(4)62
A pályázati felhívást a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat
ellátó szerv (a továbbiakban: személyügyi központ) internetes oldalán
kell közzétenni. Emellett a pályázati felhívást, valamint a
munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül
betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit (a továbbiakban:
álláshirdetés)
b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá
a
helyben szokásos módon köteles közzétenni. Végrehajtási jogszabály
hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat. Ebben az
esetben, továbbá az a)-c) pontban
foglalt esetekben meg kell jelölni a pályázati felhívásnak a
személyügyi központ honlapján való közzétételének időpontját. A pályázat
benyújtásának a határideje a pályázati felhívásnak a személyügyi
központ honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt
napnál - a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál -
rövidebb nem lehet. Álláshirdetés esetén e határidőket az a) pont alapján történő közzétételtől kell számítani.
(5)63 A pályázó - a (3) bekezdés d) pontja alapján meghatározottakon túlmenően - a pályázathoz csatolja
a) a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén a munkáltató vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programját,
b) arról
szóló nyilatkozatát, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes
adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez
hozzájárul,
c) a külön jogszabályban vagy a pályázatban előírt további követelmények igazolására vonatkozó okiratokat.
(6)64
Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában magasabb vezetői beosztásra
kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő
huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által
létrehozott legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait
érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg, melynek nem
lehet tagja - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja kivételével
- a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója. A kinevezési, megbízási
jogkör gyakorlója a bizottság írásba foglalt véleményét mérlegelve a
pályázati határidő lejártát követő
dönt
a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve a vezetői
megbízásról. Egyebekben a pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató
határozza meg.
(7)65
A benyújtott pályázat tartalma - törvény eltérő rendelkezése hiányában -
csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.
Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza
kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes
adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől
számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell
semmisíteni és személyes adatait törölni kell.
(8)-(9)66
20/B. §67
(1) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a
20/A. § (1) és (3)-(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell
kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki.
(2)
A pályázatban meg kell jelölni, hogy a magasabb vezető, illetve a
vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval
közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg
közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető.
(3)
Ha e törvény alapján a magasabb vezető, illetve vezető beosztás
ellátásához pályázatot kell kiírni, a pályázatban meg kell jelölni a
közalkalmazott által betöltendő munkakört is.
(4)
Ha a magasabb vezető, illetve a vezető beosztással történő megbízáshoz
közalkalmazotti jogviszony létesítése is szükséges - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör a megbízási jogkör
gyakorlóját illeti meg.
(5) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása - a munkáltató vezetője kivételével - pályázat kiírása nélkül is betölthető
b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.
21. §
(1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő
kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak
elfogadását írásba kell foglalni.
(2)68 Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
(3)69
A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a
besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az
illetményét és a munkavégzés helyét. A tárgyév március 1-jétől a
következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény
és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja
meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a
tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó
kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti
jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.
(4)70
(5)71
A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a
határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben
foglaltaknak.
21/A. §72
(1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a
(4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - három hónap próbaidő
megállapítása kötelező.
(2)
A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot
meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig
terjedhet.
(3)
A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a
közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás
nélkül megszüntetheti.
(4)73
Nem kell próbaidőt megállapítani - kivéve, ha a közalkalmazotti
jogviszony a 22. § (16) bekezdése szerint szűnt meg, és az újabb
közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése
kötelező -74
b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve
(5)75
Végrehajtási rendelet megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai
gyakorlatot, amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidőt
nem lehet megállapítani.76
22. §77 (1)78
Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének
ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló
kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a
gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a
munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget,
szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai
gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni - jogszabály kizáró
rendelkezése hiányában - a 79/C. § (2) bekezdésében szereplő tudományos
kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is.
(2) A gyakornoki idő folyamatosságát nem érinti a 25. § (2) bekezdés b) pont
1. alpontja szerinti áthelyezés. Ha a közalkalmazotti jogviszony a
gyakornoki idő alatt megszűnt, annak tartamát a szakmai gyakorlat
megállapításakor abban az esetben kell figyelembe venni, ha a
közalkalmazott jogviszonya megszűnését követően a korábbival azonos vagy
- a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazása alapján - azzal
egyenlő értékű munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Ettől
eltérően, nem lehet a szakmai gyakorlat megállapításakor beszámítani a
közalkalmazotti jogviszony időtartamát, ha az a gyakornoki idő alatt
a)79 a (16) bekezdésében foglaltak szerint megszűnik, vagy
b) rendkívüli
felmentéssel, illetve a közalkalmazott munkaköri feladatainak
ellátására való - az egészségügyi alkalmatlanság kivételével - tartós
alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt felmentéssel
megszüntetésre került.
b)80
munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen
vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes
közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban,
egyéni cég személyesen közreműködő tagjaként, továbbá ügyvédi és egyéni
vállalkozói tevékenység
során szerezhető meg. Az a)-b) pont
szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát
össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.
(4)81
Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban végrehajtási
rendelet állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával
összefüggő munkakört. Végrehajtási rendelet meghatározhatja
munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel,
szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai
végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a
közalkalmazott által korábban ellátott, a (3) bekezdés szerinti
jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. A
szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni.82
(5)83
A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az
F-H fizetési osztályba tartozó, illetve az (1) bekezdésben meghatározott
tudományos kutatói munkakörben három év. Ha a közalkalmazott84
meghaladó
szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év.
Végrehajtási rendelet meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol - az
egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetőleg továbbképzések miatt -
nem kell gyakornoki időt kikötni.85
(6)86 A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik,
b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)-(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.
(7)
Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a
közalkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az
(1)-(4) bekezdés szerinti feltételekkel, a gyakornoki idő kikötését
mellőzni kell, amennyiben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti
közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja.
Ekkor a közalkalmazott és a munkáltató köteles a (6) bekezdés második
mondatában, valamint a (8)-(11) bekezdésben foglaltakat teljesíteni
azzal, hogy a „nem megfelelt” minősítés a közalkalmazotti jogviszony
fennállását nem érinti.
c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka
(9)87
A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a
közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről.
Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés
helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi.
(10)88
A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör
ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. A végrehajtási
rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen
megállapíthatja.
(11)89 A szakmai segítő
c) félévente,
illetve a szakmai segítő személyének a (9) bekezdés szerinti változása
előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését.
(12)90 Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet.
(13)91
A szakmai követelményekre figyelemmel a munkáltató gyakornoki
szabályzatában állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos
kötelezettségeket, különösen:
(14)92
A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy
kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a
gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.
(15)93
A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni
kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy
a) a
munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese
véleménye mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai segítő
értékelését is köteles mérlegelni, valamint
b)94 a minősítés eredményeként
(16)95
A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a
közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti
jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdése szerinti
ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.
22/A. §96 A közalkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 30/A-30/D. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.
22/B. §97
Végrehajtási rendelet meghatározhatja azokat a - munkáltató működése
szempontjából meghatározó jelentőségű - magasabb vezetői munkaköröket,
amelyek betöltésére - a 23. §-ban foglaltaktól eltérően - a Munka
Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései
alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. E munkakörök meghatározása
során figyelemmel kell lenni98
23. §99
(1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb
vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a továbbiakban:
megbízott vezető) történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás
feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre
mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő
feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni.
Magasabb vezető - a 90. §-ban foglalt kivétellel - csak felsőfokú
iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. Nem lehet
megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt.
(2)
A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése
szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb
vezetőnek minősül. A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások
körét, továbbá a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza
meg.
(3) A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól.
(4) A magasabb vezető és a vezető a vezetői beosztásáról írásban lemondhat. A lemondási idő két hónap.
(5)
A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja,
melyet - a közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a
visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás
indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A
közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított
három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet
menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály
elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy
a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás
kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a
kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a
közalkalmazott részére írásban megadni.
(6)
A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott
idejének letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti
munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.
(7)
Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a
közalkalmazottat - kérelmére - az eredeti magasabb vezető, illetve
vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői
pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni.
(8)
A bíróság mellőzi a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető
beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a
megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A közalkalmazottat ebben
az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított
összege illeti meg.
(9)
A közalkalmazottat, ha a megbízás jogellenes visszavonása esetén nem
kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését,
a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig, de legfeljebb 6 hónapra
számított összege illeti meg.
(10)
A vezetői pótlék (7)-(9) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a
munkáltató a közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni.
23/A. §100
23/B. §101
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2)
A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására
vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára
lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató
köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
b) ha
a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan
akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon
belül ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő
naptól hatályos.
A b) pontban
foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában -
a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő
első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes
szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc
napon belül meg kell kezdeni.
(4)
A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5)
A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a kérelmet
a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6)
A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony alapján
közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás
tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
24. §102
(1) Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató
rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is
ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a
végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is
megilleti.
(2)103
A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony
alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés
módosításáról szóló rendelkezései (V., VII., és IX. fejezet) közül a
32-35. §, a 42-43. §, a 45. § (1) bekezdés, a 45. § (5) bekezdés, az 50.
§ és a 62. § nem alkalmazható.
(3)104
A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató
személyében bekövetkező változásról szóló VI. fejezete megfelelően abban
az esetben alkalmazható, ha az átadó és az átvevő munkáltató e törvény
hatálya alá tartozik.
d)106 a 22. § (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik,
e)107 a prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint.
e)108
b)109 áthelyezéssel
2.110 e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,
3.111
4.112 és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok
f)113 azonnali hatállyal
g)114 rendkívüli felmentéssel
gb)115
h)116
(3)117 A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni, ha
a) a
közalkalmazott a 20. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének a
felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem
igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,
b) a 20. § (2) bekezdés a) pontjában
vagy a (6) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató
a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított
hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon
a tudomására jut.
(4)118 A közalkalmazotti jogviszony (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú megszüntetését írásban indokolni kell.
25/A. §119
(1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a
munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része
(szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat-
és hatáskörének meghatározott csoportja) a Munka Törvénykönyve vagy a
köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő
szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott
közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában
megszűnik.
(2)
Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően
harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a
munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a
közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás
továbbá
köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal
(közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a
közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A
konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos
következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a
következmények enyhítését célzó eszközökre.
(3)
A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és
az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat
arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az
átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további
foglalkoztatást biztosító munkaszerződés, illetve kinevezés tartalmi
elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire
figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a
kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony
létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása
érdekében köteles eleget tenni.
(4)
Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató
megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára a
(2)-(3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő
munkáltató alapítóját terheli.
(5)120
A közalkalmazott - a (8) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a
(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított
tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az
átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha
a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell
tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.
(6)121
Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további
foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás
napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti
jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a
közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdés alkalmazásával
megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. §
(2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni.
(7)
Ha az átvevő munkáltató a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény
rendelkezései alapján nem létesíthet közszolgálati jogviszonyt az
átadással érintett közalkalmazottal, a közalkalmazotti jogviszony
megszűnése tekintetében a (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ebben az esetben - a (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően - e
körülményről kell az átadó és az átvevő munkáltatónak tájékoztatnia a
közalkalmazottat.
(8)122
Amennyiben a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a
költségvetési szervezet útján ellátott közfeladatot - az alapító
közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló -
gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat ellátási és
továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e
törvény erejénél fogva megszűnik és a megszűnését követő nappal az új
munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben az esetben az átadó és átvevő
munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége csak a (2)-(3) bekezdésben
foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e
bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. §
rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig
írásba foglalni.
25/B. §123
(1) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további
foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a
közalkalmazottal munkaszerződést kötni. Ha az átvevő munkáltató a
köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, köteles
a közalkalmazott számára munkaköre alapján kinevezést adni, vagy
munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése, illetve a kinevezés
során az átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3)-(4) bekezdése alapján
adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott
kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás
napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a
közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdés szerinti megszűnéséről.
(2)124
Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés
alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb
bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az
átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, illetve
kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege,
kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának
alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem
áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok
beépíthetőek.
(3)125
Ha az átvevő munkáltatónál közszolgálati jogviszony létesül, a
közalkalmazottat a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok
szerint kell besorolni. Ha a közalkalmazott az átadást közvetlenül
megelőző illetményének összege meghaladja a jogszabály alapján
megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék
együttes összegét, az alapilletményt oly módon kell megnövelni, hogy a
köztisztviselői alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék
együttes összege elérje közalkalmazotti illetmény összegét. E
rendelkezés alkalmazása során a köztisztviselői alapilletmény eltérítése
nem haladhatja meg a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályban
erre vonatkozóan előírt legmagasabb mértéket.
(4)
Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén - eltérő
törvényi rendelkezés hiányában - az átvevő munkáltatónál határozatlan
időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő
foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős
jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő
jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.
(5)
Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra a Munka
Törvénykönyve, közszolgálati jogviszony esetén a köztisztviselők
jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál
közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni,
mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(6)
Ha a munkaszerződés megkötésével (a kinevezéssel) létesített jogviszony
megszűnése, illetve megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási
(felmentési) idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az
átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes
tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok
alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási (felmentési)
idő, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő
munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának
figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai
szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.
(7)126
25/C. §127 (1) A 25/A-25/B. §-t nem kell alkalmazni, ha a 25/A. § (2) bekezdése szerinti időpont előtt
b) megkötött
megállapodás - ideértve az áthelyezést is - alapján a közalkalmazotti
jogviszony a 25/A. § (2) bekezdése szerinti időpontot követően
megszűnik. Az a)-b) pont
szerinti, a 25/A. § (1) bekezdésében foglalt időpont előtti
jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a közalkalmazott
által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a 25/A. § (1) bekezdésében
foglalt időpontot követően az átadó helyébe az átvevő munkáltató lép,
illetőleg ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen
kell előterjeszteni.
(2)128
Az (1) bekezdés szerinti esetben az átadás 25/A. § (1) bekezdésben
meghatározott időpontját követően a közalkalmazottat az átvevő
munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli. Ekkor a korábbi
megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a
jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes
díjazást, illetőleg juttatást az átadó munkáltatónak - a jogviszony
megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok
alkalmazásával - legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek
összegét - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a távolléti díj
alapulvételével kell meghatározni.
(3)-(4)129
(5)130
(6)131
A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén -
amennyiben a közalkalmazottat eredeti munkakörében kell
továbbfoglalkoztatni - az átvevő munkáltató köteles az ítélet jogerőre
emelkedésekor a 25/A-25/B. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával az
állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az
átvevő munkáltató a 25/A. § (2)-(3) bekezdése szerinti tájékoztatási
kötelezettséget a jogerős ítélet közlésétől számított tizenöt napon
belül köteles teljesíteni.
25/D-25/E. §132
26. § (1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.
(2)
Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új
munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés
időpontjában.
(3)
Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző
közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új
munkáltatójánál töltötte volna el.
(4)133
A munkáltató fenntartója - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az
általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között
kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését.
Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha
annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai -
különösen a munka- és pihenőidő, illetőleg a rendes szabadság kiadása
szabályaira tekintettel - munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem
teljesíthetők.
27. § (1)134
A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban
indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan
ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné
tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.
(2)135 A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában
foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a
közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még
hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti díját
köteles előre megfizetni. Ettől eltérően, ha a megszüntetésre a 30. §
(1) bekezdés c) pontjában
meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy - nem
egészségügyi okkal összefüggő - alkalmatlansága miatt került sor, a
közalkalmazottat egyhavi távolléti díj illeti meg. Ha ekkor a határozott
időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a
hátralévő időre járó távolléti díjat köteles megfizetni.
28. § (1) A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.
(2)
Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére,
vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a
munkavégzés alól.
29. § (1)136 Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató
a) a
közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét
szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi,
vagy
Az
indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie.
Vita esetén a rendkívüli lemondás indokának valóságát és okszerűségét a
közalkalmazottnak kell bizonyítania.
(2)137
A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való
tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az
ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése
esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt
lehet gyakorolni.
(3)138
Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi
időre járó távolléti díját köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén
járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a
közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell
meghatározni. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának
megtérítését is.
(4) Rendkívüli lemondás esetén - e törvényben előírt kivételektől eltekintve - a lemondás szabályai nem alkalmazhatók.
30. §139 (1)140 A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha
b) az
Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv
vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati
képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést,
illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott
további foglalkoztatására nincs lehetőség;
c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően;
d)141 a
közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési
idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont);
e)142
f)143
(2)
A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a
felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell
bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
(3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy
magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni
számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve,
ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem
várható el.
(4)144
A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §
(2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.
(5)145 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában
foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.
30/A. §146 (1) A 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 30. § (1) bekezdés c)
pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye -
feltéve, hogy a közalkalmazott e törvény alkalmazása szempontjából nem
minősül nyugdíjasnak -, a munkáltató a közalkalmazottat írásban
tájékoztatja147
az
iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének,
továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának
megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A
közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül
írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről.
Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt
elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási
lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség
igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő
megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)-c) pontban
foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és
szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi
alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik
betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe
történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul
hozzá.
(2)
Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerint kéri betöltetlen munkakör
felajánlását, a munkáltató a fenntartóját, illetőleg az (1) bekezdés b) pontjában
említett munkáltatót köteles haladéktalanul megkeresni. A megkeresés
kizárólag az érintett közalkalmazottnak az e törvény 5. számú melléklete
szerinti közalkalmazotti alapnyilvántartás II-VII. pontjaiban foglalt
adatait és az általa betöltött munkakör megnevezését tartalmazza.
(3)148
A munkáltató fenntartója a 30/E. § szerinti nyilvántartás
felhasználásával a megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül
tájékoztatja a közalkalmazott munkáltatóját azokról a betöltetlen
munkakörökről, amelyek az (1) bekezdés alapján a közalkalmazott részére
felajánlhatók.
(4)149 Az (1)-(3) bekezdést, továbbá a 30/C. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdés a) pontját és (3)-(4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor is azzal, hogy
b) a 30/A. § és 30/C. § szerinti eljárást legalább a munkáltató jogutód nélküli megszűnése előtt tíz nappal be kell fejezni.
30/B. §150 (1)151 A 30. § (1) bekezdésének b) pontja
szerinti létszámcsökkentést elrendelő döntés esetén nem szüntethető meg
felmentéssel azoknak az azonos munkakört betöltő, e törvény
alkalmazásában nyugdíjasnak nem minősülő közalkalmazottaknak a
jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan olyan
tartalommal kérik kinevezésükben a munkaidő mértékének módosítását, hogy
az a munkáltató által közölt, a közalkalmazottak között kérelmük
szerint elosztható napi vagy heti munkaidő együttes mértékét nem haladja
meg. A kérelmet az abban részes valamennyi közalkalmazottnak alá kell
írnia, megjelölve a kinevezésében kikötendő munkaidő mértékét, amely
napi négy óránál rövidebb nem lehet, kivéve, ha a 30/C. § (1) bekezdés b) pontja
alapján a munkáltató erre lehetőséget ad. Több, a feltételeknek
megfelelő kérelem esetén a munkáltató - a (2) bekezdésben foglaltaktól
eltérően - mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy mely kérelem alapján
módosítja az azt benyújtó közalkalmazottak kinevezését.
(2)
A munkáltató köteles a kérelemben foglaltak szerint a kinevezést
módosítani. Az illetmény összegét - a felek közalkalmazottra kedvezőbb
megállapodásának hiányában - a kinevezés módosítását közvetlenül
megelőző illetmény alapulvételével, a rész- és a teljes munkaidő
arányában kell megállapítani.
30/C. §152
(1) A munkáltató a 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a
felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal
köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat
a)153 a 30/A. § (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről), továbbá
b)154 a
30/B. § szerinti lehetőségről és a tervezett felmentéssel esetlegesen
érintettek nevéről, munkakörük megnevezéséről, továbbá a
kinevezésmódosítással a közalkalmazottak között elosztható munkaidő
mértékének felső határáról, illetve - döntése esetén - a napi négy
óránál rövidebb munkaidő kikötésének lehetőségéről.
(3)
A munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés
megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott
áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs vagy a közalkalmazott a
felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a
munkáltatónak fel kell tüntetnie. A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat
elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni.
(4)
A 30/A. §-ban foglaltak teljesítésével felajánlott munkakör elfogadását
a kinevezés módosításához vagy az áthelyezéshez történő közalkalmazotti
hozzájárulásnak kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat elmaradását a felajánlott munkakör elutasításának kell tekinteni.
30/D. §155
(1) Két vagy több helyi önkormányzat írásban megállapodást köthet a
30/A. §-ban foglaltak szerinti tájékoztatás teljesítésére a
megállapodásban részes helyi önkormányzat által fenntartott
munkáltatónál a 30. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti, valamint az egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés megelőzése érdekében.
(2)
A megállapodás hatálya kiterjed az azt kötő önkormányzatok
fenntartásában lévő, e törvény hatálya alatt működő valamennyi
munkáltatóra, melyeknél a helyben szokásos módon kell a megállapodásról a
közalkalmazottakat tájékoztatni. A megállapodásban továbbá rendelkezni
kell annak időbeli hatályáról.
(3)
A megállapodás alapján a 30/A. és 30/C. §-ban foglaltakat az
önkormányzat, illetve a munkáltató azzal az eltéréssel köteles
teljesíteni, hogy a tájékoztatás teljesítése érdekében a munkáltató
fenntartója mellett a megállapodásban részes többi önkormányzatot is
köteles megkeresni, amelyek a munkáltatót közvetlenül értesítik az
álláshelyekről, illetve azok hiányáról.
30/E. §156 (1)157 Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató fenntartója elektronikus adatnyilvántartást vezet
betöltetlen munkaköreiről, az ahhoz szükséges képesítési előírásokról és egészségügyi feltételeiről.
(2)
A munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor
köteles tájékoztatni a fenntartót a megszűnés következtében
betöltetlenné váló munkakör
b) a
betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, szakképzettségről és
szakképesítésről, illetve egészségügyi alkalmassági feltételekről.
30/F. §158
A 30/A-30/E. § rendelkezéseit a közoktatási ágazatban a külön törvény
alapján megállapított, a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó szabályokban
foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
31. §159 Felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:
a) a
külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény
végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára
kötött megállapodás alapján, külföldön végzett munka;
b) a
tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására
tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a
fizetés nélküli szabadság;
c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint
d) a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel biztosított munkavégzés alóli felmentés
31/A. §160 A felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Ettől eltérően
az erről szóló tájékoztatás közlésének időpontja irányadó a felmentési védelem fennállása tekintetében.
a)
ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló,
legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő
jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van;
(2)161
Ha a 30/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltatónál van olyan munkakör,
amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas,
a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel
megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető,
feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a
munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság
esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdés c)-f) pontján alapul. A munkáltató munkakör-felajánlásával kapcsolatban a 30/A. § és a 30/C. § szerint köteles eljárni.
33. § (1)162
Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc
hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés - az
egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.
(2)163
Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív
szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a
közalkalmazotti jogviszonyban töltött
(3)164
A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a
közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a
közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő
időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell
felmenteni.
(4)165
33/A. §166
34-35. §167
36. §168 (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részére közalkalmazotti igazolást ad.
(2)169 A közalkalmazotti igazolás tartalmazza
a) a közalkalmazott természetes személyi azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
b) a
közalkalmazott társadalombiztosítási azonosító jelét, a közalkalmazott
pénztártag által választott magánnyugdíj-pénztár megnevezését, címét,
pénzforgalmi számlaszámát;
f) minden
olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem
töltött időt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült;
g) a
közalkalmazott illetményéből jogerős határozat vagy jogszabály alapján
levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját, vagy pedig azt, hogy a
közalkalmazott illetményét tartozás nem terheli;
i) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, továbbá
(2)171
Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az
egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő
munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a
közalkalmazottnak, ha
a) legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont],
(3)172
Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal
határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi
közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb
közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál
hosszabb idő nem telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult,
feltéve, hogy közalkalmazotti jogviszonya a 27. § (2) bekezdés szerinti
eljárásban, a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a 25. § (1) bekezdés a) pontja
szerint szűnik meg. Kettőnél több határozott idejű közalkalmazotti
jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt
jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre
való jogosultság megállapításakor a (6) bekezdést kell alkalmazni azzal,
hogy az e bekezdés szerinti jogcímen megszűnt vagy megszüntetett
határozott idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha az
első mondatban szereplő okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés
alapján a közalkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos
felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre
való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni azon
közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a
korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént.
(4)173
A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a
(6) bekezdésben meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal
rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának
megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a
korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre
való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a
22. § (8) bekezdés b) és c)
pontjában meghatározott időtartamot is, kivéve a közeli hozzátartozó,
valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából,
továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás
érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.
(5)174 A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni
b)175 a
munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó
munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött
időt is [25/B. § (6) bekezdés].
(6)176 A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább
(7)177
A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi
távolléti díj összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti
jogviszonya az öregségi nyugdíjra [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont ga) alpont]
való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem
illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha
valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben
részesült.
(8)178
A végkielégítés mértéke az (6)-(7) bekezdésben foglaltak kétszeresének
megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás
folytán szűnt meg.
(9)179
A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha
felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a 25. § (1) bekezdés c)
pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által
felajánlott, a 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges
kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá vagy a
felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott, kivéve,
ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha180
b) teljes
munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben
történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén
teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi
esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes,
illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna,
c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy
d) az
új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel -
történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven
aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja,
kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az
említett időtartamot elérte.
Az a) pont
alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési
osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet
alacsonyabb összegű.
(10)181
Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik
meg, a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján
köteles a közalkalmazott részére kifizetni.
(11)182 A végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni.
(12)183
Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje
alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább
többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes
vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
b)184 a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c)
végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés
alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett
jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell
venni.
(2)187
A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére
járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.
37/B. §188
38. §189
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony
megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet)
közül a 63-64. §, 65. § (1)-(2) bekezdés, 66. § (1)-(3) és (8)-(9)
bekezdés, a 69-70. §, a 77. §, a 79. § és a 85. § nem alkalmazható.
a) a munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondáson felmentést, az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. § (2) bekezdése
által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek
közlésére a 30. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján kerül sor,
b) az
Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg a
munkáltató intézkedik a 30/A. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettsége
teljesítése érdekében,
c) az Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást megelőzően a munkáltató intézkedik a 30/C. § (1) bekezdése b) pontja szerinti kötelezettsége teljesítésének érdekében.
(3)
Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló
közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 71-76. §-ának
rendelkezései nem alkalmazhatók.
(4)
A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter a 6. §
(6) bekezdése szerinti ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban,
ennek hiányában a KOMT-ban, illetőleg az önkormányzat az önkormányzati
érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel -
tárgyalást kezdeményez.
(3)
A miniszter és az önkormányzat a létszámcsökkentést eredményező
döntésének meghozatala előtt az ágazati (alágazati) érdekegyeztető
tanácsban, illetve az önkormányzati érdekegyeztető tanácsban - az
érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - egyeztetést kezdeményez.
39. § (1) A munkáltató elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét.
(2)192
A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra
vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak,
valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek
figyelembevételével látja el.
(3)193 A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén
a) a „B”, „C” vagy „D” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve főmunkatársi,
b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve főtanácsosi
(4)194
Végrehajtási rendelet a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb címeket
is alapíthat és megállapíthatja az adományozás feltételeit.
40. §195 (1) A közalkalmazottat
a)196
vezetőként a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a
magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három
hónappal,
b) a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező,
c) a
66. § (1)-(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. §
szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt,
e) kérésére,
legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a
korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti
jogviszonyának megszűnése esetén,
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat.
(3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére - az (1) bekezdés e) pontban
és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha korábbi minősítésének,
illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától
tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét
kell irányadónak tekinteni.
(4)
A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának
megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi
tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.
(5)
A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést
az 1. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell
elvégezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a
mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörhöz
kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt szempontokat.
(6)
A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör
betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló
értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a
minősítő írásban indokolni köteles.
(7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni:
(8)
A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas,
alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A
minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható
legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított
aránya alapján a következők szerint kell megállapítani:
minősítést
kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan
minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem
megfelelő.
(9)
A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát
az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a
közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá
feltüntetheti esetleges észrevételeit is.
(11)
A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának,
személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés
közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.
(12)
Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka
értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket
állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a
(8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel
való egyenértékűség feltételeit.
41. §197
(1) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további
jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött
munkakörével összeférhetetlen.
(2)
A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra
jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával
összeférhetetlen
a)198 ha hozzátartozójával [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,
b)199
a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző,
illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más
gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői,
felügyelőbizottsági tagság.
(3)200 A (2) bekezdés b)
pontja az egészségügyi szolgáltatónál, valamint a helyi önkormányzat
által a feladatkörébe tartozó egészségügyi közszolgáltatások ellátására
létesített, továbbá az egészségügyért felelős miniszter ágazati
irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó
költségvetési szervnél létesített közalkalmazotti jogviszonyhoz
kapcsolódó munkakörre, magasabb vezetői, vezetői megbízásra nem
alkalmazható.
(4)201
A felsőoktatási intézményben - a felsőoktatásról szóló 2005. évi
CXXXIX. törvény 121. §-ának (8) bekezdésében az intézményi társaságokkal
kapcsolatosan előírt korlátozás megtartása mellett - a magasabb vezető
és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági társaságban
betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság.
(5)202 A (2) bekezdés b)
pontjától eltérően a kutatás-fejlesztésről és a technológiai
innovációról szóló törvény szerinti költségvetési kutatóhely által
foglalkoztatott közalkalmazott a hasznosító vállalkozásnak - a
munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával - tagja vagy vezető
tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további
jogviszonyt létesíthet.
41/A. §203
42. §
A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal
munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további
jogviszonyt nem létesíthet.
43. §
(1) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti
jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban -
részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre
irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli
hozzájárulásával létesíthető.
43/A. §204 (1)205
A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően, a helyi önkormányzatok által
fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes - jogszabály szerinti -
költségvetési szerveknél nem bízható meg magasabb vezető, illetőleg
vezető beosztás ellátásával az, aki - illetőleg, akinek közeli
hozzátartozója - a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói
tevékenységet végez, az ilyen tevékenységet végző és az intézménnyel
gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társasággal, illetőleg
munkáltatóval tagsági viszonyban, munkaviszonyban, további
munkaviszonyban, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
áll.
(2)206
Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatónál megbízott magasabb
vezető és vezető munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem
létesíthet. Nem vonatkozik ez a tilalom arra a jogviszonyra, amelyet
tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső
tevékenységre létesítettek.
43/B. §207
A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően, a katasztrófavédelmi feladatot
ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatóknál
összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése,
ha a munkavégzés a munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, vagy ha a
munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági vagy egyéb
elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor.
43/C. §208
A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően a nemzetbiztonsági feladatot
ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatónál
összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése,
ha
a) a munkavégzés a nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltató jogszabályban előírt tevékenysége eredményességét veszélyezteti;
b) a
munkavégzés a nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltató tevékenységi
körébe is tartozik, vagy ha a munkavégzésre a munkáltatóval gazdasági
vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor;
43/D. §209
(1) A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően a Magyar Tudományos Akadémia
által fenntartott köztestületi költségvetési szervnél, valamint a
központi költségvetési intézményként működő kutatóintézeteknél
összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony,
amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti
titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazására,
hasznosítására kerülne sor.
(2)
Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a munkáltató gazdasági
(kutatási) tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan téma, információ,
megoldás, eljárási módszer, adat, amely a munkáltató számára vagyoni
értéket képvisel.
(3)
Az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatónál foglalkoztatott magasabb
vezető, vezető beosztású, illetve témacsoport-vezető közalkalmazott nem
lehet tagja, illetve vezető tisztségviselője olyan gazdasági
társaságnak, amelynek az őt foglalkoztató munkáltató az alapítója, tagja
vagy a munkáltatóval - ide nem értve a közműszolgáltató tevékenységet
ellátó gazdasági társaságokat - gazdasági kapcsolatban áll.
44. § (1)210
A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre
irányuló jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti,
lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével -
köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely
összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban
megtiltja.
(2)
A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését
megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.
(3)211
Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem az (1) bekezdés szerinti
bejelentés alapján szerez tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt
munkanapon belül írásban felszólítja a közalkalmazottat az
összeférhetetlenség megszüntetésére.
(4)212
Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti tiltás vagy a (3) bekezdés
szerinti felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az
összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti
jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.
(5)213
Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a további jogviszony
létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség
jogkövetkezményeire vonatkozóan akkor is, ha az összeférhetetlenség a
41. §, valamint a 43/A-43/D. § alapján áll fenn.
(6)214
44/A. §215
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a
munkaszerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései (VIII. fejezet)
közül az 57. § nem alkalmazható.
(2)216
Az Mt. 53. §-a alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre akkor
kerülhet sor, ha ez alapján a közalkalmazott az e törvény vagy a
közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy a
honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál
végez munkát.
45-53. §217
53/A-54. §218
54/A. §219
55. §220
A munka jellegétől függően végrehajtási rendelet meghatározhatja a
teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát,
továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.
(2)223
56. §224 A közalkalmazottat
b)225 az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap
57. §
(1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap
pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen
pótszabadság nem illeti meg.
(2)226 A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.
(3)227
A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-,
közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi
ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt
munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt
munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással,
neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel
kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.
(4)228
(5)229
A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak
kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót
évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen
munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap
pótszabadságra jogosult.
(6)230
A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között
munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben
meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit
rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben
foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló
sugárzással függ össze.
57/A. §231
58. § (1)234
A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül - a (2)-(3)
bekezdésben foglalt kivételekkel - egyszerre többféle jogcímen is
megilleti.
(2)235
A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör
[57. § (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű
pótszabadság jár.
(3)236 A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
58/A. §237
A közalkalmazottnak - kérelmére - a külszolgálat időtartamára fizetés
nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa
külszolgálatot teljesít.
59. §238 A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a) az
Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a
92. § (4) bekezdés, 116-117. §, 119. § (2) bekezdés és a 135. § (4)-(6)
bekezdés nem alkalmazható;
b) jogszabály vagy kollektív szerződés - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet.
60. § E törvény biztosítja a közalkalmazott számára a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét.
61. §239
(1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt
iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés,
szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai
tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:240
ba)241
ca) a „B” fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
cb)242
da) a „C” fizetési osztály cb)-cc) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör;
a
főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a
munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy
jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez
kötött munkakör;
hb)
a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött
munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat;
ia)
az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a
munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy
jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez
kötött munkakör,
ib)
az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött
munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján
szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és
szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett
egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);
ja)243
az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött
munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,
(2)
Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve
szakképesítést, szakképzettséget a közoktatási, a szakképzési és
felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell
értelmezni.
(3)244
Az Országos Képzési Jegyzék szerinti emelt szintű szakképesítést az (1)
bekezdés, valamint a 66. § (2) bekezdésének alkalmazásakor felsőfokú
szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést középfokú
szakképesítésnek kell tekinteni.
(4)245
Végrehajtási rendelet rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak
alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel
egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve
szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését.
Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a
gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés időtartamának
eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény
erejénél fogva megszűnik.
(5)246
62. §247 A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak.
63. §248
(1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1)
bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör
betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve
szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos
fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott
rendelkezik.
(2)249
A művészeti területen foglalkoztatottak esetében az „F” fizetési
osztály helyett a „G” fizetési osztályba, a „H” fizetési osztály helyett
az „I” fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a
Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény vagy a
Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami
kitüntetéseiről szóló törvény, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a
Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság
Babérkoszorúja-díjjal vagy a kultúráért felelős miniszter által
jogszabály alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik. E
rendelkezést kell alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján
Kossuth-díjban vagy állami díjban, illetve a jelenleg hatályos
jogszabályokban szereplőkkel azonos elnevezésű művészeti díjban vagy
kitüntető címben részesült, művészeti területen foglalkoztatott
közalkalmazottak besorolásánál is.
(3)
Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör
ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen,
szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint
akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges.
64. § (1) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.
(2)250
A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban
töltött idő számítására a 87/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(3)
A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat
megállapításánál a várakozási időnek a 65. § (3)-(5) bekezdése alapján
megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.
65. § (1)251
A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján
háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat
a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A
magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra
kezdődik.
(2)252
A fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be
mindazon időtartam, amelyet a 37. § (4) bekezdésének harmadik mondata
alapján a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül
kell hagyni.
(3)253
A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú
munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú
munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű
minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell, ha a
közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült.
(5)254 A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.
66. §255 (1)256
A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény
garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz
tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő -
legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.257
(2)258
Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás
alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés,
szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további
szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban
egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a
közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált
illetménye259
Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.
(3)
A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J”
fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett
(4)260
Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának
mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit
végrehajtási rendelet állapítja meg. Felhatalmazást kap a miniszter,
hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a
kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza.
(5)
További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel
azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget
lehet figyelembe venni.
a) alsó képzettségi szint az „A” fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;
b) közép képzettségi szint a „B”, „C” és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;
c)
felső képzettségi szint az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési
osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés,
szakképzettség.
(7)261
Az (1)-(5) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával
meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű
illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas
vagy alkalmas minősítést kapott.
(8)262
A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a
garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható,
azzal, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű
közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a
közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan
vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét - e törvény
erejénél fogva a besorolása szerinti - garantált mértékre kell
csökkenteni.
(9)263
(10)264 A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.
(11)265
A (2)-(4) bekezdésben említett illetményrész azon időszak alatt illeti
meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza.
Ez az időszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet.
66/A. §266
67. § (1) A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet.
(2)267
A kollektív szerződés, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató
határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely
hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre.
(3)
A munkáltató, ha az elért teljesítménytől függően térítésben részesül,
annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja
jogszabályban, vagy ennek hiányában kollektív szerződésben foglaltak
szerint. Ebben az esetben a közalkalmazottal külön megállapodásban kell
meghatározni a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és
mértékét.
68. §268
69. §269
Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a
70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti
illetménypótlék számításának alapját (a továbbiakban: pótlékalap) a
mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg.270
70. §271 (1) A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg.
(2)272 A pótlék mértéke
(3)273 Végrehajtási rendelet által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát.
72. §274 (1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha
a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy
b)
a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós
használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott
megterhelést jelent.
(2)275 A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg.
73. §276
74. §
(1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan
munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen
nyelv rendszeres használata indokolt.
(2)277
A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen
nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a
munkáltató állapítja meg.
(3)
A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott
idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét
igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással
rendelkezzék.
(4)278
Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi,
valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv
használata alapján.
(5)279 A pótlék mértéke
75. § (1)280
Végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl
ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot
állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól
eltérő munkafeltétel indokolja.
(2)281 A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.
(3)282
A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének
alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb
mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.
76. §283
77. §284
(1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény
eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az
átirányítást - teljesítéséért a megállapított személyi juttatások
előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi
rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.
(2) A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3)
A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a
munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege
nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a
közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének
harminc százalékát.
77/A. §285
77/B. §286
77/C. §287
78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.
(3)288 Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) vagy f)
pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló
jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.
(4)289 Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja
szerinti rendkívüli felmentés kivételével - megszűnik és legkésőbb a
megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont]
vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá
legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a
negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat
részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
(5)290
A (4) bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse
tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott
jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg.
78/A. §291 (1)292
Az állam készfizető kezességet vállal a közalkalmazott által a lakás
építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású
kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti
lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére,
legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.
(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a közalkalmazottnál vállalhat, aki:
d)293
e)294 nem
áll - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult
eljárás kivételével - büntetőeljárás hatálya alatt, és
f) az
(1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a
hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő
házas vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami
kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem
kötelezett;
g) a
kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - saját, illetve
adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes
összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.
(3)295 A (2) bekezdés a)-c) pontjában
foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául
szolgáló közalkalmazotti jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör
gyakorlója igazolja.
(4)296 A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a közalkalmazott hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a közalkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5)
A közalkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni
a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
A
fenti adatokban bekövetkezett változásokról a közalkalmazott
haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6)297 Amennyiben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a 25. § (2) bekezdésének a), c) vagy g)
pontja, illetve (3) bekezdése alapján szűnik meg, a még fennálló állami
kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján -
egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj
mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.
(7)
A munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közalkalmazotti
jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon
belül értesíti a közalkalmazott által az (5) bekezdés alapján
bejelentett hitelintézetet.
(8)
A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a
közalkalmazottal a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási
díj összegét, melyet a közalkalmazott a hitelintézeti értesítés
kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet
részére megfizet.
(9)298
Ha a közalkalmazott a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének
nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a közalkalmazott
adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(10)299
A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a
kincstárt a közalkalmazottnak nyújtott kölcsönök állami
kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló
állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és
adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11)300
Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a
közalkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított - a
hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6)
bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a
közalkalmazott elmulasztotta, akkor a közalkalmazott ezen tartozásai a
Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami
adóhatóság adók módjára hajt be.
(12)301
78/B. §302
79. § (1)303 Végrehajtási rendelet előírhatja a munka jellegére tekintettel biztosítandó formaruha-juttatást.
(2)304
A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes
ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a
kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3)
A juttatási idő eltelte után a munka, illetve formaruha a
közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a
juttatási idő letelte előtt megszűnik, a kollektív szerződés
rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott
részéről történő megváltás tekintetében.
79/A. §305 (1)306
A közalkalmazottat az e törvény 60-79. §-a alapján megillető illetmény
kifizetése a közalkalmazott által meghatározott fizetési számlára
történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról
történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.
(2)307
Az illetmény fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele,
illetve az illetménykifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet
nem okozhat.
79/B. §308
A felsőoktatási intézményben - e törvény 2. számú mellékletében
meghatározott - oktatói, valamint a központi költségvetési szervnél
(ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben
gazdálkodó intézményt is) tudományos kutatói munkakört betöltő
közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére e törvény 61., 63.,
66., 71., 74. és 75. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók. A 62., 64. és
65. §-ban foglaltak csak e törvény 57. § (1) bekezdése tekintetében
alkalmazhatók.
79/C. §309
(1) A felsőoktatási intézményben az oktatói, kutatói, tanári és más
munkakörben történő foglalkoztatás egyes kérdéseit (határozott időre
történő foglalkoztatás, a pályázati eljárás kérdései, várakozási idő
csökkentése, további szakképesítés figyelembevétele,
illetménykiegészítés, vezetői pótlékok, illetménypótlékok) a Kormány
határozza meg.310
(2)
Tudományos kutatói munkakörként - a felsőoktatási intézmények
kivételével - kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos
főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs munkakör
létesíthető. Az e bekezdésben meghatározott tudományos munkakörbe
történő besorolás feltételeit a Kormány határozza meg.311
79/D. §312
(1) A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári, az egyetemi
docensi, a főiskolai tanári és a főiskolai docensi, egyetemi adjunktusi,
továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos
Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a
kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi
munkakörök három fizetési fokozatra tagozódnak. A felsőoktatási
intézményben az egyetemi tanársegédi és a főiskolai adjunktusi
munkakörök két fizetési fokozatra tagozódnak.
(2)
A közalkalmazott fizetési fokozatát a bármely felsőoktatási
intézménynél, illetve a központi költségvetési szervnél (ideértve a
Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó
intézményt is) az adott munkakörben - a megbízási jogviszony kivételével
- munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött ideje alapján kell
megállapítani. Ha azonos időtartam alatt egyidejűleg több, az adott
munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszony vehető figyelembe, közülük
csak egy számítható be.
(3)
Az (1) bekezdésben felsorolt munkakört betöltő közalkalmazott, ha a (4)
bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, magasabb fizetési
fokozatba lép
a)
egyetemi tanár, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó
az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött öt évet
követően,
b)
egyetemi docens, főiskolai docens, tudományos főmunkatárs, továbbá
egyetemi adjunktus, főiskolai adjunktus az adott munkakörben az előző
fizetési fokozatban eltöltött tíz évet követően,
c)
egyetemi tanársegéd (gyakornok) az előírt feltételek teljesítését
követően. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb
fizetési fokozatba besorolni.
(4)
A második és a harmadik fizetési fokozatba sorolás feltétele, hogy a
közalkalmazott megfeleljen az adott fizetési fokozathoz a munkáltatónak a
munkakörre vonatkozó szabályzatában meghatározott oktatói, kutatói
követelménynek.
(5)313
A (3) bekezdés szerinti fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem
számíthatók be a 22. § (8) bekezdésében említett időtartamok, valamint a
sor- és tartalékos katonai, illetve a polgári szolgálat időtartama.
(6)
Munkakör változása esetén a közalkalmazottat az új munkakörének első
fizetési fokozatába kell besorolni. Ettől eltérően a korábbi fizetési
fokozattal azonos fizetési fokozatba kell a közalkalmazottat besorolni
akkor, ha olyan munkakörbe kerül, amelyre a 2. számú melléklet az előző
besorolásához tartozó arányszámmal azonos arányszámot állapít meg.
79/E. §314
A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos
kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét e
törvény 2. számú melléklete
szerint kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési
fokozata garantált illetményének költségvetési törvényben rögzített
összege315 százalékos arányában.
80. §316
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre
vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (1)-(2) bekezdés, a
137-138. §, 145. §, 150. §, 156. §, 157. § (2) bekezdés, 159. § és a
165. § nem alkalmazható.
(2)
Az Mt. 148-149., valamint 151-152. §-át azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a távolléti díjat a 70-75. § szerinti bérpótlék,
valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti keresetkiegészítés
figyelembevételével kell megállapítani.
81. §317 Az Mt. 179. § (3) bekezdése alkalmazásában súlyosan gondatlannak minősül a károkozás különösen, ha
aa) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabály - szándékosságnak nem minősülő - súlyos megsértésével, vagy
b) a
kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás teljesítéséből keletkezett,
amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a
figyelmet felhívta.
82. §318 (1) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel.
(2) Amennyiben a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, hathavi távolléti díjával felel.
83. §319
(1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató
és a munkavállaló kártérítési felelősségére szóló rendelkezései (XIII.
és XIV. fejezet) közül a 178. § és a 191. § nem alkalmazható.
VII. Fejezet320
Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állókra vonatkozó eltérő szabályok321
83/A. §322
(1) Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében - a
helyi önkormányzatokról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - a
kinevezés és a felmentés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe
tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat pedig a polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében a 15. §, a 18-19. §, a 22/B. § és a 23. § nem alkalmazható.
VIII. Fejezet323
A közalkalmazott nyilvántartás324
83/B. § (1)325
A munkáltató a közalkalmazottról az e törvény 5. számú mellékletében
meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban:
közalkalmazotti alapnyilvántartás). Az 5. számú mellékletben nem
szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában adatszerzés
nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.
(2)
A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató
megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó
adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és
beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
83/C. §326
(1) A munkáltató közalkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény
felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.
(2) A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.
83/D. §327
A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba - az
érintetten kívül - a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból
adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik
ellátása céljából:
c)328 feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,
d)329
g)
a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó
szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,
h)330
az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az
egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a
munkavédelmi szerv.
(2)332
85. §333 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
b)334 a
közalkalmazotti pályázatnak, illetve álláshirdetésnek a személyügyi
központ internetes oldalán való közzétételére vonatkozó részletes
szabályokat,
c) az
Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül részt vevő
közalkalmazottak kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési
többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és
mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel
kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi, a szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi, a közoktatási, a d) és e) pont kivételével a felsőoktatási intézmények, a c)
pont kivételével az Információs Hivatal és a polgári hírszerzési
tevékenység irányításáért felelős miniszter által irányított
költségvetési intézmények, a Magyar Tudományos Akadémia által
fenntartott köztestületi költségvetési szervek, a művészeti, a
közművelődési és a közgyűjteményi, az a) pont utolsó fordulata kivételével a testnevelési és sportintézmények, továbbá az a) pont utolsó fordulata, a d) pont utolsó fordulata, az e) és g)
pont kivételével a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató
feladatokat ellátó költségvetési intézményeknél foglalkoztatott, illetve
más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak
vonatkozásában rendeletben határozza meg335
a) az
ágazatban betölthető közalkalmazotti munkaköröket, a munkakörhöz
kapcsolódó fizetési osztályokat, a munkakör betöltéséhez a 61. § (1)
bekezdésében foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más
többletkövetelményeket, továbbá a 61. § (1) bekezdés g) és i) pontjával
összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt
szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét,336
b)337 azt a munkakört, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez,338
c) a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a munkáltató alaptevékenységébe tartozó munkaköröket,339
d)340 a magasabb vezető, valamint a vezető megbízás körét, továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,341
e)342
f) a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótlékának mértékét,343
g) az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét.344
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - rendeletben határozza meg
a) az
egészségügyi intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési
szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében
aa)345 a
közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév
betöltésének, valamint a magyar állampolgársággal, a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkezésnek, illetve bevándorolt vagy
letelepedett státusz feltétele alóli mentesítést, illetve a magyar
állampolgárság feltételét,346
ab) a
pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a
pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására
vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,347
ad) munkakörönként
azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1)
bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,349
ae) azokat
a munkaköröket, illetve munkakörönként - a kinevezéshez szükséges
iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel
egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve
szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a
22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat
idejébe be kell számítani,350
ah) az
1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba
tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve
az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél
kizárt szempontokat,353
ai) munkakörönként
a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az
ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,354
ak) az
illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további
szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem
határozható meg,357
al)358
b) a
szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeknél
foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet
végző közalkalmazottak tekintetében
ba) a
pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a
pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására
vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,
bb)359
bc) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,
bd) munkakörönként
a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az
ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,
be)360 pótszabadságra jogosult oktató, nevelő munkát végzők körét,
bf) az
illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további
szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem
határozható meg;
c) a
közoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési
szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében
ca) a
pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a
pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására
vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,
cc) munkakörönként
azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1)
bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,
cd) a
gyakornoki követelmények elveit, a szakmai segítő részletes
kötelezettségeit, a gyakornoki szabályzat kiadásával kapcsolatos
eljárási szabályokat, valamint a gyakornok kötelező órájával kapcsolatos
rendelkezéseket,
ce) a külön törvényben szabályozott teljesítményértékelés minősítési eredménnyel való egyenértékűsége feltételeit,
cf)361 pótszabadságra jogosult oktató, nevelő munkát végzők körét,
cg) a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét,
ch) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,
ci) az
illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további
szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem
határozható meg,
cj)362
a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a magyar állampolgárság, a
szabad mozgás és tartózkodás jogával való rendelkezés, illetve
bevándorolt vagy letelepedett státusz feltétele alóli mentesítést,
ck)363
a 66. § (2)-(3) bekezdése szerinti illetménynövekedésre való
jogosultság tekintetében a további szakképesítéssel egyenértékűnek
elismert képesítéseket;
d) a
felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési
szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében
dc)364
dd) az
1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba
tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve
az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél
kizárt szempontokat,
de) a külön törvényben szabályozott teljesítményértékelés minősítési eredménnyel való egyenértékűsége feltételeit,
df) az
illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további
szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem
határozható meg,
e)365 a
Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési
intézményeknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél
foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében
ea)366 azt a magasabb vezető beosztást, amelynek a betöltéséhez a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudás előírható,367
ec) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,368
ed) az
1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba
tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve
az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél
kizárt szempontokat,
ee) a
teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát,
továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,369
ef)370
f) a
művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményeknél
foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet
végző közalkalmazottak tekintetében
fb) a
pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a
pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására
vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,
ff) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,
fg) munkakörönként
a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az
ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,
fh) az
1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba
tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve
az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél
kizárt szempontokat,
fi)371
fj)372
az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a
további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke
előre nem határozható meg,
fk)373
azt a magasabb vezető és vezető beosztást, amelynek a betöltéséhez a
munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudás előírható;
g)374 a
testnevelési és sportintézményeknél foglalkoztatott, illetve más
költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak
tekintetében munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a
munkahelyen töltendő időt.375
(3a)376
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Információs Hivatal és a polgári
hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által irányított
költségvetési intézmények vonatkozásában
b) a közalkalmazottak illetményének folyósítására, illetve jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat,
c)
a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások,
költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit,
valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással
kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a
közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes
szabályait,
d)
a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést
teljesítő közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes
szabályokat
(4)377
Felhatalmazást kap az elektronikus hírközlésért, a honvédelemért, a
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat irányításáért, a környezetvédelemért,
a vízügyért, a természetvédelemért, az oktatásért, a kultúráért, a
foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a
szociál- és családpolitikáért, az államháztartásért, a
nemzetpolitikáért, a nemzetiségpolitikáért, a c) pont kivételével az agrár-vidékfejlesztésért, az e) pont kivételével a katasztrófák elleni védekezésért, az a) pont utolsó fordulata és a c) pont kivételével a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a b) és g)
pont kivételével a közlekedésért, az energiapolitikáért, a bányászati
ügyekért és a postaügyért (a továbbiakban: a közlekedésért), az a) pont utolsó fordulata és az e)
pont kivételével a büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és
menekültügyért, az igazságügyért, a rendészetért felelős miniszter,
továbbá valamennyi pont tekintetében a közigazgatási minőségpolitikáért
és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős
miniszter, hogy az általa irányított, a (2)-(3) bekezdés alá nem tartozó
költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak
tekintetében rendeletben állapítsa meg378
a) az
ágazatban betölthető közalkalmazotti munkaköröket, a munkakörhöz
kapcsolódó fizetési osztályokat, a munkakör betöltéséhez a 61. § (1)
bekezdésében foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más
többletkövetelményeket, továbbá a 61. § (1) bekezdés g) és i) pontjával
összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt
szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét,379
b)380 azt a munkakört, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez,381
c) a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a munkáltató alaptevékenységébe tartozó munkaköröket,382
d)383 a
foglalkoztatáspolitikáért, valamint az államháztartásért felelős
miniszter egyetértésével a magasabb vezető, valamint a vezető megbízás
körét, továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,384
e)385
f) a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótlékának mértékét,386
g) az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét.387
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap388
a)389 a
honvédelemért, valamint a közlekedésért felelős miniszter, hogy a
közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév
betöltésének feltétele alóli mentesítést,390
b)391 a
honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és
menekültügyért, az igazságügyért, a rendészetért felelős miniszter, a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,
hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként magyar
állampolgárság feltételét,392
c)393 a
honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és
menekültügyért, az igazságügyért, a rendészetért, valamint a
katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a
közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a munkakör
ellátásához szükséges magyar nyelvtudás feltételét,394
d)395 a
foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a
szociál- és családpolitikáért, az államháztartásért, valamint a
honvédelemért felelős miniszter, hogy a pályázat hivatalos lapban vagy
egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt
vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket
és az eljárás részletes szabályait,396
e)397
f)398 a
honvédelemért, valamint a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért
és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter,
hogy munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a
21/A. § (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,399
g)400 a
honvédelemért, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat irányításáért, a
büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az
igazságügyért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, a
foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a
szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy a gyakornoki idő
kikötése alól mentes munkaköröket,401
i)403 a
honvédelemért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a
szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért, a rendészetért, valamint
az államháztartásért felelős miniszter, hogy azokat a munkaköröket,
illetve munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel,
szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai
végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a
közalkalmazott által korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti
jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani,404
j)405 a
honvédelemért, az elektronikus hírközlésért, a
foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a
szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami
vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért
felelős miniszter, hogy az 1. számú mellékletben szereplő minősítési
szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy
eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott
közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,406
k)407 a
honvédelemért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a
szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy
munkakörönként a napi munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő
időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos
szabályait,408
l)409
m)410 a
foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és szakképzésért, a
szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami
vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért
felelős miniszter, hogy munkakörönként, illetve vezetői megbízásonként
az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további
szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem
határozható meg,411
n)412 a
honvédelemért, a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, a
katasztrófák elleni védekezésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a
felnőttképzésért és szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért,
valamint az államháztartásért felelős miniszter, hogy az ágazatban
adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk
kapcsolódó címpótlékot,413
o)414
a honvédelemért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a közalkalmazottak
illetményének folyósítására, illetve jutalmazására vonatkozó részletes
szabályokat,
p)415 az
elektronikus hírközlésért, valamint a környezetvédelemért, a vízügyért,
a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a formaruha-juttatást,
q)416 a
honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért felelős
miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős
miniszter, hogy a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében
a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és
feltételeit, valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti
gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a
közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes
szabályait,417
r)418 honvédelemért,
rendészetért, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a
külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő
közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes
szabályokat,419
s)420
a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a
közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások,
költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit,
valamint a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra
vonatkozó részletes szabályokat, a közalkalmazottak lakhatási
támogatásának részletes szabályait,421
t)422
u)423
a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, az adópolitikáért és a
katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy - az
egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a munkaköri
alkalmassági vizsgálatra és az alkalmasság véleményezésére vonatkozó
szabályokat, valamint az eljárás rendjét,
v)424 a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a közalkalmazottak jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat
az
általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési
intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében
rendeletben határozza meg.
(6)
Amennyiben a munkáltató több, a (2)-(5) bekezdés hatálya alá tartozó
intézmény alaptevékenységébe tartozó tevékenységet is ellát, az egyes
tevékenységek körébe tartozó munkakört ellátó közalkalmazottra a
tevékenységre vonatkozó végrehajtási rendelet szabályait kell
alkalmazni.
(7)425 Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy
a)
az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi,
felsőoktatási, közoktatási, kutatási, valamint közművelődési és
közgyűjteményi intézmények, illetve a más költségvetési szervnél ilyen
tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza
meg
aa) a közalkalmazottak illetményének folyósítására, illetve jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat,
ab)
a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások,
költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit,
valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással
kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a
közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes
szabályait,426
ac)
a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést
teljesítő közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes
szabályokat;
b)
az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó közművelődési,
közgyűjteményi intézmények, illetve a más költségvetési szervnél ilyen
tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza
meg a formaruha-juttatást.
(8)427
Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért és a rendészetért felelős
miniszter, hogy az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó
egészségügyi, felsőoktatási, oktatási, illetve a más költségvetési
szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében
rendeletben határozza meg
a) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,
b)
a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások,
költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit,
valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással
kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a
közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes
szabályait,428
c)
a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést
teljesítő közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes
szabályokat.
(9)429
Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy az
ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek tekintetében
rendeletben határozza meg a külföldi kiküldetést teljesítő
közalkalmazottak pénzbeni járandóságaira és a kiküldetésre vonatkozó
részletes szabályokat.430
(10)431
Felhatalmazást kap az ágazatért felelős miniszter, hogy az ágazati,
szakmai sajátosságokra tekintettel rendeletben határozza meg az Mt. 86. §
(3) bekezdésétől az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó
szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak javára történő eltérés
szabályait.
85/A. §432 Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály
g) üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat említ, azon közalkalmazotti tanácsot, illetve közalkalmazotti képviselőt;
h) munkabért
említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést,
egyhavi különjuttatást, keresetkiegészítést és jutalmat;
i)433 alapbért említ, azon illetményt;
86. §434
87. §
(1) E törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál
foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.
(2)-(5)435
87/A. §436 (1)437 E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
b) a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá
tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött
időt,
c)438 a
közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint
2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők
jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél
munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,
g) az
e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a
kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
(2)
Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján
megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott
politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói
érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő
tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990.
május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot az (1) bekezdésben
foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be
kell számítani.
(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni
a) a
munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a
közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai
végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
c)439 a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint
d)440 az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt.
(4)
A (3) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő
számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai
szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely e §
rendelkezése szerint egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött
időnek minősül.
(5)
Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra
több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy
jogviszony számítható be.
88. §441
89. § (1)442
E törvénynek a közalkalmazottak illetményelőmenetelére vonatkozó
rendelkezését 1994. január 1-jétől kell alkalmazni. A közalkalmazott
illetménye a megállapítást megelőző alapbérénél nem lehet alacsonyabb
mértékű.
(2)443
(3)444
90. §445
(1) Gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint szociális
szolgáltatónál és szociális intézményben történő foglalkoztatás esetén a
Kjt. 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az a
közalkalmazott,
b) akit 2009. január 1-jét követően bíztak vagy bíznak meg magasabb vezetői feladatok ellátásával, 2013. december 31-éig
(2)
Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a vezetői megbízás mellett
ellátandó munkakört külön jogszabály alapján csak felsőfokú
végzettséggel lehet betölteni.
91. §446
(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és
törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban:
Mth.) 2-18. §-át a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is
megfelelően alkalmazni kell.
(2)
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 76. § (4)
bekezdése szerinti kedvezőbb feltételt megállapító kinevezésre a
közalkalmazott kinevezésének időpontjában hatályos rendelkezések az
irányadók.
(4)
Az Mth. hatálybalépését megelőzően elkövetett, fegyelmi eljárás tárgyát
képező kötelezettségszegés miatt - feltéve, hogy az Mt. 78. § (2)
bekezdésében megjelölt határidő még nem telt el - az Mt. 56. § (4)
bekezdés szerinti intézkedés vagy azonnali hatályú felmentés 2012.
július 15. napjáig közölhető.
(2)
A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozó
közalkalmazottak tekintetében a 79/A. § rendelkezéseit nem kell
alkalmazni.
(3)449
93. §450
Ha a közalkalmazotti jogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik
meg, és a munkáltató a felmentést, a munkáltató jogutód nélküli
megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli lemondást a korhatár előtti
öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a közalkalmazott a
közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő
közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak
megfelelően minősül nyugdíjasnak.
94. §451
E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok
tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991.
december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást
kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai
Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást
tartalmaz:
a)
az UNICE, az ETUC és a CEEP által a határozott ideig tartó
munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács
1999/70/EK irányelvével a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó
rendelkezéseivel együtt;
b)
az UNICE, az ETUC és a CEEP által a részmunkaidőről kötött
keretmegállapodásról szóló, a Tanács 97/81/EK irányelvével a Munka
Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;
c)
a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek, vagy ezek részeinek
átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok
közelítéséről szóló, a Tanács 2001/23/EK irányelvével, a Munka
Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt.
95. §452
(1) E törvény a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek
nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes
menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a
nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december
13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja.(2)
E törvény az egy harmadik ország állampolgára, illetve hontalan személy
által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti
kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó
feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, ...-i,
.../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6., 33. cikkei
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez453
Neve
(születési neve):
...............................................................................................................
Anyja
neve:
...............................................................................................................................
Születési
hely, idő:
....................................................................................................................
2.454 A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok
A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ....................................................................................
A közalkalmazott besorolása: ...................................................................................................
A vezetői beosztás/munkakör betöltésének kezdete: ..............................................................
A
minősítés indoka:
..................................................................................................................
Szöveges
indokolás:
..................................................................................................................
Szöveges
indokolás:
..................................................................................................................
Szöveges
indokolás:
..................................................................................................................
Szöveges
indokolás:
..................................................................................................................
Szöveges
indokolás:
..................................................................................................................
Szöveges
indokolás:
..................................................................................................................
4.455 Vezetői beosztásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok
Szöveges
indokolás:
..................................................................................................................
Szöveges
indokolás:
..................................................................................................................
5.
A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény,
megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó
javaslatok, célkitűzések:
..............................................................................................................................................................................................................
kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt)
7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ...............................................................
| A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem. | A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem. |
| ........................................................................ | ........................................................................ |
| a minősítést végző aláírása, beosztása | a minősített aláírása |
2. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez456
A
felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos
kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét
meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a
költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő
arányszámok
| Munkakör | Fizetési fokozat | Arányszám (%) |
| Egyetemi tanár | 3. | 106 |
| Egyetemi tanár | 2. | 103 |
| Egyetemi tanár | 1. | 100 |
| Egyetemi docens | 3. | 76 |
| Egyetemi docens | 2. | 73 |
| Egyetemi docens | 1. | 70 |
| Egyetemi adjunktus | 3. | 53 |
| Egyetemi adjunktus | 2. | 50 |
| Egyetemi adjunktus | 1. | 50 |
| Egyetemi tanársegéd | 2. | 40 |
| Egyetemi tanársegéd (gyakornok) | 1. | 37 |
| Főiskolai tanár | 3. | 81 |
| Főiskolai tanár | 2. | 78 |
| Főiskolai tanár | 1. | 75 |
| Főiskolai docens | 3. | 61 |
| Főiskolai docens | 2. | 58 |
| Főiskolai docens | 1. | 55 |
| Főiskolai adjunktus | 2. | 48 |
| Főiskolai adjunktus | 1. | 45 |
| Főiskolai adjunktus | - | 45 |
| Főiskolai tanársegéd | - | 40 |
| Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó | 3. | 106 |
| Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó | 2. | 103 |
| Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó | 1. | 100 |
| Tudományos főmunkatárs | 3. | 76 |
| Tudományos főmunkatárs | 2. | 73 |
| Tudományos főmunkatárs | 1. | 70 |
| Tudományos munkatárs | - | 50 |
| Tudományos segédmunkatárs | - | 40 |
3. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez457
4. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez458
5. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez459
-
iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i),
valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
III.460
IV.461
V.462
-
a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a
határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai
A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [41. § (1)-(2) bek.].
6 Megállapította: 2007. évi CLXXIX. törvény 1. §. Módosította: 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (1) a).
8 Lásd:
8/1999. (XI. 24.) TNM rendelet, 18/2000. (VIII. 3.) HM rendelet,
39/2000. (XII. 12.) BM rendelet, 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet,
33/2000. (XII. 26.) OM rendelet, 1/2001. (I. 5.) HM rendelet, 11/2001.
(III. 1.) PM rendelet, 3/2002. (I. 25.) HM rendelet, 14/2002. (III. 29.)
HM rendelet, 38/2004. (XII. 9.) IM rendelet, 53/2006. (III. 14.) Korm.
rendelet, 26/2007. (VI. 20.) HM rendelet.
34 Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (5). Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) a).
42 Hatályon
kívül helyezte: 1996. évi XXVIII. törvény 31. § (8). Hatálytalan: 1996.
IV. 27-től. A korábban az (1) bekezdés szerint megalkotott
közalkalmazotti szabályzat tekintetében a (2) bekezdést továbbra is
alkalmazni kell.
46 Beiktatta: 2010. évi CXLVII. törvény 7. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CXLVII. törvény 110. § (3).
55 Beiktatta:
2007. évi C. törvény 3. §. Hatályos: 2007. IX. 1-től. Ezt követő
közalkalmazotti jogviszony-létesítés tekintetében kell alkalmazni.
61 Módosítva: 2008. évi LXI. törvény 32. § (3) b) alapján. Módosította: 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (1) c).
62 Megállapította: 2008. évi CX. törvény 12. § (2). Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (27) b).
64 Megállapította:
2008. évi CX. törvény 12. § (2). Módosította: 2009. évi CXXVI. törvény
54. § (1) a), 55. § (1) d). Az első mondat szövegét módosította: 2010.
évi CLXXV. törvény 5. § (1).
69 Megállapította:
2010. évi XC. törvény 86. §. Hatályos: 2010. IX. 1-től. Lásd: 2010. évi
XC. törvény 92. §. Az első mondat szövegét módosította: 2010. évi
CLXXV. törvény 5. § (1).
72 Beiktatta:
2007. évi C. törvény 4. §. Hatályos: 2007. IX. 1-től. Ezt követő
közalkalmazotti jogviszony-létesítés tekintetében kell alkalmazni.
77 Megállapította:
2007. évi C. törvény 5. §. Hatályos: 2007. IX. 1-től. Ezt követő
közalkalmazotti jogviszony-létesítés tekintetében kell alkalmazni.
81 Megállapította: 2007. évi CLXXIX. törvény 4. § (2). Módosította: 2008. évi LXI. törvény 33. § (2) c).
96 Beiktatta:
2007. évi C. törvény 6. §. Módosította: 2008. évi CX. törvény 12. §
(16) c), 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (14) b).
99 Megállapította: 2010. évi CLXXV. törvény 1. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLXXV. törvény 7. §.
100 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) d). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
105 Megállapította:
2003. évi XX. törvény 38. §. Hatályos: 2003. VII. 1-től. Ezt követően
bekövetkező jogutódlás, illetve átadás tekintetében kell alkalmazni.
108 Korábban e) pont már szerepelt. Hatályon kívül helyezte: 2005. évi XL. törvény 2. §. Hatálytalan: 2005. VI. 12-től.
116 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) e). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
119 Megállapította:
2003. évi XX. törvény 39. §. Hatályos: 2003. VII. 1-től. Ezt követően
bekövetkező jogutódlás, illetve átadás tekintetében kell alkalmazni.
123 Beiktatta:
2003. évi XX. törvény 39. §. Hatályos: 2003. VII. 1-től. Ezt követően
bekövetkező jogutódlás, illetve átadás tekintetében kell alkalmazni.
125 Megállapította: 2007. évi C. törvény 10. § (1). Hatályos: 2007. IX. 1-től. Lásd még: 2007. évi C. törvény 31. § (5).
126 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) f). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
127 Beiktatta: 2007. évi C. törvény 10. § (2). Hatályos: 2007. IX. 1-től. Lásd még: 2007. évi C. törvény 31. § (5).
129 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) g). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
132 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) h). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
134 Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (11). Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (14) d).
135 Megállapította: 2008. évi LXI. törvény 7. §. Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) e).
137 Megállapította:
1999. évi LVI. törvény 21. §. Hatályos: 1999. VIII. 17-től. Ezt
követően közölt rendkívüli felmondás, illetve rendkívüli lemondás
tekintetében lehet alkalmazni.
139 Megállapította:
2007. évi C. törvény 13. §. Hatályos: 2007. IX. 1-től. Ezt követően
közölt felmentés tekintetében kell alkalmazni.
146 Beiktatta: 2007. évi C. törvény 13. §. Hatályos: 2007. IX. 1-től. Ezt követően közölt felmentés tekintetében kell alkalmazni.
148 A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2007. évi CLXXIX. törvény 40. § (4) c). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.
150 Beiktatta: 2007. évi C. törvény 13. §. Hatályos: 2007. IX. 1-től. Ezt követően közölt felmentés tekintetében kell alkalmazni.
160 Beiktatta: 2007. évi C. törvény 14. §. Hatályos: 2007. IX. 1-től. Ezt követően közölt felmentés tekintetében kell alkalmazni.
162 Megállapította:
2007. évi C. törvény 16. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően
közölt felmentés tekintetében kell alkalmazni.
163 Beiktatta:
1995. évi XLVIII. törvény 116. §. Az utolsó mondatot beiktatta: 2007.
évi C. törvény 16. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Ezt követően közölt
felmentés tekintetében kell alkalmazni.
167 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) i). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
173 Számozását
módosította: 1996. évi XXVIII. törvény 12. § (2). Helyesbítette: Magyar
Közlöny 1996/87. A harmadik mondat szövegét megállapította: 2003. évi
CXVIII. törvény 9. §. Módosította: 2007. évi CLXXIX. törvény 40. § (6)
d).
176 Megállapította: 1998. évi XC. törvény 79. § (1). Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) h).
177 Megállapította:
2002. évi XIX. törvény 18. § (2). Módosította: 2011. évi CLXVII.
törvény 36. § c), 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) i).
181 Beiktatta:
1995. évi XLVIII. törvény 117. § (2). Hatályos: 1995. VI. 30-tól.
Számozását módosította: 1996. évi XXVIII. törvény 12. § (2).
Módosította: 2006. évi LXXII. törvény 7. § (5).
182 Beiktatta:
1995. évi XLVIII. törvény 117. § (2). Hatályos: 1995. VI. 30-tól.
Számozását módosította: 1996. évi XXVIII. törvény 12. § (2).
183 Beiktatta:
2006. évi LXXII. törvény 2. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től. A 2007. I.
1-jét követően közölt felmentésekre, illetve felmondásokra kell
alkalmazni.
186 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) j). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
187 Beiktatta: 2006. évi LXXII. törvény 2. § (3). Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) k).
188 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) k). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
191 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) l). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
194 Megállapította: 1999. évi LVI. törvény 27. §. Módosítva: 2008. évi LXI. törvény 33. § (2) c) alapján.
195 Megállapította: 2008. évi LXI. törvény 10. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXI. törvény 41. § (3).
200 Megállapította:
2009. évi CXXVI. törvény 10. §. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény
42. § (1), 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) l).
203 Hatályon
kívül helyezte: 2007. évi CLII. törvény 25. § c). Hatálytalan: 2008. I.
1-től. Lásd: 2007. évi CLII. törvény 26. § (4)-(5).
204 Beiktatta: 2008. évi LXI. törvény 12. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXI. törvény 41. § (4).
207 Beiktatta: 2008. évi LXI. törvény 12. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXI. törvény 41. § (4).
208 Beiktatta: 2008. évi LXI. törvény 12. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXI. törvény 41. § (4).
209 Beiktatta: 2008. évi LXI. törvény 12. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXI. törvény 41. § (4).
210 Megállapította: 2008. évi LXI. törvény 13. § (1). Módosította: 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (1) m).
214 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) m). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
216 Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (19). Módosította: 2012. évi CCV. törvény 265. §.
217 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) n)-o). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
218 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) p)-q). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
226 Megállapította: 2011. évi LII. törvény 22. §. Hatályos: 2011. VI. 1-től. Lásd: 2011. évi LII. törvény 20. § (5).
246 Hatályon
kívül helyezte: 2008. évi LXI. törvény 32. § (3) g). Hatálytalan: 2012.
XII. 30-tól. Lásd még: 2008. évi LXI. törvény 41. § (8).
247 Megállapította:
1996. évi CXXIV. törvény 87. § (4). Hatályos: 1997. II. 1-től. Az 1996.
évi CXXIV. törvény 91. § (6) bekezdése szerint a közalkalmazottat 1997.
II. 16-ig újra be kell sorolni a megfelelő fizetési osztályba, de ennek
következtében illetménye nem csökkenhet. Lásd még ugyane törvény 91. §
(4), (7)-(8) bekezdését is.
250 Megállapította: 2003. évi CXVIII. törvény 10. §. Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (13) m).
257 Lásd:
2007. évi CLXIX. törvény 57. § (1) a), 17. számú melléklet, 2008. évi
CII. törvény 55. § (1) a), 17. számú melléklet, 2009. évi CXXX. törvény
72. § (1) a), 12. számú melléklet, 2010. évi CLXIX. törvény 66. § (1)
a), 12. melléklet, 2011. évi CLXXXVIII. törvény 57. § (1) a), 2012. évi
CCIV. törvény 54. § (1) a).
259 A vezetői illetményalap összege 2011-ben 120 000 forint. Lásd: 2010. évi CLXIX. törvény 60. § (1) b).
260 A második mondatot beiktatta: 2007. évi C. törvény 29. §. Módosítva: 2008. évi LXI. törvény 33. § (2) c) alapján.
261 Megállapította: 2008. évi LXI. törvény 21. §. Módosította: 2012. évi CCXVI. törvény 13. § (14) g).
262 Megállapította: 2008. évi LXI. törvény 21. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXI. törvény 41. § (5).
268 Hatályon kívül helyezte: 2008. évi CX. törvény 11. § (1) c). Hatálytalan: 2009. I. 1-től. Lásd: 2008. évi CX. törvény 13. §.
270 Az
illetménypótlék számítási alapja 2003. I. 1-jétől 17 100 forint, 2004.
VII. 1-jétől 18 200 forint, 2005. I. 1-jétől 18 900 forint, 2006. IV.
1-jétől 19 600 forint, 2008. I. 1-jétől 20 000 forint, 2011-ben 20 000
forint, 2012-ben 20 000 forint, 2013-ban 20 000 forint. Lásd: 2002. évi
LXII. törvény 47. §, 2003. évi CXVI. törvény 53. §, 2004. évi CXXXV.
törvény 57. § (1), 2005. évi CLIII. törvény 60. § (1), 2006. évi CXXVII.
törvény 57. § (1), 2007. évi CLXIX. törvény 57. § (1) b), 2008. évi
CII. törvény 55. § (1) c), 2009. évi CXXX. törvény 72. § (1) c), 2010.
évi CLXIX. törvény 60. § (1) c), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 57. § (1)
b), 2012. évi CCIV. törvény 54. § (1) b).
273 Megállapította: 1996. évi CXXIV. törvény 87. § (9). Módosítva: 2008. évi LXI. törvény 33. § (2) c) alapján.
280 Megállapította:
2008. évi LXI. törvény 24. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Módosítva:
2008. évi LXI. törvény 33. § (2) c) alapján.
283 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) r). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
288 Megállapította:
2007. évi CLXXIX. törvény 26. §. Módosította: 2011. évi CV. törvény
128. § (3) e), 2011. évi CLXVII. törvény 36. § d).
290 Beiktatta:
1999. évi LVI. törvény 31. § (1). Hatályos: 1999. VIII. 17-től. Ezt
követően keletkezett jogosultságok tekintetében kell alkalmazni.
293 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) s). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
315 2005.
IX. 1-jétől az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának
garantált illetménye 404 400 forint, 2006. IV. 1-jétől 416 500 forint,
2008. I. 1-jétől 437 300 forint. Lásd: 2004. évi CXXXV. törvény 11. §
(4), 2005. évi CLIII. törvény 11. § (3), 2006. évi CXXVII. törvény 12. §
(3), 2007. évi CLXIX. törvény 12. § (3), 2008. évi CII. törvény 12. §
(3), 2009. évi CXXX. törvény 15. § (3), 2010. évi CLXIX. törvény 12. §
(3), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 11. § (1), 2012. évi CCIV. törvény 11.
§ (2).
329 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) t). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
331 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 98. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.
377 Módosította:
2010. évi CXLVIII. törvény 42. § (2)-(4), 2011. évi CLXXI. törvény 5. §
(1), 2011. évi CLXXIX. törvény 189. §, 2012. évi XCVI. törvény 5. §
(3).
378 Megállapította:
2009. évi CXXVI. törvény 15. § (4). Hatályos: 2010. II. 1-től. Lásd:
1/2010. (II. 9.) TM rendelet, 12/2011. (III. 22.) NGM rendelet, 1/2012.
(I. 12.) KIM rendelet.
379 Lásd:
4/2008. (XII. 31.) TNM rendelet, 7/2009. (I. 30.) FVM rendelet,
10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet, 70/2011. (VII. 26.) VM rendelet,
37/2011. (X. 28.) BM rendelet.
384 Lásd:
4/2008. (XII. 31.) TNM rendelet, 1/2009. (I. 30.) MeHVM rendelet 4-6.
§, 7/2009. (I. 30.) FVM rendelet, 10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet,
1/2010. (II. 9.) TM rendelet, 70/2011. (VII. 26.) VM rendelet 3. §
(1)-(2), (4), 37/2011. (X. 28.) BM rendelet.
386 Lásd:
4/2008. (XII. 31.) TNM rendelet, 7/2009. (I. 30.) FVM rendelet,
10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet, 70/2011. (VII. 26.) VM rendelet 3. §
(3), 37/2011. (X. 28.) BM rendelet.
387 Lásd:
4/2008. (XII. 31.) TNM rendelet, 10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet,
70/2011. (VII. 26.) VM rendelet 5. §, 37/2011. (X. 28.) BM rendelet.
391 Módosította:
2009. évi CXXVI. törvény 54. § (2) e), 55. § (3) h). Módosítva: 2009.
évi CXXVI. törvény 55. § (3) i) alapján. Módosította: 2010. évi CXLVIII.
törvény 42. § (5), 2012. évi XCVI. törvény 5. § (3).
392 Lásd:
27/2008. (XII. 31.) HM rendelet, 4/2008. (XII. 31.) TNM rendelet,
10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet, 37/2011. (X. 28.) BM rendelet.
394 Lásd: 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet, 10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet, 37/2011. (X. 28.) BM rendelet.
401 Lásd:
27/2008. (XII. 31.) HM rendelet, 22/2008. (XII. 31.) SZMM rendelet,
12/2011. (III. 22.) NGM rendelet, 37/2011. (X. 28.) BM rendelet.
403 Módosította:
2009. évi CXXVI. törvény 54. § (2) e). Végre nem hajtható módosítására
lásd: 2009. évi CXXVI. törvény 55. § (3) n).
404 Lásd: 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet, 22/2008. (XII. 31.) SZMM rendelet, 12/2011. (III. 22.) NGM rendelet.
406 Lásd: 22/2008. (XII. 31.) SZMM rendelet, 1/2009. (I. 30.) MeHVM rendelet, 12/2011. (III. 22.) NGM rendelet.
411 Lásd: 22/2008. (XII. 31.) SZMM rendelet, 1/2009. (I. 30.) MeHVM rendelet, 12/2011. (III. 22.) NGM rendelet.
413 Lásd: 22/2008. (XII. 31.) SZMM rendelet, 9/2009. (II. 27.) ÖM rendelet, 12/2011. (III. 22.) NGM rendelet.
414 Megállapította:
2009. évi CXXVI. törvény 15. § (5). Módosította: 2010. évi CXLVIII.
törvény 42. § (8), 2012. évi XCVI. törvény 5. § (3).
416 Módosította:
2009. évi CXXVI. törvény 54. § (2) e). Módosítva: 2009. évi CXXVI.
törvény 55. § (3) t) alapján. Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény
42. § (5), 2012. évi XCVI. törvény 5. § (3).
417 Lásd:
4/2008. (XII. 31.) TNM rendelet, 11/2009. (VII. 10.) HM rendelet,
20/2009. (XII. 29.) HM rendelet, 14/2012. (VII. 30.) HM rendelet,
44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet, 6/2013. (III. 27.) BM rendelet,
11/2013. (IV. 23.) BM rendelet.
418 Módosította:
2009. évi CXXVI. törvény 15. § (6), 54. § (2) e), 55. § (3) u), 2010.
évi CXLVIII. törvény 42. § (5), 2012. évi XCVI. törvény 5. § (3).
421 Lásd: 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet, 6/2013. (III. 27.) BM rendelet, 11/2013. (IV. 23.) BM rendelet.
423 Beiktatta: 2009. évi CXXVI. törvény 15. § (6). Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 42. § (9).
441 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXVI. törvény 26. § (28) u). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.
459 Beiktatta:
1999. évi LXIII. törvény 30. § (5). Hatályos: 1999. VI. 21-től.
Számozását módosította: 2000. évi CXXXIII. törvény 81. § (8).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése